Pest Megyi Hírlap, 1970. május (14. évfolyam, 101-126. szám)

1970-05-31 / 126. szám

Földről, vízről Dunakanyarról... Beszélgetés Karinthy Ferenccel Felettünk a kora nyári, bo- dorfeihös égbolt, alattunk a lágymányosi Feneketlen-tó sü­tetje, a belénk-belénkcsípő szél hozzánk hozza a Duna eitéveszthetetlen szagát: a Sport-szálló presszókertjében ülünk Karinthy Ferenccel. — Az újságok kulturális ro­vataiból értesültünk arról, hogy a „Dunakanyar”-t, a Ma­dách Színház nagy sikerrel játszott egyfelvonásosát, újabb külföldi előadásban ismerhet­te meg a közönség. Hol volt ez a bemutató? — A legutóbbi Nyugat-Né- metországban, nagy sikerrel. De ez sorrendben már a tizen­ötödik, hiszen Csehszlovákiá­tól Ausztráliáig, Lengyelor­szágtól Uj-Zélandig és az USÁ-tól Jugoszláviáig — itt öt színházban is! — már sok száz előadás után léptek a szerep­lők a függöny elé. — A „Dunakanyar” tehát megérdemelt sikert hozott a j szerzőnek. De mit jelent Ka- j riiithy Ferenc életében a cím- adó a valóságos Dunakanyar? j — Sokat, nagyon sokat! Nemcsak az ihlető csendet, az alkotóműhely környékét, töb­bet annál: emlékeket... Az alkotóműhelyről — ahogy egyik irodalmi riportjában ne­vezte: „a folyóparti nyári lak”-ról — tudunk. Ott áll ez „valahol a Dunakanyarban”, öt hónapon keresztül biztosít­va az írónak a nyugalmat. Ide vonul el most is Zsiga kutyá­jával, itt születtek elbeszélései, színdarabjai, regényei. Sokszor szólt róla már; minden olva­sónak emlékezetes marad az 1965-ös árvízről beszámoló zaklatott riportnapló, a „Víz”, amelyben számos ismerős Du­na menti helynév bukkan fel: Leányfalu, Szentendre, Tahi és Visegrád, még a Pokol-csárda és „Vác lámpái, sötétbe süly- lyedő templomtornyai” is. De most az emlékekről fag­gatom. — Gyermekkorom emléke: Verőcéhez kötnek. Az akkor: kis falu — Nógrádverőce — nem sokat változott azóta Csendes falucska volt, csak nyaranta hangosodott meg í sok pesti nyaralótól. Hogy ki­től hallott róla apám, nem tu­dom. Az is lehet, hogy ő fe­dezte fel családunk és bará­taink számára. 1930 óta szinti minden évben ide költözött a nyári hónapokra a család, hogy máig ható élményekké] gazdagítsa fantáziámat. — Emlékszünk „Labdarú­gók” című novellájára. Ez is Verőcén játszódik? — A falu nevét — úgy em­lékszem —, nem írtam le ben­ne, de természetesen a strand feletti labdarúgópálya, a hajó­állomás és a dunai fürdőzés színhelye Verőce volt. Elmosolyodik az emlékeken. — Tudja, hogy rendeztük meg a „Nógrádverőcei olim­piát”? Az egész falut lázba hozó sportesemény szabályos verseny volt, csak annyiban különbözött az igazi olimpiá­tól, hogy részvevői minden számban indultak. Műsora: különböző távú futószámok, úszás, birkózás, magunk farag­ta gerellyel lebonyolított ge­relyvetés, vízmosta kőgolyóval végzett súlydobás, még mara­toni futás is. — Kik voltak a részvevők? — Verőcei barátainkon kí­vül a pesti nyaraló fiúk: Deve- cseri Gábor, Kornis Pál, a nemrég meghalt kitűnő Rényi Alfréd, Vájná János ... ki tud­ná még felsorolni ? Legfőbb bíránk apám volt, aki maga is mindig szívesen emlegette a verőcei napokat. „Nógrádverő­cei legenda”-jában szeretettel emlékezik a falura. — És Vác? — ágaskodik bénítom a lokálpatrióta. KÉT VÁCI ÜZEM A BNV-N A Váci Kötöttárugyár termékeivel a könnyűipari pavilon­ban találkoztunk. A Váci Hajógyárból került a Városligetbe ez a nagyméretű konténer. (Buzási felvételei) A Nemzeti Múzeumban játszik ma a Musica Humana Tegnap este a Géza gimná­zium aulájában rendezett si­keres hangversenyt a Musica Humana Zenekar. Sok tapsot kapott az Erdélyi Sándor ve­tette együttes és a két szólista: Frank Éva és Majoros Éva. Holnap Budapesten játszik a Musica Humana. A Történeti zenés esték sorozatban a Ma­gyar Nemzeti Múzeumban csendül fel az olasz barokk ze­néje. A vonós kamarazenekar műsora keretében megszólal a múzeumi gyűjtemény egyik XVII. századi csembalója is. est megvei hírlap különkiadása XIV. ÉVFOLYAM, 12S. SZÄM 1970. MÁJUS 31., VASÁRNAP Kulturális hírek néhány mondatban A nagy érdeklődéssel kísért jubileumi várospolitikai és ipari kiállításról a Forte KISZ- szervezete színes fotókat készí­tett, amelyeknek válogatott anyaga a Március 15. téri ju­bileumi tablón (a rendelőinté­zet falán) látható. Kedden nyílik meg a váci születésű festő, Belánszky Fe­renc kamarakiállítása a Vak Bottyán Múzeumban. Az új hangvételű tárlat anyagában a Képzőművészeti Lektorátus ál­tal elf ogadott harmincöt alko­tás látható két hétig, mert aztán megkezdik a télen he­venyészve helyreállított két helyiség felújítását. Rövidesen két villámhárítót kap a városi kiállítóterem közel kétszázezer forintért, mert a volt Görög templom tornya enélkül igen nagy ve­szélyt jelentene a nyári ziva­tarok idején. Az állványozás során egyben renoválják is az ősrégi falakat, majd az udvar gyöngykavicsos útját szegélye­zik virágágyásokkal. * A „Táncdalénekes kereste­tik” Pest megyei döntőjében százhúsz jelentkező közül a hatodik helyet szerezte meg Szabó Dénes, a DCM techniku­sa, ki kulturált előadása és si­keres szereplése ellenére sem került a döntőbe, mert csak az első három helyezett jutott to­vább. Az. általános iskolai hon­védelmi napok városi döntőin tarolt” a Gábor József utcai iskola, melynek a 7—8. osztá­lyos fiú- és leánycsapata, és az 5—6. osztályos fiúcsapata harcolta ki a megyei döntőbe jutást. K. F. TANÁCSKOZÁS A KISRÉT-DÜLOBEN Munkában töltötték a szabad szombatot A balesetek oka: komolytalanság Tele volt a HAGY autója Pénteken reggel a Híradás­technikai Anyagok Gyárából megrakott teherautó indult út­nak a Szabolcs-Szatmár me­gyei Fehérgyarmatra. A dol­gozók adományait és a válla­lat elfekvő készletéből való anyagokat vitte. Mint Búcsú Istvánná, az üzemi Nőtanács elnöke elmon­dotta: huszonnyolc zsák ruha­nemű és cipő. háromszáz mos­dószappan, kétszáznyolcvan mosószappan, nyolcvanegy csomag mosópor, ötven seprű, azonkívül súrolókefe, VIM, fogkrém és babakrém került az autóra. A vállalat készletéből két tábori ágy, két kórházi vas­ágy, hét lepedő, tizennégy pár­na és paplanhuzat, kilenc mat­rac, két paplan, két mentődo­boz, több méter posztó és via­szos vászon, egy centrifuga, ezenkívül lábtörlők, szemét­vödrök és klórmész volt a szállítmányban. bpn már négy üzemi baleset fordult elő. Ezeket a baleseteket a komolytalan viselkedés okozta. Nehezményezte, hogy az újító­mozgalom szunnyad, pedig vannak munkahelyi gondok, amelyeknek megoldásához az újítók segítségére van szükség. Örömmel beszélt arról, hogy sikerült a dolgozók egy régi kívánságát valóra váltani: működik az új üzemorvosi rendelő és a gyári bolt. A gyűlés végén Bernáth Ti­bor gyárvezető, Fischer István párttitkár és Rakonczay István szakszervezeti titkár átvették azt a kitüntető oklevelet, ame­lyet a szocialista brigádoknak nyújtott segítségükért kaptak. A brigádvezetők tanácskozá­sán egyhangú elhatározással egynapi keresetüket ajánlot­ták fel a gyár dolgozói az ár­vízkárosultaknak. A gyár teg­nap .— a szabad szombat he­lyett — műszakot tartott. Ke­resetüket pénzben — vagy kí­vánság szerint építőanyagban — adják át az árvízkárosul­taknak. Harmos Tegnap megnyílt Az elmúlt nyáron nélkülöz­ni kellett, ám az idei nyárra végre teljesen elkészült a Népfürdő. Tegnap délelőtt tíz órától fogadja a strandolókat. Orvosi ügyelet Holnaptól kezdve a Köztár­saság úti (a 302-es telefonon hívható) rendelőintézetben az alábbi orvosok tartanak ügye­letet : Hétfőn: dr. Ruzicska Béla, kedden: dr. Bea Mátyás, szer­dán: dr. Havasi István, csü­törtökön: dr. Bucsek Tibor, pénteken: dr. Áfra Tamás, szombaton és vasárnap^ dr. Kreiner Lenke. A beosztásban hét közben változás történhet. Műterem-látogatáson Gyulai Gaái Endrénél APRÓSÁG Kosármeccs. Ismerem az el­lenfeleket: a Sztáront is, a Zsámbékot is. Valamelyik együttest biztatnom kellene. Nehéz a választás. — Győzünk! — mondja ne­vetve az egyik sztáronos fiú, és huncutul rámkacsint. Ez azt jelenti; úgy tudja, nekik szur­kolok. Zsámbéki ismerősöm moso-. lyog: — Mi győzünk! — állapítja meg tényként a mérkőzés előtt. Meggyőződése, hogy a zsámbéki fiúkat pártolom, hi­szen közülük sokat már több mint másfél éve ismerek. Jó ismerősök itt is — ott is. Mintha mindkét csapat bizo­nyítani akarna, hogy érdemes neki szurkolnom, olyan jól játszik. Most mit tegyek? Verőce egy része árnyas domboldalra húzódik föl. Há­zai sorában az érkezőnek azon­nal föltűnik egy különlegesen megépített, hangulatos kis ház. Errefelé mindenki tudja, hogy itt lakik Gyulai Gaál Endre festőművész. Errefelé tudják... Miért, hogy annyi külföldi siker után visszavonult? Ta­lán az a baj, hogy jókor nem csatlakozott semmiféle új fes­tői csoporthoz. Stílusát sem váltotta át a mai divatos irányzat egyikére sem, nem absztrakt, nem nonfiguratív és nem is hisz ezek magasabb- rendűségében. így nem kap­kodnak utána, ez idő szerint nem divatos. Megjárta Leningrádot, Velen­cét, Firenzét, Rómát, Nápolyt, Prágát, Bécset és Párizst is — festményei tanúskodnak útjá­ról. A kint készült vázlatok itthon, a verőcei magányban kerültek vászonra. A Fehérhegyen örökítette meg a Kapáló asszonyok alakjait, a kismarosi árterületről való a Pihenő szénagyűjtő, Szokolya mellett meg krumpliszedők voltak modelljei. A képek a konyhából kerül­tek elő. Ezt használja most képraktárnak. Talán most len­ne lehetőség — Vácott a mú­zeum mellett a Görög temp­lom és a Cifrakert is a képző­művészet otthona lett —, hogy ezeket a képeket láthassák az érdeklődők. Különös, megdöbbentő szim­bolizmus árad készülő új ké­péről. Elüt ez Böcklin régebbi, de Picasso újabb szimbolizmu­sától is. A néző azt hiszi, hogy Szentháromság-kép készül, de a szárnyas galamb helyett itt egy keselyű tárja szárnyát re­pülésre. így beszél róla: — Évek óta foglalkoztat, hogy korunk nagy szellemi vajúdását a múlt nagy hason­ló áramlatával párhuzamba állítva, a jelent a múltba visz- szavetitve, végül az eseménye­ket az igazsághoz viszonyítva mutassam meg. Régi vallásos jelképet használok fel keretül, és az egyes jelképi alakokat mondanivalómnak megfele­lően analóg történelmi szemé­lyekkel helyettesítem. A mű címe: „Örök szimbólum” lesz. — Nem gondolja, hogy az ilyen szimbolista képek ma­gyarázatra szorulnak, ami a közönség előtt kárára lehet? m :$Ím — Én ritmust, harmóniáiéi zek az emberi történelembe) amelyben a szellemi mozzana tok követik egymást, hasonló ság van köztük. Ez az alanj. a világ harmóniájának, ami a művésznek keresnie kell Korunk lázas, hajszolt ember idegenkedik az ilyen meggon dolkodtató festészettől, ez a oka talán, hogy ma kevés ; szimbolista festmény — fejez be fejtegetését maga faragtí karszékében. Szűcs Ernő — Sokszor jártam a város­ban, gyakran keresem fel mos­tanában is. Hol autóval robo­gok át rajta, hol kajakkal kö­tök ki a Pokol-csárdánál. Új­ságíróként csak egyszer jár­tam Vácott: a Forte-gyárról írtam riportot. Újra Verőcéhez kanyarodik emlékeiben. — Élt egy öreg parasztem­ber akkoriban a faluban, aki remek történeteket mesélt és írt lie. Igazi író volt az öreg, Móricz Zsigmond is ismerte,' szerette, még írt is róla. Kár­mán Sándornak hívták. Nem tud róla? Kérdezőből kérdezett lettem hált, szégyenkezve ingatom a fejem. Nem, nem is hallottam Kármán Sándor bácsiról. De már záporoznak az újabb kérdések: — Apámmal gyakran jár­tunk Verőcén Rozsnyai Kál- mánéknál. Első felesége, Priel- le Kornélia, a híres színésznő, már nem élt természetesen, de Nil, Dapsy Kornélia, Rozsnyai második felesége még felol­vasgatta verseit. Ma már ő sem él, Kálmán bácsit is el­temették. Mi lett remek, könyvtárával? Hallgatásomra újabb kér­dés következik: — Az elmúlt években jár­tam Szobor, író—olvasó talál­kozón. Itt ismerkedtem meg egy fiatal íróval, aki el is küldte nekem drámáját: tehet­séges darab volt, sajnos máig sem mutatták be. Csulák Mi­hály az író: mit tud róla? Gyáva dolog a futás, de hasznos: — meghátrálok a kérdések elől. Inkább viszont- kérdezek: — Nem láthatnánk-e Vá­cott is a „Dunakanyar”-t Dómján Edittel, Mensáros Lászlóval? — A darabot már nem ad­ják a Madách Színházban, de úgy tudom, hogy pár éven be­ül felújít jók. Biztos vagyok benne, hogy a váci megkere­sésre szívesen vállalkoznának 3. művészek erre a vendégjá­tékra. Aztán mosolyogva teszi hoz­ta: — A váci bemutatóra ma­jám is elmennék ... Végh Ferenc A szocialista üzem cím el­nyeréséért indított verseny első díját, a vörös selyemzászlót és a „szocialista üzem” címet a kisüzemek közül a Szentend­rei Betonipari Művek váci gyáregysége kapta, május else­jén az elmúlt év eredményei alapján. A kitüntető cím elnyerése óta.az első» nagyobb szabású tanácskozást a minap tartották a szocialista brigádok vezetői és a gyáregység irányítói. A százhuszonkét szocialista brigádtag képviselői előtt Ber­náth Tibor gyárvezető, a ta­nácskozás előadója emlékezte­tett a megtett útra és a várha­tó feladatokra, nehézségekre. — Már az első esztendőben több brigád tűzte ki célul a szocialista cím elérését. Pél­dájukat hamarosan mások is követték és ma már 9 kitűnő brigád, mint az aranykoszorús „Tyereskova” és a zöldkoszo­rús „Március 21" brigád jár az élen a munkában és a példa­mutatásban. A beszámolóból azonban más is kitűnt. A brigádok jó munkája ellenére az első ne­gyedév termelése a szokatla­nul nehéz időjárási viszonyok miatt kedvezőtlenül alakult. — Egymillió forintról egy­millió hétszázezer forintra emelkedett a költségszint, vi­szont a termelés érteke a ter­vezett nyolcmillió helyett csak hétmilli ó-kétszáztizenegyezer forint. Erőfeszítésre van szük­ség — hangsúlyozta a gyárve­zető '—, hogy az a második ne­gyedév eredménye — az első negyedév lemaradását is fi­gyelembe véve — elérje a kí­vánt értéket. Csak így lehet remény ar­ra, hogy a nyereségrésze­sedés mindenki megelége­désére alakuljon. A jelenlegi — az időarányos részt véve alapul — 94 száza­lékra teljesítettük a tervet. Rakonczay István szakszer­vezeti titkár a balesetvédelmi oktatás és a biztonságtechni­kai vizsgák felfrissítésének szükségességéről beszélt. Az 1969. évi hét balesettel szem­ben az idén az első negyedév-

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents