Pest Megyi Hírlap, 1970. június (14. évfolyam, 127-151. szám)
1970-06-12 / 136. szám
6 "T/fiWap 1970. JÜNIUS 12., PÉNTEK Kedvező alkalom Ritka dolog napjainkban, hogy egy játékvezető mindkét labdarúgó-csapat szurkolótáborának tetszését elnyerje. Most ez történt és nem véletlenül, mert Fin esi Adalbert, a Helikopter—TÜTE FC (Távlati Üveg Tető Emelő Futball Club) mérkőzésen valóban kitűnően bíráskodott. Például Rumos n. csak magában mondta, hogy Sehonyá- nak mit kíván, már kapta is a figyelmeztetést. Petrence sokat mondok, ha 5 milliméteres lesen állt a Helikopter kapuja előtt, mégis csak úgy harsogott a síp. És, ítélt egy olyan tizenegyest, hogy a szenvedő fél hívei öt percig tapsoltak. így azután annál nagyobb megütközést keltett egy kicsi, de féktelenül hangos csoport. Ezeknek viszont semmi nem volt jó. Használt nyelvkészletükbe a trágár kifejezések akadémiáján is belepirultak volna. így el is tekintek a vaskosabb kitételektől, de borzasztó, hogy mit össze daráltak. Akármelyik csapat ellen ítélkezett Fin esi, már zúgott a nemtetszés. És érdekes, különösen egy fiatal nő jeleskedett, igaz a szájában sétálni lehetett volna, vagyis meg volt a technikai lehetősége. AzS enyhébb változatokból idézek néhányat. — Ne adjak kölcsön szemet, öcsiké? Hát ez mi, volt, — gyorsan egy kényszerzubbonyt, amíg nem késő. — Ó te... te... te... — a jelzőket mellőzöm. De a férfiak is kitettek magukért. Középkorú, hordószerű valaki különösen verte főleg a tamtamot. — És ilyen embereket megtűr a föld! — Hát már mikor avatkozik bele a rendőrség. És ő is mondta : — te ... te ... te .. . — nem mariadva le a hölgytől, ELhűlve néztem ezt a pokoli tombolást. — Ugyan kik lehetnek ezek, és vajon mégis melyik csapatnak szurkolnak? A ki nem mondott kérdésre valaki mellettem megadta a választ. — Nem érdekli ezeket egyik csapat sem, de a játékvezető fejes a munkahelyükön. Ha már az üzemben nem merik a szájukat kinyitni, legalább itt beolvasnak neki. Nagy S. József Pompás kuglófok sütője Reggel van, ébred a város. Télen öt után, még sötétek az utcák, csak a főtéri, lámpák világítanak, amikor Pikács Mária elindul munkahelyére, a váci sütőipari vállalat 7002- es üzemébe. Júniusban már más * a helyzet. A nap már felkelt a Naszály mögött, vidámabb a város, sokan sietnek a vonathoz. Kocsik, autók viszik az árut a piacra A portás ismerősnek kijáró meghittséggel üdvözli. Az iro- daablakok mögött még csend van, csak a takarítók matatnak egy-két helyiségben. Hátul, a műhely már eleven. m VÍV AZONNAL FELVESZ budapesti munkahelyeire VILLANYSZERELŐKET, pvav mnl I á BETANÍTOTT munkasokat és SEGÉDMUNKÁSOKAT. Négyéves szakmai gyakorlat után a szakmunkásképesítés megszerezhető. JELENTKEZÉS: Villanyszerelőipari Vállalat 1. sz. Szerelőipari Üzem Budapest VI., Mozsár u. 16. Gondolkodás nélkül megveheti az EUEKTROSVIT hűtőszekrényt Nagy gonddal készített, modern formájú, megbízható. A 75 literes hűtőszekrény KAPHATÓ AZ ARUHAZAKBAN ÉS A SZAKÜZLETEKBEN. Messziről érzi a péksütemény ínycsiklandó illatát Ezzel nem lehet soha betelni. Talán ennek a kedvéért lett sütőipari tanuló. Ma is csodálkozik: miért nem választják többen ezt a nehéz, de sok szépséget rejtő szakmát? Megörült, amikor megkapta az új feladatot. A kenyércipók, a kifliik, zsemlék, pogácsák és kalácsok családját új termékkel kell bővíteni. Őt bízták meg a kuglófkészítéssel. Felveszi a fehér köpenyt és a fejkötőt. Szemlét tart a nyersanyag fölött: liszt, margarin, cukor, tojás, mazsola — minden a helyén van. Ismeri a pontos technológiát: miből mennyi kell. Arról azonban nem szól az előírás, hogy türelem, ízlés, munkaszeretet és egy kis szív is keli a tésztához. A fémforma megadja a kuglóf alakját. A Pajtás nevű ike- mence felé tekint. Délelőtt már ott mosolyog a gyorsan népszerűvé vált kuglóf az üzletek kirakatában. Jólesik az idősebb szaktársak dicsérete. Először elpirult, amikor a vásárlók megdicsérték az utcán: „Pompás kuglófot sütött, Marika!”papp ÚJKORI GELLÍRT-LEGENDA Fürdő a hegy belsejében? Interjú Balázs Jenő akadémikussal a földtani tudományok doktorával — Olvastuk a hévvizek hasznosításáról széles körben publikált memorandumát és különösen érdekesnek tartottuk a Rudas- és Ráczfürdőnek a Gellérthegyben való elhelyezését. Szeretnénk, ha professzor úr tájékoztatna bennünket elképzeléseiről. — Hazánk, de különösen Pest megye budai része és a főváros nagyon sok melegforrással rendelkezik. Memorandumom terveinek és eszméjének alapja: a gyógyító meleg- források. — Ezek jobb hasznosítására gondolt professzor úr? — Nemcsak arra. A forrásvizeik, a fúrások által feltárt melegvizek gazdasági értékét kevesen becsülik értéküknek megfelelően. A forrásvizek általában kémiai alkatukban rendkívül érzékenyek, s nyomban változnak, mihelyt anya- kőzetükben változott feszültsé- gi és hőviszonyok közé kerülnek. A változás hatványozott, ha levegő és fényhatás éri őket. A Gellérthegyből kiömlő források vizét például durva veszteség éri hőtartalmulkban, kémiai összetételükben és rá- diumemanáció kincsükben akkor, amikor a mélységből kibuggyannak, tovafolynak, átvezetik őket az úttesten, szivattyúzzák, keverik, vagy felmelegítik. Balneológiái szempontból nézve ez az állapot parlagi... kezdetleges... — Mit keUene tenni ennek az állapotnak a megváltoztatására? — Ivó- és fürdőkúrák útján úgy kell hasznosítani gyógyvizeteket, hogy egészségügyi és gazdasági téren a legnagyobb eredményt hozzák. Gazdasági téren melegházak százait lehet fűteni, öntözni, új növénykultúráikat meghonosítani, s Európában elsőnek termelni — segítségükkel — primőr zöldség és gyümölcsöket. Magyarországon valóságos nemzeti kincs a hévvíz, amelynek gyógyító hatása páratlan. — A memorandum legizgalmasabb része a Gétiért hegy belsejében létesítendő fürdő terve. Hallhatnánk erről valamit? — A Gellérthegy tövében fakadó források vize a maguk szállította és a forrásjáratok- ban évezredek alatt felhalmozódott rádiumnak köszönhetik t. rádiumemanáció tartalmukat, amelyet a részletes vizsgálatok régen kimutaittak. Éppen ezért a forrásokat a hegy belsejében kell felhasználni. Ott az absorbeált rádium kisugárzásai is közreműködhetnek. Nézze meg kérem a források törzslapjait. — Igen, látom ... professzor úr mind a 29 forrást feltérképezte. Nagyon érdekes ... Ki hinné, hogy a 20-as Minerva 42 fokos és óránként 26 ezer köbméter vizet ad? A „Szökevény” 440 fokos ... Csodálatos! A dr. Pávai forrás 86 fokos, de óránként 2958 köbméter vizet ad. Mire lehet ebből következtetni? — A feltárás, beláthatatlan perspektívát nyújt Budapest mint fürdőváros és környéke számára. Ám minden műszaki feladat előfutára az elképzelés. Az Árpád-forrástól kb. 150 méternyire délfelé a Gellérthegy sziklafalát kőbe rakott, magyaros kapuzat ékesíti. A kapuzat két oldalán vendégfogadó. Előttük, az úttest egész hosszában virággal ékes, árnyas, gyepes sétány, előtér. Az alsó rakpart a forgalom új ja, alatta a Duna következil A kapuzaton áthaladva széles, világos sétaút vezet egyenesen a hegy belseje felé. Hozzávetőlegesen 150 méterre a bejárattól kettős járattal kényelmes felvonó szállítja az embereket a Gellérthegy ligietsze- rű parkterületébe és onnan vissza. E 150 méternyi alagút jobb- és baloldalán különböző nagyságú és jellegű ajtókon ilyen felírásokat olvashatunk: ...Orvosi rendelők... Fürdő- medencék ... Különleges ma- gónfürdők... Gyógytorna... stb.... stb. — Professzor úr "nagyon érzékletesen meséli el a jövendőt. — Vergíliusként kézen fo-. gom, de nem Dante poklába, hanem éppen a remény szikla- csarnokába kalauzolom el, ahol teljes gyógyulást nyerhet... Benyitunk a „Fürdő- medencék” ajtaján: gyermekkori fantáziák legszínesebb elképzeléseit szárnyalja túl a látvány. A folyosó; csúcsíves kivágásaiban, végeláthatatlannak tűnik fél, amint az egymást követő, különböző nagyságú barlangüregek között tovahalad. A barlangüregek az egyes források fölött kivájt fürdők. Mindegyik más és teás gyógyhatású, s más és más fény játszik bennük. Mind @ lőrebocsátom: semmiképp sem pályázom arra, hogy egy esetleges szívátültetés hőseként tegyek szert világhírre. Ha a filmesek, a fotosok meg akarják örökíteni lábadozásom mozzanatait és a világ elé tárni ám tegyék, itt a kitűnő alkalom, épp most estem át a lumbágó gyötrelmein. De a szívemtől nem szándékozom megválni, még a világhír fejében sem. Csuda tudja: valahogyan hozzám nőtt az elmúlt harminc-negyven esztendőben. Igaz sok bolondságba belevitt ez a kis szivattyú, de többnyire nem bántam meg, hogy hallgattam rá, ez az alkatrészem még sohasem hagyott cserben. Jó párszor volt már úgy, hogy azt hittem: meg kell a szívnek hasadni, de ennek már majd húsz éve. Megjegyezni kívánom még, hogy a más szívére sem pályázom régóta; autó, meg némi készpénz híján úgysem számíthatok tartós sikerre. Mindezt azért mondtam el, nehogy azt higgye valaki, hogy számításból, elfogultságból esetleg nagyravágyásból veszem védelmembe (sokra megy vele) a rendkívül gyorsan világhírűvé vált Christian Barnard professzort, azokkal a támadásokkal szemben, amelyek immár hosszab idő óta érik. Amint ismeretes, a 46 éves fokvárosi szívsebészt európai orvosi körökben már régebben is sokan bírálták, méghozzá nem is csupán szakmai okokból, hanem azért, mert kísérleti betegét munkatársaira bízva, hosszú külföldi körútra indult, s ennek során nem egyszer feltűnést keltő, sőt sokak szerint nem orvosprofesszorhoz méltó magatartást tanúsított. Furcsállták például, hogy annak idején Münchenben egy farsangi bálon bohócruhában jelent meg. Kérdezem én: mi ebben É furcsa? Nem Barnard professzor az egyetlen, aki Münchenben, hazájától távol, inkognitóban bohóckodik... A szívsebész rovására írták azt is, hogy Párizsban sztriptízt nézett egy előkelő lokálban. Miért kell ezen megütközni? Könnyen lehetséges, hogy a professzor újabb műtétekre esetleg más szervek átültetésére készült, s a sztriptíz megtekintését anatómiai ismereteinek bővítésére szánta. Egy professzornál sohasem lehet tudni. Az is lehet, hogy a sok Transplanfáció idegeskedés, feszültség után egy 'kis izgalommentes szórakozásra vágyott. Azt is szemére vetették: „... még azt sem tagadta, hogy azért lett orvos, mert pénzt akart keresni...” Akármilyen hihetetlen, én már hallottam hasonlót. Igaz, ha jól emlékszem, nem fokvárosi orvostól, de erre már nem mernék megesküdni. Sokan még azt is rossz néven vették Barnáidtól, hogy Rómában Gina Lollobrigidával spagettit evett. Nem értem, mi ebben a kivetnivaló? Mi mást tehetett volna, ha egyszer szereti a spagettit? Vagy talán egyesek rosszhiszeműen félremagyarázták a professzor és a világsztár találkozását? Ehhez már nagyfokú rosszindulat kell. Képzeljük csak el, milyen képet vágna az isteni Lollo, ha Christian Barnard egy intim pillanatban azt suttogná neki: — Gtoám! A szívedet akarom. .! A közelmúltban a házásságával kapcsolatos hírek foglalkoztatták a közvéleményt, újabban pedig azért tesznek szemrehányást a professzornak, mert állítólag elvállalta egy Angliában forgatásra kerülő film főszerepét, amelyben híres sebészprofesszort alakítana, aki új szívet akar átültetni egy fiatal beteg szíve helyébe. Szó, ami szó, ezt a hírt magam is aggódva olvastam. Tartok tőle, hogy Christian Barnard doktornak idegen lenne ez a szerepkör, s nem tudná kellően beleélni magát a gyógyító sebész lelkivilágába. Tehát nem a filmszereplést kell bírálni, hanem a témaválasztást. Egy táncos, zenés, énekes szerep ellen igazán nehezen lehetne szót emelni. Mindent egybevetve úgy érzem, nem teljesen megalapozottan bírálták a fokvárosi szívsebész magatartását. Mély meggyőződésem, hogy a külföldi körutazás ' d. a filmszereplést, s általában a vele kapcsolatos orvos- professzortól szokatlannak tűnő éruekessége- ket kifejezetten komoly, tudományos ügyként kellene kezelni. Hiszen ki nem tudja, milyen komoly tudomány kell ahhoz, hogy valaki sok pénzt keressen ...? Méry György i gyógyító fény. A fürdőbe lépcsőn lehet lejutni, melyeiket sziklába vájtak, mint mindent ebben a sziklavárban. A folyosókon végighaladva eljutunk az egykori Nagy és' Kis forráshoz. Vizük már nem a Tabán felé folyik le, hanem a többivel együtt a rakpart alatt a Dunába. A Szent Imre fürdő helyén pálmához áll, benne délszaki és honi virágok buja tenyészete virul. A pálmaház melegét a Gellérthegyből kapja. Betekintünk a különleges igényeket szolgáló helyiségekbe, zuhanyok, tornaterem, dörzs, hőlég és rádium- sugárzó helyiség, üde, illatos levegőjű pihenő- és öltözőhelyiségek. A hegy tetejére a felvonó mellett épített légaknán át szúrt és ózonizált leve-, gőt juttatnak az elosztó helyiségbe, s onnan temperált levegőt a különféle rendeltetésű gyógyhelyekre. — Csodálatos lesz! Nagyszerű! — Ez még csak a hegy belseje. De kint, ha a felvonó önt a hegy tetejére szállítja, ott egy üvegcsarnokba jut, ahonnan tökéletes kilátás nyílik Pestre, Budára, a Várra, a távoli hegyekre. Fenyő, hárs és egyéb illatos növényzet szegélyez homokos napfürdőket, pihenőhelyeket, sétányokat. Vendéglők, kávéházak, tejivók fogadják a gyógyulóikat, üdülőket. A Tabánt kelet és nyugat ízlésével és igényével épített szállodák és bérvillák tarkítják . A bolgár, török orosz, indus, japán, jellegzetes épületei mellett az olasz, francia, holland, angol, amerikai házacskák állnak a külföldiek rendelkezésére. — A megvalósítás útja? — A hévízforrásokat alulról felfelé irányuló útjukon kell hozzáférhetővé tenni. A feltárás behatoló vágata az útszint- ről induljon. Végleges szelvénye 5 méter széles és 7 méter magas lesz. A behatoló vágat napi 2 méter előrehaladással három hónap alatt célhoz ér. — Kétségtelen páratlan attrakció volna a terv megvalósítása, amely Budapest idegenforgalmát és fürdőügyét óriási léptekkel vinné előre. — A hévforrások hasznosításának ez csak egyik módja. A másik: ...a budai hegyekbe visz, ahol rengeteg hévforrás ered. Sok kicsiny, de pazarul berendezett fürdőt kellene itt is létesíteni, majd a víz fel nem használt részét a környék mezőgazdaságának adni. Virágzó falvakat, dúsan tenyésző ligeteket látok... Tel jes két esztendeig dolgoztam tervemen. Ügyem pártfogására... Az interjú itt félbeszakad. Nem folytatható. A sors másképpen határozott. Balás Jenő bányamérnököt 1938. március 6-án, Budapesten, albérleti szobájában holtan találták. A magyarországi bauxit-telepek' felfedezője s egyben a hévforrások „Atyja”, a Memorandum szerzője — az újságok tudósítása szerint — öngyilkos lett. Ügyében elrendelték ugyan a vizsgálatot, de annak anyagát megsemmisítették. Feltehető, sőt részben bizonyítható, hogy Ealás Jenőt — a Németországba irányuló bauxitszáilítások ellenzőjét — a Gestapo utasítására, meggyilkolták. A Memorandumot 1933—34- ben készítette Balás, és saját költségén tíz példányban kinyomatta. Budapest polgármestere, kellő, anyagi fedezet hiányában „természetesen” elvetette a terveket. Ha élne, társadalmunk megbecsülése övezné, s munkatársai szeretete. így sajnos, be kell vallanom, csak bányamérnök volt, s nem akadémikus, doktor, professzor. Kései emlékkő gyanánt adtam neki a címeket... és az interjút is, amely soha nem hangzott el, soha nem jelenhetett meg. A Memorandum szerzője álmodozó ember volt, de személyében nagyon is reálisan álmodozó emberrel lettünk szegényebbek 1938-ban. Szüts Dénes i t i
