Pest Megyi Hírlap, 1970. május (14. évfolyam, 101-126. szám)

1970-05-05 / 103. szám

8 “t^Wop 197«. MÁJUS 5., KEDD Fokozatosan javul a közlekedés Gyorsai)!] lesz a vasút és a HÉV Az csak amolyan szólásmon­dás, hogy minden út Rómába vezet, tény viszont, hogy Ma­gyarország valamennyi főút­vonala, a vasból csinált is, Bu­dapest felé összpontosul. ' Su- gárszerűen torkollik a fővá­rosba, és valamennyi áthalad a magyar metropolist körül­ölelő Pest megyén. Tulajdon­képpen még az ország legna­gyobb vízi útja, a Duna is. Utak, vasutak és hidak ja­varészt régen épültek, nem is egy nagyon régen, és így ter­mészetesen elavultak. Csak ne­hezen képesek lebonyolítani a jelentősen megnövekedett áru- és személyforgalmat, amely az országból a fővárosba és on­nan ellenirányba halad. Sok­kal nagyobb lett azonban a megyén belül is. S az áthaladó, egyre nagyobb nemzetközi for­galom túlnyomórészt szintén a megye területén fut át. Pest megye közlekedési há­lózatának — elsősorban ter­mészetesen vasúti fő- és első­rendű, másodrendű útvonalai­nak állapota — tehát nem ki­zárólag megyei, nem is csak országos, hanem egyenesen nemzetközi ügy. Százezren ingáznak vonaton Most elsősorban megyei és .főként a lakosság szemszögé­iből vizsgáljuk a közlekedés helyzetét. Kezdjük talán azok­kal, akik napról napra utaz­nak, az ingázókkal. A rendel­kezésünkre álló, 1968-ból szár­mazó adat szerint 161 ezer a számuk, 63 százalékuk az ipar­iban dolgozik, és közülük 147 948 a Pest megyei utas. A megyei ipartelepek fej­lesztése, új nagy ipartelepek létesülése Vácott, Százhalom­battán s nem utolsósorban a ‘tsz ipari kiegészítő üzemek gyarapodása következtében az Utolsó tíz esztendőben a bejá­rók száma mintegy tíz száza­lékkal csökkent. A csökkenés ■ azonban inkább csak a fővá- ) rostól távolabb eső községek­ben mutatkozik. Vidéken is vannak ingázók, • és a megyei üzemek várható »fejlesztése során ezek száma is • növekszik. Ez idő szerint 'leg­többen, mintegy hatezren Szi- .getszentmiklósra, 5400 fő Vác- ra, 3200 Ikladra utazik napon­ta. Ezernél többen Diósdra, Budakalászira, Szentendrére, Dunakeszire, Ceglédre, Nagy­kőrösre, Gödöllőre és ennél kevesebben, mégis sokan más­felé, mindenhova, ahol ipari üzem van. Jelenleg és előreláthatólag a jövőben is a Budapestre bejá- . rók többsége a vasutat veszi igénybe. A MÁV 83 140 főt szállít közvetlenül 10 781 em­ber a MÁVAUT-ról száll át a vonatra, és 411 olyan is akad, aki a MÁV-val közelíti meg a HÉV-et, és így jut el munka­helyére. Vagyis összesen száz­ezer ingázó utast szállít a vas­út, és nem éppen a legkedve­zőbb körülmények közepette. Lassan jár a vasút Az utasok legnagyobb pa­nasza a vonatok túlzsúfoltsá­gára és lassúságára vonatko­zik, mégpedig indokoltan. A személyvonatok átlagsebessé­ge 30—35 kilométer óránként. Legsebesebb a budapest—ko­máromi vonalon, ahol 7,7 ki­lométer megállási távolság mellett eléri a 47,3 kilométer/ órát, de ez kivételnek mond­ható. A leglassabban a buda­pest—esztergomi vonat halad, óránként még 23 kilométert sem tesz meg. A lassúság fokozatos kikü­szöbölése egyik célja a MÁV közlekedéspolitikai koncep­ciójának, amelynek úgyszól­ván alapját képezi az auto­matikus biztonsági és jelző- berendezések máris folyamat­ban levő kiépítése, továbbá először a fővonalakon, de né­hány éven belül a mellékvo­nalakon is a gőzvontatás tel­jes megszüntetése, a diesele- sítés és villamosítás. A vona­tok menetidejének csökkenté­séhez elengedhetetlen azon­ban a pályák korszerűsítése is. A budapest—szobi vonalat Vácig már átépítették, most tovább folytatják és 1975-ig az egész vonalat villamosít­ják. Idén kiépül Nagykátáig a Tápiószecsőig már üzembe­helyezett második sínpár, amelynek lefektetését aztán tovább folytatják. Ez a mun­kálat a nagykátai járás mint­egy 9 ezer bejárója számára rövidíti meg az utazási időt Budapestre. Megszűnő vonalak Három vasútvonal meg­szüntetése következik be rö­videsen. Gödöllő—Veresegy­ház között utoljára június 30-án közlekedik a vonat, at­tól kezdve autóbusz bonyolít­ja le a gyér személyforgal­mat éspedig részben, Gödöllő területén a töltésen haladó újonnan épült úton. Amíg az elkészül, terelőúton jár az autóbusz. A Cegléd—Hantháza vasút­vonalat szintén halálraítélték. Megszüntetik, amint az autó* busznak alkalmassá tehető az út. Nem jár már sokáig a korszerűtlen, keskeny nyom­távú Cegléd—Törtei—Ve- zseny közötti vonat sem. Meg­szüntetésének időpontja szin­tén az út megjavításától függ. Az utasok kényelmesebb és biztonságosabb közlekedése érdekében, folyamatosan, de csak a következő évek során, sor kerül az állomások kor­szerűsítésére is. 1 A' fővárosba a környékről bejáró ingázók közlekedési nehézségeinek teljes megoldá­sára előbb-utóbb. elengedhe­tetlen lesz a fővonalaktól tel­jesen elkülönített elővárosi vasúti pályák építése. HÉV-vei nemcsak a szabadba Addig ilyen rendeltetésű­nek a HÉV három, a megyé­ben levő vonala felel meg. Csak ingázó forgalmuk meg­haladja naponta a húszezer főt. Nyaranta a kirándulók is tömegesen veszik igénybe, a zöld színű vonat ilyenkor 50 ezer utast is visz naponta. A HÉV pályája is részben elavult, többnyire 20—60 éve készült. Rekonstrukciója fok­ról fokra halad. A legjelen­tősebb felújítási munkálato­kat a ráckevei vonalon kezd­ték meg új fejállomás építke­zésével. A következő ötéves terv elején a Tököl—Ráckeve közti szakaszt is egészen vil­lamosítják. Az utasforgalom jobb lebonyolítására rövide­sen új, importált mozdonyok és szerelvények érkeznek. Ennyit a hagyományos köz­lekedési eszközökről. A mo­dernebb személy- és terher- szállításról, az autóbusz- és tehergépkocsi forgalomról, s az ezzel szorosan összefüggő közúthálózat közeljövőben várható javításáról legköze­lebb. Szokoly Endre IIjságiróküldöttséé utazott az NDK-ba Tegnap reggel — Gerencsér Jenő, az MSZMP Központi Bizottsága munkatársának vezeté­sével — kilenctagú újságíró-küldöttség utazott Budapestről, a Nyugati pályaudvarról a Német Demokratikus Köztársaságba egyhetes szakmai tanulmányútra. A küldöttség tagjai: Benkő Ká­roly, a Fejér megyei Hírlap, Fodor László, az Észak-Magyarország, Kappel Emil, a Komárom megyei Dolgozók Lapja, Rá ez Lajos, a Csongrád megyei Hírlap, Varga József, a Szolnok me­gyei Néplap és Suha Andor, a Pest megyei Hírlap főszerkesztője, továbbá