Pest Megyi Hírlap, 1970. június (14. évfolyam, 127-151. szám)

1970-06-21 / 144. szám

MOHOD YI DIE XII. ÉVFOLYAM, 144. SZÁM KÜLÖN K l A D Ä S Á : 1970. JŰNIUS 21., VASÁRNAP Átadás előtt 18 lakás Monori építőkkel Récéién A Monori Építőipari Szö­vetkezet vezetőivel megláto­gattuk a péceli sorházépít­kezést. Először a már elké­szült 18 lakást néztük meg. Az utolsó simításokat vég­zik itt a Monori Építőipari Szövetkezet dolgozói. Fiatal lányok takarítanak a lakások­ban. Márki József, a péceli építkezés gazdája elmon­dotta: már csak a takarítás és a parketta csiszolása van hátra. Ha a szennyvízcsatorna­hálózat időben kiépülne, a lakók akár három hét múlva be is költözhetné­nek. Milyen egy lakás a péceli építkezésen? Belépve a kis fo­lyosóra, jobbra a konyhát ta­láljuk. Gázfűtésű tűzhely, be­épített mosogató és szekrény, valamint gázbojler egészíti ki majd a háztartást. Mellette kicsi, de igen praktikus élés­kamra. A fürdőszoba végig csempézett, beépített káddal. A lakás két és fél szobá­ból áll. A két nagymére­tű szoba mellett a „fél”: hálófülke. A szobákban gázkonvektor adja majd a meleget. Valamennyi lakáshoz erkély is tartozik. A 18 péceli lakás OTP út­Az új 18 lakásos épület, amelybe hetnek a péceli lakók. rövidesen beköltöz­ján már gazdára talált. A má­sik három háztömb építése is jó ütemben halad Pécelen. Igaz, az anyaghiány és az utak rossz állapota sokáig akadályozta a munkát. Most naponta 60—70 ember dol­gozik a három háztömbön, ami 50 lakásból áll majd. Tizenöt kőművesünk van, de — mint a főépítésve­zető elmondja — legalább 25 kellene. Pedig az itt dolgozók nem panaszkodhatnak, jól keres­nek. öt péceli gázszerelő a monori szövetkezetbe kérte felvételét, ami igen örvende­tes, hiszen eddig ebben a szakmában is hiány mutat­kozott. Ha minden jól megy, mon­dották a monori vezetők, ak­kor a hátralevő 50 lakást év végére befejezik Pécelen. Gér József Vasárnapi mozaik Fogadóóra Holnap, június 22-én dr. Zi- mányi Gyula, a járási tanács vb-titkára délelőtt 8-tól 12-ig tartja fogadóóráit a járási ta­nács épületében levő hivatali helyiségében. A lakosság fel­keresheti a tanácsi szervek hatáskörébe tartozó ügyek­ben. Vizsgák a marxista egyete­men. A monori járásban mű­ködő marxista—leninista esti egyetem elsőéves hallgatói csütörtökön vizsgáztak. Ked­den (23-án) kerül sor a har­madik évfolyam vizsgáira, pénteken pedig a másodévesek vizsgáznak. Gyömrőn ma délután 5 órai kezdettel a strandkertben hangversenyt tart a Vám és Pénzügyőrség zenekara. ★ Az üllői parkokban kiszed­ték az árvácskákat, helyükre szalviákat ültetnek, mintegy 5 ezer darabot ★ Befejeződött járásunkban a polgári védelmi oktatás első szakasza. ★ Pohárparádé. Nagy sikere van a monori konyhafelszere­lési szaküzletben a pohárpará­dé elnevezésű akciónak. Kü­lönösen népszerű a hatot fi­zet, hetet kap vásár. RAKOVSZKY JÓZSEF: VB-ÜLÉS lesz holnap, június 22-én dél­után 3 órakor Gyömrőn. Na­pirendjén jelentés szerepel az óvodai ellátottság helyzetéről, az óvodák tárgyi ellátottságá­ról, valamint a maglódi ÁFÉSZ gyömrői tevékenysé­géről. Péteriben holnap délután 1 ! órakor kezdődik a vb-ülés. Itt a növényvédelemmel, növényi kártevők elleni védekezéssel kapcsolatos feladatokról tár­gyalnak. Űriban tanácsülést tartanak holnap délután 6 órakor. Be­számolnak az általános iskola oktatási és nevelési feladatai­ról, különös tekintettel a szo­cialista hazafiságra való neve­lésre, valamint az önkéntes tűzoltótestület tevékenységé­ről, nyári tűzvédelemre való felkészülésről. Emlékszel-e? Emlékszel-e... a kis patak öreg hídján egymást ölelve mint bámultunk a végtelenbe? A perc, s az óra hogy szaladt. Tavasz volt akkor, s jött a nyár. A hídon mindig meg-megálltunk, ha arra hajtott csókbatárunk. De táltosunk azóta már kifogva rég, s a kis patak ezüstje titkos, hallgatag; vidám futása jégbe dermedt. S megállók még a vén hídon, hol álmodozva szólítom a fagyba zárt örök szerelmet. Panaszkodnak a monori Fő­szög lakói, mert az i utóbbi időben sem levelet, sem újsá­gokat nem kapnak — nincs postai kézbesítőjük. ★ Folyik a járásban a férfiak régi katonai igazolványának kicserélése. A munkát köz­ségről községre haladva vég­zik az illetékesek. A vagyon miatt... ÖTPERCES INTERJÚ Az üllői szőlőskertben Az üllői Kossuth Tsz 100 holdas szőlőjében szorgalma­san dolgoznak a brigádok. Na­ponta 23 nő és 12 férfi tevé­kenykedik a kitűnően telepí­tett és beállt szőlőskertben. Katonás sorban húzódnak a szőlőtőkék, pedig annak ide­jén nem a mezőgazdasági szakember jelölte ki tövekkel, pontosan, a sorok útját. Pa­rasztemberek ültették a szőlőt, akik a gyakorlatban tanulták meg annak idején mestersé­güket. Nem volt könnyű mun­ka, hiszen egy-egy sor a 800 méter hosszúságot is meghalad­ja. A múlt évben rekordter­més volt szőlőből; az idén is jól indult, de némileg bele­szólt az időjárás. — Mi a véleménye erről Gecsetovszky András csapat­vezetőnek? — Kora tavasszal fagykár érte a szőlőnket. El voltunk keseredve, hogy hiába dolgoz­tunk, nem lesz eredmény. Ke­vesebb lesz a tsz nyeresége és a tagság keresete. Becslésem szerint kellemesen csalódtunk, lesz termés az idén is. Amit pedig elvitt a fagy, azt meg­kaptuk a biztosítótól. így tehát nincs kiesésünk. — Hogy haladnak a munká­val? — A brigádok szorgalmasan dolgoznak. Nagy segítségünk­re van, hogy a gyomok ellen vegyszeres permetezést alkal­maztunk. Ezzel a gyomok 80 százalékát kiirtottuk, ami ma­radt, azt most kapáljuk. Köz­ben permetezünk és kötözünk is. örülünk annak, hogy új el­nökünk mindennap meglátogat bennünket, hiszen ez Igen fonitos. EM Megírtam az anyagot, keres­tem hozzá a címet, magától kínálkozott a „Testvérharc” — és elgondolkoztatott. Miért lesz elcsépelt, szürke, semmit­mondó egy szó? Mert gyakran kimondjuk, mert túl sokszor fordul elő, mint ez a „testvér­harc” is. És az egészben ez a leg szomorúbb ★ „ ... X. Y. gondnokság alá helyezés iránt indított perében a Budapesten, 1961. augusztus 22-én tartott nyilvános tárgya­Ki érdemel szobrot? Ritka eset, amiről hírt adha­tunk: két ember megállt a lej­tőn. A történet a múlt év ok­tóberében kezdődött, amikor D. János és U. Pál tápiósülyi lakosok munkára jelentkeztek a helyi TÜZÉP-nél. Híre járt akkor, hogy a két férfi vala­mikor igen jó munkaerő volt, de történetünk idején sűrűn kacsintgattak a pohár feneké­re. Emiatt mindkettőjük csa­ládi békéje is felbomlott. A fogyasztási szövetkezetnél kellett a munkás, ám amikor a vezetőségi ülésen szóba ke­rült a két férfi neve, néhá- nyan fenntartásokkal éltek. Az egyik vezetőségi tag ezt mond­ta Borbás Antal telepvezető­nek: „Ha ezekből embert fa­ragsz, szobrot emelek a tisz­teletükre”. A telepvezető, úgy látszik, vállalta a „szoborfaragást”. Két emberünk már a második nap alaposan felöntött a ga­ratra. Tele szájjal énekelték kedvenc dalukat: „A lejtőn nem lehet megállni”. Ügy be- csodálikoztak, hogy még más­nap sem lehetett lelket verni beléjük. Miután ezt a „jószo­HOGY MIK VANNAK?! Tollhegyre tűz­tem nemrég né­hány „izgalmas” magánhirdetést, gyűjteményem­ben akadt még héhány. Ezúttal azokat is köz­readom. Monor, Mátyás király utca, egy kapu: „Vigyázz, a kutya harap! Ve­szettség ellen be­oltva.” Pilis, Kossuth Lajos út, egy ka­pu: „Ez a ház la­kókkal és 300-as termő gyümöl­csössel, tehermen­tesen eladó.”. Vecsés, Kinizsi utca, egy ablak: „Kétszáz négy­szögöles telek, fákkal, vagy azok nélkül szabadkéz­ből eladó.” Ferenc utca, egy kerítés: „Találtam egy nagyméretű kapukulcsot, amely a zár fel­mutatása melleit átvehető este hat­tól.” Kertekaljoi MÁV-megálló, a sürgönypózna: „Fél pár teljesen új szarvasbőr kesztyűm elve­szett. Párja 100 forint ellenében a közeli vendéglő­ben átvehető.” (rakovszky) kasukat” még kétszer megis­mételték, a telepvezető behi­vatta őket az irodába. — Ez nem mehet így tovább — mondotta. — Egy havi pró­baidőre vettünk fel bennete­ket. Ha továbbra is így visel­kedtek, válasszatok: le is út, fel is út. Ha nem, megkeres­hetitek havonta fejenként a háromezer forintot is. A rövid és érthető fejmosás után a két dolgozó egyenesen a kocsmába sietett. Két félde­ci rumot rendeltek. Szótlanul ültek egy darabig. Aztán így szólt az egyik: — Te, komám, egy hónapra vettek fel ben­nünket. Mi történne, ha leg­alább egy hónapig nem in­nánk? — A szesztestvér így felelt: — Erős elhatározás kérdése minden. Egyszerre álltak fel az asztal mellől, belecsaptak egymás te­nyerébe, s otthagyták a két féldeci rumot. D. János és U. Pál állta a fogadást. Nem ittak egy gyű- szűnyi szeszesitalt sem. Bár szívük — mint utólag elmon­dották —, ugyancsak sajgott utána. Rászoktak az üdítő ital­ra. Azóta nyolc hónap telt el. Egyikük ősszel még teljesen el volt adósodva, ma már 6500 forint megtakarított pén­ze van. A másik nemrég tért vissza otthonába és újból ren­des családi életet él. Valaki megkérdezte a na­pokban Borbás Antalt, mi volt a titka. Mivel sikerült ezt az elvonókúrával is felérő sikert a két munkásnál elérnie? Ezt válaszolta: — Hónapról hó­napra túlteljesítjük a tervün­ket, ez a keresetben is meg­látszik. Amit ígértem, a há­romezer forintos fizetés, nem maradt puszta Ígérgetés. Ta­lán ez a siker nyitja De hogy ezért szobrot érdemelnénk? Krátky László lás alapján a Pestvidéki Járás- bíróság meghozta és kihirdet­te a következő ítéletet: „a 71 éves H. Gy-t korlátolt cselek­vőképességgel járó gondnok­ság alá helyezi.” Indoklás: fel­peres — a feleség — előadta, hogy férje 1953-tól elmebe­tegségben szenved, sokáig el- meqsztályon ápolás alatt állt, állapota azóta sem javult, de a szükséges gyógykezelést nem hajlandó igénybe venni. Nyug­díját felhasználni nem képes, írni, olvasni nem tud. Ha jó­zan állapotban van, rendesen viselkedik, de ittasan minden­kibe beleköt, tör-zúz, másnap semmire sem emlékszik. Gyer­mekei elmondták, hogy ta­pasztalataik szerint apjuk nem egészen beszámítható. Végzés: a P. T. K. 13. paragrafus (2) bekezdésének alapján a bíró­ság H. Gy-t gondnokság alá helyezte, a nevén álló ingat­lanokra vonatkozóan a zárla­tot elrendelte. Gondnokul a feleséget jelölték ki. Idáig egyszerű az ügy, és ré­gi is ahhoz, hogy emlegessük; — ám mégsem egészen így van. Mert most — 1970-ben még mindig forr; gyűlölet, rá­galmazás, verekedés a habja — és nincs vége. A feleség ugyanis két éve meghalt, az öreg gyám és gondnok nélkül maradt. Igaz, öt gyereket ne­velt fel... .. öten vagyunk testvérek. Apám embertelen körülmé­nyek között él, egy kamrában. Legidősebb nővérem lezárta a lakását, és élettársával úgy döntött, hogy elvállalja apánk gondozását, de ez nála azt je­lenti, hogy a nyugdíját felve­szik, és néha ételt adnak neki. A ruhaneműt elhurcolták, az­zal a kijelentéssel, hogy ők vették.. Az illetékes szervek helyes­nek tartották volna — hiszen végtére is ez a legemberibb megoldás! —, hogy az öregem­bernek valamelyik gyereke le­gyen gondnoka, gondozója. Az öreg nem tudott dönteni, egyébként sem volt túl nagy a választási lehetősége: „nálam nincs hely ..„nekem erre nincs időm”. Jegyzőkönyvrészlet: „H. Gy. gyermekeit meghallgattam. A gyermekek között igen nagy az ellentét, nem az apa eltar­tása és gondnoksága, hanem a vagyon miatt. Nem azon van­nak, hogy megegyezzenek, ha­nem, hogy egymás ellen gyű­löletet szítsanak. Az egyik testvér férjhez menő lányának kellene a lakás, de egyikük sem egyezik bele ...” A hatóság kijelöl egy kívül­álló gondnokot. Jobb, ha így fogalmazunk: egy idegent. Egyik gyerek beleegyezik, a másik kettő fellebbez. De hát az még igy is túl egyszerű lenne! A kijelölt gondnok békíteni próbál, azután ... „Gyámhatósági és gondnoki tisztemről ezennel lemondok, a testvérek között a helyzet annyira elmérgesedett, hogy igazságot tenni nem lehet. Egyik gyermek a lakásba be­költözött, az öreget kiűzték. Ingóságai, ágyneműi, szerszá­mai eltűntek. Az idős ember kijelentette, hogy lakásába nem megy vissza, inkább kol­dulni megy, vagy a vonat alá veti magát.” Zavaros ügy: egyik testvér vállalja a gondnokságot, a másik ezt nem engedi, a har­madik beköltözik a lakásba... Vég ülj s ott tartanak, hogy idős H. Gy-nek, ha élni akar, ha használni akarja saját in­gatlanát, saját ingóságait — perelni kellene érte a gyere­keit... Hogy tehetné? Nyolc­van éves, tehetetlen ... De él­nie kell ★ Azt mondtam, zavaros ügy? Más szó kellene ide, egészen más. Nem a törvénykönyv, a lelkiismeret paragrafusa sze­rint. (koblencz) MA SPARTAKIÁD CEGLÉDEN Ma rendezik meg Cegléden a falusi fiatalok spartakiád- jának területi döntőjét. Járá­sunkat a gyömrői női és ve- csési férfi kézilabda-csapat, valamint az üllői kispályás labdarúgó-csapat képviseli. ÜGYELETES ORVOS Gyomron: dr. Huszár Sa­rolta (egészségház), Monoron, Gombán és Bényén: dr. Rados Mária (Monor, Petőfi u.), Pi­lisen: dr. Illanicz Elemér, Ül­lőn: dr. Koncz Lajos, Vecsé- sen: dr. Nagy Lajos tart ügye­letet vasárnap. — Ügyeletes gyógyszertár Monoron a főtéj ri, Vecsésen a János utcai. MŰSOR MOZIK Ecser: Bolondok hajója. Gom­ba : Isten hozta, őrnagy úri Gyömrő: „Z", avagy egy politi­kai gyilkosság margójára. H: Szemüvegesek. Maglód: ölj meg, csak csókolj. H: Egy falat ke­nyér. Mende: Imposztorok. H: ölj meg csak csókolj. Monor: Szerelem ól H: Hétszer hét. Nyáregyháza: Így jöttem. Pilis: Szemtől szembe. H: A hét arany­ember. Tápiósáp: Az én bolondos famíliám. Táplósüly: Az Angyal vérbosszúja. Űri: Bűbájosok. Ül­lő: A hét arany ember. H: Kara­mazov testvérek. Vasad: A bűn­tény majdnem sikerült. Vecsés: őfelsége herceg elvtárs. Matiné: Pál utcai fiúk. H: A koronatanú.' BÜNTETÉS Az üllői Kossuth Tsz sport­körében még most is nagy az elkeseredés a pálya eltiltása miatt. Az történt annak ide­jén, hogy az Üllő—Pilis mér­kőzésen az egyik néző leköpte a bírót. Az üllői pályát ezért letiltották, két mérkőzést idegenben — Ecseren és Pé­terül — kellett játszania a csapatnak. Mit jelentett ez anyagilag a sportkörnek? Beszéljen erről Horváth Péter elnökhelyettes. — Jelentős kárt szenved­tünk, mert sem Ecseren, sem Péterin nem volt közönség. A két mérkőzés háromszáz fo­rintos ráfizetéssel végződött. Itthon, Üllőn, biztosan ötezer forintos bevételt is elértünk volna. Azon a bizonyos pilisi mérkőzésen a rendezőség tel­jesítette feladatát, de a meg­gondolatlan incidenssel szem­ben nem volt védekezés. Ez bármelyik pályán megtörtén­hetett volna, különösen akkor, amikor a bíró rosszindulatúan vezeti a mérkőzést. Termé­szetesen ez nem azt jelenti, hogy egyetértünk a néző visel­kedésével, jogosnak tartjuk a büntetést. Ezúttal hívnám fel nézőink figyelmét ismételten arra, fegyelmezzék jobban magukat, mert az ilyen és hasonló „együttérzéssel” er­kölcsi és anyagi kárt okoznak a sportkörnek. Persze, a kelle­metlenségeket inkább elke­rülhetnénk, ha minden terüle­ti mérkőzést igazságos bíró ve­zetne. A büntetés miatti bevételki­esés érzékenyen érinti a sport­kört. Mert bár a tsz is támo­gatja őket, s a tanács is ad évenként 10 ezer forint érté­kű új felszerelést — sokkal többre lenne szükségük, s ezt saját bevételükből tudják csak biztosítani. EM

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents