Pest Megyi Hírlap, 1970. június (14. évfolyam, 127-151. szám)

1970-06-24 / 146. szám

8 cfŰriap 1970. JÚNIUS 24., SZERDA Megalakultak az egyetemi felvételi bizottságok Minisztériumi intézkedések a pártatlan elbírálásra Csütörtökön megkezdődnek az írásbeli felvételi vizsgák a felsőoktatási intézmények nap­pali, esti és levelező tagoza­tain. A több mint 47 ezer je­lentkező tudásának elbírálá­sára kijelölték a központi írásbeli dolgozatok témáit, és országszerte megalakultak a felvételi bizottságok is. A felsőoktatási intézmé­nyekbe való felvétel szabályai minden részletre kiterjedően — így a pártatlanság biztosí­tására is gondot fordítva —, központilag, egységesen előír­ják az intézmények teendőit — mondta az MTI munkatár­sának dr. Kahulits László, a minisztérium felsőoktatási fő­osztályának vezetője. — Az írásbeli vizsga kérdé­seit csaknem valamennyi felsőoktatási intézmény­ben ma már egységes, központi tételek alapján állítják össze. A szóbeli felvételi vizsga csak az írásbeli feladatok ér­tékelésének befejezése után kezdhető meg. A bizottságok tagjaival csak közvetlenül a szóbeli megkezdése előtt köz­ük, hogy kiket felvételiztet- nek: sem a jelöltek, sem az ok­tatók nem ismerik tehát előre egymás személyét. A pontszámok felét a jelöl­tek a középiskolai eredmé­nyeik alapján kapják, újabb negyedét pedig az írásbelik jelentik. A szerezhető pontszá­moknak tehát pontosan há­romnegyed része független a felvételi bizottságok munkájá­tól. Ugyanakkor a szóbeli és írásbeli eredmények között esetlegesen előforduló feltűnő pontkülönbségek hátterét az illetékesek aprólékosan ellen­őrzik. A felvételi vizsgákat a minisztérium munkatársai, vezetői ellenőrzik. A korábbi évek tapasztalatai szerint fel­vételi rendszerünk tehát az objektivitás, egységesség, pár­tatlanság szempontjából nem kifogásolható. KENGURU ES EGYEBEK Gyáli furcsaságok A gyáü Vas- és Vegyesipari Ktsz száznyolcvan dolgozót — zömmel községbeli embereket, legnagyobbrészt nőket — fog­lalkoztat. Munkájuk, termé­keik, eredményeik érdekelnek, ezért kérek bebocsájtást, tájé­koztatást. A portás az irodáig kísér, onnan pedig, mivel el­nökük távol, a főkönyvelőhöz kalauzolnak: ilyenkor ő helyettesít. Bemutatkozom. Móricz La­jos főkönyvelő is. Előadom jö­vetelem célját. — Nincs jogom, s nem is nagyon tudom önt részletesen tájékoztatni. — Nem kívánom apróléko­san: csak főbb vonalakban. — Mi is érdekli pontosan? — Az üzem, s termékei. Aztán ceruzám jegyzi már az égyik új cikket, melyet a közönség a Vásárban látha­tott: membrános, légüstös ké­zi permetező, folyamatosan működik, százhatvankilenc fo­rintba kerül... jBurgundia udvari zenéje Zsák a hajón - Omega Párizsban A „kis karmester“ Budapesten — Első Atlaszék kutyája Az Express Ifjúsági és Diáikutazási Iroda klubhajói a Dunán bizonyára nagy sikert arattak a fiatalok'körében, hi­szen a kánikula csak vízen vé­szelhető át. És ha ott még jó beatet is hallgathatunk — az már tényleg igazi oázis. A múlt hét csütörtökén mi is meglátogattuk a gőzöst és megismerkedhettünk egy te­hetséges trióval. Kártyás Jó­zsef, az együttes basszgitárosa beszélt magukról: — Nevünk: Zsák. Hogy miért? Mi sem tudjuk: rövid és frappáns név — ennyi elég. öten indultunk 64-ben. Egyik barátunikat vonatszerencsét­lenség érte és meghalt, a má­sik most katona. Mégis elha­tároztuk, indulunk a vetélke­dőn. Dob és két gitár a hangszerünk. Nagyobbrészt saját számokat játszunk, vagy átdolgozást. Szívesen elvállal­nánk minden fellépést, mert kezdők vagyunk, még erősí­tőnk sincs (most készül), el­kelne kis propaganda... A