Pest Megyi Hírlap, 1970. június (14. évfolyam, 127-151. szám)

1970-06-14 / 138. szám

MOHOMIDÉKÍ E S> MEGY E I H’í R L XII. ÉVFOLYAM, 138. SZÄM 1910. JÚNIUS 14., VASÁRNAP Több segítséget a termelőknek A háztáji és kisegítő gazdaságok fejlesztésének lehetőségei a monori járásban Napjainkban köztudott, hogy szükség van a szakosított, tel­jesen gépesített nagyüzemek mellett a kisüzemekre és azok termékeire is, a lakosság ked­vező ellátása érdekében. Járásunk területe közgaz­dasági, talajtani és földrajzi szempontok alapján megfelel a háztáji és kisegítő gazdasá­gok fejlesztésének. Ezekben a gazdaságokban sokféle olyan termék állítható elő, amelyet a TANÁCSÜLÉS Holnap, június 15-én, reggel 8 órakor tanácsülést tartanak Péteriben. Napirendjén jelen­tés hangzik el a tsz dolgozói­nak szociális, egészségügyi, kulturális és munkavédelmi helyzetéről, a lakosság szolgál­tatási igényeinek kielégítésé­ről, a község tűzvédelmi hely­zetéről, a tűzoltótestület és tűzvédelmi bizottság tevékeny­ségéről. A pilisi tanácsülésen délután 5 órakor beszámolnak a köz­ség közegészségügyi és állat­egészségügyi helyzetéről. nagyüzemek különböző okok (magas élőmunka­ráfordítás, kis volumen stb.) miatt nem tudnak előállítani. Éppen ezért nálunk is cél­szerű a háztáji és kisegítő gazdaságok fejlesztése. A jó adottságok, a helyi felvevő­piac, a főváros közelsége in­dokolja például a fólia alatti es a korai szabadföldi zöld­ségtermesztést. Korai újbur­gonyára is nagy szükség van. Ugyancsak célszerű a gyü­mölcsfélék háztájiból való ellátását jobban szorgal­mazni. Igen keresett most például a szamóca, a cse­resznye, később a piszke, ribizke, meggy, a kajszi- barack is bizonyára ka­pós lesz. Ahhoz azonban, hogy a háztáji gazdaságokban kifize­tődőbb legyen a termelés, elő kell segíteni a kukorica- és burgonyavetőmag felújítá­sát. Érdemes a legnagyobb hozamú fajtákat ismertetni a lakosság körében. Ugyanak­kor a műtrágya, a növényvé­dő- és gyomirtószerek hasz­nálatát is ki kell terjeszteni. A kisüzemekben haszná­latos gépek választéka ki­csi és drága. Emiatt ne­hezen terjednek el. Itt is kellene valamilyen meg­oldást találni. Érdemes lenne a háztáji gaz­dák körében, nagyobb közsé­gekben szakmai előadásokat és tanfolyamokat szervezni. A háztáji és kisegítő gaz­daságok termékeinek felvá­sárlását, a szerződéskötéseket ugyancsak szervezettebbé le­hetne tenni. A termeltető vál­lalatok segíthetnék a gazdá­kat szaporító anyaggal, mű­trágyával, növényvédő szerek­kel, szaktanácsokkal és ter­melési előleget is nyújthatná­nak nekik. A háztáji és kisegítő gaz­daságok fejlesztésének átfogó és sokrétű munkáját a kor­mányprogram szellemében, a lakosság érdekében minden eszközzel támogatni kell. Tavaszi János Vasárnapi mozaik Négy előadásból álló közle­kedésrendészeti előadássoroza­tot rendezett az üllői művelő­dési otthonban a TIT, amelyen a tsz-traktorosai és a közleke­désben állandóan résztvevő dolgozói vettek részt, mint­egy ötvenen. ★ Megkezdték a monori piac­téren egy büfé-pavilon építé­sét, melyet a Róna Vendéglátó Fészek vendéglője fog üze­meltetni. ★ Vecsésen ebben az évben 18 kilométer hosszúságú jár­dát építenek. FOGADÓÓRA Június 15-én, holnap, dr. Bencsik Mihály, a Monori Járási Tanács vb-elnöke dél­előtt 9-től 12 óráig tartja fo­gadóóráit Vecsésen, a községi tanácsnál. A lakosság bár­milyen ügyben felkeresheti. Dr. Zimányi Gyula, a járási tanács vb-titkára holnap, 8-tól 12 óráig a járási tanács épüle­tében levő hivatali helyiségé­ben tartja fogadóóráit. A la­kosság a tanácsi szervek ha­táskörébe tartozó ügyekben felkeresheti. Ügyeletes orvos Gy'imrőn: dr. Halmai Géza, Monoron, Gombán és Bényén: dr. Rados Mária, Pilisen: dr. Illanicz Elemér, üllőn: dr. Balázs László, Vecsésen: dr. Fodor Etelka tart ügyeletet vasárnap. — Ügyeletes gyógy­szertár Monoron a főtéri, Ve­csésen az Andrássy-telepi. Üllőn ma este 6 órakor a művelődési otthonban Alfa­parádé kezdődik. ★ Járásunk tsz-eiben 1968-ban a melléküzemági tevékenység átlagosan a bruttó jövedelem 23,1 százalékát tette ki. 1969- ben 41,1 százalékra emelke­dett, tehát majdnem megdup­lázódott. Eperkocka és málnás hab­pohár. Üj, idényjellegű süte­mények készítését kezdte meg Monoron a cukrászüzem: már szállítják is az üzletekbe a vajkrémes, eperszetnekfcel íze­sített kockákat és a műanyag­pohárba töltött munahabot. ★ Hatvan résztvevője vám Ül­lőn, a művelődési otthon autó­vezetői tanfolyamának. Szegény Templar Simon Míg dúl a hábo­rú a mini és a maxi között (és a férfiak pénztárcá­jának nem kis bá­natára, az utóbbi kezd diadalt arat­ni), addig környé­künkön egy másik divat is járja. Le kell szögeznem: ez utóbbi nem a pénztárca rovásá­ra, hanem az ide­geinkre megy. Hogy miről is van szó? Bizonyára emlékszünk még arra, hogy a ma­gyar—svéd labda­rúgó-mérkőzés a televízióban áramkimaradás miatt a legizgal­masabb résznél „félbeszakadt”. Ha­sonló jellegű bo­nyodalom támadt nemrégiben az ül­lői moziban is a Sirokkó vetítése­kor, aztán Vecsé­sen, Az Angyal vérbosszúja című film adása köz­ben. Ez utóbbi he­lyen nem is csak egyszer, hanem mind a három na­pon. Emlékszem, az elmúlt szerdán csak az utolsó elő­adásra kaptam je­gyet, s az előzmé­nyek ismeretében kicsit izgatott vol­tam, vajon, haza­érek-e időben a vb-meccs kezde­tére. A film 8 óra helyett fél 9-kor kezdődött, az áramszünet 9-kor. A film fél 10-kor folytatódott, az áramszünet fél li­kőr. Es rendsze­rint akkor, ami­kor Templár Si­mont, ezt a derék urat meg akarták ölni. Az áramszol­gáltató nem en­gedte! Utólag ki­derült — a rende­ző sem. A közön­ség (telt ház volt) először bosszanko­dott, aztán izgult, majd türelmet­lenkedett. Egy idősebb néző megjegyezte: „Valahogy pró­bálják már befe­jezni ezt a fil­met!” Egy jegy­szedő válaszolt: „Ha nem tetszik, minek jön mozi­ba!” A néző fel­állt volna, de a jegyszedő eltűnt a sötétben. Persze, hogy miért füstölgők, nem tudom, hi­szen végül is le­vetítették a fű­met. Igaz, 11-kor lett *vége 10 he­lyett. Sőt, a vb-meccs- ből is láttam még valamit! Tehát: mini vagy maxi? Mozi vagy nem mozi? Szórakozás vagy bosszankodás? Mi a divat? (pesti) a feleségemet..." KIÁLLÍTÁSRA készül „Nem fogok unatkozni a nyugdíjas időmben“ Vázlat egy tájképhez TOTÓTIPPEK A vecsési ifjúság szeretett rajztanára, Grabowieczky Leon nyugdíjba ment, s most rövi­desen. mint festőművész mu­tatkozik be a vecsési művé­szetkedvelő közönségnek. Gaz­dag képanyagából — mint­egy ezer képe van — láthat­nak majd egy válogatást. A tanár úr képei között olyan alkotásokkal is ismer­kedhetnek a vecsésiek, me­lyek már külföldön sikert arattak. Ilyen például a pozna- ni kiállításon díjat nyert al­kotása, amelyet Lengyelor­szág felszabadulásának évfor­dulójára festett. Hazai sikerei: 1947-ben találkozhattunk elő­ször képeivel a budapesti Újjáépítési Kiállításon. „Híd­roncsok”, „Erzsébet híd”, „Lánchíd” című képeivel di­csérő oklevelet nyert. Utána az Emst Múzeumban szerepel­tek képei: „Szükséghídon", „Önarckép” címmel. Hazánk felszabadulásának 15. évfor­dulóján ismét résztvett egy fővárosi kiállításon. Még vecsési tanár korában ajánlotta: látogassak el a mű­termébe. Különböző stílusok, korok, hangulatok, s a színek széles skálája. Hazánk csodá­latos tájai, s a külföld szám­talan szépséges látnivalója tárul elénk. Napsütés, vihar, nappalok és éjszakák eleve­nednek meg a vásznakon. Sor­ra járjuk a szobákat, miköz­ben vissza-visszatérünfc egy- egy nagyon szép műhöz, pél­dául a „Múzeumlépcső” című, lenyűgöző alkotáshoz. „Aldu- nai táj”, lengyel, erdélyi tá­jak. A svájci Luzern, tátrai képek. S a híres, közismert képzőművész témák mellett meghatódva állok meg a „Május 1. Vecsésen”, majd a „Ringlispil”, aztán „Április 4. Vecsésen" című képek előtt. A műterembe érkezünk: óri­ási vázlatot látok. — Nem fogok unatkozni a nyugdíjas időben sem — mondja a ta­nár úr. Debrecen város gyö­nyörű képe bontakozik ki a vázlaton, a befejezés a festő ecsetjére vár. örülök, hogy hírt adhattam Grabowieczky Leon művésze­téről, s még jobban őrülő'.:, hogy képeinek egy részét rövidesen a vecsésiek is meg­csodálhatják. A válogatást a tanár úr budapesti otthonában már készíti. Szeretettel várjuk. Fekete Gizella Hangosan, udvariasan kö­szön: „Jó napot kívánok!” Láthatóan cseppet sem zavar­ja, hogy bilincs van a kezén. Alacsony, s olyan szelíd a sze­me, olyan higgadt, hogy egy pillanatra meghökkenek. Nem ilyen ember képe villan fel előttem, ha a „garázda” szót hallom, az biztos, önkéntele­nül a kezére nézek: vajon mekkora pofonokat mért? — Elmondaná, miért van itt? — Hát kérem... háromszor szájonvágtam a feleségemet. — Gyakran előfordult már ilyesmi? — Nem, dehogy! — tiltako­zik. — Csak akkor, ha iszom. Az öregasszonyt is, a felesé­gem nagyanyját, csak azért vágtam az ágyra, mert védte az asszonyt... Hát igen. Az „öregasszonyt” odavágta az ágyra, úgy, hogy sérült arcával orvoshoz kellett mennie. '. — Férfiakkal is szokott ve­rekedni? — Igen — mondja, és lehet, hogy csak én látok némi büsz­ke fényt a szemében, mert ugye, asszonyokat verni, az mégsem az igazi... — Ezért ültem legutóbb... — És hol verekedtek? Kocs­mában? — Kocsmában. Mi voltunk hárman, ők meg négyen vagy öten. — Szóval önvédelem lehe­tett ez ... Es a többieket el­ítélték? — Nem. őket nem. És hallgat, mert ez tényleg nagyon furcsán hangzik... — Egy évet kaptam akkor... — Akkor...? — Mert utána meg két hó­napot. Az is kocsmai vesze­kedés volt. — Gyakran jár kocsmába? — Nem én. Csak néha. És ha iszom, akkor úgy érzem, hogy .. .ugornom kell. — És mennyi bor kell ah­hoz, hogy ugorjon? — Ügy ... négy-öt liter. Gyengék lehetnek a vasadi borok, mondom félhangosan, s ő, szinte vidáman vágja rá: — Megiszom én a kocsmai bort is. Most azonban tekintélyes ideig nem fog kocsmai bort inni. — Nem sajnálja a felesé­gét? — Sajnálom én — tárja szét a kezét. — De hát mit csinál­jak? — Nem dolgozott, hónapok óta. — Jártam én Pestre, de ott­hagytam a gyárat, mert a fele­ségemmel úgy döntöttünk, hogy megdolgozunk nyolc hold földet. A kettőt egyszer­re nem lehetett, bejárni is, meg kapálni is, hát otthon maradtam. — De a föld csak később hoz termést, addig miből él­tek, hiszen van egy gyereke is? — Hát, dolgozott a felesé­gem ! / Neki nem volt sok a kapálás is, a bejárás is ... Hangosan, udvariasan köszön megint, amikor elvezetik. (koblencz) NB II. Keleti csoport Budafok—Vecsés. Hét köz­ben Budafok otthonában nem bírt a Pénzügyőr csapatával. A gyengén szereplő Vecsés esélytelenül lép pályára Bu­dafokon. ennek ellenére is. Tipp: 1. Megyei bajnokság B-cs»port Maglód—Isaszeg. Nem min­dennapi nagy küzdelemre van kilátás. Az utóbbi hetekben Maglód hullámzó teljesít­ményt nyújtott, ezért a ven­dégek is esélyesek. Tipp: X, 1, 2. Területi bajnokság II. csoport Gyömrő—Kakucs. A 2. és 3. helyezett találkozóján a tét a 2. hely megszerzése. Ezúttal gyömrői győzelmet tippelünk. Tipp: 1. , IV. csoport Pilis—Monor. A fiatalokból álló pilisi csapat várakozáson felül szerepel a bajnokság­ban. A monoriak ezzel szem­ben hétről hétre csalódást okoznak. Tipp: 1. Üllő—Ceglédberoel. Színvo­nalas mérkőzésre van kilátás. A hazaiak esélyesebbek, de a vendégek meglepetést is okoz­hatnak. Tipp: X, 1. Abony—Péteri. A feljavult Péteriek könnyen okozhatnak — döntetlen erejéig — meg­lepetést, bár a hazai pálya előnye Abony mellett szól. Tipp: 1, X. Járási bajnokság I. csoport Ecser—Monde. Idegenben is esélyesebb a mendei csapat. Tipp: X, 2. Tápiósáp—Úri. A járási baj­nokság legnagyobb meglepe­tése Űri gyenge szereplése. Ezúttal is hazai győzelem vár­ható. Tipp: 1. Tápiósüly—Maglód II. Ezen a mérkőzésen a döntetlen, eredmény a legvalószínűbb. Tipp: X. II. csoport Vasad—Nyáregyháza, Jobb a nyáregyházi csapat. Tipp: 2, X. Pilis II.—Monor II. A hazai­ak esélyesek a két pont meg­szerzésére. Tipp: 1, X. Csévharaszt—Gomba. Dön­tetlenhez közel álló ered­mény várható, bár a gombai­ak rutinja eldöntheti a mér­kőzés sorsát. Tipp: 2, X. —gér— MŰSOR MOZIK Ecser: Sex és a hajadon. Gom­ba: Imposztorok. Gyömrő: A va­rázsló. H: Mezítláb a parkban. Maglód: Egy őrült éjszaka. H: Hívd a lérjem találkára. Mende: Hívd a férjem találkára. H: Egy őrült éjszaka. Monor: Veled Mad­ridban. H: A halott gyanús. Nyár­egyháza: Kezdő katonakoromban. Pilis: Isten hozta őrnagy úr. H: Maigret felügyelő csapdája. Tá­piósáp : Virágvasámap. Tápió­süly: Szemtől szembe. Űri: Arc. Üllő: Szemtől szembe. H: Hajrá, magyarok! Vasad: Bolondok ha­jója. Vecsés: Hétszer hét. Matiné: Huszárkisasszonyok. H: Grísa őr­mester. Nem figyelt Recsegő Ricsi, a nyug­díjas taxisofőr fia, aki a családi hagyományt kö­vetve és apai protekcióval szintén a taxivállalat dol­gozója, úgy bevágta maga után a gyömrői vasútállo­más várótermének üveg­ajtaját, hogy felriadtak az „elsőre” várakozó utasok. Az üvegfal rezonálással válaszolt és a taxivállalat fiatal vezetője — targon­cavezetője — megviccelte saját magát és nekiesett az előtte belépő Buci Bo­bónak, akivel együtt lum- polták át az éjszakát. — Mi az, haver! Én it­tam többet és te nyúltál ki? —■ hangoskodott Bobó, majd egyik kezével meg­simította vállig érő haját, amit szeretne hosszabbra növeszteni. A másikkal nekilökte társát egy idős embernek, aki nem akarta észrevenni őket. Ricsi hát­tal repült a bácsi mellé­nek, aki védekezőén meg­próbálta eltolni magától a nemkívánatos terhet. — Ne erősködj öreg — fordult meg ingadozva Ri­csi —, mert meghúzom a hajadat. Az öreg nesztelenül félre­húzódott és szomorúan le­hajtotta a fejét. Valamiért mintha szégyenkezett vol­na. .. — Süket vagy? Neked dumálok! — erélyeskedett tovább Ricsi. Bobónak bizonyára eszé­be jutott, hogy ő is benne van a játékban, befúrta magát a két ember közé. Egy vagány intéssel jelez­íel rá senki te, amíg ő itt van, senki­nek nem kell félnie. — Ne hülyéskedj Ricsi­kéin, ez a szegény védtelen öregember csak jót akart azzal, hogy hozzádért, bi­zonyára megpróbált téged talpraállítani. — Jófiúskodsz Bobó? Engem nem lökdöshet és nem állíthat talpra akár­ki, főleg egy ilyen vénem­ber, mert megvágom. — És hogy szavát bizonyítsa, bírókra kezdett éjjeli lumptársával, a kötekedés kedvéért. A nők félve figyelték a dulakodókat, a férfiak nem akartak látni, hallani. Bo­bó mutatta, bár neki is olasz farmernadrágja van és vállig érő haja, de még a legjobb barátjának sem engedi, hogy tettlegesen belekössön egy védtelen öregemberbe. Jó, jó látja, senki nem mer beleszólni, de ö nem fél, még köszö­netét sem vár azért, ne emeljenek neki szobrot, de tudja meg azt 30 gyömrői utas, hogy ö nem akármi­lyen legény! Ekkor azonban hosszú vonatfüttyel megérkezett az „első”. Saját kényelmét keresve, mindenki sietett, hogy helyet találjon magá­nak, olyan jót lehet szu­nyókálni még Pestig. Az öreg is indult, a két jóma­dár már nem törődött ve­le, egymást átkarolva in­dultak a vonathoz De a gyömrői vasútállomás vá­rótermének üvegajtaját még bevágták. Urbán László

Next

/
Thumbnails
Contents