Pest Megyi Hírlap, 1970. június (14. évfolyam, 127-151. szám)

1970-06-25 / 147. szám

6 res T WEcrsi k/CMop 1970. JÚNIUS 25., CSÜTÖRTÖK Döntött a Legfelsőbb Bíróság Kártérítés - Válás Á Legfelsőbb Bíróság jog- gyakorlatából ismertetjük az alábbi állásfoglalásokat. Egy családi ház tulajdonosa kártérítési pert indított a községi fanács ellen Keresetében elpanaszolta, hogy a háza mellett lévő teret köz­művesítettek és csatornázták. A munkát azonban rosszul vé­gezték el, a talaj- és szenny­víz állandóan felgyülemlik, elvezetéséről pedig nem gon­doskodnak. Ennek következté­ben a háza annyira meg­rongálódott, hogy az egyik fa­la összedőlt. A járásbíróság építész-szakértőt hallgatott meg. Véleménye szerint a szóban forgó ház környékén több emeletes lakóházaikat épí­tettek, s ekkor az átlagos ta­lajszintet feltöltéssel meg­emelték. Ez azzal a következ­ménnyel járt, hogy a víz­gyűjtő terület csökkent, és a csapadék a mélyebben fekvő részekre folyik. Emiatt időn­ként a vízszint magassága felemelkedik, és a lakóházak­kal szomszédos területet el­önti. Ehhez járul, hogy a csatornát nem tisztították, és nem segítették elő, hogy vízbefogadó képessége növe­kedjék. Mindennek tulajdonít­ható a családi ház falainak elnedvesedése, s végül az egyik fal kidőlése. A szakvéle­mény alapján a járásbíróság a községi tanácsot elmaraszta­ló ítéletet hozott. Fellebbezésre az Ggy a megyei bíróság elé került, amely ellenkező álláspontra helyezkedett, a községi ta­nácsot nem tartotta hibás­nak és a keresetet elutasította. Törvényességi óvásra a Leg­felsőbb Bíróság mindkét alsó- fokú ítéletet hatályon kívül helyezte, és a járásbíróságot új eljárásra, valamint új ha­tározat hozatalára utasította. — A kártérítési követelés alapos lehet, ha az építész­szakértő véleménye helytálló — mondotta ki a Legfelsőbb Bíróság. Megállapításai azon­ban további vizsgálatra szo­rulnak és ezek szükségessé te­szik vízügyi szakértő meg­hallgatását is. Ennek során tisztázni kell, hogy az építke­zésekkel mennyiben változtat­ták meg a vizek lefolyását, to­vábbá az építésvezetőknek megvolt-e a vízügyi hatásági engedélyük. Ugyancsak ennek a szakértőnek kell nyilatkoznia arról is, hogy a házfal be- dőlése nem vezethető-e visz- sza egyéb okokra. A községi tanács akkor felelős, ha a kár bekövetkeztében közrehatott a vízgyűjtő, valamint a vízleve­zető árok elhanyagolása, kar­bantartásának elmulasztása, feltéve, ha annak kezelője a községi tanács. Egy válóperben, amely tör­vényességi óvásra a Legfel­sőbb Bíróság elé került, a legmagasabb bírói fórum ki­jelentette: közös- vagy kü- lönlakás esetén, mi határozza meg a házassági életközösség fogalmát. — A házassági életközösség kifejezés arra utal, hogy a .házas társaik közösségben együtt élnek — hangzik a ha­tározat. Ennek legszembetű­nőbb megnyilvánulása, hogy rendszerint közös háztartásuk, közös lakásuk van. Az együtt­élés azonban nemcsak külső formát jelent, hanem belső tartalomként magában foglalja a rendszeres szexuális életet, a szoros érzelmi kapcsolatot, a gazdasági együttműködést, valamint a közös élet anyagi feltételein való együttmunkál- kodást. Életközösség létesítése és fenntartása szempontjából lényeges jelentősége van a tu­dati és akarati mozzanatok­nak, a házastársi összetartozás, szolidaritás, kölcsönös támo­gatás vállalásának. — Amennyiben az összetar­tozás tudata és a kapcsolat fenntartásának szándéka mindkét házastárs részéről fennáll, és a kölcsönös támo­gatás szellemében a lehetősé­gek szerint igyekeznek együtt­működni, akkor ha az együtt­lakás kérdését nem is tudják megoldani, és nincs módjuk Nyereség közös háztartásban élni, s emiatt az életközösség egyes mozzanatai nem valósulhatnak meg, az életközösség fennállá­sát meg kell állapítani. Egy vidéki kisipari termelő- szövetkezet három tagja 1968 második felében a szövetke­zetből kilépett. A múlt évben azonban kérték, hogy 1968-ban végzett munkájuk arányában rájuk eső nyereségrészesedést fizessék ki. A