Pest Megyi Hírlap, 1970. május (14. évfolyam, 101-126. szám)
1970-05-28 / 123. szám
I PEST un. kMívlap 19*0. MÁJUS 28., CSÜTÖRTÖK A lenini páncélautó Mázán A Tolna és Baranya megye határán levő Máza bányaszfa- luban s^rdán a baranyai úttörőik képviselői ünnepélyesen átvették szomszéd megyebeli pajtásaiktól a Csepel Hűtőgyár készítette lenini páncélautót. A páncélautó Pécsváradon kezdi meg csaknem kéthetes baranyai körútját, amelynek során mintegy ötven községbe és városba jut el. Mindenütt az úttörőcsapatok fogadják és ebből az alkalomból lenini napokat rendeznek: filmmel, fényképékkel és hangfelvételekkel szemléltetik . Lenin életét és munkásságát. A páncélautót június 8-án adják majd át a baranyaiak a szomszéd Somogy megye úttörőinek. Gyalogos-aluljáró Ledén A balatomlelle-felsői vasúti átjárónál egymillió-kétszázezer forintos költséggel gyalogos-aluljárót építtetett a MÁV. A betonelemeket darukkal emelték a helyükre, és így ez a munka mindössze egy napot vett igénybe. Olasz idegdik üvegfiolákban Gazdag tengeri „zsákmány- nyál”, 250 polip, kagyló és csiga üvegfiolákba zárt idegdu- cával tért haza Nápolybái háromhónapos kutatóútjáról dr. Zs. Nagy Imre, a Magyar Tudományos Akadémia tihanyi biológiai intézetének munkatársa. A biológus a balatoni kagylóknál feltárt élet jelenségeket, a tengeri puhatestűeken ellenőrzi és elemzi tovább. Eddigi munkájában azt vizsgálta, hogy milyen anyagcsere-folyamatok teszik képessé az édesvízi kagyló idegsejtjét a tartós oxigénhiány elviselésére. A gerincesek az oxigén-utánpótlás megszűntével öt-tíz perc alatt elpusztulnak, amíg a kagylók ebben az állapotban 6—8 napot is átvészelnek. A kutató eddigi vizsgálataiból kiderült, hogy ez a folyamat kapcsolatban áll egy sajátos sejtrészecskével, az úgynevezett citosztó- inákkal. Ebben speciális pigment található, amely oxigén- hiányos állapotban jelentősen megfogyatkozik. Azt még nem tudták megállapítani, hogy raktározza-e a pigment az oxigént, avagy átveszi az oxigén szerepét a folyamatban. A tengeri kutatások során is bebizonyosodott, hogy a pigment mennyisége és az oxigénhiány elviselése között szoros összefüggés van. A polipokban például nem találta meg ezt az anyagot, és ez az állat csupán egy-két óráig bírja oxigén nélkül. Az osztrigák viszont, amelyek kis mennyiségben tartalmazzák ezt a pigment, már 2—3 napig életben maradnak. A tihanyi kutató munkája érdeklődést váltott ki a tengerparti városban, s eredményeinek köszönhető, hogy e témakörben együttműködés jött létre dr. G. Prota profesz- szorral, a nápolyi egyetem biokémiai tanszékének munkatársával. 21 SZOBA A FEKETE SASBAN A szigetközi napokon fogadta első vendégeit Mosonmagyaróvár újjáépített szállodája, a Fekete Sas. A megyei vendéglátóipari vállalat két és fél millió forintot költött a szálló korszerűsítésére, átépítésére. A megszépült és újra megnyílt Fekete Sas 21 szobában fogadja vendégeit. Tatai „kincsesbánya 99 A tatai várnál előreláthatólag ebben az évben fejezik be a már hat éve folyó feltárást. Most főként a várpalotában kutatnak, és feltárják a várudvar középkori árkát is, az ásatás „kincsesbányáját”. A tőzeges rétegek ritka épségben őrizték meg a tárgyakat, és már eddig is sok érdekes lelettel'örvendeztették meg a régészeket. Többek között egy XV. századbeli gyermekcipőt találtak. Az ásatásokkal párhuzamosan az Országos Műemléki Felügyelőség szakemberei is dolgoznak a várnál. Mintegy hatmillió forintos költséggel helyreállítják az egész várrendszert. Most elsőként a Zsigmond- és Mátyáskorabeli falmaradványokat konzerválják, majd megkezdik a törökdúlás utáni vár restaurálását. Huszonhat terepimel az egyik legnagyobb vidéki múzeumot alakítják itt ki. A várat, a romkertet, a kisebb épületeket, a bástyákat, a rondellákat olyan kertészeti területekkel kapcsolják össze, hogy romantikus egységet alkossanak a nagy tatai parkegyüttessel. A vár helyreállítását 1972-ben fejezik be. A Syconor zenekar a tanyai iskolákért, az árvízkárosultakért > A fiatalok körében népszerű, s Pest megyében is sokat turnézó — legutóbb például Zsámbékon, Taksonyban és Gödöllőn játszó — Syconor együttes annak eljenére, hogy hivatásos zenészekből áll, szívesen vállalkozik térítés nélküli koncertek adására. A közelmúltban á* Chemolimpex és a Hungarotex KISZ-szerveze teivel közösen, egyik hangversenyük bevételéből rádiókészülékeket vásároltak, amelyeket Pest megyében és másutt tanyai iskoláknak ajándékoztak. Ugyancsak ellenszolgáltatás nélkül léptek fel a napokban a főváros Május 1 úti szociális otthonában. Most pedig elhatározták, hogy június 15-én a Magyar Optikai Művek művelődési házában koncertet adnak, amelynek teljes Értesítjük t. vásárlóinkat, hogy VÍCSÉSI BOLTJAINKAT MÁJUS 18-TÖL SZAKOSÍTOTTUK 132. SZ. BOLT: BOKOR UTCA 2. Vegyes iparcikk szaküzlet. Ezenkívül vetőmagvakat és növényvédőszereket is árusítunk. 133. SZ. BOLT: PIAC TÉR. Háztartási, vegyi- és vegyes kultúrcikk szaküzlet. E boltunkban papírjátékot, bőrdíszműárukat, órákat és ékszereket is árusítunk. 134. SZ. BOLT: BAJCSY-ZSILINSZKY U. 34. Kerékpár, rádió, villamossági és afkatrész-szaküzlet. Itt üveget, porcelánt és műanyag-cikkeket is árusítunk. 136. SZ. BOLT: VÖRÖS HADSEREG ÚTJA 66. Vas és edény szaküzlet. PEST MEGYEI IPARCIKK KISKERESKEDELMI VÁLLALAT [ bevételét az : árvízkárosultak I csekkszámlájára utalják át. Üj autófelszerelési gyár A vidéki ipartelepítés kapcsán felépült Sopronban az Au* tófelszerelési Vállalat új gyáregysége. A 15 ezer négyzetméteren clhelyezkedő üzem különféle gépjármű-felszerelési cikkeket, műszaki gumiárut és az autófenntartó iparban hiánycikket jelentő garázsberendezéseket gyárt. Hasznos Mulatságok' „Valami tsipös, büdös dolog...“ SZÁZHATVANÖT EVVEL EZELŐTT indította meg Kult- sár István Hazai Tudósítások című politikai hírlapját, melyből a szemfüles császári cenzúra igen gondosan kigyomlált minden politikát. Hiába volt tehát Kultsár István lapja politikai hírlap, politikával a világért sem foglalkozhatott. De nem ok nélkül állapította meg Heine, a költő és a szabadságeszmék fanatikusa egyik szatirikus írásában, hogy a „cenzorok mind szamarak”, a Hazai Tudósítások szerkesztője is megtalálta a módját a cenzúra kijátszásának. Irodalmi melléklettel bővítette lapját Hasznos Mulatságok címmel. A korszak fiatal írói és költői kaptak teret ebben az ártatlan című mellékletben, és a cenzor nem vette észre, hogy költői allegóriáikkal és metaforáikkal itt szálltak síkra a reformkorszak haladó eszméiért. Az idő nemes patinával vonta be ezt az ízes mellékleteimet, hallatára ódon könyvek, régi írások, regények és beszé- lyek emléke idéződik föl, írásoké, amelyek arról szóltak, hogy a császári önkény nyomasztó korszakában miről és hogyan álmodoztak a hajdan- való magyarok pipafüstös pesti kávéházak legbelső szögleteiben, roskatag kúriák szőlőlugasaiban és a szorgalmas kézművesek homályos műhelyeiben. A közeledő forradalom és a huszadik század csírázott. ezekben az álmodozásokban, miként a Hasznos Mulatságok közleményeiben is, cenzort-f élrevezető célzások formájában. A MA EMBERÉNEK is vannak hasznos mulatságái, ha már nem is ebben a régi értelemben. Akár hobby a nevük, akár más, a lényegük azonos: velük és általuk nem tékozló- dik el haszontalanul az idő. Magam öreg könyvek betűbarázdái között tallózgatok szívesen, és hasznos mulatságomra szolgál, ha olyan valamire bukkanok, ami máig sem vesztette el időszerűségét. Most például egy nagyon régi orvosi szakkönyv akadt a kezembe. Pesten nyomták ki, Trattner Mátyás betűivel, 1799-ben. Címlapján ez a szöveg olvasható: Az ember élete meghosszabbításának mestersége. Irta Hufeland Kristóf Wilhelm Orvos-Doktor, és a Jénai Fő-Oskolában az Orvosi Tudományok Rendszerént való Közönséges Tanítója. Fordította, a nehezebb hellyeken meg-vilá- gosította, alkalmatosság szerént a’ Magyar Hazára szabta, sok hellyeken pedig meg-bőví- tette Kováts Mihály Orvos- Doktor. AKIK JÁRATOSAK az orvost ör té ne lembe n, jól ismerik Hufeland nevét. Az orvosi tudományokat Jénában és Göttingában tanulta ki, és orvosi gyakorlatát Weimárban kezdte, amely város akkor szellemi központja volt Európának. A fiatal orvost barátságába fogadta Wieland, Herder, Goethe és Schiller is. Néhány év múlva Jénában kapott katedrát, majd a berlini egyetem hívta meg. Merész újító volt, vakmerőén szembeszállt évezredes, megcsontosodott babonákkal, hadat üzent a ku- ruzslás minden fajtájának, és fölismert sok olyan igazságot, amely csak hosszú évtizedekkel később nyert igazolást és polgárjogot a gyógyászatban. Ez a terjedelmes munkája 1796-ban jelent meg óriási feltűnést keltve modern szemléletével. Alig három év múlva, 1799-ben már megjelent magyarul is Kováts Mihály fordításában és kiegészítő remek jegyzeteivel, ami ékesen bizonyítja, hogy a magyar orvosdoktorok már akkor is lépést tartottak az orvostudomány forradalmi fejlődésével. Élvezettel olvasgatom Goethe orvosbarátjának írását arról, hogy az oktalan ember mi mindennel kurtítja meg az életét. ,,A’ puha nevelés, a’ sze- relmetességben való feslett- ség, a’ mértéktelen munkára való szorítása a’ lelki erőknek, a’ betegségek oktalan gyógyítása, a’ tisztátalan levegő, az embereknek edjütt való lakása a’ nagy városokban, az ételben és italban való mér- téktelenség, ’a’ kipallérozott szakáts-mesterség, a’ rossz kedv, a’ halálfélelem, a’ henyélés, a’ képzelődésből származó betegség, a’ testi, és ragadó mérgek...” Ennél sokkal többet a mai orvosok sem mondhatnak, de ha mondanának is, szavuk valószínűleg éppen olyan pusztába kiáltott szó maradna, mint Hufeland szava. A bölcs tanácsokat, ha meg is hallgatták kortársai, megfogadásukra bizonyosan éppen olyan kevesen vállalkoztak, mint manapság. HUFELAND PROFESSZOR közel kétszáz évvel ezelőtt meghirdette már a harcot a dohányzás ellen is. Érvei megdöbbentően hasonlítanak azokhoz az érvekhez, amelyekkel éppen napjainkban hadakoznak az ősi ellenség ellen azok a tudósok, akik a nikotinban sejtik a legpusztítóbb népbetegség, a rák okozóját. „A’ dohányzást meg nem lehet fogni, hogy mire való? — olvasom Hufeland könyvében. — Valami test nélkül való, lusta (a régi nyelvhasználatban a „lusta” nemcsak renyhét jelentett, hanem lucskost, mocskost), tsipös, büdös dolog, lehet-é ollyan életi szokássá, sőt ollyan az élethez köttetett szükséggé, hogy vannak olyan emberek, a’kiknek elébb sem eszek (eszük), sem kedvek nints, sőt elébb sem dolgozni, sem gondolkozni nem tudnak, míg tsak az orrokon, és a’ szájokon keresztül füstöt nem eresztenek.. Bizony vannak még manapság is, magam is közéjük tartozom, mert hiszen most is itt füstöl, az asztalon a hamutálnak támasztott cigaretta, lelkesedésemben gyújtottam rá az imént, amikor meggyőzött az olvasmány arról, hogy a bölcs német már közel kétszáz évvel ezelőtt a dohányban is meglátta az élet megrövidítésének egyik igen hatékony eszközét. Szipantsunk tehát gyorsan egyet, aztán lássuk, mit mond még erről az átkos szenvedélyről. Hufeland? Ezt mondja: „Szükség pedig, hogy ennek a’ szokásnak a’ veszedelmes voltáról valamit szóllyak, kivált az if jakra nézve, a’ kik ezt a könyvet olvassák, és a’ kiknek még hatalmokban vagyon, hogy arra reá ne szoktassák magokat, v. hogy a’ nélkül el-legyenek. — A’ dohányzás el-rontja a’ fogakat, a’ testet ki-száraztya, az embert sáppadtá, és halavánnyá te- szi, a’ szemeket, és az emlékeztető erőt gyengíti, a’ vért a fejbe, és a’ tüdőbe tsalja, tehát a’-fej- és a’ mejj-fájások- ra készíti az embereket, és a’ száraz betegségre hajlandókat vér köpésbe, és száraz-betegségbe ejtheti...” KOVÁTS MIHÁLY MAGYAR ORVOS-DOKTOR ízes tolmácsolásában olvasgatva a bölcs intelmeket, cigarettám halványkéken bodorodó füstjén át szinte látom a német doktort, amint kalamárisába mártvá lúdtollát, elmélyült figyelemmel jegyzi föl örök igazságait a szúzfehér papírlapokra, miközben aprókat szippant hosszúszárú porcelánpipájából, amelyenek csutorája mintha csak szája szögletéhez nőtt volna. ( „... ezzel mindjárt egy dologgal több szüksége van az embernek — írja tovább — már pedig mennél több szüksége van az embernek, annál kisebb a’ boldogsága, és a szabadsága. — Intek tehái mindeneket erről.. Érzem, hogy az intelem két évszázad sűrű dohányfüst-,' fellegein át nekem is szól, lélekben igazat is adok a tudósnak, de bölcs tanácsát éppen úgy nem fogadom meg; mint ahogyan a közénk ékelődött generációk is átsiklottak fölötte. Meghallgatását legfeljebb hasznos mulatságnak érezték, akárcsak jómagam. Magyar László
