Pest Megyi Hírlap, 1970. május (14. évfolyam, 101-126. szám)
1970-05-10 / 108. szám
4 :T0rfop 19*0. MÁJUS 10., VASÄRNAP HÉTFŐTŐL TAPASZTALATOK ÉS TANULSÁGOK Első helyen: az ember MATURA Pénteken és szombaton tartották meg a hagyományos ballagási ünnepségeket. Hétfőn, május 11-én kezdődnek a nappali tagozaton az írásbeli érettségik, illetve képesítő vizsgák, amelyeket e hó 18-ig bonyolítanak le. Az első dolgozatot — akárcsak a korábbi években — most is magyar nyelv- és irodalomból írják a maturáló diákok. Másnap, 12-én kerül sor a matematika dolgozat elkészítésére. A szóbeli érettségi vizsgák júniusban kezdődnek. Mind az általános, mind a középiskolákban — a művelődésügyi miniszter rendelkezése értelmében — egy hónap múlva, június 8-án ér véget az 1969—70-es oktatási év, amelyet csak akkor kell meghosszabbítani — legfeljebb június 20-ig —, ha a tanítási napok száma a tanév végéig a 190,-et nem érné el. i ............... i Ok os szó, nemcsak a gépek mellett A megyei pártbizottság propaganda- és művelődési osztálya — aktívák széles körű bevonásával — a közelmúltban fölmérte a politikai agi- tációs munka tapasztalatait az ipari üzemekben. A fölmérésről készült összegezést megvitatta a megyei pártbizottság agitációs és propagandabizottsága. A jelentés, valamint a vita sokféle tanulsággal és tapasztalattal szolgált, s ami lényeges: elsősorban a további teendőket emelte ki. A huszonhét vállalatra — közöttük a megye legjelentősebb nagyüzemeire — kiterjedő tapasztalatgyűjtés legfőbb megállapítása kétségtelenül az, hogy az agitációs munka az elmúlt években „Ballag már a vén diák..“ eredményességét tekintve fejlődött, módszereiben tökéletesedett. A pártbizottságok és pártalapszervezetek rugalmasabban dolgoznak, mint korábban, kevesebb az üresjárat, a szólamszerű „agitáció”, s a megnövekedett politikai érdeklődést nyomon követte a tényeket, eseményeket magyarázó, megvilágító munka. Minden párttag Az üzemekben szerzett tapasztalatok, valamint a vitában elhangzottak is nagy súlyt helyeztek arra, hogy a pártalapszervezetek egy részében csak formálisan érvényesítik azt a kötelezettséget, mely minden párttag feladatává teszi a párt politikájának képviseletét, az agitációs munkát. Közrejátszik ebben, hogy sok helyen még ma is reszortfeladatot látnak csupán az agitációs munkában. Néhány ember dolgát, akik természetesen nem végezhetik mindazt el, ami a párttagság egészének feladata lenne. Hozzájárul ehhez az is, hogy a pártalapszervezetek nem minden esetben választották meg jól az agitációs felelősöket, akadnak, akik ugyan igyekezettel végzik munkájukat, de nem képesek megfelelni a növekvő követelményeknek, az agitációs munka sokrétűségének. A politikai agitáció próbatétele volt a gazdasági reform előkészítése és bevezetése, az ezzel összefüggő kérdések megvitatása, a helyes álláspontok kialakítása. Több üzemben, így az Ipari Szerelvény és Gépgyárban, a Nagykőrösi Konzervgyárban, a Ganz Műszer Művek Árammérőgyárában, a Dunakeszi Járműjavító Vállalatnál az agitációs tevékenység megújhodásának, tartalmi, formai gazdagodásának időszaka volt ez, s biztató, hogy az akkor elért eredményekre alapozva máig sem állt meg a fejlődés. Ugyanakkor néhány üzemben figyelmeztető tapasztalatok is akadtak. így például a gazdasági vezetők egy része, bár korábban aktív részese volt a reform előkészítésének, a helyi bevezetés kimunkálásának, napjainkban távol tartja magát a vitáktól, a fölmerülő kérdések tisztázásától, csakis a szűkén vett gazdasági teendőkkel hajlandó foglalkozni. Különösen visszatetsző ez akkor, ha a gazdasági vezető párttag, s az elkövetkezendő időszak egyik fontos teendője a pártszervezetek számára éppen ezért a vezetők munkájának ily’ értelmű bővítése. Mert nagy hiba lenne elfogadni ezt a vélekedést — állapították meg a vitában —, mely szetint a gazdasági vezető „nem ér rá ilyesmivel foglalkozni". A vezető a maga munkaterületén egyben a párt/politikájának képviselője és megvalósítója is, ez pedig elválaszthatatlan az emberekkel való rendszeres foglalkozástól. A hét végén országszerte befejeződött a tanítás a végzősök számára, s a vizsgák előtt megkezdődött sok ezer fiatal búcsúja a tantermektől. Képünkön a szentendrei Móricz Zsigmond Gimnázium 66 öregdiákja tesz körsétát utoljára az iskolában. Foto: Urbán Az agitációs munka egyik negatív tapasztalata, s mint ilyen, a jövőben háttérbe szorítandó, hogy a szükségesnél nagyobb szerepet játszanak a szorosan vett termelési kérdések, s ugyanakkor kisebbet azok a politikai, eszmei, erkölcsi problémák, melyek az embereket foglalkoztatják. Igaz, a termelőmunka eredményessége döntő hatással van egy-egy közösség boldogulására, hangulatára, véleményének alakulására, de — amint ezt a vitában többen elmondották — egyetlen pillanatra sem szoríthatja háttérbe magát az embert! Márpedig napjainkban több helyen ez történik. Az anyagi ösztönzés kizárólagossága, túlbecsülése törvényszerűen a morális s tudati tényezők lebecsüléséhez vezet, holott — mint az üzemekben szerzett tapasztalatok igazolják — a dolgozókat nem csupán a pénzkereset fűzi munkahelyükhöz. E szemlélet ellen a pártszervezetekben nem léptek fel kellő eréllyel és határozottsággal, s ezért történhet meg, hogy hamis, torz vélekedések kapnak lábra, egyedi jelenségeket általánosítanak, hogy a vitát kinyilatkoztatások váltják fel. Ide tartozik az is, hogy néhány ipari üzemben — éppen a pártszervezet gyenge agitá- ciós tevékenysége miatt — a szocialista brigádok munkája elszürkült, kizárólag termelési feladatok megoldására szorítkozik, az egyéb vállalások csak papíron léteznek, s így éppen az sikkad el, ami a mozgalomban a leglényegesebb lenne: az emberformálás. A jövőt tekintve elsősorban á pártcsoportoknak kell nagyobb szerepet játszaniuk az agitációs munkában, mind a párttagok, mind a pártonkívü- liek tájékoztatásában, a fölmerülő kérdések gyors megválaszolásában. A nyílt, őszinte, kényes kérdéseket nem ismerő vita az agitáció fontos eszköze, s nem helyettesíthető — márpedig a pártszervezetek egy része ezt teszi — az ismert tények ismétlésével, annak tud- tul adásával, amit már mindenki hallott a rádióban, a televízióban, olvasott az újságokban. Megváltozott igények A huszonhét ipari üzemre kiterjedő tapasztalat- és ta- nulsággyűjités legfőbb jellemzői közé tartozik, hogy az elmúlt években — elsősorban a tömegkommunikációs eszközök rohamos térhódítása nyomán — megváltoztak az igények, a leül- és belpolitika eseményeit ismerik és számontartják az emberek, éppen ezért nem magára az eseményekre, hanem az összefüggésekre, a háttérre kiváncsiak. Hasonló a helyzet a kisebb, helyi kérdésekben is. ahol nem csupán a miértre, hanem a hogyanra is választ várnak a dolgozók. A megváltozott igények az agitációs munka módszereinek, stílusának gazdagodására is előnyösen hatottak. Az elmúlt időszak eredményei közé tartozik például, hogy több üzemben — így Ikladon, az Ipari Műszergyárban, a Nagykőrösi Konzervgyárban, Törökbálinton, a Mechanikai Művekben — sikert aratott az írásos agitáció új formája, az üzemi híradó. Tovább gazdagítható ez az eszköztár a jövőben, elsősorban ötletes helyi kiállítások — az újítok munkájáról, a selejtrői stb. — rendezésével. Az agitáció: felelet a kor nagy és kis leérdéseire, mégpedig tettekre, egyetértésből fakadó cselekvésre mozgósító felelet, ez határozza meg fontosságát, jelentőségét. A széleskörű fölmérés, s a tapasztalatok megvitatása jó eszköz volt ahhoz, hogy a tanulságok hasznosítása se késsen a párt- szervezetekben. Mészáros Ottó FELVESZÜNK esztergályos és lakatos szakmunkásokat két, illetve egy műszakos munkaidőre. • Váci Autójavító és Fémipari Vállalat Vác, Dózsa György út 53. Édesanyák z édesanyák két alakban léteznek. Két em- /M béri alakban: önmagukban mint nők és -—-I»■ gyermekükben mint szülők. A két alak léte I / y kétszeres áldozatvállalást, kétszeres energiát, kétszeres gondot, kétszeres önmegvalósítást jelent. Vagy többszöröst. Az édesanyák kettőzött léte és többszörös teherviselése népek és nemzetek feletti eszménnyé avatta az anyaságot. Az édesanyák eredendően internacionálisak. Anya, maty, mutter, mother — magyarul, oroszul, németül, angolul. A név mellett a személyi okmányok két kulcskérdése: anyja neve, anyanyelve. Akinek nincs „anyja neve", az nem létezik, az meg sem született. Tulajdonképpen mindenkinek két neve van: a saját neve és anyja neve. Tehát mindenki egyszerre két alakot ölt, a sajátját és édesanyjáét. A két alak aztán később elválik egymástól. Elválik értelmileg, esetleg érzelmileg is — de az ember életét átfogó társadalom és annak intézményei unos-untalan emlékeztetik rá, hogy ki volt az édesanyja. Jelkép is lehet, hogy a sokszor lelketlennek nevezett, bürokratikusnak bélyegzett társadalmi intézmények, ha az embereknek dolguk van velük, mindig megkérdezik: „anyja neve?” Mert az anya örök, akárhány éves az ember, akár él, akár már nem, - akkor is létezik az édesanya. Elfe- lejthetetlen. A társadalom intézményesítette az édesanyák öröklétét, minden anyanyelv szép jelképekkel, spontán és tiszta szóösszetételekkel adózik neki, anyatej, anyaszív, anyányi, anyaország, anyacsavar, anyahajó ... Költők, írók, művészek sokszor megidézték az anyai jelképet, amikor örömük vagy bánatuk adódott, és amikor a szeretet, a tisztaság, a szépség, a tisztesség, a kedvesség, a gyengédség után sóvárogtak. Egyszóval, az emberség után. Az anya: emberség. Az anyákkal nem mindig emberségesek. Nem mindig — sem az egyes ember, sem egyes társadalmak. A gyilkosoknak is volt anyjuk, a magányos gyilkosoknak is és a társadalom álarca mögé bújt gyilkosoknak is. Ezektől szeretném elvenni az, édesanyjukat. S azoknak szeretném visszaadni, akik gyermeki létükben _ me rt mindenki gyerek, az édesanyja gyereke — megőrizték édesanyjuk létét is. B. Gy. Szövetkezeti kereskedelem Még sok a javítanivaló Hogyan kereskednek az ÁFÉSZ-ek a váci járásban? — e témáról tanácskozott a Váci , Járási Pártbizottság. A járásban nagy súlyú a szövetkezeti kereskedelem: a terület 241 üzlete közül 117 ÁFÉSZ-bolt, 16 községben kizárólag szövetkezeti üzletben vásárolhatnak. A váci, a vác- hartyáni és a fóti ÁFÉSZ a múlt évben jó eredményeket jegyzett mérlegkönyvébe, például a váci ÁFÉSZ forgalma 37 százalékkal volt nagyobb az előző évinél — de még sok a javítanivaló. Hús „1969-ben járásunkban a tőkehúsellátás nem volt megfelelő. Kevés volt a friss sertéshús, a belsőség, a zsírszalonna, és a húskészítmények választéka sem volt kielégítő” — hangzott el a beszámolóban. — Hogyan lehetne ezen változtatni? — kérdeztük meg a téma előadóját, Krima Jánost, a járási tanács vb-elnökhe- lyettesét. — A járási húskontingenst nem tudjuk növelni, új boltok nyitásával a sorbanállást szeretnénk megszüntetni. Jó tapasztalatunk van Felsőgödön, ahol a második húsbolt sok idegességtől menti meg a községieket. Idén Főt kap új húsboltot, de Csornád és Csővár húsellátását is meg kell oldani. A gyenge húsellátás miatt évről évre többen keresik a húskonzerveket, de a választék nagyon szegényes. Tej „A múlt évben a tej- és tejtermékellátás — a forgalom minimális növekedése mellett — nem volt kielégítő" — így értékelt a tanácskozás. — Mit takar ez az általánosítás? — Nem szervezik jól a tej szállítását. Kora reggel nem kapható friss tej, estére pedig gyakran megromlik, mivel a községi boltokban nincs hűtőtér. A tejeskannák mosása nem higiénikus. Nyaranta sok a reklamáció a minőségre. — Melyek a teendők? — Minél több palackozott tej érkezzen a boltokba. A váci tejüzem, ma még csak a város igényeit tudja kielégíteni, korszerűsítése elodázhatatlan. Palackozott tejet várnak az iskolák is, így egy kereskedelmi fehér folttal kevesebb lenne. Addig is javítani kell a szállítást, és jobban válasszák meg a szállítási időket. A tsz-ek boltjai vasárnap délelőtt is árusítsanak tejet. Zöldség, gyümölcs „A zöldség-, gyümölcsellátásban súlyos gondok vannak, mivel szövetkezeteinknek nincsenek megfelelő tárolóhelyeik’’ — mondotta az előadó. — Több községünkben hiányos a választék, ugyanis a tsz-ek — a szakosodás miatt — csak néhány féle terméket kínálnak. ÁFÉSZ—tsz kooperációval idény-elárusítóhelyeket tervezünk, amelyeket a tsz- szövetség koordinálna. — A beszámoló szerint magas árak uralkodtak a váci járásban. Miért? — Akadozik a közvetlen beszerzés. És érthetetlen, hogy nem a szövetkezet töri le a magánszektor árait, hanem igazodik azokhoz. Több csatornás beszerzéssel és a monopolhelyzet további felszámolásával lehetne változtatni ezen. Korszerűsítés „Kulturáltabb értékesítést!" — szögezte le a tanácskozás, és sürgette a szakosítást. — A vegyesboltok zsúfoltak, korszerűtlenek és általában szegényes a választékuk. Nem minden községben, de körzetenként egy-egy szakboltot szeretnénk nyitni. A váci „GAZDA BOLT” zsúfolt, nehéz az árukhoz hozzájutni, a kertgazdálkodás pedig fejlődik, az üzlet korszerűsítésére az ÁFÉSZ-szel közösen programot dolgozunk ki. (f. p)
