Pest Megyi Hírlap, 1970. május (14. évfolyam, 101-126. szám)

1970-05-28 / 123. szám

\ Villámról Wartburgba Nagy öröm érte az autónye- remóny-betétkönyvek ceglédi sorsolásakor Bata Jánost, a ceglédi kölcsönzőbolt Villám motorosát: betétkönyve a nyertesek között szerepelt és most egy Wartburg Limousin személyautó tulajdonosa lett. A másik autónyertes még nem jelentkezett a ceglédi OTP- íióknál, így nevét nem tudják. NAPIRENDEN: A JÁRÁS EGÉSZSÉGÜGYE Ma délelőtt a járás egész­ségügyi helyzetéről és a távla­ti fejlesztésről tárgyal a járási tanács. Az ülésen a közegész­ségügyi és járványügyi tenni­valókat is megvitatják. Napi­renden szerepel az egészség- ügyi állandó bizottság tevé­kenységének értékelése. PEST HEGVEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA a ceei.ápi jápá XIV. ÉVFOLYAM, 123. SZÁM CEOlE •Ra < 1970. MÁJUS 28., CSÜTÖRTÖK ÁTVETTÉK AZ OKLEVELET AZORSIÁCOS VERSENYBENHSŐ A KIOSZ CíúlÍDI CSOPORTJA JAVULT AZ ANYAGELLÁTÁS A KIOSZ járási szervezete a napokban taggyűlést tartott, Öt kisgyerekről gondoskodik két brigád A ceglédi ÁFÉSZ szakszer­vezeti bizottsága és szocialista brigádjai rendkívüli gyűlésen tárgyalták meg, mivel segít­hetnék az árvízkárosultakat. Valamennyien átlagos egy na­pi keresetüket ajánlották fel a segítéshez. Az összeget, hogy mielőbb eljuttassák az árvíz­károsultaknak, az ÁFÉSZ elő­legezte és átutalta a megfele­lő csekkszámlára. Két szocialista brigád tag­jai vállalták, hogy az árvíz sújtotta területen élő, szövet­kezeti dolgozók gyermekei kö­zül ötöt meghívnak egy hó­napi nyaralásra, és teljes el­látásukról gondoskodnak. Megszervezték a használati tárgyak, frissen mosott-va- salt, nélkülözhető ruhaneműk gyűjtését is a bajbajutottak számára. Garázda kerékpáros - a járdán Garázdaság miatt indult bűnvádi eljárás a 26 éves, abonyi Lendvai István tsz- segédmunkás ellen. A fiatal­ember kerékpárral igyekezett hazafelé egy este — nem az úttesten, hanem a járdán ka- rikázott és elütött egy em­bert. — Csak akkor kell csenget­ni, amikor már nekem jön a kerékpárral?! — méltatlanko­dott az áldozat, mire Lend­vai megállt, arculütötte és trágár szavakkal szidalmazta. — Ejnye, mire való ez? — rAz elütött ember felesége is rászólt. Lendvai szó nélkül mellbe vágta az idős asszonyt úgy, hogy az a falnak esett, majd ismét a férfit kezdte üt­legelni. A garázdálkodásnak egy másik ember megjelenése vetett véget. Az eset Lendvai István lakása közelében tör­tént, így a lármára felesége kijött, és férjét betuszkolta a lakásba. A bíróság előtt a fiatalem­ber azzal védekezett, hogy dühbegurult, mert nem tért ki előle az idős férfi, amikor 6 utolérte. A bíróság termé­szetesen nem fogadta el ezt a védekezést és hathónapi, szigorított büntetésvégrehaj- tási munkahelyen töltendő szabadságvesztésre ítélte Lendvai Istvánt. Az ítélet nem jogerős. amelyen az országos közpon- vább tot dr. Gervai Béla országos elnök képviselte. Részt vett a j taggyűlésen Babinszki Károly, a városi pártbizottság titkára és a megyei KIOSZ részéről dr. Szász György titkár. A vezetőség beszámolóját Dubniczki Mihály titkár tar­totta, aki a kisiparosokat érin­tő aktuális kérdésekkel foglal­kozott. Beszédében kifejtette, hogy | az új gazdaságirányítási rendszer kedvezően érvé­nyesül a kisiparosok tevé­kenységének támogatásá­ban. A magániparosoknak állan­dóan van munkájuk, és a kö- zületektől is egyre több meg­rendelést kapnak. Néhány szakma kivételével az anyag- ellátás is egyenletesebb, és to­szélesedik a kisiparban a versenymozgalom. Ennek eredménye, hogy a kisiparosok országos versenyében a ceglédi cso­port szerezte meg az első helyet. * A jövőt tekintve fontos fel­adat a kisiparosok létszámá­nak növelése. Ez annál is in­dokoltabb, mivel a lakosság igényeit kielé­gítő szolgáltatóipar több mint ötven százalékát a kisiparos-társadalom adja. Elsősorban az építő szakmá­ban van szükség utánpótlásra, és egyre keresettebbek lesznek a gázszerelők is. A gyűlésen felszólalt Ba­binszki Károly is. Dr. Gervai Béla az országos elnökség ok­levelét adta át az első helyért. (peresztegi) TEKEEREDMENYEK NB II Kecskeméti MÁV—Ceglédi Építők 5:3 2567:2496 Jók: Raffai (454), Szűcs (447), Molnár (432). Három-három egyéni győ­zelmet szerzett a két csapat, végül a jobb faarány döntött a vendégek javára. NB tartalékbajnokság: KISTEXT „B”—Ceglédi Építők ,3” 2:6 2406:2449. Jók: Gál (431), Zsámbéki (416), Aranyvári (415). Megyei bajnokság: Ceglédi Építők „C”—ÉVIG 5:3 2296:2295. ŰTGÉP—Ceglédi Vasutas 1:7 2134:2418. Ceglédi Postás—Fűtőház 6:2 2153:1870. Bem SE „B”—Vízkutató 3:5 2336:2484. Bem SE „A”—MEDOSZ 8:0 2527:2550. A bajnokság állása a 7. for­dúló után: 1. Bem SE „A” 7 17 014 46 2. Ceglédi VSE 7 16 175 40 3. Cégi. Ép. „C” 7 15 962 35 Öregfiúk bajnoksága: Vasárnap Cegléden tíz in­duló részvételével rendezték meg a járási-megyei öregfiúk bajnokságát. A színvonal a tavalyihoz képest gyenge volt. Végeredmény: 1. Etédi (Ceg­lédi Építők) 404, 2. Monori (Ceglédi Postás) 370, 3. Sándor (Bem SE) 364. , (—reán) Ki volt Mészáros Lőrinc? CEGLÉD PAPJA, a féléves paraszt- háború második legnagyobb embere, ideológus, a haditanács legradikálisabb alakja, a temesvári csatában szárny- parancsnok, Dózsa halála után a még négy hónapig lángoló mozgalom főve­zére, lelke, irányítója, a harcok foly­tatója a tragikus végkifejletig, kinek nevét a bukás után törvénycikk átkoz­ta 1514-ben. A túloldalon álló kortárs történetíró így jellemezte: „Természeté­nél fogva szilaj és újításokra vágyó volt, Györgynek már régtől fogva sze­mélyes jó barátja.’’ Dózsa Györggyel való kapcsolata gyermekkori nem lehetett, lévén Mé­száros Lőrinc szülőfaluja a felvidéki Megyaszó, Dózsának az erdélyi Dálnok, távolságban sok száz kilométer. A papi pályán sem találkozhattak Dózsa isko­lázatlansága miatt, ki maga hangoztat­ta, hogy tudománya csak annyi, „miket a csuklyás barátok prédikációiból meg- jegyzett”. Legvalószínűbb a katonaság. E korban sok életpálya vezetett a fegy­verektől az oltár szolgálatára, mint Tömöri Pál érsek és Fráter György bí­boros karrierje, szerényen kezdték és a legnagyobb országos méltóságra emelkedtek. Mészáros Lőrinc sem volt ambíciók nélküli, a hadi tudományok­ban való jártasságát lépten-nyomon mutatta, a parasztháború során hiva­tásos katonára vallatlak nagy harci egységeinek való akciói. Alaposabban kéne ismerni Dózsa útjait, megtalál­nánk benne az időt és a helyet, ahol együtt szolgáltak a zászló alatt. VITATOTT Mészáros Lőrinc ceglédi plébánossága. Az események előtt negyvenhárom évvel nevezték ki az utolsó ismert paróchust, ha ez négy és fél évtizedig működött, akkor Lőrinc itt csak káplán volt. Káplánok Ceglé­den addig is voltak száz évre vissza­menőleg ebben a nagy egyházközség­ben. Födesasszonyaink, a budai kla- rissza apácák nem laktak városunkban sohasem, távoli, csendes klastromuk- ban békésen imádkoztak és semmi pro­duktív tevékenységet nem végeztek, éltek