szövetkezet azonban igényüket mint alap­talant elutasította. Nem sok­kal később a ktsz közgyűlése határozatot hozott, amely sze­rint nem jogosult részesedésre az a dolgozó, aki év közben kilépett. Ilyen előzmények után a három ember a szövet­kezet ellen pert indított. A já­rásbíróság marasztaló ítéletet hozott, a megyei bíróság eluta­sította őket. A Legfőbb Ügyész törvényességi óvására a Leg­felsőbb Bíróság a következő döntést hozta: — Az OKISZ álláspontja szerint „az a körülmény, hogy a dolgozó nem az egész évben volt a szövetkezet munkajogi állományában, nem ok a ré­szesedés megvonására, és a dolgozót az év folyamán ka­pott munkadíja arányában já­ró részesedés megilleti. Jog­szabállyal és alapszabállyal el­lentét«, ha a szövetkezet a tag kilépése után olyan határoza­tot hoz, amely az illetőt meg­fosztja a már ledolgozott mun­kája után járó részesedéstől. A szövetkezet ilyen visszaható hatályú határozatot nem hoz­hat. Ezek után a Legfelsőbb Bí­róság a megyei bíróság ítéletét megsemmisítette, és a járásbí­róság ítéletét helyben hagyta. Hajdú Endre Automata hőkezelő gépsor A Vörös Csillag Traktorgyárban auto­matikus, folyamatosan működő cemen­téit» és edző-megeresztő gépsort állítot­tak üzembe az erősen koptatott gépalkatrészek felületi hőkezelésére. Az új berendezés maxi­mális teljesítménye 200 kg késztermék óránként. A nagy teljesítményű berendezést két* mű­szerész és két adagoló munkás irányítja. Beethoven-melódiák - tizenegyedszer Az idén tizenegyedszer szó­laltak meg Beethoven halha­tatlan melódiái a martotnvásá- ri Beethoven pairfeban. Az idei Beethoven-hangversenysoro­zat első martanvásári koncert­jét 27-én, szombaton este ren­dezik. A Magyar Állami Hang­versenyzenekart Ferencsik Já­nos vezényli. Közreműködik Fischer Annie zongoraművész. Tizenhárom lófejfa Tizenhárom sírt jelölnek a tölgyből készült fejfák a bá­bolnai lótemetőben. A paripa A VOLÁNTOURIST májusban megnyílt, új, 25 szobás üdülőszállója várja önt. Egy- és kétágyas szobáiban hideg, meleg víz, az épületben étterem szolgálja a vendégek kényelmét a Duna-kanyar legszebb városában. RÉSZLETES FELVILÁGOSÍTÁS: Budapest VI., Lenin krt. 98. Telefon: 314-902 és 329-393 ESZTERGOMBAN nevén kívül belevessék azt is, mettől meddig élt. Ide helye­zik el a leghíresebb lovak te­temét. Itt temették el töb­bek között Syglavy bagdadi V.t. Az arab teli vér kanca 13 év alatt 10 csikóval ajándé­kozta meg a gazdaságot. Itt fekszik Aranyos, a magyar ug­rósport egyik leghíresebb kép­viselője. Három olimpián vett részt és sok nemzetközi ver­senyt nyert meg. Hivatalos csúcseredményeként 208 cen­timétert tartanak nyilván. Az utóbbi 50 évben egyetlen tár­sa sem szárnyalta túL Nemrég újabb fejfa került a lótemetőbe. Exhumálták Kuhaylon Zaid tetemét. A szájhagyomány alapján tud­ták, hogy a gazdaság udvará­ban temették el. Kiásták csontvázát ás kivitték a többi híresség közé. Az eredeti arab törzsmént 8 éves korában, 1931-ben hozták egy beduin törzstől Lengyelországon át Bábolnám. Nyolcszázhatvanöt aranyforintért vették meg. Az értékes lovat a németek el­hurcolták, de visszakerült, és 1947-ig tenyészmén volt A szépen parkírozott bábol­nai ménesudvaron így már csak egyedül O. Báján Senior sírja fekszik. A gazdaság egyik leghíresebb lova 1885- ben került Bábolnára és 25 évig volt tenyésztésben. 1910- ben temették el. Családfája hírnevét 312 csikója öregbí­tette, sírja fölött lovasszobor áll. Azt jelképezi, hogy a 180 éves Bábolnai Állami Gazda­ság az arab törzstenyészettel alapozta meg világhírét Jcbb a megyei átlagnál A negyedik ötéves terv ide­jén a ceglédi járás községi óvodáit 380 hellyel kívánják bővíteni. Az egészségügyi el­látottság javítására a jövő­ben két körzeti orvost, két fogszakorvost, hat gyermek­gyógyászt, két ápolónőt és há­rom védőnőt szerein nek még alkalmazni. Ha a tervek va­lóra válnak, a megyei átlag­nál is jobb lesz a járás egész­ségügyi helyzete. Szeged védekezik és készül a 25. ipari vásárra Szeged minden nyáron több hétig az ország közvéleménye, érdeklődésének előterében áll. Az ünnepi hetek időszaká­ban tízezrek keresik fel a Tisza-parti várost, hogy meg­tekintsék a Dóm téren a sza­badtéri játékok előadásait. Az idén a szokottnál hamarább kezdődött a város iránti fo­kozott érdeklődés. A Maros, majd a Tisza teremtett fi­gyelemre méltó helyzetet. Sok ezer ember és gép segíti elhá­rítani az árvízveszélyt. Szeged védekezik és egyben készül az ünnepi hetekre. Néhány napja megkezdték a Szegedi Ipari Vásár előkészü­leteit. A belváros épülettömbjei­ben a hagyományos vá­sárterületen sorra ürítik ki az iskolatermeket, a művelődési otthonok elő­adótermeit, a Képcsarno­kot, hogy helyt adjanak az ipari kiállítóknak. Már több héttel ezelőtt lezár­ták a jelentkezéseket, s most is, mint már az elmúlt évben több vállalat kérését vissza kellett utasítani, helyhiány miatt, pedig több nagy iskola- épülettel bővült a vásárterü­let. 1968-ban még csak 2700 négy­zetméter, egy évvel később 2800 négyzetméter fedett te­rület állt a kiállítók rendelke­zésére. Az idén már 4580 négyzetméter fedett területen mutatják be termékeiket. A vásárhoz tartozó nyitott terü­leten, iskolaudvarokon, utcá­kon mintegy 2000 négyzetmé­tert foglalnak el a bemuta­tott termékek. Két évvel ez­előtt 58 Csongrád megyei, 38 vidéki, illetve fővárosi és 16 jugoszláv kiállító vett részt a szegedi vásáron. Tavaly már 52 Csongrád megyei és 46 vi­déki, valamint 22 jugosriáv, Az idén megfordult az arány: 51 a Csongrád megyei kiállí­tók száma, 63 a vidéki, illetve fővárosi és több mint 50 a ju­goszláv kiállítók száma. Tehát lényegében a hazai és külföldi kiállítók száma a kétharmad és egyharmados aránynak fe­lel meg. Ez azt is jelzi, hogy a 25. jubileumi Szegedi Ipari Vásár nemcsak a szocialista ipar fejlődésének szemléltető- je, a fogyasztási cikkeket gyártó ipar, a kereskedelem és a fogyasztók nyári találkozója, hanem a határmenti árucsere vására is lesz. A legnagyobb számmal a vas- és fémipari cikkeket elő­állító vállalatok szerepelnek. Ezt követi a textilipar, a fa- és bútoripar, az élelmiszeripar, a szőrme-, bőr-, valamint a vegyi- és műanyagipar. Először jelennek meg termékeikkel a többi kö­zött a szegedi vásáron a Férfi Fehérneműgyár, az Alumíniumáru Gyár, a Mohácsi Farostlemez Gyár, a MEKALOR Mecha­nikai Művek, a Hungária Műanyagfeldolgozó Válla­lat, a Magyar Édesipar és a Magyar Likőripari Vál­lalat. A jugoszláv vállalatok kö­zött ma már nemcsak vajda­ságiak szerepelnek. Szinte egész Jugoszlávia területéről képviseltetik magukat a sze­gedi vásáron, a fogyasztást cikkeket gyártó vállalatok, hogy felajánlják a kishatár- menti forgalom kiszélesítésére termékeiket. A kiállító vállalatok közül több mint száz pályázik a vá­sár díjaira. Kiilöndíjat ad ki a Szeged m. j. Városi Tanács végrehajtó bizottsága. NAGYKOROS Nyári gyakorlat a konzervgyárban A Nagykőrösi Konzervgyár 6-os üzeme, ismertebb nevén az „édesüzem”, most a szo­kottnál sokkal zsúfoltabb. A felsorakozó, hosszú asztalok mellett fehér ruhás fiúk és lá­nyok, a Toldi Miklós Élelmi­szeripari Szakközépiskola és a szakmunkásképző intézet ta­nulói dolgoznak. Számukra még nem fejeződött be a tan­év. Most is tanulnak, csak az­zal a különbséggel, hogy nem elméleti, hanem gyakorlati is­mereteiket gyarapítják. Szorgos kezek töltik az eg­rest, szamócát, meggyet, cse­resznyét és vegyes befőttet, miközben elsajátítják a befőtt- elrakás művészetét, aminek az egyik mestere Tóth Balázsné oktató. A tanulók mindennap más munkaműveletet végeznek és így módjukban áll valamennyi munkafogást elsajátítani. Né­hány tanuló mindig gépek és berendezések mellé van be­osztva, hogy működésével és kezelésével megismerkedjék. Az év közben végzett terme­lési és most, az egy hónapig tartó nyári gyakorlat elegen­dő idő arra, hogy a fiatalok a konzervipar jó gyakorlati szakmunkásai legyenek. Az egy hónap leteltével szá­mukra is megkezdődhet a várva várt vakáció. (haraszti)

Next

/
Thumbnails
Contents