Szabó Zoltán, a MUOSZ és Funk Zoltán, a Hírlapkiadó Vállalat nyomdai szakelőadója, az offset lapelőállítási módszereket tanulmányozzák. Ennek során el látogatnak Drezdába, Lipcsébe, Erfurtba és Hal­iéba. Ötöscsináló szisztémák helyett... Aikik a vak véletlen mellett bizonyos rendszerességet is vélnek felfedezni a lottószá­mok körforgásában, akik meg éppen szisztémákat gyártva igyekeznék Fortuna isteinasz- szony kegyeibe férkőzni, azok bizony élénk figyelemmel kí­sérik a nyerőszámokból levon­ható következtetéseket. A kiindulási pont egyszerű: a bűvös kerékből minden 18 héten kiemelnek 90 számot. Egy-egy számnak tehát 18 he­tenként kellene előjönni. A március 20-i húzásig 38-szor 18 hét telt el a lottó indulása óta, tehát ha a számok egy­formán szerepelnének a soro­zatokban. akkor mind a ki­lencven 38-szor bukkant vallja elő. Ilyen, pedáns szám azon­Kalandok kétszer két keréken Pék a szöges lepedőn Pengét enni tudni kell — A galamb a szárnyánál törik PEST HEGYEI HÍRLAP » Magyar Szocialista Munkáspárt Pest megyei Bizottsága ás a Pest megyei Tanács lapja. Főszerkesztő: SUHA ANDOR Kiadja a Hírlapkiadó Vállalat. Felelős kiadó: CSOLLANY FERENC Szerkesztőség í Budapest, ?HL, Somogyi Béla a. 4. Ii. em. Kiadóhivatal: Budapest, ViUM Blaha Lujza tér 1. Egész oap hívható központi teV^fon: 343—100, 142—220. Cíepíró szobák: 343—’100/280, illetve 343—100/413. Titkárság: 131—248. Egyéb számok; 141—462, 141—258. Előállítja: Szikra Lapnyomda, Budapest. INDEX: 25 064 Terjeszti a Magyar Posta. Elő­fizethető bármely postahívc.ialnál, a kézbesítőknél, a posta hírlap­üzleteiben és a Posta Központi Hírlap Irodánál (Bp., V-, -Jőzsel nádor tér 1. sz.). Előfizetési di) l hónapra 211 forint. > Pilisen kissé csapzottan szállunk le a kerékpár nyer­géből. Az országúton, szem­ben velünk, öregember kere­kezik. — Itt tetszik lakni? — Születésem óta ... Nyikorog a kontrafék, a bicikli egy falhoz támaszko­dik. — Valami érdekesség kéne nekünk... — Hát, az nincs errefelé..., hacsak — a vasútállomás felé mutat — nem egy fakir ... — Fakir? — Az hát! A vasútnál dol­gozik, a felsővezetéknél. Pék Károlynak hívják. — Egyszer — lehet már 10 éve is annak — a Keletiben nagy csődületet vettem észre a söntés előtt. Odalopakod­tam, és akkor láttam, hogy egy kopott ruhájú, zilált kül­sejű férfi megeszi a zsilettet, és kettéharapja a 10 fillérest. Aki fizetett neki egy fél­decit, annak külön is megcsi­nálta ... összekuporgattam maradék aprópénzemet és én is fizettem neki: közelről lát­tam. nem csal-e, igaz-e az egész. És valóban lenyelte a pengét... Pék Károly 27 esztendős fiatalember. Amikor a Keleti­ből hazaért, első dolga az volt, hogy elővett egy csomó 10 fil­lérest. Ö is megpróbálta ketté­harapni, de nem sikerült. A pengével ekkor még nem mert kísérletezni t.. — Nem sokkal később be­vonultam katonának Nagy­kanizsára. A véletlen: itt ta­lálkoztam egy sráccal, aki akkor már öt éve csinált kü­lönféle mutatványokat. Még a nyelvét is odaszögezte az asztalhoz... Újból eszembe jutott az a férfi, a Keletiben. Együtt gyakoroltunk a fiú­val. Nagyon lelkesen tanítga- tott. Az egyik nap pedig