Pest Megyi Hírlap, 1970. június (14. évfolyam, 127-151. szám)

1970-06-11 / 135. szám

6 PE SI MEGYEI 'Zffttlap 1970. JÜNIUS 11., CSÜTÖRTÖK ÖTSZEMÉLYES DÁCIA A Budapesti Nemzetközi Vásáron a Komán Szocialista Köztársaság pavilonjában so­kan tekintették meg a Rena­ult 1300 licence alapján készü­lő, 5 személyes Dácia nevű új személyautót. Számos érdek­lődő kérdezte, mikor lehet ná­lunk is megvásárolni. A MO- GÜRT tájékoztatása szerint a közelmúltban megállapodás született, hogy Magyarország is fog Dáciát importálni. A behozatallal kapcsolatos konk­rét külkereskedelmi megálla­podás megkötése az év máso­dik felében várható. A román gyár növekvő termelése kö­rülbelül két év múlva teszi lehetővé a szállítás megkezdé­sét, így a hazai gépkocsivá­laszték 1973 januárjártól bő­vülhet Dáciával. SZÉKESFEHÉRVÁR MŰEMLÉK TEMPLOMOK Az utóbbi években nagy ösz- szegeket fordított az állam a székesfehérvári műemlék- és műemlék jellegű templomok restaurálására. Előbb a „sze­mináriumi” templomot reno­válták, majd a „barátok” templomát tatarozták. A Fő utcai cisztercita Nagyboldog­asszony plébániatemplom tel­jes tatarozása most fejező­dött be, a felsővárosi Szent Sebestyén templom renoválá­sát pedig a közelmúltban kezd­ték el. Hozzáláttak a Rác ut­cai szerb templom teljes külső és belső tatarozásához is. A Fejér megyei egyházügyi hivatal tájékoztatása szerint az utóbbi években az állam 2,3 millió forintot költött a székesfehérvári műemlék vagy műemlék jellegű templomok karbantartására. KÖZSÉGTANÁCSI válasz­tásokat rendeztek Hollandiá­ban. A legnagyobb meglepe­tést az amszterdami eredmé­nyek keltették, egy új politi­kai párt, amely — választási kampányának elemeként — kihasználatlanul álló házakat tört fel és népesített be, az amszterdami városi tanácsba öt tanácsnokot küldhet. A párt neve: „A törpék”, s Rvyzben a társadalomellenes lázadó if­júságot, a provókat tömöríti. Párizsi lány és Királyi fenség A jó idő beálltával teljes pompával kivirágzott Kasuba Lajos szarvasi lakos páratlan szépségű rózsakertje. A „ró­zsák szerelmese" az elmúlt másfél évtized alatt a világ minden tájáról 214 fajta ne­mes rózsát gyűjtött össze. Amerikából, Angliából, Íror­szágból, Hollandiából szerezte be a legújabb, legdivatosabb fajtákat. Ahány tő, annyi szín­ben és formában nyílnak az illatos rózsák. Többek között a Párizsi lány, a Királyi fen­ség. az Intermezzó, a Cigány, Szupersztár és más rózsaúj­donság. Pontos idő és hőmérséklet Á Dunai Kőolajipari Vállalat Százhalombatta (Budapesttől 30 km-re) FELVESZ: technikumi, szakközépiskolai vagy gimnáziumi ÉRETTSÉGIVEL RENDELKEZŐ FIATALEMBEREKET TERMELŐÜZEMI MUNKÁRA, 3 műszakos beosztásba. Felveszünk továbbá bejáró géplakatos szakmunkástanulókat. Szakmunkástanulóinknak az iskolai ösztöndíjon felül havi 250 Ft külön ösztöndíjat adunk. Jelentkezni és érdeklődni lehet a DUNAI KŐOLAJIPARI VALLALAT Személyzeti és Oktatási önálló Osztályán Százhalombatta 3. Pf. 1. Telefon: 258-617. Ceglédi párbeszédek Az utcán egy asszony el­esett. Piaci kosarából világgá indult a burgonya, szökdé­cselt a retek a szürke köveken. Az emberek csodálkozva szem­lélték a történteket. Az asz- szony pironkodva kászálódott, az ütés fájdalmát titkolva, se­besen szedegette a guruló krumpliszemeket, a pirosán kajánkodó retket, miegymást. — Nem tört el a csontja? — Hogy lehet sima járdán elesni? — Á, semmi baja, nem lát­ják, milyen fürge? Értékelt a nézőközönség. Szép számmal összegyűltek körülötte, de senki nem se­gített ... ★ Illatos eperszemek a ládá­ban: valamennyi olyan, hogy akár exportra is megfelelne, méretét, színét, zamatát és a szemek épségét tekintve. Termelőszövetkezeti árusító helyen mérik, viszonylag ol­csón. Illatos eperszemek egy má­sik ládában, a zöldséges bolt­ban. Az eperszemek csodaszé­pek, vetekednek a piacival, csak épp az ár — nos, az ár csaknem kétszeres. Két asz- szony jön a piac mellett, az úton. Egyik észreveszi az ep­ret. — Jaj, vissza kell mennem, elfelejtettem epret venni a vendégeimnek! — Itt is kapsz — csodálko­zik a másik. — Ezek olyan vendégek, tu­dod, hogy akármit nem tehe­tek eléjük. Filléreset egy X. elé? És indult vissza, epret ven­ni. Ki érti ezt? ★ Beszélgetők a virágüzlet előtt. Még a pompás rózsák is elismerően bólogatnak a mara­toni társalgók láttán. Miről is folyhat a szó? — Te, komolyan mondom, mi minden este a televízión lestük az árvízi jelentéseket. Valami szörnyű lehet az, mi­minden elpusztult! Szegé­nyeket élelemmel, ruhával is segíteni kell. Ha elképzelem magam, hogy mások holmijá­ban kell járni, mert az enyém oda van ... — Tegnap láttam az új ka­bátodat. Ugye, moziban volta­tok? Mindenki megnézett: ez az első maxi a városban! Jó az anyaga? Messziről istenien mutatott. — A maxi? Toncsi néni küldte Franciaországból. Ugye, csini? Tavaly ebben volt itt­hon, megígérte, hogy ha már nem szereti... (eszes) A Villamos Berendezés és Készülék Művek Villamos Előszerelő gyárában készítik a világszerte ismert és alkal­mazott elektromos eredmény- hirdető és tájékoztató bérén­mu> Szeretettel és bőséges áruválasztékkal várjuk az új, kétszintes fővárosi színvonalú Gödöllői Szövetkezeti Nagyáruházban OSZTÁLYAINK: Férfi-, női és gyermekruházat -f- Divat-kötött, méteráru + Cipő Bútor-lakkberendezés + Szőnyeg, függöny + Rádió + Televízió Jármű, alkatrész + Sport, játék, hangszer + Strand- és kemping­cikkek + Kerámia, üveg-porcelán, műanyag + Háztartási és kozmetikai cikkek + Élelmiszer, mirelit, különleges italáruk. Gyorsított OTP-hitelakció. Közületeket is kiszolgálunk. Fiatal házasoknak, új lakástulajdonosoknak kiváló lehetőség: INGYENES LAKBERENDEZÉSI TANÁCSADÁS ÉS ELŐRENDELÉS, INGYENES HÁZHOZ SZÁLLÍTÁS. Szövetkezeti tagjainknak az év végén vásárlási visszatérítést fizetünk. Családja minden tagját nagyszerű vásárlási lehetőség várja a Gödöllői Szövetkezeti Nagyáruházban dezést. Ugyanitt foglalkoznak más elektromos berendezések készítésével is. Időről időre újabb típusok, újabb változa­tok kerülnek ki a műhelyeik­ből, figyelik a felhasználók igényeit, követik az igények alakulását. Képünkön: Fodor Tibor szereli a francia meg­rendelésre készülő országúti pontos időt és hőmérsékletet mutató berendezést. SZEGED Fénykontroll A szegedi szabadtéri játé­kok színhelyén, a Dóm téren a villanyszerelő szakmunká­sok megkezdték az elektro­mos vezetékek átvizsgálását. A fogadalmi templom pincé­jében levő transzformátor­állomástól a téren elhelye­zett négy világítótoronyig mintegy 30 kilométer hosz- szúságú vezetékrendszert el­lenőriznek a föld alatti alagutakban. Minden egyes vezetékszálat külön-külön le­mérnek, az elhasználódott anyagokat kicserélik. A Dóm téri óriás színpadra felszerel­ték már a „fényfüggöny” lám­pasorát. A négyemeletes világosító tornyokba mintegy 150 ref­lektort helyeznek el a próbák megkezdéséig. A dóm épüle­tére is több tucatnyi reflek­tort szerelnek. A díszletterve­zők kívánságára ugyanis hát­só és oldalvilágításokat is al­kalmaznak majd az előadáso­kon, a kulisszák látványos megvilágítására. A taxi tompított fényű lámpákkal nyeli a kilométereket. A kocsiban mély csend. Ha a hátul helyet foglaló két fiatalember szólni akar és megko­cogtatja az utastól a vezetőt elkülö­nítő plasztikot, a kocsit vezető fiatal, csinos nő, rideg szava csendre inti őket. Ha falu, lakóterület vagy szembe jövő autó közeledik, a taxisofőr piisszent és a két fia­talember máris a kocsi aljában kuporog és izzadt tenyérrel drukkol, hogy észre ne ve­gyék őket, vagy meg ne állítsák a kocsit. Amikor elszaladnak az út melletti fények, a taxisnő és a két fiú fellélegziik — az autó tovább nyeli az ázott út kilométereit, az ab­laktörlő pedig qsikorogva tépi az idegeket. A kocsiban ülő fiúk suttogva beszélgetnek, gondolataik versenyt száguldanak, megelő­zik a halkan duruzsoló taxit. — Vajon sikerül-e? — Mi lesz, ha elfognak?! — És, ha a taxisnő megáll egy rendőrőrs előtt és azt mondja a rendőrnek: tessék, itt vannak, ezek a jó madarak, disszidálni akartak! — Odaát hogyan fogadnak bennünket? — Itthon mit szólnak a szülők, a haverok? — Látjuk-e még az életben Egert, a vá­rat, a Népkertet? Csak már tül lennénk az egészen... A taxisnő gondolatai sem nyugodtak. „Mi lesz, mit csinálok, ha rám támad ez a két suhanc és visszakövetelik az ötezer forintot, amit a szombathelyi fuvarért fizettek! Lát­tam, persze, hogy láttam rajtuk, hogy disz- szizni akarnak — ezért kértem tőlük ennyi pénzt. Hiába, mit csináljak, szükségem van minden fillérre, amióta egyedül maradtam a két gyerekkel, mert az a csavargó férjem a határnak ment. Szegény srácok, sajnálom ezt a két fiút. Hogy összebújnak, hogy remegnek, amikor falun megyünk keresztül, hogy lapulnak pisz- szenésemre a kocsi aljában. Csak nem sej­tenek valamit? Már bánom, hogy elvállaltam a fuvart, de hát ötezer az csak ötezer és egy fél éjszaka alatt?!” Több mint két órája, hogy hosszú „kerin­gőzés” után elhagyták a fővárost és vágtat­nak a nedves éjszakában. „Elég messzire me­gyünk már?” — kérdezi magától a taxisnő. Nem pirkad még, amikor a taxi lámpáit le­oltva letért a műútról és egy fiatal nyárfa­erdőben fékezett. Az erdő mellett betonosz­lopok állnak vigyázzban, az oszlopok között drótsávolc tekeregnek. A taxisnő suttogva szólal meg: „Az ott a határ! Vigyázzanak, a dróthoz ne érjenek, lehet, hogy áram alatt van. Innét néhány kilométerre van egy község — az már túl TAXIS DISSZIDENSEK van, az már odaát van.” Jó utat és sok sze­rencsét kívánt a fiúknak, halk berregéssel és lámpafény nélkül tolatott ki a főútra, s in­dult 'visszafelé. A két fiatalember néhány percig tanako­dott, aztán egy kis mélyedésbe ereszkedve csúszott a betonoszlopok közé. Lélegzetüket visszafojtva, izzadva, egymást szem elöl nem tévesztve, szinte centiméterről centiméterre haladva, szinte a sáros földbe bújva kúsztak a drótok alatt, a betonoszlopok között. Beletelt egy jó órába, amikor végre fellé­legezhettek: ......végre, túljutottunk, itt va­gy unk, a jó szentségit.” Verejtéktől és sár­tól maszatos arcukról inkább a félelem és a fáradság, mintsem az öröm tükröződött. Egy kicsit kifújták magukat, aztán bokortól bo­korig, fától fáig lopózva közeledtek a még éjszakai álmát alvó falu felé... Sárosak, vi­zesek, tépettek, koszosak voltak, amikor az első házat elérték. Egy kicsit — amennyire lehetett — rendbe szedték magukat és már virradt, amikor a falu közepe felé elindultak. Néhány száz métert mehettek, amikor az első emberrel, egy idős paraszttal találkoz­tak, a‘ki egy vödörrel a kezében a kútra bal­lagott. — Guten morgen, papa — köszönt az egyik fiú jó hangosan. — Adjon isten, jó reggelt — válaszolt az öreg. — Nézd, itt is magyarul beszélnek? — kér­dezi meglepetten a másik fiatalember. — Hát, hogy az istenbe beszélnék — így az öreg. — Hol vagyunk? — kérdezik ijedten az újonnan jöttek, szinte egyszerre. — Hol, fiam? Halászon! Hogy-hogy milyen Halászon, hát Gyöngyöshalászon. Nem látjá­tok, az ott nem messze Gyöngyös. — És az ott, mi? — kérdezik a betoner­dőre mutatva. — Az fiam, a rédei új telepítés, szép, ugye? A két fiatalember se köpni, se nyelni nem tud, csak egy pohár vizet kérnek nyögve. Aztán később, amikor már bent szalon- náznak a meleg konyhában, elmesélik az öregnek, hogy Pestről jönnek, csak sajnos, rájuk szakadt az éjszaka és a sötétben el­tévedtek. (Az igazsághoz hozzátartozik, hogy a hi­hetetlennek tűnő történet megtörtént — 1956. telén.) Papp János

Next

/
Thumbnails
Contents