Pest Megyi Hírlap, 1970. június (14. évfolyam, 127-151. szám)

1970-06-24 / 146. szám

1970. JÜNIUS 24., SZERDA

ftST MEGY El

Kisházi Ödön kitüntetése

A Népköztársaság Elnöki Tanácsa Kisházi Ödönnek, a ,Népköztársaság Elnöki Tanácsa helyettes elnökének, az MSZMP Központi Bizottsága tagjának több évtizedes munkásmozgalmi és társadalmi tevékenysége elismeréséül, 70. születésnapja alkalmából a Magyar Népköztársaság Zászlórendjének I. fokozata kitüntetést adományozta. A kitüntetést Losonczi Pál, az Elnöki Tanács elnöke adta át. Jelen .volt Biszku Béla és Nyers Rezső, az MSZMP KB titkárai.

Új prágai nagykövetünk látogatásai

Kádár János, az MSZMP KB első titkára, Losonczi Pál, az Elnöki Tanács elnöke, Fock Jenő, a forradalmi munkásparaszt kormány elnöke és Kállai Gyula, az országgyűlés elnöke fogadta Vince Józsefet, a Magyar Népköztársaság új prágai nagykövetét, aki a közeljövőben utazik állomáshelyére.

Kitüntetés - nyugállományba vonuláskor

A Népköztársaság Elnöki Tanácsa Nagy Józsefnének, a Pamutnyomóipari Vállalat kelenföldi textilgyára igazgatójának, az MSZMP Központi Bizottsága tagjának, eredményes munkássága elismeréséül, nyugállományba vonulása alkalmából a Munka Vörös Zászló Érdemrendje kitüntetést adományozta. A' kitüntetést Losonczi Pál, az Elnöki Tanács elnöke adta át.

Ingatag ingatlanok II.

Jogi útvesztők — irányjelzők nélkül

A jogi helyzet: adva egy tulajdonközösség, amelyet meg akarnak szüntetni és a felek sajátos igényt támasztanak. Hazánkban nem ritka ez a jogi helyzet, ezért megérdemli, hogy általában is foglalkozzunk ezzel a problémával.

Bíróság

A Ceglédi Járásbíróságon dr. Kazay László tanácsvezető bíró segít kérdéseink megválaszolásában.

— Miért van szükség tulajdonközösségre ?

— Az élet teremti meg a feltételeket, az állami ingatlan értékesítése meliett többek között az öröklés. Például 2 gyermek örököl egy két szo- ba-konyhás házat és 200 négyszögöl telket — fele-fele arányban. A helyiségek különböző értékűek, ezért természetbeni megosztáskor az igazságos határvonal akár az egyik szoba közepén is haladhatna — e lehetetlenség miatt a két testvér tulajdonközösségre lép.

— A gyakorlatban mi a legnagyobb probléma?

— A gyakorlatban kialakul, hogy a házból ki, mit használ és a felek a használatot felcserélik a tulajdonnal: amit én használok az az enyém. Pedig ez sokszor nincs így, a használattól különböző tulajdonjogi helyzetet nehéz az embereknek . megmagyarázni, az értetlenség sok vita forrása.

— Melyek a társtulajdonosok jogai?

Satuasztal

A pomazi Faipari Ktsz- ben megannyi fontos cikket gyártanak. A képünkön látható üzemi satuasztalból ebben az esztendőben összesen félmillió forint értékűt — 4—500 darabot — készítenek.

(Foto: Urban)

Négy év alatt

kicserélték a Balaton vizét

Az ismét beköszöntött ká- hikula tetemes vízmennyiséggel apasztja a Balatont. A szakemberek szerint nyáron a napi átlagos párolgás eléri a 3 millió köbmétert. Hétfőn és kedden a 30 fokos »hőségben több mint 4 millió köbméterrel apadt a Balaton vize. A legszárazabb napokon még ennél is nagyobb a párolgás, és előfordul, hogy a csaknem 600 négyzetkilométeres tófelületen egy centimétert csökken a vízszint. Az évi párolgás 30

esztendős átlagban eléri a 360 millió köbmétert. Ez annyit jelent, hogy az égi „szivattyú” évente 60 ' centiméterrel apasztja a tó vízszintjét.

A Balaton vize az idén különösen friss, négy év alatt több mint 3 milliárd köbmétert engedtek Te a Sión a Dunába; így még ha a párolgás tetemes vízmennyiségét figyelmen kívül hagyjuk is, teljesen kicserélték a Balaton vizét.

— A tulajdonközösség kis tanácsnak fogható fel: együtt döntenek mindenről. Az ingatlan megóvásához feltétlenül szükséges javításokhoz azonban nem kell a társtulajdonos hozzájárulása, ezt a másik fél elvégeztetheti, és társa tulajdonhányada arányában köteles a költséget fedezni. Ha valamelyik társtulajdonos el akarja adni a részét, ezt először társának, köteles fejajánlani.

— Megszünteti-e a bíróság a tulajdonközösségeket?

— A jog igyekszik ezt az állapotot megszüntetni, ha megosztható az ingatlan, akkor. elkülönítjük a tulajdonokat, de figyelemmel kísérjük mindegyik tulajdonostárs jogos érdekét, méltánytalan helyzetet nem akarunk teremteni. Ezért a „sajátos igényekkel" nem árt vigyázni.

— Jó, korszerű forma-e a tulajdonközösség? Szükségesek-e új jogszabályok, kell-e a meglevőkön módosítani?

— E formát jó megoldásnak tartom, más megoldást nem tudnék elképzelni. Jó lenne a tulajdonközösséget korlátozni, de létrejöttének feltételeit az élet állandóan produkálja.

OTP

Az OTP megyei igazgatóságán Pogány Miklós igazgató és dr. Tersánszky Ödönné jogtanácsos a szerződéskötés körülményeit elemzi.

— Hogyan lesz az OTP az állami kisház-értékesítés eladója?

— A telek, a ház gazdája a helyi tanács,' itt jelölik ki a vevőt, az ügyletet az OTP bonyolítja le, hogy mindjárt a szükséges hitelt is biztosítsuk.

— A szerződéskötés . nem rejti-e macában a későbbi perek csíráját?

— Az adásvételi szerződést előrenyomtatott blankettán kötjük, e blanketta nem alkalmas arra, hogy a vevő megértse jogi helyzetét. Nincs hely, hogy már az értékesítéskor kikössenek néhány feltételt, vagy valamiben megállapodjanak. Ügy érezzük, szükséges, h'ogy szabadabb legyen a szerződéskötés.

— Szükségesek-e új jogszabályok, kell-e a meglevőkön módosítani?

— A 32/1969. számú rendelet kimondja, hogy a házat csak „társasházasítás” után (a telek közös tulajdonban marad, de a házrészek külön-kü- lön tulajdonba kerülnek) lehet értékesíteni. Véleményünk szerint ez a jogszabály nem jó, mivel nem tesz különbséget a város és a falu között: vidéken gyakran nem lehet „társasházasítani”.

Gyakorlat

Az általánosságok után térjünk vissza a konkrét ügyhöz. Egy kötegnyi akta van előttem, inkább súlyra mérhető, mint darabszámra — ez a Fodor kontra Fehér ügy jogi tortúrájának krónikája. Engedjék meg, hogy ne avassam be önöket ebbe a káoszba (nekem is belefájdult a fejem), inkább beszámoljak tapasztalataimról.

Fodorék tárgyalásról tárgyalásra módosították keresetüket, úgy tűnt, mintha maguk sem tudnák, mit akarnak. A bíróság lassan odajutott, hogy szinte nem is tudhatta, miről ítélkezzen, miben kérik a segítségét. Az egy megfogható igényt, mint jogtalant el is utasították — véleményem szerint azonban nem is erre az ügyre alkotott jogszabály alapján. Az ügy itt már csődbe jutott, mert a fellebbezési fórumokon csak az ügydarabokat vizsgálták.

A joggyaíkiorlat pontosan igazolta: az emberek nem értik, hogy miben élnek, nem ismerik lehetőségeiket, a korlátokat. A fel világosi tás hiányos és talán az ügyvédek sem állnak mindig helyzetük magaslatán. A jogalkotás, a jogalkalmazás pontatlansága, az ismeret, az értés hiánya és a helytelen igénytámasztás

együttesen vezetett ahhoz, hogy családok éveken át a bíróságra járjanak.

Tanács

Üljünk össze a pereskedőkkel és az általános tapasztalatok birtokában próbáljunk konkrét tanácsot adni — olyan tanácsot, amelyből sokan tat nulhataak.

Ismerjék meg helyzetüket, jogi helyzetüket is. Egyértelműen fogalmazzák meg igényeiket és kontrollálják lé, hogy jogosak-e ezek. A „sajátos igények” kitalálásakor mérjék fel, hogy méltányos-e kérésük, egyáltalán teljesíthető-e? Fodorék gondolkozzanak el azon, nem lenne-e helyesebb, ha pénzüket perköltségek helyett a hiányzó telekrész megvásárlására fordítanák. Az ügy megoldódna, építkezhetnének és az aktakígyó nem tekeregne tovább.

Akik még előtte állnak az ilyen vásárnak, legyenek körültekintőek, ismerjék meg, mibe vágnak, mérjék fel a vitalehetőségeket és már csírájában igyekezzenek azokat megoldani... mi pedig induljunk második ügyünk színhelyére, Vecsésre.

Fóti Péter

70 EZER IFI KÉPVISELETÉBEN

A fiatalok szerepe

a mezőgazdaságban

Állami gazdasági fiatalok qklívaértekezfete

Redden a Belügyminisztérium Zrínyi utcai klubjában megkezdődött az állami mező- gazdasági üzemekben dolgozó fiatalok kétnapos országos nagyaktívája, Az országos tanácskozást — amelyen az állami gazdaságokban dolgozó, mintegy 70 ezer fiatalt 10Ű küldött képviseli — Molnár György a KISZ Központi Bizottságának titkára nyitotta meg, majd dr. Soós Gábor, a mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszter első helyettese tartott előadást, az állami mezőgazdasági üzemek helyzetéről, fejlesztésük főbb kérdéseiről.

Jelenleg az ország területén 173 állami gazdaság működik, s műveli a mezőgazdaságilag hasznosítható földek 11 százalékát. Jó munkájukat dicséri, hogy ezen a területen viszont a mezőgazdaság bruttó termelési értékének 14 százalékát, összárutermelé- sénék 16—18 százalékát állítja elő. *

Az állami gazdaságok és az állami erdőgazdaságok eredményeiben, a korszerű termelés kibontakoztatásában, a technika és a

tudomány eredményeinek felhasználásában nagy szerepe van a fiataloknak;

emelte ki a miniszter első helyettese. Élen járnak a szocialista munkaversenyben, az új termelési módszerek elsajátításában, a tanulásban. Dr. Soós Gábor végezetül bejelentette:

a minisztérium a közeljövőben megvizsgálja, hogyan hajtották végre a gazdaságok vezetői a fiatalokkal foglalkozó,

1016-os kormányhatározat rendelkezéseit.

Az ifjúságnak az állami me zőgazdasági nagyüzemekben betöltött helyéről, szerepéről dr. Fekete József, a KISZ KB mezőgazdasági és falusi osztályának vezetője beszélt.

A referátumokat követően a tanácskozás részvevői két szekcióban folytatták munkájukat. Az első szekció az állami gazdaságokban dolgozó fiatalok 'helyzetét, feladatait vitatta meg, a második szekció az erdőgazdálkodás 25 éves fejlődését elemezte s a továb-’ bi teendőkről tanácskozott.

vezetöségválasztas előtt

Dramatizált portrévázlat

Egy vallomással kell kezdenem írásomat: elmondani az olvasónak őszintén,' hogy tulajdonképpen mi inspirált arra, hogy megírjam Schurmann Márton életét és történetét. A kíváncsiság. Nem a magánember, hanem az újságíró kíváncsisága.

Sokáig csak annyit tudtam róla, hogy ízes beszédű parasztember — ilyen emberekről írhatta Móricz Zsi gmond is igaz történetéit —, aki az új- hartyáni Űj Élet Szakszövetkezet elnökhelyettese, párttitkára és brigádvezetője egy személyben. Mindhárom minőségben beszélgettem már vele a gazdaság fejlődéséről, a párt- szervezet munkájáról és brigádja életéről. Minden alkalommal okosan és józanul ítélte meg akár a gazdaság, akár a pártszervezet helyzetét, tevékenységét Egyszóval, találkozásaink úgy zajlottak le, ahogyan azt a nagykönyvben megírták: én kérdeztem, ő mindannyiszor becsületesen és a legjobb tudása szerint válaszolt

Nemrég azonban, amikor

utána érdeklődtem a gazdaság udvarán, kérdésemre a megszólított visszakérdezett:

— A Kulák Marcit keresi az elvtárs?

Kulák Marcit? Hm. Ügy befelé akkor jócskán elcsodálkoztam. De nem mutattam meghökkenésemet, mert any- nyit megtanultam, hogy az ilyesmit nem illik. Vagy mondja valaki magától, vagy jobb, ha nem is kérdezem. Na, mindegy, gondoltam, ennek azért a végére járok, s amikor Schurmann Márton nagysokára előkerült és bevonultunk az egyik irodába, rákérdeztem.

— Megmondaná nekem, ha nem sértem vele, miért hívják az emberek Kulák Marcinak? Már csak azért teszem szóvá a dolgot, merthogy nemcsak elnökhelyettes, hanem párttitkára is ennek a gazdaságnak.

— Mert igaz — jelentette ki akkurátusán...

Most már valami halvány gyanú ébredt bennem, hogy itt valami nincsen rendjén. Észrevehette töprengő arcomon, hogy nem értem a dolgot, hált biztatóan rámmosolygott, ne

féljek, nem bántottam meg a

kérdésemmel. Aztán a mosolyát megtoldotta szóval is.

— Igaz, ahogy mondják, mert kulák voltam én néhány esztendeig — mondja olyan természetesen, mintha csak az időjárásról beszélne. Nem szégyellem én a múltamat, nincs abban semmi kivetnivaló.

Komótosan hátradőlt a széken, kezével végigsimította deresedé haját, aztán belekezdett.

:— Itt születtem a faluban, ötvenegy esztendeje. Az apámnak két hold volt a vagyona és hozzá hét gyerek. Hétesztem- dős karomban állított el az egyik gazdához káscselédnek. Másként aligha került volna kenyér a család asztalára. Szóval így kezdődött az én életem, s folytatódott egészen huszonegy esztendős koromig. Tanyáról tanyára kerültem, mikor hol voltak híján a munkáskéznek. Akkor aztán jött a behívó, vittek katonának. Komisz élet volt, megpróbáltam változtatni rajta. Az egyik gazdának, ahol szolgáltam, volt egy elvált asszonylánya. Nagyon megkedveltük egymást, s amikor egyszer hazaengedtek szabadságra, összeházasodtunk. ötvenegy évesen már‘nyugodtan elmondhatom, nem a földért vettem el, hanem szerelemből. Hogy jött vele együtt nyolcvankilenc hold is? így lettem én gazdaember egyik napról a másikra.

Elhallgatott egy pillanatra, rámnézett: mondja-e tovább?, aztán a hallgatásomat bíztatásnak vette.

— Esztendővel a felszabadulás után, ötvenhat holdat a magunk jószántából felajánlottuk az államnak. Elfogadták, aztán nem sokkal később így lettünk kulákok a maradék huszonkilenc holdon. Két évig, három évig tartott a macera? Már nem is emlékszem rá. Ami rossz volt, azt jobb, ha elfelejti az ember. Mit érne a tüske annyi év után? Csak megrontaná az egész életet. Hát, elfelejtettem. A név azért rajtam maradt. Mai ésszel már magam is derülök rajta: hogyan is történhetett az akkor, i

velem?-« akik mondták, soha

nem bántó szándékkal tették. Ezért nem haragudtam rájuk. Bizonyították is a2 emberék, hogy maguk közül valónak tartanak. Tíz esztendeje éppen, hogy a tanácstagjuknak választottak. Esztendővel később pedig hozzám kopogtattak be először: mi lenne a véleményem a közösről? Én meg azt mondtam: ha elfogadtam a bizalmukat, bizalommal válaszolok rá én is. Én voltam a faluban az első, aki a tanács- házán aláírta a belépési nyilatkozatot.

Megint csak tart egy lélegzetvételnyi időt, mielőtt új fordulatot adna elbeszélésének.

— Ha már eddig meghallgatott, gondolom, arra is kiváncsi, hogyan lett belőlem kommunista? Gyermekkoromban megismertem a szegénységet, és megutáltam. Soha ne jöjjön vissza az az Idő. De ha azt nem kívánom, mi legyen az a másik, amiért élni akar és tud az ember? Mert az emberfia már csak olyan, hogy valamiben hinnie kell, valami célja, terve legyen az életével. Szóval, ez hozott ide Három évvel később pedig tanulmányútra küldtek a Szovjetunióba. Mire hazajöttem, a párttitkárunk elment. Mondták, bennem megbíznának, ha vállalnám. Nyolcán Voltunk akkor kommunisták a gazdaságban. Kezet adtam rá. Hogy mi minden történt az elmúlt három év alatt? A gazdaság fejlődéséről most nem akarok semmit mondani. Legfeljebb any- nyit, sokkal jobban állunk, erősebbek és gazdagabbak vagyunk, mint három esztendővel ezelőtt. A pártszervezetünkről meg csak annyit: ma már tizenhármán vagyunk és a napokban erősödünk megint egy taggal. Nyolcán közülünk fizikai munkások: traktorosok, erdész, mezőőr, gyalog- munkás. öten közülük fiatalok, még jóval innen a harmincon. Megértjük egymást és a többiek is megértenek minket. Célunk: a közösség boldogulása és gazdagodása, a magunk életének emberibbé alakítása. Akarhat ennél többet az ember?

Prukner Pál