Pest Megyi Hírlap, 1970. június (14. évfolyam, 127-151. szám)

1970-06-26 / 148. szám

4 1970. JÚNIUS 26., PÉNTEK hírlap Otthonuk: az épülő szocializmus MÚLNAK AZ ESZTEN­DŐK: most, a jubileumi évben már minden második magyar állampolgár olyan ember, aki vagy a felszabadulás után szü­letett, vagy egészen kis korá­ban érte meg a nagy történel­mi eseményt, s így számára már természetes, adott ez a mai világ. Hogy a mai fiatal­ságnak magától értetődően a kizsákmányolás nélküli társa­dalom az otthona, nem új megállapítás. Már esztendők­kel ezelőtt a legkülönbözőbb vitáikban felhasználták érv­ként a szembenálló félek, más­képpen és másképpen értel­mezve a maguk szempontjá­ból. Voltak, alkik erre hivat­kozva azt állították, hogy a mai fiatalok feltétlenül külön­bek, mint az idősebbek, tehát ezért ők a vezetésre hivatot­tak. Mások viszont éppen el­lenkezőleg, a múltban elszen­vedett szenvedések és megví­vott harcok alapján elpuhult- sággal, kényelemszeretettel, hálátlansággal vádolták a mai fiatal nemzedéket Olyan viták voltak ezek, amelyek ugyan alkalmat adtak különböző szenvedélyek lángo­lására, de alig vittek köizelebb a lényeg megértéséhez. A Ma­gyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága, amikor a párt ifjúságpolitikájának né­hány kérdéséről tárgyalt, s ezekben állást is foglalt, az egyedül lehetséges alapon, a társadalom egészének, a szo­cialista forradalom menetének marxista—leninista elemzése alapján vizsgálta a kérdést. Az ÉPÜLŐ SZOCIALIZ­MUSBAN otthonosan mozgó fiatalság megítélésénél nem le­het szem elől téveszteni, hogy számára a fasizmus ideje, a felszabadulás időszaka, a hata­lomért vívott harc épp úgy történelem már, mint a szemé­lyi kultusz időszaka, vagy az ellenforradalom. Ök nem él­ték át ezeket az eseményeket, s éppen ezért más szemmel nézik, mint az események egy­kori részvevői. Szükségszerűen azt jelenti-e ez, hogy a fiatal­ság képtelen megérteni azit a folyamatot, amelynek során — nem könnyen, nagy áldozatok és gyakran tévedések, súlyos hibák árán — kialakult a ma világa, amely ellentmondásai­val, hibáival együtt is különb san harcoltak, mégsem voltak tisztában tetteik valóban tör­ténelmi jelentőségével. A tü­relmetlenség, a párt politiká­jának nem teljes megértése abban az időben sem volt is­meretlen. A történelmet csi­nálni mindig bonyolultabb, mint utána visszaemlékezni erre az időszakra. A mai ifjú­ságnak az adatott meg, hogy szorgalmasan tanuljon és dol­gozzon, részt vegyen a közgon­dok leküzdésében, miközben megbirkózik a saját egyéni életének, érvényesülésének, családalapításának problémái­val is. Ebben a harcban épp úgy a párt mutatja az utat, mint ahogyan a kommunisták vezették a harcot a hatalomért vívott küzdelem időszakában is. A MAGVAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT RÉGI ALAP­ELVE, hogy a fiatalság meg­ítélésének alapja a végzett munka, s ezen az alapon kell elbírálni a különböző fiatalo­kat is. Mégsem mindegy azonban, hogy mennyire ak­tív ez a fiatalság. Kádár elv­társ a Központi Bizottság ülé­sén elhangzott felszólalá­sában hangsúlyozta: a mai fiatalság iránt magasabb kö­vetelményeket kell támasz­tani, mint az idősebbek iránt. Erre a fiatalságra vár az a feladat, hogy a szocialista tár­sadalom teljes felépítését vég- hezvigye. Feltehetően még a mai fiatal nemzedék életében jelentkezik a kommunizmusra való átmenet előkészítésének feladata. Ezenkívül és eköz­ben — más országok ifjúságá­val együtt — a szocialista tár­sadalmi rend világméretű győ­zelmének előmozdításában is segíteniük kell. Az az ifjúság, amely már a szocializmusban született, ne­velkedett, nem lesz ettől a puszta ténytől szocialistává. Lenin hangsúlyozta, hogy min­den nemzedék más úton jut el a szocializmushoz. A fiatalok­nak, akik néhány évtized múlva átveszik a párt és az ország vezetésének gondját a mai idősebbektől, a mai körül­mények között kell eljutniuk. Kinek-kinek meg kell harcol­nia a maga harcát a saját szi­lárd világnézetéért S a kom­munistáknak, az idősebbeknek pedig nevelniük kell a fiatalo­kat, segíteniük kell abban hogy kommunistává, az új társada­lom öntudatos építőivé válja­nak. Csak két út van a földön élő minden ember számára: szocializmus vagy kapitaliz­mus. Az épülő szocializmus otthonában élő fiatalságnak szocialistává kell válnia. ORSZÁGUNKAT A PÁRT VEZETI, természetesen a köz­oktatásban is érvényesül a kommunisták vezető szerepe. Ez azonban korántsem jelenti azt hogy a marxizmus—leni- nizmus „oktatását”, a szilárd szocialista világnézet kialakí­tását amolyan iskolai feladat­nak tekinthetjük. Mód van rá, hogy az iskolákban vagy az egyetemeken megbuktassák azt, aki nem tesz tanúbizony­ságot megfelelő világnézeti fejlődésről. Ez a módszer azon­ban aligha vezetne célhoz, s idegen a kommunistáktól, akik a forradalmárok új nemzedé­két nevelik. Kommunista ne­velőmunkával, agitációval, jó szervezéssel lehet csak és kell gondoskodni arról, hogy az if­júság elsajátítsa a marxizmus —leninizmus alapvető igazsá­gait, megtanuljon tudományo­san gondolkozni, és vállalja azt a politikát, amely a világ leg­haladóbb világnézetéből kö­vetkezik. „Az, hogy a fiatalok elsajátítsák a marxista—leni­nista világnézetet, nemcsak társadalmi érdek, hanem a fiatalok érdeke is — mondta , Kádár elvtárs. — Ma, 1970 feb­ruárjában, egy szocializmust építő országban még úgy is le­het élni, hogy a munkából ha­zatérve az emberek egy része, bár egyre csökkenő része, azt mondja: „elvégeztem rendesen a munkámat, a többi nem ér­dekel”. Ez rfta sem helyénvaló, de néhány évtized múlva már végképp elfogadhatatlan, tár­sadalmilag abszurd nézet, ma­gatartás lesz.” AZ ÉPÜLŐ SZOCIALIZ­MUS fiataljaiból sugárzik az energia, a tenni vágyás. Erről az erőről nem mondhatunk le. A fiatalság pedig, amely al­kotni akar, a párt útmutatása nyomán találhatja meg azt az utat, amelyen messzebbre jut­hat. Pintér István BONAZZI — a fogoly „költőkirály“ Az olaszországi Elba szige­tén levő börtön egyik foglya a 41 éves — 1960-ban 24 évi börtönbüntetésre ítélt — Alf­redo Bonazzi, egy hónap le­forgása alatt három költésze­ti díjat kapott. Bonazzi ma­gáénak mondhatja a nemzet­közi Martin Luther King-dí- jat is. Népi tánccsoportok megyei bemutatója Vasárnap délelőtt tízórai kezdettel Nagykőrösön, a Cif­rákért szabadtéri színpadán kerül sor a népi tánccsoportok és népi énekesek megyei be­mutatójára. A különböző terü­leti elődöntők során tizen­Goldman György filmstúdió Hat film bemutatója Egy esztendővel ezelőtt ala­kult a megyei Goldman György filmstúdió. Ez idő alatt hat filmet készített, s jelenleg három film forgatásának az előkészületei folynak. A stúdió célja: filmre rögzíteni a me­gye társadalmi és politikai eseményeit, bemutatni a né­zőknek sikereinket és ered­ményeinket. Július 3-án,. délelőtt tíz órakor a Steindl Imre utca 12. szám alatti épületben mutat­ják be a stúdió eddig elkészült hat filmjét. A vetítés előtt Har­gitai Károly, a megyei tanács vb művelődésügyi osztályának vezetője ismerteti a stúdió munkáját és terveit, majd Ujszászi Gyula, a Pest megyei Moziüzemi Vállalat igazgatója mutatja be a résztvevőknek a stúdió hat filmjét. Hogy miről szól az eddig el­készült hat produkció? A Megyei krónika Pest megye felszabadulásának emlékün­nepségeit és rendezvényeit örökítette meg. Az In memó­riám a Tanácsköztársaság öt­venedik évfordulója alkalmá­ból készült. Az Uj honfoglalóik a földosztás történelmi tényé­nek állít emléket. A Téli kikö­tő — portréfilm Falu Tamás költőről. A papok földjén is­tennők laktak című produkció az aszódi kőkori ásatásokról készült. A Takarékossági hó­nap Pest megyében pedig a világtakarékossági hónap me­gyei eseményeit örökítette meg. egy tánccsoport — Csepel Autógyár, Gyömrő, Nagykáta, Nagytarcsa, Pildsvörösvár, Szi- getcsép, Szigetül falu, Tápió- szecső, Túra, Veresegyház és Zsámbok — került a nagykő­rösi megyei döntőbe. Valamint a vérségi és a tápiószecsői asszonykórus. NYÁRI TANFOLYAM Képzőművészeknek, klubvezetőknek Hétfőn nyílik és tíz napig j tart a megye képzőművészei- I nek és az ifjúsági klubok ve­zetőinek hagyományos nyári továbbképzése. Színhelye a ceglédi mezőgazdasági szak­középiskola kollégiuma lesz. Itt kap szállást harmincöt képzőművész és huszonöt klubvezető. A képzőművészek legfőbb feladata a tíz nap során kü­lönböző tanulmányok és stú­diumok elkészítése lesz. Prog­ramjukat különböző képzőmű­vészeti előadások, filmvetíté­sek és vitaestek színezik. A klubvezetők megbeszélik az MSZMP KB if júságpoditikai határozatát, megvitatják az országos népművelési konfe­rencia anyagát és több elő­adásit hallgatnak meg a klub­foglalkozások módszertani kér­déseiről. A program keretében vitát rendeznek az ítélet című magyar filmről, amelynek vi­tavezetője Gerhard Pál film­rendező lesz. Csütörtökön pe­dig irodalmi estet rendeznék Burányi Ferenc költő közre­működésével. Szerepel roég a programban egy kecskeméti kirándulás is. 150 éves dinasztia utolsó tagjaként bú­csúztatták Rábata- másiban Jászay Lász­ló pedagógust, az iskola igazgatóját. Társadalmi és tömegszer­vezeteik, valamint a falu öregjei és fiataljai, akik 40 évvel ez­előtt vagy most ülnek a kis falusi iskola padsoraiban — köny- nyek között mondtak köszönetét a dinasztia utolsó tagjaként nyugdíjba vonuló pedagógusnak. A MOSZKVAI Csajkovszkij zongoraverseny első díját a szovjet Vlagyimir Krajnyev- nek és John Lili angol részt­vevőnek ítélte a zsűri. minden kapitalizmusnál? Nem, de mindenesetre — éppen az élmények hiánya miatt — fennáll az a veszély, hogy e meglevő hibákat, gyengesége­kéit anélkül bírálják, hogy a társadalom mai helyzetét tör­ténelmi összefüggéseiben vizs­gálnák. A fiatalokat általában fokozott kritikai magatartás jellemzi. A kevés élettapaszta­lat arra ösztönözhet, hogy a hibákat azok valódi okai he­lyett felszínes, nemegyszer az ellenséges ideológia által su- gallt látezatokofckail magya­rázzák. Akkor is fennáll ez a veszély, ha a tökéletesség igé­nyét, a közügyek iránti érdek­lődést, o társadalom megjaví­tásának vágyát éppen a szo­cialista társadalom keltette fél fiatalságában, s ez a társada­lom biztosítja hozzá a demok­ratikus jogokat. TUDOMÁSUL KELL VEN­NI, hogy épülő szocializmu­sunkban nem a látványos győ­zelmek, hanem a szívós, min­dennapi munka időszakát él­jük. A hatalomért vívott harc időszaka lezárult. A mai fiatat lók egyes köreiben bizonyos nosztalgia él a „régi szép idők” iránt. Érdekes módon ebben találkoznak némelyék kon­zervatív idősebbekkel, akik azonban már megszépítve, mai szemmel nézik saját múltju­kat. Ma már tudjuk, mit je­lentett az 1945-ös időszak, milyen eredményt hoztak az 1946-ban vívott politikai csa­ták. Az akkori időket feleleve­nítve azonban arról nem sza­bad elfeledkezni, hogy akik vívták, sokszor, bár öntudaito­ü ziszegőt szerette az utca, s ő ^ az utcát. A perifériák, ahogyan a tudorok a városok külterületeit nevezik sajátos varázst! világok, színük sokfele szálból szövődik. Ilyen szál a színes mintázatban Sziszegő. Szélfútta, hozta szál, az ország másik részéből vetődött er­re, s megült az apró házak egyiké­ben. Beköltözött Vonákék albérletté előléptetett kamrájába, elrakosgat­ta a holmiját, fölakasztotta a falra az üveg nélküli keretbe foglalt Gau­guin reprodukciót Mire Vanáknénak egyáltalán eszébe jutott hogy az új bérlő után nézzen, már csak az ud­varon találta meg, amint éppen fát hasogatott Kell egy kis mozgás — indokolta a háziaknak kéretlenül végzett munkát s mikor ráunt, fur­csa füttyöket hallatva indult föl­fedezni a környéket A füttyöknek köszönhette a nevét. Fújt trillákat mint a magasban vi­torlázó pacsirta, éles futamokat, mint a rigó, s ha akarta, sziszegő hangok szakadtak le csücsörített aj­káról. Sziszegő — mondták rá a srácok, akik közé már az első esté­től fogva eljárt a magasba rakott, s fehérre .meszelt kőkerítés mellé, melyen a piros betűk régi május el­sejéket éltettek, s amely mögött ir­datlan nagy fatelep terült eL A kerítés mögül tolató mozdonyok zi­hálása hallatszott, az iparvágányo­kon csikorgó kocsik kerekeinek jaj- diulásával keverve, s a fa tompa puffanása, ahogy a vagonokból a földre hull. Jó hely volt Senki nem zavarta őket. |{ Iső este Vonákék fiával jött Sziszegő, s így a befogadás gyorsan ment. Az új madarunk — mondta Vonák Lali, s vigyorgott Sziszegő, hogy igazolja Lalit, füttyök folyamát indította el, s csak azután nyújtott kezet. Az anyád — mondták többen, a füty- työkre értve, s hátbaverték. Beszél­gettek, ahogy máskor, s össze-visz- sza, mint mindig. Gyár, lányok, foci, űrhajózás és soul-zene, magasból mélybe hullva, hogy utána ismét fölröppenjenek. Sziszegő keveset szólt, de akkor mondott valamit. Né­hány, ilyen este után kiderült, hogy az új srác jó fej, sok olyasmit tud, amiről nekik gőzük sincsen, s mire ráragadt a Sziszegő név, addig­ra az észkombájn is ő lett. Te Szi­szegő— mondta valaki, s akkor már tudni lehetett, hogy kérdés kö­vetkezik, kérdés, választ várva, mert olyan nincs, hogy Sziszegő valamire ne feleljen. Elhitték, amit mon­dott, s ennél többet aligha érhet el valaki hasonló korúak között... Szi­szegő elérte. Egyik este nem jött. Teljesen be­csavarodott — mondta Lali, amikor a többiek kérdően néztek rá, mi van SziszegőveL — Ülnek az öregemmel a konyhában — folytatta —, s azon vitatkoznak, hogy az a Peyer vagy kicsoda, húszban vagy mikor, el- árulta-e a szocdem melósokat vagy sem? Hát hallanátok csak azt a szöveget. Az öregem fújja a magáét, a Sziszegő meg köpi neki a neveket, meg hogy mi volt abban az egyez­ményben vagy miben, mire az öre­gem vörös képpel csapkodni kezdi az asztalt... én minden esetre le- léceltem. KI ásnap persze ezzel kezdték a csevelyt, de Sziszegő csak ne­vetett. j — Az öreg Vonóknak nem erős oldala az ideológia — mondta, s Lalival összenevettek. Lali ugyan a tegnapiakból nem értett egy szót sem, de annak nagyon örült, hogy az öregével végre valaki balhézni mert. Mert ó soha. Túl nagy keze volt az öregnek. A többiek nem értek be azzal, amit Sziszegő mondott. Nem Vonák 'bácsira, a szövegre kiván­csiak. Sziszegő erre mesélni kezdett a Bethlen—Peyer paktumról, arról az egyezményről, amely a szociál­demokrácia látványos ön be ismerése volt a tagság és vezetőség külön­válásáról, s észre sem vették, de er­ről beszélgettek egész este. Talán ha ketten voltak, akiknek rémlett va­lami, a többieknek teljesen új volt mindaz, amit Sziszegő mondott, s item unták meg a hallgatását. Következő nap, s azután is, újra meg újra arról beszéltek, hogy — Sziszegő megint nem volt itt, most a gyárban akadt valami dolga — lényegében röbej, mennyire nem tudnak semmit, olyan dolgokról sem, amelyekről illene. Amikor azután harmadik este Sziszegő is ott trap­polt Lali mellett, a srácok előhoza­kodtak azzal, amit előző nap meg­beszéltek. A Bütyök papája elintéz­né, hogy hetente egyszer vagy két­szer megkapják a körzeti párt­helyiséget, dehát ehhez valami terv vagy előterjesztés, vagy micsoda kellene, a Bütyök papája legalább­is ragaszkodik ehhez, sőt, valami olyasmit is rebesget, hogy KISZ_t kellene alakítani, elég szégyen, hogy eddig senkinek nem jutott eszébe. Sziszegő most először hökkent meg, hiszen a legkevésbé ő vette észre, hogy a többiek tőle várják az igent vagy a nemet S mi legyen most? A Bütyök papáját ismerte, reggelente műszakba menet, sokszor beszél­gettek a helyiérdekűn, de hogy helyi­ség, meg KISZ-szervtezet... erre aludni kell. L ét hét múlva tartották az ünne- pélyes avatót, a frissen festett — maguk csinálták ezt is, mindent —, téglalap alakú teremben, vigyor- gó képükhöz nem illő komoly jel­szavak függtek a falra akasztva, s Bütyök papája valami olyasmiről beszélt, hogy a területi pártszervezet vezetősége örömmel köszönti az ifjak kezdeményezését, mert ezzel a szocialista nevelés helyi csomó­pontját hozták létre ... Emelkedett szöveg volt, de ők alig rejtett, pi­masz mosolyokkal hallgatták, hi­szen csak arról van szó, hogy az ősz lassan elkergeti a fal mellől őket, itt meg meggyújtjók az olajkályhában a tüzet, mert olaj mindig lesz, ezt megbeszélték, a pénzt összedobják. |í ütyök papájának Sziszegő vála­u szolt, miszerint az ifjúsági klub szép tervekkel kezdi tevékeny­ségét, s temélhető, hogy a tervek valóra is válnak... még mondott vagy három mondatot, s kezdetét vehette az első klubest. Először is pillanatok alatt eltüntették a szend­vicseket, megitták a fél pohárnyi sört — ennyire futotta az összeadott pénzből —, s már forgott is az első tekercs a magnón, mire a lányok el­visították magukat, hogy höigyvá- lasz, s cipelték diadalmas'képpel a fiút, aki vagy örült ennek, vagy éppen fordítva, pukkadt. Sziszegőre hárman is rástartoltak, de ő nem ért rá, mert Bütyök papájával, s még néhány, meghívott felnőttel, akik között hivatalos emberek is voltak, valami patronálásról, vagy miről tárgyalt, hogy a művelődési osztály segítse a telep ifjúsági klub­ját, mert ők szívesen összeállítanák programot, de ahhoz valami anyagi is kellene. A hivatalos emberek csak hümmögtek, hogy nehéz dió ez, mert hiszen ilyen ifjúsági klub nem sza­bályos, csak a művelődési ház kebe­lén belül, dehát mivel a telepen mű­velődési ház nincsen, így megpróbál­ják, bár semmit nem ígérhetnek... Sziszegő veszekedett, a táncolok lát­ták, hogy keményeket mondhat, mert Bütyök papája is, a többi fel­nőtt is, élénken tiltakoznak, de Szi­szegő csak erősködik, még gesztiku­lál is szavai nyomatékaként, s csak akkor vigyorodik el, amikor Bütyök papája, meg a többi felnőtt is, megadóan bólogatni kezd. Mészáros Ottó ‘

Next

/
Thumbnails
Contents