sike­rül!. kettéharapnom a 10 fillé­rest. Hogy akkor mit érez­tem, azt most ne kérdezze.., Egy másik történet katona- korból: — Laktanyafogságban vol­tam. Meghallottam, hogy Nagykanizsán szerepel az olasz cirkusz. Az attrakció — két fakir. Tódult a nép. El­könyörögtem magam az őr­nagytól és elmentem meg­nézni őket. A közönség tom­bolt a mutatvány után. Rög­tön észrevettem, hogy csal­nak, hiszen nem nyelik le a pengét, csak ügyesen elrej­tik a szájukban. Előadás után — egy tolmáccsal — bemen­tem az öltözőjükbe és meg­mondtam nekik, hogy csal­nak. Kinevettek. De amikor lenyeltem előttük két zsilet­tet, egyszerre lefagyott az ar­cukról a mosoly... — Hogyan lehet kettéha­rapni egy 10 fillérest? — A 10 filléres legvéko­nyabb pontja a galambszárny tövénél van. Ott harapom el... Kezében egy 10 filléres. A szájába veszi és a következő pillanatban szétiharapja. Meg­nézem a félbeharapott pénzda­rabot: valóban a galamb- szárnynál tört ketté... — Milyen mutatványokat tud még? — Megeszem a vUlanyégőt és a poharat. Belém szúrhat­nak akár 300’ tűt és gombot varrhatnak* a mellemre — egyiket sem érzem. Van egy fakírágyam, amelyben 260 szög a lepedő. Nagyon szere­tek feküdni rajta. A lángfú­jásnál a számba veszek egy korty petrót és porlasztva ki­fújom. Aztán meggyújtom és tőlem egy méterre meggyul­lad. Az üvegpor különösen ve­szélyes a szervezetre. Ezért szüntelenül orvosi könyveket olvas. Az emberi test felépí­téséről, az idegrendszer és a vérkeringés törvényeiről. — Balesete volt már? — Egyszer megfeszült az iz­mom, és belém tört egy tű. Bután csii^ütam, hiszen ha az orvos injekciót ad a betegnek, először azt mondja: ne feszít­se meg magát... Vérmérge­zés ... Tetanuszt kaptam és meggyógyultam. — S a titok? — Titok nincs. De azért vi­gyázat: bárkinek ez sem sike­rülhet Alapos felkészültség kell Cegléden, a MÁV Villamos- vonal Felügyelőségen dolgo­zik. Szűkebb hazája Tápiósüly. Csak hétvégén jár haza. Fele­sége ugyancsak a MÁV-nál dolgozik — Kisújszálláson. Van egy hároméves kislányuk, és most nyárra várják a máso­dik gyereket. Fiút szeretné­nek ... Él Indiában egy fakir, aki naponta tizenhat zsilettet nyel le. Úgy hírlik, a 45. születés­napját nem mindennapi mó­don ünnepelte: ekkor ette meg a negyvenötezredik zsilett­pengét. De India távoli világ. Pilis viszont csak 50 kilomé­terre van Budapesttől. Falas — Tamás ban csak négy van: a 35, a 46, a 66 és a 90. A leglustább szám, az 52-es, például még csak 25-ször vánszorgott elő. 27 alkalommal szerepelt az 58 és a 88. További hat olyan szám van még, amely nem ér­te el a 30-szori szereplést sem. Mindössze 29-nél tart a 2, 16, 27, 30, 54, 62. A szorgal­mas. mondhatnánk stréber számok viszont már elérték az ötvenet, sőt, túl is haladták, ötvenszer húzták a 3-asit, a 34-est, ötvenegyszer az 51-est és már 53-szor szerepelt a 69- es. Erről a kitűnően fizető számról majd még lesz szó az ötösök elemzésénél' is! A töb­bi szám az arany középúton halad, a harminc és negyvenki­lenc szereplés között. A kérdés most már az, hogy mire játsz- szék a szegény lottózó. Arra-e, hogy az eddig is szorgalmasan felbukkanó számokra érdemes tenni, vagy pedig arra, hogy a 1 amaradottak majd igyekeznek behozni hátrányukat és ők jönnek ki sűrűbben? A lottószelvényeken az 1-től 8-ig terjedő számjegyekből 19 —19 található. Egyest, jvagy egyesből alkotott kétjegyű szá­mot eddig 730-szor húztak. Kettest, vagy olyan számot, amelyben a kettes szerepelt, 711-szer emeltek ki a szeren­csekerékből. A 3-as 747, a 4-es 731, az 5-ös 694, a 6-os 720,. a 7-es 735, a 8-as 649 alkalom­mal szerepelt egyénileg, vagy párban. A' szelvényen tízszer szereplő 9-est 392, a 9-szer elő­forduló zérust pedig 320-szor emelték ki. Ez utóbbit mindig csak párban. Ha pedig a legfontosabbat, az ötöscsináló számokat néz­zük, akkor is azt kell látnunk, hogy Fortuna elfogult bizonyos számok irányában. Az utóbbi tíz ötös találatot is hozó szám- kombináció közül háromban szerepelt az 57-es és a csúcs­tartó 69-es, kétszer volt ötös találat tagja a 11, a 48, a 80 és a 86. Harminchat szám egyszer fordult elő olyan héten, ami­kor ötös is volt. Negyvennyolc szám pedig egyáltalán nem szerepelt az 1968. novembere és az 1969. decembere között kihúzott tíz ötös találatban. E sorozatban 1969. tizenegyedik hetében egyszerre két ötös ta­lálat is volt, a 23, 33, 57, 77, 82- es nyerőszámok jóvoltából. Van egy számsor, amely még ennél is jobban „bevált” és egyszerre három telitalálatot eredményezett 1960-ban: 6, 11, 53, 59, 83. Az esztergák új életre keltek Gépkórházban vasdoktorok A gépek nem örökéletűek: a legjobb eszterga, vagy maró is tönkremegy 4—5 év alatt. (Kü­lönösen, ha az ápolást, kar­bantartást is elhanyagolják, s hajt a norma, a terv.) Eldob­ni kár lenne őket, újonnan ne­gyedmillió forintba kerül da­rabjuk. i Az országban 3—4 „gép- kórház” működik. Közülük is legnagyobb a SZIM Kőbányai Gyárának nagymarosi telepe. Van itt a fényes Duna-parton egy jóko­ra, homályos csarnok, tele szerszámgéppel; Kopott, csú­nya, olajfoltos régiek — dara­bokban. S az újak, amelyeken beteg társaikat keltik életre. Havonta — ahogy Takács Andor műszaki vezető el­mondta —, általában 15 „meg­operált” masina hagyja el a műhelyt. A nagymúltú üzem­ben 160 „vasdoktor” munkál­kodik. Kezdik azzal, hogy a „páciensek” minden porciká- ját megvizsgálják. Nem kis munka ez, hiszen egy-egy esztergapad pél­dául 4—500 darabból áll. Ha van megfelelő alkatré­szük — sajnos, akadozik az el­látás —, azt használják; ha nincs, faragnak újat. Aztán szépen összeszerelik a gépeket, csillognak-viUognak, mint az újak, s ami a legfontosabb: ugyanolyan pontosan lehet ve­lük dolgozni, mint az újakkal. Amikor az újjászületettek visszakerülnek a termelő üze­mekbe — az ország minden részébe — dicsérik őket. Nem • hiába. Erről tanúskodik a vö­rös vándorzászló is, amelyet most nyert el a gyár. A múlt évben 104 száza­lékra teljesítette tervét a kis telep. S hogy továbbra is állni tud­ják a sarat, már nevelik a jö­vő szakembergárdáját: 57 ipa­ri tanuló ismerkedik most a gépek természetrajzával. P. J. FELVESZÜNK esztergályos és lakatos szakmunkásokat két, illetve egy műszakos munkaidőre. Váci Autójavító és Fémipari Vállalat Vác, Dózsa György út 53.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents