Pest Megyi Hírlap, 1970. június (14. évfolyam, 127-151. szám)
1970-06-11 / 135. szám
8 1970. JÜNTUS 11., CSÜTÖRTÖK ÉPITŐANYAGIPAR TEGNAP, MA, HOLNAP Lassú léptekkel A termelésben, a gazdasági életben nincsenek csodák. Kívánni könnyű lenne, hogy egycsapásra megoldódjék a gond, amelyet az építőanyagok hiánya, vagy szükségesnél kisebb mennyisége okoz, a kívánság mellé azonban jó- néhány milliárd forintot is mellékelni kellene. Az építőanyagipar — szaknyelven szólva — nagyon eszközigényes ágazat, köznapi nyelven: a fejlesztés drága beruházásokat követel. Ezért kell kényszerűen tudomásul venni, hogy ebben az esztendőben is cementből, húzott síküvegből és tetőfedő anyagokból nem lesz elegendő. Igaz, ötven százalékkal növekszik a cementimport, 26 százalékkal több cementet kap a belkereskedelem, mint a múlt évben, hatvan százalékkal több falburkoló csempét vásárolunk külföldön ..., de — mint a megelőző cikkben utaltunk rá — az import a végtelenségig nem növelhető. Idehaza is többet kell tenni, mégpedig minden tekintetben. Túl a mélyponton Az év első negyede azt mutatja: az építőanyagipar túljutott a mélyponton. A termelés öt százalékkal emelkedett 1969 első negyedéhez mérten, a hathatós és sokoldalú erőfeszítések eredményeként az egy foglalkoztatottra jutó termelés csökkenése is — ami nem volt kicsiség: 1969- ben 7 százalékkal volt kisebb az egy foglalkoztatottra jutó termelés, mint 1968-ban! — megállt, indulni lehet hát felfelé. Van reális alapja a bizakodásnak? Kétségtelenül. A korszerűsítés például jó erőforrás. A téglaégető körkemencék egy köbméterére jutó napi termelés 1960-ban 27,5 darab volt, 1968-ban 34,2. Az üveg és cementiparban hasonló a fejlődés. Az ágazat valamennyi területén mód van arra — s a műszakiak tehetsége, rátermettsége jó alapot nyújt ehhez —, ho©r a meglevő eszközöket jobban kihasználják, erőteljesebben kamatoztassák a korszerű üzemszervezés nyújtotta előnyöket, azaz beruházás nélkül is képesek legyenek az oly sokak által várt többre. Beruházás nélkül is, de: természetesen arról nem lemondva. Mert hosszú távon a hazai termelés és az import helyes arányainak kialakítása s a nemzetközi munka- megosztásban való fokozott részvétel kínálja a megoldást. Anyagot vagy gyárat? Hatalmas mennyiségű építőanyagot importálunk. A hatvanas évek elején mindössze négy—tizenegyezer tonna cementet hoztak be, 1970- ben a cementimport megközelíti az egymillió tonnát. 1960-hoz mérten a húzott síküveg importja a nyolcszorosára, az öntött síküvegé a tizenegyszeresére növekedett. Többféle anyagból egy-egy hatalmas gyáróriás teljes évi termelését teszi ki a behozatal, s ez — a vevők szemében — ésszerűtlennek tűnik, hiszen akkor miért nem építjük fel a gyárat mi magunk? Bonyolult gazdasgossági számítások sokasága kell ahhoz, hogy dönteni lehessen: az anyagot vagy a gyárberendezéseket érdemes-e importálni? Mert igaz, a cementgyártáshoz például nem kell különösebb alapanyag, viszont az azbesztcement termékekhez, a nemes burkoló anyagokhoz, az üveggyártáshoz már nem elegendő megvásárolni a gyártó berendezéseket — drága pénzért, legtöbbször kemény valutáért —, hanem az alapanyagok egy részét is külföldről kell behozni, mert belőlük hazánkban dekányi sem található. Mindezekre azért érdemes ily’ részletességgel kitérni, hogy a témában nem járatos olvasó is érezze: nem szándékokról, hanem lehetőségek mérlegeléséről van szó. Mert az építőanyagok árának nyereségtartalma oly alacsony, hogy az ágazat sok vállalatánál még a dinamikus színtartást sem fedezi, nemhogy új kapacitásokra adna anyagi fedezetet. Tehát: minden mindennel összefügg, s csak nagyon felelős mérlegeléssel lehet dönteni, mert egy-egy döntés messzire gyűrűző következményekkel jár. A hatvanas évek elején esztendőnként több mint egymilliárd forintot emésztettek fel az építőanyagipari beruházások. A beinvesztált pénz eredményeként — több más mellett — évi egymillió tonna cement- (felépült a DCM), 141 i Tőrrel támadt a feleségére GTILKOSSÁGI KÍSÉRLET PENCEN Szövetkezet is alapítható gépkocsitárolók építésére RENDELET A GARÁZSÉPÍTÉSRŐL Segélykérő női sikolyokra figyeltek fel kedden Penc községében a hajnali járókelők. A Rádi utcai autóbuszmegálló közelében tőrdöfésektől sebesülten esett össze egy asz- szony. Támadója — egy ismeretlen férfi — sietve menekült ... Az „ELZETT" Flim Zár és Lakatgyára Budapest XIII., Váci út 117-119. felvételre keres: betanított szakmunkás- képzési lehetőséggel, 16-tól 40 éves korig nőket és férfiakat: BETANÍTOTT GÉPMUNKÁS, BETANÍTOTT SZERELŐ, AUTOMATAGÉP. BEÁLLÍTÓ, SZERSZAMGYALUS,-MARÓS, -VÉSNÖK, (kézi) ÉS SEGÉDMUNKÁS MUNKAKÖRÖKBEN. Jelentkezés: személyesen vagy írásban a vállalat Munkaerőgazdálkodási Osztályán. Telefon: 409-930. Az asszonyt, Brhlik Sándor- né 32 éves takarítónőt életveszélyes állapotban szállították a váci kórházba a mentők, támadója után pedig nyomozást indított a rendőrség. A tettes hamarosan kézrekerült. Brhlik Sándomé férje volt. A 33 éves büntetett előéletű, jelenleg foglalkozás nélküli férfi hosszabb idő óta rossz viszonyban élt feleségével. Üldözte családját, rendszeresen okozott botrányokat részegen, verte és megöléssel fenyegette feleségét, bántalmazta négy kiskorú gyermekét. A brutális férj magatartását megelégelve, az^ asszony két hónappal ezelőtt gyermekeivel együtt édesanyjához költözött. Brhlik Sándort alkoholelvonókúrára utalták, ahonnan nemrég szabadult. A férfi nem tudott belenyugodni felesége eltávozásába, s bosszút esküdött. Tudta, hogy az asszony hajnalban indul munkába, s kedden ebben az időpontban leste meg áldozatát. Amint a nő feltűnt az autóbuszmegálló közelében, Brhlik előrántotta tőrét, s I három szúrással megsebesítette. Az asszony továbbra is válságos állapotban fekszik kórházban. Férjét, emberölés kísérletéért, a rendőrség letartóztatta. [ ezer köbméter előfeszített vasbetontermék-, 985 ezer négyzetméter húzott és hengerelt üveggyártó kapacitás jött létre. A hatvanas évek közepén — 1965-ben a beruházások értéke 619 millióra mérséklődött — némi szünet következett be. Jelentősebb beruházás az alföldi porcelángyár, a zagy- vapálfálvai edzőüzem volt csupán, majd a legutóbbi két évben ismét szaporázódtak a léptek. Megkezdték és befejezték a DCM mészművének építését, ebben az esztendőben üzembe helyezik a DCM négyes gyártósorát — évente 300 ezer tonna cementtöbbletet biztosít — s épül Beremenden az új, évi egymillió tonna kapacitású cementüzem. Súlyhoz mért szerep Az említett s más beruházások 1971-től már megkezdik a befektetett pénz visszafizetését. Enyhül tehát a szorítás, könnyebb lesz az építkezők dolga, de ... a beruházásokban tapasztalható szakaszosság, az egyszerre túl sokat, majd túl keveset markolás azt mutatja, hogy az építőanyagipar még mindig nem kapta meg a súlyához mért szerepet a gazdasági élet egészében. (A többi szocialista országban az építő- és építőanyagipar részesedése az ösz- szes beruházásból 3,3—4,6 százalék, nálunk mindössze kettő...) S vajon megkapja-e a következő esztendőkben? A tervek ismeretében azt felelhetjük: igen. A negyedik ötéves tervben 50—55 százalék között lehet megjelölni az építőanyagipar kívánatos termelésnövekedését. Besegítenek majd más ágazatok is, így például a kohó- és gépipar, a könnyűfém épületszerkezetek, acélvázak, épületszerelvények gyártásával a vegyipar a műanyagok növekvő tömegével, s az import elsősorban a speciális anyagokra — üvegszál, különleges szigetelők stb. — helyez súlyt. Megkezdődik tehát az építőanyagipar és más ágazatok eddiginél tökéletesebb vertikális együttműködése, s ugyanakkor az egészségesebb termelés—importálás arány kialakítása is. Az iparág vállalatai — saját eszközeikből s hitelek igénybevételével — jelentős fejlesztéseket terveznek, így például a nyergesújfalui Eternit-gyár lemezüzemét a mai, évi hétmillió négyzetméteres kapacitásról 20 millióra növeli, a selypi cementgyár évi 33 ezer tonna kapacitású azbesztcementcsőgyártó üzemet hoz létre. Mintegy 150 millió darabbal bővül a cserépipar teljesítőképessége, egy évvel korábban, 1972-ben szeretnék átadni a Beremendi Cement- és Mész- művet, elkészül az orosházi üveggyár évi tízmillió négyzetméter kapacitású síküvegüzeme. (Csak ez az egyetlen beruházás egymilliárd forintot emésztett fel.) Az előzetes számítások szerint 1971—1975 között 17 milliárd forint — bár a források még nem véglegesen tisztázottak — kerülne beruházásra az építőanyagiparban. Több, mint bármikor. Szükség van rá? Igen. Azért, hogy mindaz a gond, amiről a cikkben szó esett, építtetők és építők örömére, múlt időbe kerülhessen. Mészáros Ottó (Vége) Műanyagládák a konzervgyárban A Hungária Műanyagfeldol- gozó Vállalat debreceni üzemében megkezdték a konzervgyári igények szerint tervezett műanyag ládák gyártását. A tervek szerint évente 150 ezret készítenek belőle. A speciális gépekkel préselt ládák súlya alig több 1,5 kilónál, nagy előnyük, hogy könnyen és gyorsán tisztíthatok. Nyers Rezső a Pénzügyminisztériumban Nyers Rezső, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Központi Bizottság titkára szerda délután a Pénzügyminisztériumba látogatott, s megbeszélést folytatott a minisztérium vezetőivel. Ezután a minisztérium dolgozóit tájékoztatta az időszerű gazdaságpolitikai kérdésekről. Részletesen foglalkozott a gazdaságirányítási rendszer továbbfejlesztésével kapcsolatos feladatokkal, a negyedik ötéves terv céljaival, valamint s nemzetközi gazdasági együttműködés kérdéseivel. — A jövő hét elején kéthetes vendégszereplésre hazánkba érkezik a lengyel néphadsereg központi művészegyüttese. „Gyönyörű a mi lengyel hazánk” című műsorukat mutatják be több vidéki városban és Budapesten. Az első előadást kedden Szolnokon tartják. A kormány napokban megjelent rendelete az utakról szóló korábbi rendelet több pontját módosítja. Újra szabályozza egyebek között a tanácsi útügyi hatósági jogköröket. Ezentúl az elsőfokú útügyi hatóság a járási, a megyei jogú városi, illetve a fővárosi kerületi tanács végrehajtó bizottságának illetékes szakigazgatási szerve; hozzájuk tartoznak a tanácsi közutak és a saját használatú utak igazgatásával kapcsolatos hatósági feladatok. Az építésügyi és városfejlesztési miniszter rendeletben szabályozta a személygépkocsitárolók építését. A rendelet kimondja, hogy a garázs az országos építésügyi szabályzat alapján épületnek, illetve épületrésznek minősül. Építéséhez tehát — bizonyos kivételektől eltekintve — az építésügyi hatóság engedélye szükséges, s ennek megfelelően a garázs csak a város- és községrende- zósi előírások szerint helyezhető eL Garázs építhető természetesen egyénileg, de a rendelet kimondja, hogy az érdekeltek építőközösséget, illetőleg szövetkezetét is szervezhetnek. A társas és csoportos garázsépítésnél a Magyar Autóklub társadalmi segítséget nyújthat tagjainak e munkához. Az új rendelet a jelenlegi gazdasági mechanizmus elveinek megfelelően hatályon kívül helyezte ázt a korábbi előírást, amely szerint a termelőszövetkezetek részére épített állami bekötő utak fenntartása a községi, a városi, a kerületi tanácsok kötelessége. Miután az ilyen bekötő utak kizárólag a termelőszövetkezeti ingatlan megközelítését szolgálják, a valóságban tehát saját használatú utak, fenntartásuk nem az állam, hanem a használó szerv feladata. Az építőközösség tehát a Magyar Autóklubot is megbízhatja a szervezési és lebonyolítási feladatokkal. Könnyítést jelent, hogy az állami telekértékesítési rendelet megfelelő alkalmazásával megszerezhetik, megvásárolhatják* a garázs- építéshez szükséges, állami tulajdonban álló s e célra kijelölt építési telkeket. Garázs építhető az állami tulajdonban álló beépítetlen vagy beépített építési telken, de állami épületben is. A rendelet kimondja, hogy az ingatlankezelő is létesíthet garázst, ha a beruházási, majd a fenntartási költségek a bérbeadás révén legalább 15 éven belül megtérülnek, vagy ha az előzetesen kijelölt bérlők hozzájárulnak az építés költségeihez. Az érdekeltek, tehát a gépkocsival rendelkező állampolgárok is építhetnek garázst állami telken vagy épületben, ha az ingatlankezelő tulajdonosi hozzájárulását adja ehhez. Természetesen az ingatlankezelő csak abban az esetben engedélyezi az építést, ha a garázs felépítése után is elegendő hely marad az épület lakóinak, s az új létesítmény nem akadályozza a lakások rendeltetésszerű használatát, nem fenyeget közegészségügyi ártalmakkal. A lakásszövetkezet tulajdonában álló telken vagy épületben is létesíthető garázs, há az alapszabály ezt lehetővé teszi és a telekkönyvi törzsbetétet ennek megfelelően módosították. A lakásszövetkezetek által épített garázsok természetesen a lakásszövetkezeti tag használja, akkor a kezelési, a karbantartási és felújítási költségeknek megfelelő használati díjat kell fizetnie. Ha a szövetkezet igazgatóságé kívülállónak, tehát nem lakásszövetkezeti tagnak engedélyezi a garázs használatát, akkor megfelelő szerződés alapján rendezik a garázs bérleti díját. Ha a lakásszövetkezeti tag épít garázst, akkor megilleti ennek a létesítménynek tulajdonjoga — amennyiben előzetesen, az építkezés előtt megállapodott már a szövetkezet igazgatóságával —, de az épületrész elhelyezéséhez szükséges telekrész után használati díjat kell fizetnie. Jogosult azonban arra, hogy a szövetkezeti igazgatóság hozzájárulásával másnak is bérbe adja a garázst. Természetesen lehet építeni garázst magántelkeken vagy épületekben is, s erre az esetre a tulajdonos és az építtető közötti — a polgári jog szabályai szerint létrejött — megállapodás az irányadó. A rendelet kimondja, adókedvezmény illeti meg. Az új rendelet a kihirdetéssel életbe lépett, s egyidejűleg hatályukat vesztették az új intézkedésekkel ellentétes tanácsi jogszabályok, rendelkezések. Érvényessége kiterjed a motorkerékpár-tárolókra is, s mindazokra a garázsokra, amelyeknek használatát még nem kezdték meg. PEST MEGYEI HÍRLAP A Magyar Szocialista Munkáspárt Pest megyei Bizottsága és a Pest megyei Tanács lapja. Főszerkesztő: SUHA ANDOR Kiadja a Hírlapkiadó Vállalat. Felelős kiadó: CSOLLANY FERENC Szerkesztőség: Budapest, Via, Somogyi Béla u. 6. II. emi Kiadóhivatal: Budapest, VIII., Blaha Lujza tér 3. Egész nap hívható központi telefon: 343—íoo, 142—220. Gépíró szobák: *43—100/2*0, illetve 343—100/413. Titkárság: 131—248. Egyéb számok: 144—462, 141—238. Előállítja: Szikra Lapnyomda, Budapest. INDEX: 25 064 Terjeszti a Magyar Posta. Előfizethető bármely postahivatalnál, a kézbesítőknél, a posta hírlapüzleteiben és a Pr ta Központi Hírlap Irodánál (Bt , v., József nádor tér 1. sz.). Előfizetési díj 1 hónapra 20 forint. BEFÜRDÉS Az első strandoló már megjelent a papszigeti fürdőmedence partján, a gumicápa és gazdája azonban egyelőre kénytelen beérni a napozással. A medencében még mindig nincs víz, sokszori ígéret ellenére a strand még mindig nem készült el. A szigetre érkező kirándulók és kempingezők látogatása itt, egyelőre inkább csak — „befürdés”... Fotó: Urbán A veszprémi vadaspark hírei A veszprémi Kittenberger Kálmán vadasparkban rendezik meg jövőre a vadászati világkiállítás madárbemutatóját. Az állatkert irányítói, együttműködve a rendezőkkel és az ornitológusokkal, tovább gyarapítják a már meglevő, gazdag madárállományt. Az országos természetvédelmi hivatal közreműködésével néhány, a Kis-Balatonon élő ritka madárfajtát is beszereznek. A veszprémi vadaspark mintegy előkészületi helye a vadászati világkiállításnak. A sziklavölgy erdővel borított természetes környezetében gondozzák azokat az élő vadakat, amelyeket a budapesti világkiállításon mutatnak be. Veszprémbe szállították nemrégen a világhírű gemenci rezervátumban élve elfogott szarvasokat is. „Módosított" utak