Zsák együttes a követke­ző fordulóban is szerepel — továbbjutott. Az itthoni koktél-, illetve most már klubhajón Zsákók arattak sikert, az Omega vi­szont nagyobb pódiumon — Spanyolországban. A négy na­pon két számot játszott végig az Omega: az egyik a Gyöngy­hajú lány és a másik szám a vadonatúj — nagylemezen megjelenő — Olyan szépen mosolygott című Presser—Adamis szerze­mény. Szereplésüket a zsűri egy ezüstserleggel jutalmazta, és természetesen számos meg­hívást kaptak Madridba, Milá­nóba és Párizsba. Kóbor János, az együttes énekese: — Meglepett minket is a nem várt siker. A fesztivál utáni fogadáson körülvettek a fotóriporterek és az újságírók. Andy Gray azt mondta, a Gyöngyhajú lánynak az angol slágerlistán lenne a helye. Le­hetőség nyílott egy hosszabb francia turnéra — a párizsi Olympia bon játszanánk —, re­méljük, sikerül megállapod­nunk az impresszárióval. Végül néhány szót a ko­moly zenéről. Az Országos Filharmónia hangversenynap­tára sok érdekességet sejtet. Augusztusban régi ismerőst üdvözölhetünk, a „kis karmes­tert”, aki a legendás, nagy si­kerrel játszott film óta bizony megnőtt: Roberto Bernit. A hangversenyzenekart vezényü a Károlyi-kertben. Augusztus 24-én a Kiscelü Múzeumban a bécsi Musica Antiqua hangversenyét hallhatjuk. Mű­sorukon szerepel Burgundia, Franciaország, Spanyolország és Anglia udvari zenéje a XV —XVII. századiból. SLÁGERLISTÁNK Művészlemezek: L (5) Kodály: Psalmus Hungaricus. 2. (3) Brahms: Magyar táncok. 3. (—) Kodály: Háry János. 4. (4) Hé­bér dalok. 5. (2) Beethoven: IX. szimfónia. Tánclemezek: 1. (—) A kutya (Atlasz). 2. (1) Régi filmek mo­zija (Hungária). 3. (8) Éjféli es­küvő (Koncz). 4. (—) Valaki kell, hogy szeressen (Koncz). 5. (10) Ballada a fegyverkovács fiáról (Omega). 6. (7) Hómadár (Metró). 7. (3) Barbara (Koncz). 8. (—) Mese (Hungária). 9. (4) Belváros (Hungária). 10. (—) Félbeszakadt koncert (Omega). sunyó — tamás „Kedvenc lemezem” szelvé­nyünket vágja ki, ragassza leve­lezőlapra, vagy tegye borítékba és írja rá a hét legjobb komdly- zenei, vagy könnyűzenei slágerét, így küldje be szerkesztőségünk­be: Pes-t megyei Hírlap Buda­pest VIII., Somogyi Béla utca 6. A borítékra írja rá: Kedvenc le­mezem. A szavazók között min­den héten kisorsolunk három le­mezt, a Magyar Hanglemezgyártó Vállalat ajándékát. Heti nyerte­seink: Fejes Ferencné (Vác, Dia­dal tér 11.), Korita Erzsébet (Püs­pökhatvan, Kossuth u. 24.) és Georgi Szilvia (Nagykáta, Sza­badság tér 1.). Háromezer éves múmiák A frankfurti múzeumban háromezer éves múmiákat le­het látni, amelyeket Eduard Rüppel kutató több mint száz évvel ezelőtt talált. A múmiák hosszú vándorút után találtak mostani végleges helyükre. A leletek mellett a magyarázó szövegek részletesen tájékoztatják a látogatókat a bebalzsa- mozás és impregnálás módjáról (gyantával, vagy szurokkal) és lelőhelyükről, a thébai sírkamrákról. — Nekünk fizetni kell ezért? Hogy írnak rólunk? — Nem házaló — újságíró vagyok. Nem adok-veszek: a megyei lap, olvasóink számá­ra kérek tájékoztatást. S írom tovább: variálható kempingcikkek, egymássá ala­kítható kocsi, asztal, doboz, bőrönd, gyermekkocsi. „Több­irányú használati lehetőség — kocsi céljából... asztal céljá­ra ... ?” — Megkérhetném, hogy mu­tassa meg az igazolványát? — Természetesen. Ceruzám szántja a papírt: ugyancsak a vásárban mutat­ták be egy másik újdonságu­kat. Játékról, „sporteszközről” van szó. Ru­gós ugrógép, „kenguru" ez, százkilencven, és kétszáznyolc forintért forgalmazzák. Mert van felnőtt- és gyermekméret. De nézzem meg a fényképét: műanyagba kötött