Pest Megyi Hírlap, 1970. június (14. évfolyam, 127-151. szám)

1970-06-18 / 141. szám

Már a Duna is árad Miközben mindenki aggódva hallgatja a reggeli árvízi jelentéseket a Tiszáról, a Marosról és a Körösökről, a váciak félszemmel a Dunát is figyelik. Mostanában ugyancsak okot ad az aggodalomra. A hét végén ismét annyira emelkedett vízszintje, hogy átlépte a Pokol-sziget révbejáróját. A komp most a csárda melletti mólón köt ki. Törnek foto VACIAK AZ ODOT-ON (Tudósítónktól) Ígéretünkhöz híven beszá­molunk az ODOT eseményei­ről, elsősorban persze a váci­ak viselt dolgakol. Csomagokkal alaposan fel­szerelt csapatunkat kellemes meglepetés érte Kismaroson, ahol egy teherautó várt ben­nünket. Gyors sátorverés után birtokunkba vettük a kosár- és a röplabdapályát. Üvöltözésünkre. — mi már csak így játsszuk a kosárlab­dát — megjelentek a tv fil­mesei, így lehet, hogy valame­lyik híradóban szerepelünk. Hat árakor sorakoztunk az ünnepélyes megnyitóra. Szép látványt nyújtottak az egy­más mellett felsorakozott me­gyék, visszhangzottak a hegy­oldalak a csatakiáltásoktól. A tavalyi tapasztalatokból okulva az idén sikerült első-, nek vacsoráznunk, nyugtázva a sorbanállók (mintegy kétez­ren vagyunk itt) irigykedő te­kinteteit. Este a CENTRAL zenekar adott műsort, amit sátorban fekve is élvezhettünk volna, ám a hangerő elmaradt a megszokottól. —tóth— A legújabb társastáncokat mutatják be Holnap este hat órakor a Fegyveres Erők Klubjában a televízióból jól ismert társas­tánc-tanárok, a Benkő házas­pár mutatja be a váci ifjúság­nak, hogy miként kell táncol­ni a legújabb társastáncokat. MIKSZATHNAL ES TRAGORNAL: A váci bor az irodalomban Sokféle szőlőfajtát hordtak hátukon a váci hegyek a filo- xéra pusztítása előtt: a sárfe­hér, a veres dinka, a rózsa­szőlő és a fekete kadarka az irodalomban is helyet kapott. Mikszáth Kálmán előbb a Ga­vallérok című írásában dicséri fel a váci püspök borát, amelyből csak akkor isznak, ha valaki születik, megnősül Miért fehér a reggeli kifli? A főtéri péküzletben, amely mintaboltnak minősült, a reg­geli kifli rendszerint fehér, mintha sületlen lenne. Igaz, gyakran sületlen is, de újab­ban már ropogós, csak á szí­ne nem akar kissé pirulni. Megtudtuk, hogy az ellenőr (?) nem engedi pirosabbra sütni, jóllehet ebben a sütödében dolgozik a város legjobb pék­sütemény-készítője. Mindezt az is igazolja, hogy késő dél­előtt már kitűnő, piruló, ro­pogós sós és másfajta kifliket árul az üzlet. Miért ez a reg­geli szigor? K. L Nem eléggé kedvesek, udva­riasak az eladók, ez volt az elmúlt években a vásár­lók panasza. En­nek orvoslására lépett életbe az úgynevezett mo­solycsekk, amely arra buzdítja a kedves eladót, hogy minél többet mosolyogjon.. Am a mosoly­gásnak is van ha­tára, és egyáltalán nem% tudom meg­érteni, miért ép­pen a pult mö­götti beosztásban kívánatos az ál­landó mosolygás. Nyugodtan le­het mogorva egy főkönyvelő, sofőr, vagy éppen egy agranómus, sőt a belgyógyásznak sem szükséges mosolyognia, mi­dőn a mellhártya- izzadmányt, vagy a fertőző máj- gyulladást meg­állapítja. Lehet rosszked­vű a főnök épp Mosoly úgy, mint a beosz­tott különféle hi­vatalokban, vagy az atomkutató in­tézetben, textil- gyárban és vegyi­kombinátban, mindenhol és mindenki, csak éppen az üzletben az eladó nem. Ne­ki mosolyognia kell, ha belép az­nap talán az öt­századik kedves vevő, akinek tör­ténetesen egész délelőtt migrénje, volt, azonfelül összezördült a fő­nökével, és ráadá­sul három tárgy­ból bukásra áll a gyerek. Ez a ked­ves vevő termé­szetesen nem mo­solyog, sőt hatá­rozottan ingerlőén hat rá az a kinyi­latkoztatás, hogy a negyedkilónak kért turistaszalá­mi négy és fél dekával több. Es amilyen ál­talában az eladó szerencséje, rá az ötszázadik vevő se mosolyog. Sze­génynek semmi kedve sincs hozzá, ugyanis ma sült ki, hogy nem ka­pott fizetéseme­lést, lottóján mind az öt szám a nye­rőszámok mellett volt, anyósa pe­dig az enyhe agy­vérzést szívós él- niakarással átvé­szelte. A hatszázadik vevő sem képes mosolyogni, túlsá­gosan sok a baja, túlhajszolt élete miatt idegroncs­nak érzi magát. De az angyalát, ott a pult mögött az eladó, az bi­zony mosolyog­jon! őneki aztán bizonyára az égvi­lágon semmi baja sincs. Idegei a legkiválóbb hajó­kötélből vannak, lábai pedig vas­betonból. Miért ne moso­lyogjon? M. V. vagy férjhez megy a család­ban. Később „A Noszty fiú esete Tóth Marival” című re­gényében magasztalja a váci kanonok borát. A váci bor dicséretét zengi az a népdal is, amely Tragor Ignác: Váci érdekességek cí­mű, 1923-ban megjelent köny­vében található: „Bor, bor, bor / Be jó ez a váci bor, / Ha az asszony szí belőle, Félre áíll a kontya tő­le, / Bor, bor, bor / Be jó ez a váci bor.” F. F. Ingyenes jogi tanácsadás Ma délután öt órakor lesz a következő ingyenes jogi ta­nácsadás a Lenin úti párt- és tömegszervezeti székházban. Ügyeletes: dr. Zádor Antal, a Váci Ügyvédi Munkaközösség tagja. VÁC I NAPLÓ A PEST MEGYEI HÍRIAP KÜtÖMKIAOÍSA XIV. ÉVFOLYAM, 141. SZÁM 1970. JŰNIUS 18., CSÜTÖRTÖK f ITT ÍZ EPERIBEXY Jó vevőkre találtak a vacdukaiak A múlt heti ítéletidő után öröm a határt látni. Különö­sen akkor, ha olyan szép látvánnyal találkozik az em­bert, mint a vácdukai ter­melőszövetkezet tízholdas epertelepe. Az eperbokrok teljesen be­borítják a földet, a nyílegye­nes sorok között egy csapat asszony hajladozik. Szaporán telnek a kosarak, az utakon már hegyben magasodnak a rekeszek, és messzire illa­tozik az ízlésesen elhelyezett gyümölcs. — Meghálálja a gondos munkát az eper — mondja Kiss András később az iro­dában —, igaz, szerencsénk is van, jó parnerra találtunk. Soha nem tapasztalt megér­téssel bánnak velünk az idén azok, akikkel szállításra szer­ződtünk. Nincs panaszunk sem a dunakeszi Főzelék és Gyümölcs Konzervgyárra, sem a Székesfehérvári Hűtő­ház átvevőire. Egyenjogú part­nerként kezelnek, nincs olyan minőségi vagy árvitánk, mint tavaly, amikor minden ked­vünk elment a sok kínos eset miatt. Mindez megnyugtatott, mert eszembe jutott, hogy már- már rögeszmének tartották Úttörőforinfok Előadásból, vasgyűjtésből A járás úttörőcsapatai is összefogtak, hogy segítsenek a Tisza, a Szamos és a Körösök mentén élő pajtásaiknak. A felsőgödiek a kulturális sereg­szemle teljes műsorát adták elő szüleiknek és az előadás bevételét, 4720 forintot eljut­tatták az árvízsegélyezés számlájára. A többi úttörőcsa­pat tagjai vasgyűjtéssel sze­rezték pénzt. A fóti 2-es szá­mú iskola úttörői 2741 forin­tot, az 1-es számú iskola 2000 forintot, az acsaiak 1654 forin­tot, a vácrátótiak 1224 forintot gyűjtöttek. A járás húsz úttörőcsapata összesen 17 665 forinttal járult hozzá a gondok enyhítéséhez. e hasábokon a tavalyi őszi­barackpanaszainkat. Bizony, egy kicsit kihasználták a mo­nopolhelyzetet az átvevők, és nem nagyon érvényesült a termelő joga. — Milyenek a terméskilátá­sok? — érdeklődöm a du- kaiaktól. ,— A. Dunakeszi Konzerv­gyárnak két vagon epret szál­lítunk, a többi Székesfehér­várra kerül. Ügy hisszük, sem mennyiségben, sem a bevétel­ben nem csalatkozunk ... — csankó — Sáfár György meghalt Szombaton még Vácon járt, édesanyjánál, ismerő­seinél. A hét elején érke­zett Szentesről a hír, hogy Sáfár György 43 éves korá­ban elhunyt. 1957-től 1961- ig volt a Madách Imre Művelődési Központ igaz­gatója. Mint kiváló színját­szó, sikeresen szerepelt a János vitézben, Mézeska­lácsban, Zeng az erdőben és más darabokban. Tragi­kus halála mély részvétet keltett szülővárosában. Kívánságának megfele­lően, tegnap délután he­lyezték örök nyugalomra az alsóvárosi temetőben. Szakszervezeti könyvespolc Szocialista brigádoknak ajánljuk Gátat építettek Szegedin a házgyári KISZ-isták Amikor a dunakeszi Házgyár dolgozói elhatározták, hogy árvizes műszakot tartanak, negyven KISZ-ista úgy dön­tött, hogy a helyszínre megy segíteni. Telefon ide, telefon oda, és hamar jött a válasz Szegedről, hogy hajnalban, a megyei tanácson várják őket. — Este tizenegykor indul­tunk. Volt közöttünk olyan, aki közvetlenül a délutáni műszak után szállt velünk buszra — mondja Balázs András KISZ-csúcstitkár. — Hajnalban fél négykor érkez­tünk a városba. A megyei ta­nácson már tudtak rólunk. Megmutatták a város térké­pét, rajta a körgát védelmi vo­nalát. megmondták azt is. hol dolgozunk és mi a fe.adatunk. * A fiúk homokzsákokat rak­tak, és fóliával takarták a gátat. De hét lány is volt a csoportban, ök hajtogattak a fóliát, vizet hordtak, üzenete­ket vittek. Egy napig dolgoztok a kör­gáton. Virtus is volt ebben, romantikavágy is, de egyben nagyszerű alkalom arra, hogy a most fejlődésnek indult ház­gyár alakuló KISZ-életét erő­sítse, hogy a KISZ-tagokat kö­zösséggé kovácsolja. B. MAX FRISCH (1911—): Stiller. — Az 1954-ben írt, s azóta világhírűvé vált regény nem csupán tartalmában mond újat, de formai és szer­kezeti újításokat is hoz. A könyv kérdése: képes-e az ember múltja megsemmisí­tésére, énje megtagadására. A főszereplő, Stiller, sikerte­len, közepes szobrász, aki be­kerítettnek érzi életét, kör­nyezetéhez fűződő kapcsola­tait pedig tarthatatlannak. Régi énjével szakítva, elme­nekül Svájcból, hogy Ameri­kában új néven próbáljon új életet kezdeni. JÓKAI ANNA (1932—): Tartozik és követel. — A re­gény címe jelképes. Egy há­zasság mérlege: egyik ser­penyőben a lehetőség, a má­sikban a megvalósulás, egyik­ben a kipusztíthatatlan re­mény, a másikban a kiábrán­dító eredmény. Jókai Anna életünk ismert meghatáro­zottságai közé két ellentétes karaktert helyezett. A két hős önmagát és társát igyek­szik meggyőzni, hogy a vilá­got saját hajlíthatatlan igaz­sága szerint rendezhesse be. JAN OTCENÁSEK (1924—): Rómeó, Júlia és a sötétség. — A kisregény társadalmi­történelmi háttere a csehszlo­vákiai német megszállás. Pá- vel, a prágai szabómester diákfia a szabóműhely mel­letti kis helyiségben bújtatja Esztert, a deportálás elől menekülő zsidólányt. Köl­csönös, tiszta emberi érze­lem keletkezik bennük. A cso­dálatos szerelem nemcsak egy új Rómeó és Júlia tragédia, hanem jelkép is, hit abban, hogy a körülményekkel való szembeszállás másokban is felébreszti az emberséget. Az idő sodrában, 4. Jemnitz János: A legújabb kor. — A kötet a népszerű világtörté­neti összefoglaló-sorozat utol­só része. Közel három évtized (1917—1945) anyagát tárgyal­ja. L. E. Gyűlés a Gödörben A MAV-nyugdíjasok követ­kező szakszervezeti gyűlése június 23-án, kedden délután két órakor lesz a Gödörben. Autóbusszal.» P1CCÓ HERCEGHEZ ÉS JUTKA PERZSIHEZ Az elmúlt nyáron osztatlan nagy sikert aratott a szent­endrei Teátrumban bemu­tatott két középkori .magyar iskoladráma. Június 27-től ismét műsorra tűzték az erényről és a bűnről szóló tanmesét, valamint a Piccó herceg és Jutka Perzsi című színpadi játékot a szentend­rei főtéren épített színpa­don. A Teátrum előadásai ta­valy is sok érdeklődőt von­zottak az ország minden ré­széből. Akkor a soron kívüli előadások ellenére sokan le­maradtak. Az idén már előre elkelt a jegyek nagy része. A Pest megyei Idegenforgalmi Hivatal váci kirendeltsége is autóbuszos színházlátogatást szervez a testvérvárosba, vá­rosnézéssel egybekötve. Az út­ra még lehet jelentkezni. * Újabb váci mammutlelet Jóslásokba bocsátkozni gyakran felelőtlenség, még gyakrabban hálátlan dolog, május 7-i „Harmincezer éve­sek a váci ősemberi leletek?” című közleményünkben mégis leírtam, hogy a Naszály olda­lában a föld alatt még több mammut is van. Azt azonban nem gondoltam, hogy feltevé­sem ilyen hamar beigazolódik. Az utolsó mammutieletek, amelyek a múzeumba kerül­tek, 1962-ben jöttek napvilág­ra, a DCM gyártelepén, egé­szen közel az egykori őskőkori emberi telephez. Mivel csak a mammutok agyarai kerültek elő, feltételeztük, hogy az ős­ember a mammutokat elejtet­te, feldarabolta és a számára értéktelen, darabonként mint­egy 150 kilós agyarakat a helyszínen hagyta, míg a töb­bit elszállította. Most, június 12-én a DCM agyagbányájának dolgozói ér­tesítették a múzeumot — amiért ezúton is köszönetét mondunk —, hogy a bányá­ban omlásból állatcsontok ke­rültek elő. Szerencsére gépko­csival mentünk fel, mert a csontok mintegy 20—25 kilót nyomtak és egy fiatal, még nem egészen kifejlett mammut csontjai voltak. Néhány elég jó állapotban levő, tehát tel­jes keresztmetszetet mutató aígyartöredék, egy ép őrlőfog és lábszárcsontmaradványok. Az agyar átmérője 10 centi­méter, mintegy a fele a kifej­lett mammuténak. A régen kihalt mammut ro­kona volt az elefántnak. Mé­retei valamivel nagyobbak voltak, agyara erősebben hát­ragörbült, testét az elefánttal ellentétben hosszú, vöröses- barna szőr borította, háta elül­ső részén, körülbelül az első végtagpár felett zsírpúp volt. Agykoponyája viszont arány­lag sokkal kisebb az elefánté­nál, agyvelejének felülete aránylag kicsi, ezért kevéssé volt „tanulékony”, az ősember könnyen csapdába ejtette, te­kintve, hogy mérete, súlya és ereje miatt másképp elejteni nem tudta. A leggyakoribb csapda valószínűleg a gödör volt, amelynek tetejét zöld gallyakkal befedték, és amikor a mammut beleesett, felülről agyonverték. A mammutot an­nak ellenére, hogy már évez­redekkel ezelőtt kihalt, azért ismerjük olyan jól, mert a Szovjetunióban jégbe fagyva egy teljesen ép példány került elő. A vidék geológiai képe 30 000 év óta nem sokat válto­zott, ami a hegyeket és a völ­gyeket illeti, így csak az az egy lehetőség van, hogy a mammutborjú mászott fel olyan magasra, ahol most megtalálták. Stefaits István

Next

/
Thumbnails
Contents