a jó konyhának és készültek a szépséges mennyországra, bűneiket vá­lasztott győntatójuknak mondták el, és a lelki atyát azzal jutalmazták, hegy a megüresedett ceglédi bő stallumra kinevezték. Legtöbbjük nevét két helyen is megtaláljuk, a zárdái gyón­tatok közt és a plébánosok sorában. Április tizenhatodikén hirdette ki Tamás bibomok a keresztet, ugyanezen napon az ország többi püspökei. Ha­marosan tízezrével gyülekezett a nép a pesti, váradi, kalocsai, bécsi és fehér­vári táborokba. Cegléd és a Tisza közti falvakból kétezer tőrös-parittyást vitt Mészáros Lőrinc Pestre, itt ismertek egymásra Dózsával. Mészárosnak kez­dettől fogva jelentős szerepe volt a mozgalomban, a számtalan plebejus­pap közül május 14-én, Cantate vasár­napján ő olvasta fel az evangéliumot, magyarázta és elsőnek hirdette meg a keresztesek nagy nyilvánossága előtt a nemesség elleni harcot: „Ők szopták ennyi időtől fogva a mi verítékünkéi és vérünket, s immáron elbújnak, nem mernek országunkért vívni a törökök ellen. Jérték, menjünk reájuk, a béka- vérüekre!” MEGBESZÉLNI dolgaikat nem volt nyugalmas a pesti tábor, ezért vonul­tak Ceglédre. Cegléd jelentősége abban van, hogy itt dőlt el a parasztháború sorsa, reggeltől estig lelkesítették a papok, diákok, kapitányok a nehéz jobbágyokat, míg azok ráadták magu­kat a támadásra. A templom ‘ előtti piactéren hangzott el Dózsa ismert be­széde, amelynek megfogalmazásában Mészáros Lőrincnek része volt, és in­nen küldözték szét a kiáltványt: „min­den késedelem és kifogás nélkül igye­kezzetek és repüljetek Cegléd mezővá­rosába”. Jöttek friss hajnalokon és csillagos éjszakákon tíz napig a vidé­kek' lándzsás, íjas parasztjai, sokan fe­leségestül, tartva a nemesek bosszújá­tól. A haditanács megszervezte a sere­get, egységekre osztván. A ceglédi pusz­tákon vágtattak hadirendben gyakorla­tozó lovasaik és dördültek meg ágyúik a város határában. Június harmadikán indult meg a félelmes had a Tiszának. Mészárost Bácsnak küldték átvezetni a Maros-vidékére az ottani tábort. Te­mesvárt már együtt ostromolták és csaptak össze az erdélyi vajda sere­gével, Lőrinc a bal oldallal. A vesztett csata után Dózsát elfogták, megéget­ték. Mészáros Lőrinc tovább vezette a parasztháborút. Hol itt, hol ott ütközött meg a nemességgel. A Dunánál súlyos fejsebet kapott, és az utolsó ütközetet, Biharban vívta, Tömöri Pál kezére ke­rült, aki átadta a szadista Szapolyai- nak. Ez a vérszomjas, hatalomra törő oligarcha, ha nem is olyan teátrális rendezésben, mint Dózsával, de vele is éppen oly kegyetlenül végzett, átveret­te nyárssal és forgatta tűz fölött tehe­tetlen, összekötözött testét. Tudta, hogy ki volt veszélyes a régi rendre, hiszen a parasztság szervezett helyettes vezé­rének, Dózsa Gergőnek csupán fejét vágatta le. A - Szent Lukács napján nyílt reak­tionäres országgyűlés egyforma hang­súllyal vette fel az 1514-ik első tör­vénycikkbe: „Székely György által erős ostrommal körülvett» Temesvárt Szapo- lyai vajda megszabadította, Lőrinc pa­pot meggyőzte és a parasztlázadást rö­vid idő alatt kiirtotta.” DÓZSA GYÖRGY igazságot kapott az utókortól. Nevével fenyegették köl­tőink az országelnyomó urakat, alak­ját kőbe faragták, bronzba öntötték, híre elterjedt a világban, ellenben a hazai ifjúság Mészáros Lőrincet, a pa­rasztháború második emberét nem is­merheti, mert a történelmi tankönyvek a nevét meg sem említik. Hídvégi Lajos ABONYI KRÓNIKA Hány tiszta udvar, rendes ház van a nagyközségben? Júniusban végei ér a felmérés Házról házra járva, tanács­tagok, vöröskeresztes aktívák végzik azt a felmérést, amely­nek adataiból hamarosan megállapítják, milyen ered­ménnyel járt Abonyban a tisz­tasági mozgalom. A helyszíni értékelésekkel június 20-ig vé­geznek. — Milyen szempontok alap­ján folyik ez a felmérés? • — A felmérések során azt vizsgáljuk, hogy mennyire egészséges, gondozott, esztéti­kailag is szép környezetben él­nek az emberek, és mi min­~dent tesznek, hogy ezzel kap­csolatban kihasználják a lehe- i tőségeket. Ellenőrzik a házak­nál a kutak állapotát, azok környékének tisztaságát, a há­zak melletti melléképületek ál1, tisztaságát, a háztar­t:í ikerülő szemét kezelé­sének módját — mondta Pető Istvánná ügyintéző. — Csak a házak, udvarok rendje lényeges? — Nem, dehogy! Az utcák tisztaságát, ápoltságát is fel­mérik. Aktíváink a vízleveze­tőket, árkokat, átereszeket is megfigyelik a házak előtt. Fi­gyelemmel kísérik, végeznek-e fásítást a portákon, gondoz­zák-e a kerítéseket, és ahol a kerítés rossz, gondoskodnak-e a javításáról? Ahol hiányos­ságot, visszásságot tapasztal­nak, ott feljegyzik észrevéte­leiket. A beérkező értékelőla­pok alapján juttatja majd a tanács a Vöröskereszttel egyet­értésben az elismerő oklevele­ket, amelyekkel a tiszta udva­rok, rendes házak tulajdono­sait, illetve lakóit kitüntetik. Babonák napja, csütörtök Nagy Attila szín­művész Abony­ban tartotta ép­pen a 190. Juhász Ferenc-estjét. A csaknem kétórás műsorban mél­tatta Kossuth-dí- jas költőnk mun­kásságát, majd több, igen érde­kes versét tolmá­csolta népes kö­zönségének. Kü­lönösen nagy tet­szést aratott a Babonák napja, csütörtök című és az Óda a repü­léshez című vers­sel. Az esten fel­lépett Körmendi Klára zongora- művésznő is. Nagy Attila szaval Foto: Gyuráki Több a sertés, a szárnyas KEVESEBB SZARVASMARHÁT TARTANAK Az idei, március 31-i állat­számlálás adatait összesítették már Abonyban. Megállapítot­ták, hogy 1969-hez mérve több mint 10 ezerrel növekedett az állatok száma. Elsősorban ba­romfiból és sertésből neveltek többet, mint 1969 hasonló idő­szakában. A múlt évben 4784 sertést tartottak a tsz-ek, és 5986-ot az egyéni és a háztáji gazdaságok. Figyelmet érde­mel, hogy az egész ceglédi já­rás egyéni és háztáji sertésál­lományának 25 százaléka Abonyban van. A baromfit is szívesen te­nyésztik: jelenleg 65 ezer szár­nyasjószág található a község­ben, 17 ezerrel több, mint a múlt évben. Csökkent viszont a szarvasmarha-állomány, kü­lönösen az egyépi és a háztáji gazdaságokban. KÉSZÜL A CSOMAG Az abonyi posta háromszoros szocialista brigádja, a Ság- vári brigád ruhaneműkből összeállított csomagot küld az ár­vízkárosultak megsegítésére. A segítő akció megindult a nagy­község valamennyi üzemében. Májusi bérének 4 százalékéi ajánlotta fel a Gépjavító Állomás öt szocialista brigádja. A malom dolgozói egynapi átlagkeresetükkel segítenek. Véget ért Abonyban a zene­iskola növendékeinek hang­versenysorozata, amelyen be­mutatták, hogy mennyit fej­lődtek, tanultak ebben a tan­évben. Az igazgató megállapí­tása szerint mind a 230 nö­vendék zenei műveltségének fejlődése jónak értékelhető. A következő tanévben a vonós hangszereket, szeretnék még jobban megismertetni és meg­szerettetni a gyerekekkel. A Ceglédi ÁFÉSZ a kamilla felvásárlását megkezdte a Bajcsy-Zsilinszky tér 3. szám alatt. (Pesti út).

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents