Pest Megyi Hírlap, 1970. június (14. évfolyam, 127-151. szám)
1970-06-19 / 142. szám
fÉSl |!£C)CI 6 'ZKírtap 1970. JÚNIUS 19., PÉNTEK Q Érettségi bankett únius. Nemcsak az érettségi hava, az érettségi találkozóé is. A napokban volt az enyém is. Sok örömöm nem telt benne. Merthogy — a harmincéves volt. * Felkerestük az egykori alma mater épületét — maga az intézmény azóta jobblétre szenderült —, azután a Szigeten, a Nagyszállóban banketteztünk. A fele osztály, ha ott volt. Miránk azután igazán érvényes, amit Illyés Gyula Népszabadság-beli Szakvizsgán — nacionalizmusból, sorozatában állapított meg. Az ugyanis, hogy minden harmadik magyar e hazán kívül él. Lám, bennünket is szétszórt a három évtized. Pista Szlovákiában csinált karriert, Laci valahol Svájcban él. Tamás talán Brazíliában, Gerhard az NSZK-ban, István Angliában, Gy. Péter Ausztráliában, Vili a tengereket járja, hajóorvos. N. Péterről bizonyosságunk van: jezsuita szerzetes Japánban. Produkál az élet cifra dolgokat. De legalább produkál, de legalább élet. Mert Artúr Dachauban végezte, Béla Auschwitzban. Sándor kiváló vitorlázó volt, azután egy motorossal a háború első napjaiban lezuhant. Tóni egy csöndes, szerelemre való, holdas augusztusi éjjelen kimászott a lövészárokból, s eszelősen üvölteni kezdett: „Ide lőjjetek!” Oda lőttek. Tibor megúszott mindent, azután Brazíliában elvitte a gyermekparalízis. Gyuri szintúgy megúszott, azután a svájci hegyekben kiszállt kocsijából, a szívéhez kapott, és nem volt tovább. S mi, akik találkoztunk? Köszönjük, megvagyunk. Miklós igazgató, Juszuf olvasószerkesztő, Laci főmérnök Tiszaszederkényben, Karcsi főorvos Hajdúszoboszlón, Tibor ügyész, István gyáregységvezető, Szilárd művezető, Andor nyomdász, Lajos anyagbeszerző, Gábor kelmefestő. Változatos • pályák, változatos életutak. Ahogy mondani szokás, mindegyik élet kész regény. Mégis, akik együtt voltunk, legföljebb azután érdeklődtünk, nős vagy-e, mennyi a gyerek, meg a diákköri emlékeket elevenítettük fel. Az eltelt harminc évről nem sok mondanivalónk volt egymásnak: lényegében közösek az élményeink. Jóval túl az emberélet útjának felén, mire is jó egy ilyen érettségi találkozó? A kohézió megszűnt, a közösség csak volt, az ifjúság megszűnt. Számvetést csinálni azonban még túl korai. Mert tervezünk mindannyian — ha kissé megkeseredett szájízzel is, látván a kinél őszülő, kinél nem is olyan enyhén kopaszodó fejeket meg a szem alatti szarkalábakat, s a ráncokat az ajak szögletében —, van még mit mondanunk a világnak, van még mit tennünk a világért. A világnak? A világért? Ez megint az ifjonti túlzás. Annak az országnak és azért a hazáért, amelyben élünk. Több mint valószínű, egyénileg egyikünk sem fog majd valami nagyszabásút, különlegeset, figyelemre méltót produkálni. Csak végezzük, legjobb tudásunk szerint, amit évek óta. És, ha* jól meggondoljuk, ez sem kevés. Mert, végül is, a negyvenesek — lassan ötvenesek — korosztálya már sokszor megméretett, de közüle csak kevesen találtattak köny- nyűeknek. Ha nem is volt sok mondanivalónk egymásnak, azért kellemes volt együtt lenni. Öt esztendő múlva megint találkozunk. Remélhetőleg ugyanennyien. Bruckner József RÓZSAMEZÓ Hatalmas, színes rózsamező állítja meg a Balaton délkeleti partja közelében, a 7-es számú országos fő közlekedési út mellett az üdülő és kiránduló vendégeket. A Badacsonyi Állami Gazdaság al- sótekeresi körzetében ezekben a napokban teljes pompájában virágzik több ezer rózsatő. A balatoni kirándulók kívánságára helyszíni árusítást is szervezett az állami gazdaság. Harmincezer éves csontok ÚJABB VÁCI MAMMUTLELET Az utolsó mammutleletek, amelyek a váci múzeumba kerültek, 1962-ben jöttek napvilágra a DCM gyártelepén, egészen közel az egykori öskőkori emberi telephez. Mivel csak a mammutok agyarai kerültek elő, feltételeztük, hogy az ősember a mammutokat elejtette, feldarabolta, és a számára értéktelen, darabonként mintegy 150 kilós agyarakat A nyári mezőgazdasági balesetek megelőzéséről A statisztika szerint az állami gazdaságokban az üzemi baleseteknek jóval több, mint a fele a második és a harmadik negyedévben következik be. A termelőszövetkezetekben a május eleje és szeptember vége között öt hónap a legveszélyesebb. Tavaly ebben az időszakban a halálos balesetek száma több mint kétszerese volt a többi hét hónap átlagának. A balesetek megelőzésének lehetőségeiről a következőket mondták el a SZOT munka- védelmi osztályán az MTI munkatársának. Az általános nagy veszélyforrás, a hőség ellen csak az óvórendszabályoknak megfelelő módon szabad és kell védekezni. A gazdaságok lássák el dolgozóikat könnyű munkaruhával, szalmakalappal, a kombájnvezetőt védjék ernyővel a napsugarak ellen és legyen mindenütt szódavíz, vagy autoszifon, amellyel a helyszínen készíthetnek szódavizet. Egyébként vízről mindig bőven gondoskodjanak, hogy az emberek munka közben mosakodással hűsíthessék miagukat, mert fürdeni viszont szigorúan tilos. Minden évben több halálos balesetet okoz, hogy felhevült testtel ugranak hideg vízbe, vagy, hogy úszni nem tudók merészkednek a mély vízbe. Legyen mindig elég frissítő ital, limoEladták a vajszlói állomást A Baranya megyében működő Cserkúti Mezőgazdasági Gépjavító Vállalat eladta vajszlói állomását, amelynek további fenntartása, fejlesztése a mezőigazdasági gépjavítás megváltozott jellege miatt már nem volt gazdaságos. A termelőszövetkezetek ugyanis az utóbbi években kialakították saját, jól felszerelt javítóműhelyeiket. A „piacra’ került” vajszlói gépjavító állomást a Déldunántúli Vízügyi Igazgatóság vásárolta meg. A „vizesek” itt javítják majd a vízügyi munkákhoz szükséges különféle gépeket, továbbá felállítanak egy karbantartó részleget is, amely a vízügyi létesítményeket, műtárgyakat tartja rendben. Vajszlón helyezik el továbbá a Dél-Dunántúl árvédelmi osztagát is. Canzone Solenne A Művészeti Alap zeneművészeti szakosztálya — mint ismeretes — felszabadulásunk 25. és Lenin születésének 100. évfordulója alkalmából pályázatot hirdetett 5—15 perc időtartamú zenekari művek komponálására. A pályázaton 35 éven aluli zeneszerzők vehettek részt, olyan — eddig még be nem mutatott — művekkel, amelyeket erre az alkalomra írtak A zsűri döntése alapján a 25 000 forintos első díjat nem adták ki, a 15 000 forintos második díjat Sáry László A CEGLÉDI LENIN MG. TSZ. F E LV E S Z S 100 —S, valamint középnehéz traktorhoz UNIVERZÁLIS TRAKTORVEZETŐT ÉS MEZŐGAZDASÁGI GÉPSZERELŐT. Fizetés a kollektív szerint. Jelentkezni lehet mindennap 8-tól 16 óráig, a Tsz Központi Irodájában. Telefon: 515. A PÉCEL-ISASZEG ÁFÉSZ FELVÉTELRE KERES szakképzett élelmiszerbolt-vezetőket és eladókat, nyugdíjasokat helyettesítésre felvesz. JELENTKEZNI LEHET Pécelen, a Szemere Pál u, 8. sz. alatt. „Canzone Solenne” című műve nyerte el. A harmadik díj összegét a bíráló bizottság 10 000-ről 15 000 forintra emelte fel és egyenlő arányban osztotta meg Dubrovay László „Töredék” című műve között. A díjazott műveket a rádió még ebben az évben bemutatja. nádé, cukros tea, gyümölcslé, stb. Ezzel szemben a sör és általában a szeszes italok fogyasztása rendkívül káros. Jó védelmet nyújt a villám- csapások ellen a munkába induló traktorral reggel kivontatott autóbusz pótkocsi, amibe zivatar esetén bemenekülhetnek a mezőn dolgozók. Az állami gazdaságokban a halálos balesetek 65,4 a té- eszekben pedig 57,6 százaléka a járművekkel kapcsolatos. Megelőzésük feltétele egyfelől a járművek vezetőinek fe- gyelmezetsége és a józanság, másfelől a járművek és nem utolsósorban az utak megfelelő karbantartása, a hibák azonnali kijavítása. A gazdaságok vezetőinek általában is gondoskodniuk kell a gépek megfelelő műszaki állapotáról és a szükséges védőfelszerelésekről. A gépek felújításánál ne feledkezzenek meg a védőberendezések korszerűsítéséről sem. Külön felhívják a figyelmet a SZOT munkavédelmi szakemberei a növényvédő szerekkel kapcsolatos veszélyekre. Meg kell jelölni és mindenki elől le is kell zárni a mérgezett, veszélyes területeiket. A vegyesszóró repülőgépeket csak reggel és késő délután szabad „bevetni” a nagyon meleg napszakokban nem. A pilóták számára pedig megfelelő szállásról és rendszeres ellátásról kell gondoskodni. Külön nyomatékkai utaltak a SZOT illetékesei a gyermekek védelmére. Nemcsak az aratógép, a kombájn, stb. közelébe nem szabad engedni a gyerekeket, hanem az érvényes jogszabályoknak megfelelően ki kell tiltani őket a munkahelyekről. Annál is inkább, mert ma már lényegében nincs olyan község az országban, ahol ne gondoskodhatna megfelelő napközi otthon a gyerekekről, amíg a szülők a földeken dolgoznak. a helyszínen hagyta, míg a többit elszállította. Most, június 12-én a DCM agyagbányájának dolgozói értesítették a múzeumot — amiért ezúton is köszönetét mondunk —, hogy a bányában omlásból állatcsontok kerültek elő. Szerencsére gépkocsival mentünk fel, mert a csontok 20—25 kilót nyomtak és egy fiatal, még nem egészen kifejlett mammut csontjai voltak. Néhány elég jó állapotban levő, tehát teljes keresztmetszetet mutató agyartöredék, egy ép őrlőfog és lábszárcsontmaradványok. Az agyar átmérője 10 centiméter, mintegy a fele a kifejlett mammuténak. • A régen kihalt mammut rokona volt az elefántnak. Méretei valamivel nagyobbak voltak, agyara erősebben hátragörbült, testét az elefánttal ellentétben hosszú, vörösesbarna szőr borította, háta elülső részén, körülbelül az első végtagpár felett zsírpúp volt. Agykoponyája viszont aránylag sokkal kisebb az elefánténál, agyvelejének felülete aránylag kicsi, ezért kevéssé volt „tanulékony”, az ősember könnyen csapdába ejtette, tekintve, hogy mérete, súlya és ereje miatt másképp elejteni nem tudta. A leggyakoribb csapda valószínűleg a gödör volt, amelynek tetejét zöld galy- lyakal befedték, és amikor a mammut beleesett, felülről agyonverték. A mammutot annak ellenére, hogy már évezredekei ezelőtt kihalt, azért ismerjük olyan jól, mert a Szovjetunióban jégbefagyva egy teljesen ép példány került elő. Az első Prométheusz- kirendeltség Szerdán Tatán nyitotta meg első kirendeltségét az Országos Kőolaj- és Gázipari Tröszt Prométheusz tüzeléstechnikai vállalata, amely olaj- és föld- gáztüzelésű készülékek tervezését, szerelését és karbantartását vállalja. A tatai ki- rendeltség egyelőre bérelt épületben működik, de a város új ipartelepén nagy műhelyt építenek, ahol a jövő év közepétől már száz dolgozót kívánnak foglalkoztatni. \ ki- rendeltség egész Dunántúl igényeit kielégíti, később azonban működési területe csökken, mert a vállalat tíz vidéki fiókot kíván nyitni. Dicsérni érdemes? — Eh, ostobaság. Sőt, primitív dolog — legyintett fölényesen, de kissé mérgesen Pácolni, amint kifejtettem, hogyan és miként szeretném kifúrni a vállalattól azt a disznó Másznait, akinek a jelleme, a munkaerkölcse még a huligánok között is visszatetszést szülne... — ... és akkor odaállok majd az igazgató elé és elmondom pontról pontra, miket mond ez a Másznál a vezetésről, hogyan nem dolgozik és hogyan hazudja el még a hazugságait is, csak hogy mást bajba hozzon, meg mire képes a prémiumért... — Eh, ostobaság. Sőt, primitív dolog — erre mondta ezt Pácolni, majd rögtön hozzátette: — S mit gondolsz, ha ezt elmondod az igazgatónak, mi lesz a Másznaival? — Kirúgják! — Egy frászt. Előléptetik. Egy olyan nagy üzemnél egy Másznál annyira nem fontos, hogy ezért kirúgják, mert pletykál az igazgatóról. De annyira igenis fontos, hogy előléptessék, hadd lássák, olyan ott az üzemi demokrácia, hogy még az igazgatóról is bátran elmondhatja mindenki a véleményét és nincs megtorlás ... Sőt! — magyarázta gúnyosan, hogy kénytelen voltam igazat adni neki. — De akkor mit tegyek? Ezzel a Másznaival nem tudok egy üzem fedele alatt dolgozni Vagy ő, vagy én. Hát már akkor inkább 5! — és tanácstalanul tártam szét munkán izmosodott karjaimat. — Pompás ötletem van, ne búsulj! — vigasztalt Pacolai. — Ide figyelj! Ki kell dicsérni a gyárból. Ez a legbiztosabb, a legeredményesebb módszer. Mit csodálkozol? Elmagyarázom. Mindenütt azt terjeszted, hogy nagyon, sőt, rendkívülien okos ember ez a Másznai, akár igazgató, vagy főosztályvezető is lehetne. Tudása, rátermettsége, megbízhatósága, tárgyalókészsége, de hiába ... Szegény Másznai, nem léphet előbbre, mert az igazgatónak is, meg a főosztályvezetőnek is van még tíz éve a nyugdíjig... Addig kell ennek a nagyon okos embernek várnia ... Hogy mik vannak! Ezt a hogymikvannakot hangosan és fejcsóválva mondd és gyakran — figyelmeztetett a követendő taktika minden fontos mozzanatára Pacolai és szerényen elhárította magától könnyes hálámat... — Majd akkor köszönd, ha beszámolsz a sikerről: Másznai volt, nincs! Szervusz! — Na, mi van a Másznaival? — futott belém tegnap Pacolai, hogy a hányinger elfogott, amikor megláttam. — A Másznaival mi van? Velem mi van, te tökkelütött. A fene egye meg az okos taktikádat — dörrentem rá pofon helyett. — Miért, mi van veled? — Kirúgott a Másznai..; — A Másznai? . — Igen, mit bámulsz... Megfogadtam a hülye tanácsodat, elkezdtem agyba-főbe dicsérni és... — ... és erre- kirúgták... — Egy nyavalyát... Felfigyeltek rá. ö lett az új főosztályvezető és első dolga volt, hogy kirúgott engem. Aki dicsérte. Nem szeretem a talpnyaló típusokat, mondta a disznó, és a képembe röhögött. Kösz a pompás tanácsért ... Pacolai rezignáltan nézett rám, majd az elfutó felhőkre és kesernyésen jegyezte meg: — Mit csináljak? Ha már ebben az országban dicsérni sem érdemes... — legyintett és letörten tovavonszolta magát. Gyurkó Géza Vác környékére az utolsó jégkorszak vége felé húzódtak le észak felől, az előretörő jég elől, mintegy 25—30 ézer évvel ezelőtt. Ennek a mostani leletnek érdekessége, hogy a Naszály oldalában viszonylag magasan került elő. A vidék geológiai képe 30 ezer év óta nem sokat változott, ami a hegyeket és a völgyeket illeti, így csak az az egy lehetőség van, hogy a mapmutbor- jú mászott fel olyan magasra, ahol most megtalálták. Stefaits István múzeumigazgaió Vác PECELi ANZIKSZ Libapásztor ______ Q Qj, útépítés MIATT H ' LEZÁRVASorompó után Valódi remete — Jobb későn, mint soha.' . Erzsébet sétány — Ajánlatos fülvédő viselet (Zsoldos Sándor rajzai) I A
