Pest Megyi Hírlap, 1970. június (14. évfolyam, 127-151. szám)
1970-06-13 / 137. szám
1970. JŰNHJS 13., SZOMBAT ‘"i&ürlap 3 Mégsem mennek el... S&úméi hu — számítanak rájuk A Váci Városi KlSZ-bizott- ság titkára, Pálmai László javasolta, hogy a Kötöttárugyár KISZ-szervezetébe látogassunk eL Jól dolgoznak. — Az üzem dolgozóinak 60 százaléka fiatal — mondja Tóth Istvánná, a KlSZ-szerve- zet csúcstitkára. — Mintegy 600 KISZ-korú fiatal dolgozik nálunk, és hat alapszervezetiben 223 KISZ-tagunk van. Tavaly 14, idén 12 fiatalt javasoltak a pártba. Valamennyiü- ket fél is vették. Többségük azért jelentkezik, mert úgy érzik, a KISZ-munkából már kiöregedtek, de továbbra is tenni akarnak, dolgozni a közösségben, mint eddig. Ha rákérdezünk, azt szokták mondani: „megszoktuk már, hogy nemcsak saját gondjaink vannak.” A KLUB 1967-ben a vállalat anyagi és erkölcsi segítségével üzemi ifjúsági klubot alakítottak. Üjvári Gizella műszaki elő- kalkulátor, az ifjúsági klub vezetőségi tagja: — Nagyon szeretjük a klubot, ez valahogy mindenkit összehozott. Még a szilvesztert is együtt töltöttük itt. Persze, nemcsak azért jó, mert jól érezhetjük magunkat, a program is elég érdekes. Azelőtt mindenkit csak a beatzene érdekelt, de most már, a TIT előadásokon, ahol a szerelem élettanától kezdve az űrkutatásig mindenről szó van, sokszor félszázan, vagy annál is többen részt vesznek. Akiket párttagnak javasoltunk, most azok is szívvel- lélekíkel benne vannak a klubban, a szervezésiben, a rendezésben... 1Tavaly megkapták a kitüntető: „Kiváló klub" címet, megnyerték a megyei klubvetélkedőt. és ezzel egy nagy képernyős televíziót. A Vác üzemeinek KISZ-szervezetei között rendezett szellemi-politikai vetélkedőn is győztek, most náluk van a vándorzászló. A SEG'lTSÉG Kalácska Margit három éve dolgozik az üzemben, érettségizett, 24 éves, a csúcstitkár helyettese, fél éve párttag. Pár hónapja, a termelési osztályon dolgozik, addig a gépek mellett volt, a körhurkoló részlegben. — Három műszak, a fizetések pedig nem a legrózsásab- bak. Az ott dolgozó lányok zöme bejáró, akárcsak az 50 ipari tanuló. Én voltam a KISZ- titkár, tudom mi az, őket ösz- szehozni, szervezni valamit. Most az a feladatom, hogy segítsem, aki a helyemre került. Most se könnyebb, bár azt elmondhatom, hogy például egész Vácott a mi üzemünkben vettek részt legtöbben a kommunista vasárnapok munkájában. Majdnem mindenki bejött, a műszakiak is fönt dolgoztak a gépeknél, a fiúk sem átallották leülni gombot varrni. Az ilyesmi, mármint a lelkesedés, ragadós. Ez a szerencse. Persze, az sem közömbös, hogy látják, mindent megteszünk az érdekükben. Az ipari tanulók például nehezen tanulnak be, mert sokféle árut gyártunk. Teljesítménybérben dolgoznak. Aki gyakorlatlan, az keveset keres. A vállalat vezetőségénél elértük, hogy az újonnan munkába állók 800 forintnál kevesebbet akkor se kaphassanak, ha a teljesítményük kisebb. A PÁRTFELVÉTEL Angyal Márta statisztikus a Váci Kötöttárugyárban, 22 éves, három éve dolgozik itt, tagja a vállalat KISZ-csúcs- vezetőségének, az I-es alapszervezetben pedig, amelynek csaknem 50 tagja van, agitá- ciós- és propagandafelelős. — A