albumot kapok — szarvasbőgést ábrá­zol a dombormű fedelén. A fotográfián felnőtt férfi rugós alapzatú fémpóznán széttárt karral ugrál. Van időm szem­lélni, mert tájékoztatóm ki­ment a szobából. A becsukott ajtó mégis meggondolja ma­gát és kinyílik: kis idő múltán ismeretlen férfi érkezik, helyet foglal. Aztán felváltják — visszatért interjúalanyom. Benyomásaim mennyisége, különös tekintettel a szarvas- bőgésre, s a kengurura, minő­ségi változást hoz, Franz Kaf- •ka-i életérzés fog el — kérdé­seimet is abszurdba váltom: — Mi történik, ha elromlik a sporteszköz és a kenguru nem tud visszaugrani a föld­re? — A sporteszköz nem rom­lik el. — Felmérték az igényeket? Nagy kereslet mutatkozik ha­zánkban kenguru sporteszköz­re felnőtt méretben is? — Még nem mértük fel, de a vásáron sikere volt. — A szövetkezet dolgozói, vagy például ön, vesznek ma­guknak? Nem vesznek. S ha a ken­guru valóban minden esetben földet ér, térjünk mi is visz- sza a komoly valóságba. Jelenleg legnagyobb meny- nyiségben sátorvázakat gyár­tanak: évi tizenhatezer dara­bot, exportra. Ezenkívül éven­te mintegy négy-ötezer vívó- felszerelést, kardokat, tőröket, játékdíszkardot — ezt is zöm­mel exportra. — Szeretném látni az üze­met, s készítményeiket. — Kész cikkeink nagy része rendkívül összezsúfolódott a raktárak hátsó részeiben, ne­hezen tekinthetők meg. — Akkor a raktárak első részeiben heverő termékeket nézném meg, valamint, hogy éppen milyen gyártmányokon dolgoznak az üzemben. Elindulunk Az egész telepen leginkább az tetszik, hogy kis alapterü­leten viszonylag sok ember dolgozik, láthatóan nagy rend­ben, szoros munkafegyelem­ben. Kísérőmnék is, úgy lát­szik, megjött a kedve, mert ahányszor hátratekintek, min­dig éppen összenevet. Így jár­juk körül az üzemet. — Köszönöm a szívélyes tá­jékoztatást — búcsúzom. — Az elnökünk sajnálni fogja, hogy távol volt. — Elképzelhető. — ő többet tudott volna mondani. — A legfontosabbakról bi­zonyára így is értesültem: hi­szen távollétében, úgy mond­ták, ön helyettesíti. Padányi Elhunyt Fekete István író Fekete István író, mezőgaz­dasági szakíró keddre virradó­an meghalt. 70 éves volt, tag­ja az Írószövetségnek. Az el­hunytat saját halottjának te­kinti. a Magyar Írók Szövetsé­ge. A temetés csütörtökön, 13 órakor lesz a Farkasréti te­metőben. ★ Gölle községben született Fekete István 1900-ban. Írói tehetségével 1937-ben egy irodalmi pályázaton,tűnt fel: „A koppányi aga testamentu­ma” című történelmi regényé­vel. Sorra követték ezután egymást regényei és elbeszé­léskötetei. Közülük az álattör- ténetek („Csi”, „Lútra”, „Ke- le”, „Bogáncs”) lettek a leg­népszerűbbek. Regényei és kisebb írásai francia, lengyel és német nyelven is napvilágot láttak. Bűntény a Kereszt-dűlőben Zoknijába rejtette a pénzt a rabló exiiveges Fehér István neve nem egy1 rendőrkapitányság és bíróság előtt közismert. Az üveges szakmájú, de hosszabb ideje foglalkozás nélküli 31 éves, abonyi férfi bűnlajstromán szerepel többek közt lopás, sikkasztás, tiltott határátlépés kísérlete, csalás, magánlak­sértés, hivatalos személy elle­ni erőszak és súlyos testi sér­tés. Legújabb ügyében a Ceg­lédi Járási Ügyészség adott ki vádiratot, amelynek élén ez áll: visszaesőként elkövetett rablás... Az exüveges nemrég szabadult a bör­tönből, s bár a tanács biz­tosított számára munka­helyet, inkább csavargott. Egy nap a ceglédi vasútállo­más restijében megismerke­dett Bóna Miklóssal. Iszogatás közben az újdonsült ismerős meghívta Fehért Kereszt dű­lőben levő szőlősébe, ahol napszámos munkáért kosztot és kvártélyt kínált. Másnap reggel Fehér nekilátott a földművelésnek. De nemcsak annak, hanem a kínált bor mind nagyobb mennyiségű fo­gyasztásának is, minek követ­keztében teljesen lerészege- dett. Majd megúnva a munkát, bérét követelte Bónától. A házigazda nem volt hajlan­dó fizetni, kiutasította Fehért házából. Az ex-üveges erre ostrom alá vette az épületet, s bedön- tötte az ajtót. Földre rántotta az ágyon fekvő Bónát, akit pofozni, rúgni kezdett. Majd kirántott zebéből egy köteg bankót, s megfenyegette: ha elárul­ja valakinek, megöli... A dulakodás zajára azonban megjelent a szomszéd, akinek a feleszmélő Bóna, aki közben elájult, elpanaszolta a történ­teket. A részeg rablót alapo­san átkutatták, de a pénzt se­hol sérti találták ruhájában. Fehér ezután szabadon kisé­tálhatott az ajtón — a zokni­jába rejtett 1150 forinttal... A szabadságot azonban nem sokáig élvezhette, mert a rendőrség négy nap múlva el­fogta. A rabló exüveges így visszatérhetett egy olyan szűk­re szabott helyiségbe, ahol az ablakokat nemcsak üvegtáb­lák fedik... sz. Egy óra a ráckevei járási könyvtárban (Tudósítónktól.) „Az idővel mostanában va­lami baj van” — állapították meg tréfásan. Nem tréfa ez egészen! Mert hol váh az az idő, amikor az emberek egész­ségi okokból rendszeresen sé­tálni jártak, vagy csupán azért, hogy szórakozzanak? A tanulókon kívül ki az, aki be­ülhet fél napra, vagy csak pár órára is egy könyvtárba? A minap akadt egy szabad órám. A könyvcserélés több­MAMMUT A DCM-BEN Az avar lány vérzománcos öve • A ,Értékes leletekre bukkantak a váci múzeum régészei A DCM agyag­bányájában mam- mutborjú-ma- radványokat ta­láltak. A 25—30 ezer éves lelet mellett település­részleteket is fel­fedeztek. Most még csak a váci múzeum udvarán lehet megtekinte­ni a ritkaságokat, mivel a mammut- csontok olyan na­gyok, hogy más­hol nem fémek el. Július elején nyílik a kelta— avar temető kin­cseinek bemutató­ja. A több hóna­pos feltárási mun­kák eredménye: 77 sírt fedeztek fel a múzeum ré­gészei. Az időszá­mítás előtti II. századból való kelta, s a VII. szá­zadi avar sírok igen nagy értéke­ket rejtettek ma­gukban. Az urna­sírok mellett több edényt és egy gyönyörű bronz láncövet találtak, rrtelyen a vérzo­máncos díszítés még ma is jól lát­ható. Ugyanitt még egy ritkasá­got fedeztek fel, melyből egész Európában alig van — palaköből készült kétrészes öntőmintát, mely- lyel ékszereket készítettek. N. J. nyíre sietős percei helyett ki­csit alaposabban szétnézhet­tem a ráckevei járási könyv­tárban, A „poros könyvtár” fogal­ma itt teljesen elévült. Derűs színek, szinte művé­sziesen ható környezet. Min­denütt látszik a szeretettel és ízléssel, szépségre törekvő gondoskodás. Nívós képek a falon, színdús népi szőttesek az asztalokon. Legfőbb dísz a polcokon — stílszerűen — az élvonalba került magyar könyvkötészet mintapéldányait Először a katalógushoz lép­tem, s kihúztam az egyik fió­kot, hogy jövendő sietősebb kölcsönzéseimre is anyagot je­gyezzek ki. Kellemes megleT petés ért. A katalóguscédulák — bár­melyik dobozba is néz­tem —, tökéletes rendben sorakoztak. Sőt, még a világ összes könyv­táradban annyira jellegzetes por sem szállt felém. Elisme­rően tekintettem a könyvtáro­sokra. Fiatal nők, ezért ez a feltűnő tisztaság és rend. Hosszasan beszélgettünk, a ke­reséshez sok segítséget nyúj­tottak. Nemcsak hozzám voltak fi­gyelmesek, ugyanebben a hangnemben foglalkoztak az időközben ott megfordult töb­bi olvasóval is. Jóleső érzéssel távoztam. Nem lehetne min­denütt így bánni az emberek­kel? G. Kováts Mária dr.

Next

/
Thumbnails
Contents