mi alapszervezetünket „adminisztratív, műszakinak” hívják. Tőlünk javasolI nak mindig legtöbb fiatalt a p>ártba. Ez nemcsak a munkánknak köszönhető, hanem annak is, hogy gyáron belül, a KISZ-esek között, mi vagyunk a legidősebbek: húsz és harminc között. Jobban megütjük a párttagság korhatárát, mint a gép mellett dolgozók, ott az átlagéletkor 18 év. — Ki javasol a pártba, és milyen szempontok szerint? Mindig az alapszervezet tagjai javasolják a pártba azt, akiről úgy gondolják, hogy ott is megállja a helyét. Sokkal jobb így, mert azok ismerik jól, akikkel együtt van napról napra, akikkel együtt dolgozik, együtt csinál mindent. Mindent tudnak róla, azt is, hogy a munkáját jól végzi-e, azt is, hogy a KISZ-ben mit csinál, és mennyit ér az, amit csinál. A KÖZÖSSÉG — Márciusban lett párttag az I-es alapszervezetből Űjszá- szi Márta . 22 éves titkárnő, az alapszervezet gazdasági felelőse. Nincs egy hete, hogy megkapta pártkönyvét az alapszervezet KISZ-titkára, Balogh Miklós 25 éves technikus. Nagyon ritka eset, hogy saját társukról olyan szeretettel beszéljenek, mint róluk beszéltek az alapszervezet tagjai. „Nincs nélkülük rendezvény, de munka sem, szívből csinálnak mindent, megtalálják a hangot az emberekkel, jó szervezők, mindent megtesznek, pluszmunkában, akármi van, meghallgatják, aki hozzájuk megy, és segítenek is, és, és... klassz emberek.” Angyal Márta: — Majdnem mindenki ott Két cigánycsalád jelent meg 1945-ben Csobánkán, a Horváth és az Oláh család. Félbaktattak a faluvégi emelkedőre és betelepedtek a bányászoknak épített ideiglenes pihenőszállásokba. Az ideiglenes hajlékokból állandó telep lett. Tulajdonképpen id. Horváth János a telep apja. Janó bácsi — így becézik — fiú utódai Oláh-lányokat vettek feleségül, leány utódai Oláh-fiúkhoz mentek férjhez. Az újabb Horváth és az újabb Oláh leszármazottak követték szüleik példáját, tovább szaporították volt a tagfelvételi gyűlésen. Elolvasták az önéletrajzukat, aztán mi beszéltünk. Mindenki elmondta, hogy mit gondol, miért javasolja a pártba őket. Egyhangúlag döntöttünk. Tóth Istvánná: — Fiatal párttagjaink párt- feladatként is azt kapják, hogy segítsék a KISZ-eseket. Balogh Miidós továbbra is az I-es alapszervezet KISZ-titkára lesz. A NÉGYSZÖG Szabó Sándorné egy éve a vállalat pártszervezetének csúcstitkára. — örülünk az új párttagoknak, rendszerint megállják a helyüket, gyakorlatuk van a politikai munkában. Mindegyikük végzett KISZ- vagy pártiskolát, legtöbbjük tovább tanul, a szakmában tökéletesíti tudását. Szerintem azért lehet ezt a sok jót mondani, mert itt nincs széthúzás, rivalizálás, a terveket a KISZ- és a pártszervezet közösen készíti, megbeszéljük az egymás munkájával kapcsolatos teendőket, és a gazdasági vezetésnél is van szavunk. Hetenként, az úgynevezett „négyszög” értekezleten, a vállalat vezetői, a párt, a szakszervezet és a KISZ-vezető megvitatják a bajokat, tájékoztatják egymást. Ezért van talán az, hogy — a textiliparban elég alacsony a bérszínvonal — nálunk is alacsonyak a fizetések, a fiatalok, a KISZ-esek mégsem mennek el tőlünk, pedig helyben is találnának jobban fizető állást. De nemcsak a bér számít, hanem az is, hogy mennyire törődnek Velük. Ha érzik, hogy számítanak, rájuk is lehet számítani. Varga Vera egymást. így aztán 45 családból 22 Horváth, 11 Oláh. De ez a 33 család — egy család. Az egy család: 135 Horváth és 65 Oláh nevezetű tagból áll. Az egy család létszáma: 200. A cigánytelep létszáma 276 — vagyis 76 tag a maradék 12 családra esik, amelyből három Toldi, kettő Járóka és kettő Balogh. Id. Horváth János ma is — 76 éves — 18 tagú sízűkebb családot mondhat magáénak, velük együtt is lakik. Háza egy 6x5 méteres és egy 4x4 méteres szobából, valamint A rokon telep (12.) Kongresszusi versenyben az „MM" Százezer olaj kályha - nagyobb fizetés Elkó az autókhoz — Egy vonalban világcégekkel Elfogadhatjuk-e alapállásnak, hogy minden nagyobb elhatározásnak akkor van igazán értelme, ha az valamilyen formában az átlagembert érinti? — Ennél is továbbmegyek: ahol nem nyilvánvaló a közösség haszna, ott igen kétséges, hogy ez a bizonyos elhatározás tartalmas-e, s nemcsak látványos. Nem egyszerűen filozofálga- tásról van szó, nagyon is gyakorlati, s napjainkban gyakori témáról beszélünk, a Mechanikai Művek pártbizottságának titkárával, Koller Tamásnéval: a hírközlő szervek anyagaiban egyre gyakrabban szereplő kongresszusi versenymozgalomról. — Azt hiszem, a mi helyzetünk ilyen szempontból köny- nyebb is, a piac ellátása, a vevő igényeinek kielégítése nagyon is közérdekű. Nem csoda, ha a kongresszusi versenyvállalásunk mozgatórugója, hogy például a keresett és sokáig hiánycikként emlegetett olajkályhából akarunk sokkal többet elkészíteni. Egy esztendő alatt százezerrel többet bocsátunk ki. Ez azt jelenti, hogy a tavalyi, közel 300 milliós belkereskedelmi értékesítési terv 438 millióra emelkedik. — Hatalmas tétel. Kérdés •azonban, hogy együtt jár-e a termék modernizálásával, új típusok megjelenésével? — Számítottam a kérdésre. Ilyen rendkívül nagy ugrás természetesen velejárója, veszélye lehet, hogy ezt éppen a maximális termelési erőfeszítések miatt figyelmen kívül hagyják. Szerencsére pozitív választ adhatok, mert az idei Budapesti Nemzetközi Vásáron látott új típusok gyártását is sorban megkezdjük. Az első lépés az újdonság gyártásának előkészítése, ez az idei feladat, hogy jövőre már megjelenhessenek. Csakhogy emellett párhuzamosan meg kell teremteni az eddigieknél nagyobb tételek előállításának feltételeit is. Ennek érdekében írja elő kongresszusi verseny- vállalásunk, hogy a marcali gyáregység kapacitását megduplázzuk, s évi kétszázezer olajkályha gyártására tesszük alkalmassá. — Az MM gyártmánylistáján előkelő helyen szerepel az elektrolit kondenzátor. — A híradástechnikai ipar egyre nagyobb mennyiségben igényli tőlünk. Enélkül nincs rádió, televízió és egy sor más berendezés. Itt azt tartottuk elengedhetetlennek, hogy kisebb méreteket, nagyobb teljesítményeket érjünk eL Sikerről számolhatok be: a gyártáshoz használt alumínium-fólia új maratási, oxidálási eljárásával egynegyedévvel lesznek kisebbek a kondenzátorok; méretükben és telejesítmé- _ nyűkben egyaránt a világcégek termékeivel azonos kategóriába kerülünk. Elkezdjük a gépjárműveknél használatos kondenzátorok gyártását is — még az idén. — Élvezik-e előnyét a nagyobb erőfeszítéseknek a Mechanikai Művek munkatársai? — Nagyobb lesz-e a fizetés? Vállalásaink erre is kitérnek, s közel négyszázalékos bér- színvonal emelést tűznek ki célul. Ez azt jelenti, hogy egy ember egy év alatt 817 forint-: tál jut nagyobb jövedelemhez.' S hogy ennek a többletkiadásnak meglegyen a becsületes fedezete, a munka termelékenységét i egy esztendő alatt — ’ 1970 végéig — 5 százalékkal emeljük. Közérthetőbbre fordítva: egy fő, egy nap alatt 45 forintos többlettel növeli a vállalat gazdagságát, előre is biztosítva a további bérnövelés alap- feltételeit. Az elhangzottak bizonyít-; ják; közérdek és a személyi érdek szétválaszthatatlanvl kapcsolódik egymáshoz. Mindenki számára jelentős előrelépést, hasznot Ígér a vállalat kongresszusi verseny-: programja. — t. gy. — egy 3x4 méteres konyháiból áll. Három helyiségben élnek 19-en, tehát egyre pontosan 6,33 lakó jut. A család tagjai közül még 12-en kiskorúak. Ketten dolgoznak és keresnek pénzt, összesen 3000 forintot. Egy családtagra így összesen és pontosan 157,8 forint jut. A ház putri — ennyi elég is a leírásból. Különben nyolc családban 10-en, vagy ennél többen élnek. Ezeknél az egy főre eső átlagjövedelem 140—180 forint, két családnál 250—270, egynél 650 forint, ök mindannyian szoba-konyhában laknak, tehát egy helyiségben öten-hatan élnek, de ha a konyhát nem számítjuk, akkor 10-en, vagy ennél többen. A házak: putrik, néhol már padló is van, de néhol papír fedi az ablaknyílást. A családok átlaglétszáma máshol is hét-nyolc. Ezeknél a családoknál az egy tagra eső jövedelem 150 forinttól 750 forintig terjed. A legjobban kereső család Bállá Jánosék. Bár csak 1600 forintot hoznak össze, de az egy főre eső jövedelem 800 forint, mert szerencséjükre csak ketten vannak. A legrosszabbul Oláh Kálmán keres. Jövedelme 500 forint — illetve nyugdíja. Erre vannak heten, egy hóra 71 forint jut fejenként. A baj az, hogy egy-egy családban sok a kiskorú, a Horváth családoknál 71. A Horváth családok létszáma 135, tehát 64 felnőttre jut ennyi gyerek. Rengeteg. A másik baj az, hogy a felnőttek közül csupán 35-en dolgoznak a Horváth családokban. Ez nem sakkal több, mint 50 százalék. Kevés. A telep 45 családjának 27 lakása van. A helyzet addig nem is javulhat, ameddig a keresők száma nem nő, ameddig sokan idénymunkát vállalnak csak, ameddig a nők nem állnak munkába. A változáshoz ugyanis nem elegendő a 150 forint egy főre eső jövedelem, de a 600 forintos sem. összesen 71 férfi és nyolc nő dolgozik rendszeresen. A férfiak főleg a szomszédos Pomázra, a szinte miattuk létrehozott szegkovács ktsz-be járnak. De az a hír járja, hogy a a ktsz-ben nincs megfelelő munkafegyelem, nyáron sokszor már kilenc-tíz órakor befejezik a munkát, sőt állítólag akkor járnak be, amikor akarnak. így aztán pénzt se igen láthatnak. Aki komolyabban szeretne keresni, az gyárban helyezkedett él az utóbbi időben, de ők még kevesen vannak, a keresők közül összesen csak 11-en nem a szegková- csoknál dolgoznak. Azt mondják, hogy az idei év vollt az első, amikor az asszonyok közül is többen munkát vállaltak a helyi téeszben és a közeli állami gazdaságban. Ha az idénymunkát is számoljuk, akkor 89 férfi dolgozik — 32 százalék — és 48 nő — 17 százalék. Egymás hatására azonban nehezen fognak rendszeresen munkába állni. Más hatásnak is kellene érvényesülnie — szét kellene őket telepíteni, vagy ha nem is, de a kormányrendelet értelmében kedvezményes lakásakcióban részesíteni őket. Csakhogy erre sincs mód. Ilyen kereseti viszonyok mellett nem tudják előteremteni a kamatmentes kölcsönhöz szükséges 5000 forint spórolt pénzt, és nem vállal értük kezességet senki, a szegkovács ktsz sem. A kormányrendelet itt tehát — úgy látszik — csődöt mondott. Pedig ezen a cigánytelepen egymást teszik tönkre. A már említett rokonházasságok miatt — az unokatestvér házasságok megszokottak és rendszeresek — az utódok többsége már nem is egészségesen jön világra. A község orvosa dr. Tüzes Lajos szerint, rengeteg a gyenge idegrendszerű, terhelt utód, akik nem is képesek elvégezni az iskolát, testileg és szellemileg egyaránt visszamaradottak. Az orvos szerint a telepiek legalább fele gyenge idegrendszerű. Így, még a szokottnál is több náluk az iszákos, a garázda, a fékezhetetlen, és a teljesen műveletlen. Van egy család, ahol a szembetegségek öröklődnek, nemrégiben két gyerek már vakon született Tudnak olyan kisfiúról, aki első elemista, de háromévesnek sem tűnik. És a rokonházasságok csak továbbra is szokásban maradnak... Sajnos nincs remény, hogy, hamarosan kitörjenek erről a telepről, ahonnan 80—200 méterre kell vízért járni, de ez a víz is colival fertőzött, ahol 27 emberre jut egy illemhely, ahol a gyerekek a házak előtt és között végzik el a dolgukat — néhány család télen rendszeresen a szoba sarkába vizelt — ahol egy ágynemű nélküli ágyban négy-öt ember alszik. Rendkívül hiányosan tisztálkodnak, s emiatt a gyakori, a negyedévenkénti fertőtlenítés ellenére is — sok családban bizony fellelhető a tetű. Ha valamilyen fertőzés üti fel a fejét, akkor a telep lakóinak többsége megbetegszik. Mindennaposak a különböző gyulladások — torok-; tüdő-, mellhártya- és a hurutok — hiszen állandó meghűléseknek vannak kitéve. Csobánkán nemrégiben fertőzéses májgyulladás ütötte fel a fejét. Az illetékesek szerint a telep lehetett a kiindulópont. Képzeljük el azokat az utódokat, akiknek nem tudom ha- nyadíziglen visszamenőleg elődei a betegségek árnyékában élték le életüket — a jelenlegi dédanyák és nagyanyák között több vérbajról is tudnak — és ráadásul egymás között is házasodnak. Szét kellene őket telepíteni, fel kellene számolni a telepet. Szép és igaz, hogy a község vezetői, Tóth Tibor vb-elnök- kel az élen sokat foglalkoznak a telepiekkel. Felmérést, jelentéseket készítettek és kijelölték saját maguk számára a feladatokat. Ebből idézünk: „lakáshelyzet megjavítása... az iskolába járás... az egészségügyi rendezettség biztosítása... .társadalmi szervekben való tevékenység növelése (ketten tanácstagok, öten a Vöröskereszt aktívái, hárman fociznak a községi csapatban, .. .cigány szülői értekezlet összehívása... a szegkovács ktsz új vezetőivel a lakásépítési lehetőség biztosítása.” Nehéz, nehéz évszázadok bűneit néhány év alatt kijavítani ... ( berkovits ) k
