Pest Megyi Hírlap, 1970. május (14. évfolyam, 101-126. szám)

1970-05-19 / 115. szám

PESTME&YLI hlRLAP^ KPLÖNI K1APASA XIV. ÉVFOLYAM, 115. SZÁM 1970. MÁJUS 19., KEDD KÜZDELEM A VIZEKKEL Tizenhat tanyát megmentettek Elkészítik a Körösér végleges rendezési tervét Az idei rendkívül vizes esz­tendő nagy problémák elé állította a Vízgazdálkodási Társulatot. — 85 ezer hold területen dol­gozunk, és Nagykőrös mellett 9 község határa tartozik hoz­zánk, — mondotta Forgó Fe­renc társulati főmérnök. Az év első hónapjaiban kitűzött csatornarendezési munkáin­kat, a rengeteg bel- és talaj­víz miatt nem igen tudtuk folytatni, mert a földéken még a lánctalpas gépek is el­süllyedtek. Megmentettek 16 tanyát — Erőinket a legnagyobb veszélyek elhárítására össz­pontosítottuk. Értesítést kap­tunk, hogy az esedi részeken, a Szabadság és a kocséri Új Élet termelőszövetkezetek te­rületein 16 tanyát a bel- és ta­lajvíz elöntéssel fenyeget, 3 kilométeres új csatorna építé­sével 300—350 hold területről levezettük a tanyákat fenye­gető vizet. A munka most fe­jeződik be, a költsége 200 ezer forint, amit a társulat fedez. Elkészült a Szénásteleki csatorna A tavaszon folytattuk a Szénásteleki csatorna építését, amely részben elkészült, és szintén több száz hold föld­ről vezette le a vizet. Ez a munka 450 ezer forint költ­séggel jár. — A társulat hatáskörébe tartozó részeken azután, több helyen végeztünk kisebb víz- eregetést, amelyekkel további 200—250 hold területet men­tettünk meg a víz kártételé­től. 4 Kőrösér teljes rendezése — Megtárgyaltuk a Kőrös­ér teljes rendezését. Már ké­szülnek az erre vonatkozó tervek olyanformán, hogy a tavaszi belvíz viszatartásá- val a csatornából a környező területekre öntözést biztosít­hassunk. — Ugyancsak készítjük a Dózsa, és a kocséri Űj Élet termelőszövetkezet vízrendé­szeti terveit, amire különö­sen a Dózsa Termelőszövetke­zetnek nagy szüksége van, te­kintve, hogy az idén is közel 800 hold vetést pusztított el a bel- és talajvíz. — Felméréseket végzünk a körzetünkbe tartozó termelő- szövetkezetek és állami gazda­ságok öntözési igénye tekinte­tében is, miután a jövedelme ző öntözéses gazdálkodás elő­segítésére, kútfúrásokra is be kívánunk rendezkedni. — Társulatunk a körzetünk­be tartozó termelőszövetkeze­tek és állami gazdaságok tag­díjain kívül az államtól is jelentékeny támogatást kap fejezte be nyilatkozatát a főmérnök. (kopa) Emléktáblát kapott Menlovich Ferenc Megkezdődött az Arany János általános iskola centenáriumi ünnepségsorozata Szombaton délután szép szá- ' mú közönség előtt a Mento- vich-emléktábla leleplezésé­vel elkezdődött az a hosszú ünnepségsorozat, amellyel az Arany János Általános Iskola százéves fennállására emléke­zik. Az ünnepélyen jelen vol­taik Takács Jenő, a városi pártbizottság titkára, Szűcs Zoltán, a városi tanács végre- rehajtó bizottságának elnöke, valamint a város intézményei­nek képviselői. Eljöttek Nagykőrösre a Mentovich-család élő tagjai, Mentovich Ferenc közvetlen leszármazottai is. Az ünnepélyt dr. Bérényi István, az iskola igazgatóhe­lyettese nyitotta meg. Az iskolai énekkar száma után Tamási Anna Mentovich Ferenc egy szép versét szaval­ta el, majd Tanai István, a vá­rosi tanács végrehajtó bizott­ságának elnökhelyettese mon­dott ünnepi táblaavató beszé­det. Tanai István méltatta Men- tovich Ferenc életművét, gaz­dagon bemutatva pedagógusi tevékenységét, kitérve termé­szettudományos munkásságá­ra. Külön helyet kapott az előadásban Mentovich és Arany kapcsolata. Tanai István örömmel je­lentette ki, hogy a régi „nagy tanári kar” újabb tagja kap emléktáblát Nagykőrösön, s ez is a megbecsülés jele. Ezután lehullott a lepel a. iskola falán elhelyezett, szép márványtábláról. A táblaavató ünnepély után a régi leánypolgári iskola egy­kori növendékei találkoztak az újjávarázsolt, szép épületben. HOLNAP: Irodalmi presszó Holnap este 7 órakor, a Kö- risfa cukrászdában tartja kő­vetkező összejövetelét az iro­dalmi presszó közönsége. Sel- lei Tibor előadóművész műso­rát hallgathatják meg a vers kedvelői. Telekbevallás Május 31-éig be kell jelen­teni a beépítetlen beltelkek tulajdonosainak telkük helyét. A bejelentési kötelezettség szerint az ország bármely te­rületen legyen ez a telek, kö­teles a tulajdonos a lakóhely szerinti városi tanács pénz­ügyi osztályán bevallást adni. A bevallási nyomtatványt a pénzügyi osztályon lehet be­szerezni. APRÓSÁGOK?! Ünnepség az iskolában ÉRDÉRT vagy erdő? Mindössze egy esztendeje dolgozik a termelőszövetkeze­tek erdőgazdaságában Telegdy Pál erdőmérnök. Fiatal ember, felesége, gyermeke is az er­dőben lakik. Erdei munkásként ismerke­dett meg az erdővel, és 14 éves korában elhatározta, itt tölti el további éveit. Elvégez­te az erdészeti technikumot, az­tán az ÉRDÉRT Vállalatnál dolgozott, mint technikus. Csakhamar vágyat érzett a továbbtanulásra, Sopronba ment, az Erdészeti és Faipari Egyetemre, megszerezte a mérnöki diplomát. A friss diplomával vissza­tért régi munkahelyére, ké­sőbb pedig a központba he • lyezték. Ennél nagyobb kitün­tetést kezdő mérnök nem is kaphatott volna. Mégis azon törte a fejét, hogyan kerülhet­ne közelebb nagy szerelméhez — az erdőhöz. Tavaly sikerült, ide Nagy­kőrösre került, az Erdőgazda­ságba műszaki vezetőnek. Tel­jes az öröme: itt a család és megvan az erdő is. Zavartala­nul hasznosíthatja tehát az egyetemen tanultakat. (fehér) Elmarad a Gasparone A május 2ö-ára tervezett Gasparone-előadás elmarad. Az előre megváltott jegyeket a művelődési otthon emeleti irodájában visszaváltják. Megható ünnepség kereté­ben köszöntötték anyák nap­ján a Kossuth Lajos iskola fel­ső tagozatos tanulói édesany­jukat. Már az előző napokban nagy volt a készülődés láza. Lelkesen hordták a gyerekek a szendvicsnek-, tortánakvalót. Az elkészítés fáradságos mun­káját Ágoston Dezsőné és La­za Julianna úttörő-csapatveze­tők vállalták. Az ünnepélyt az udvaron tartották. Nyugtalanságot a haragos színű szürke felhők okoztak. Szerencsére délutánra kék mosolyra enyhült az ég. A gyülekező édesanyák, nagy­mamák szemében várakozás csillogott. Az énekkar szépen kidolgo­zott énekszámával kezdődött a műsor. Majd kinyílt a tante­rem ajtaja, és 150 gyermek vo­nult ki fegyelmezett rendben, és kedves szavak kíséretében adták át édesanyjuknak virág­csokrukat. Szűcs Dezső igazgató a ne­velőtestület nevében köszön­tötte az édesanyákat. A műsor befejezése után a gyermekek maguk készítette szendviccsel és tortával ven­dégelték meg édesanyjukat. (Dabizs) Ha süt vagy esik, ha homo­kot kavar a jó körösi szél, naponta viszik, lóbálják a sü­teményes tálcákat. Rajtuk ma­dártej, habos sütemény, ten­gernyi változatban. Csattog a maltert kavaró gép, hull a por, a mész, az épülő új ház tetejéről — a lányok fehér köpenyben, vidáman cipelik a sütödéből a fedetlen sütemé­nyeket a Vénusz cukrászdába. (Jó étvágyat!) Tehetik! Ki veszi észre raj­tam kívül? A KÖJÁL illeté­kese? Néha véletlenül igen, jön a drákói büntetés, utána morgás, egy hétig rend van, aztán kezdődik minden elöl­ről. Ételmérgezés, nem téma ez. Csak ha beüt a ménkő, akkor igen — máskor nem. Mit kell mindent észrevenni? Törőd­jön mindenki a maga dolgá­val.. .?! Zúg, zakatol a motor a Köz­ponti Étterem pincéjében, már késő este van, és az ügyeletes ANYAKÖNYVI HÍREK MIT LATUNK MA A MOZIBAN? A nősülés keservei. Magyarul beszélő, csehszlovák filmvígjáték. Előadás kezdete: 4 órakor. A kalandor csődje. I—II. rész Egy párizsi megbí­zatás története. Kétrészes, magyarul beszélő, szovjet film. Dupla helyár! Kísérőműsor: Magyarázom a mechanizmust X. Magyar Híradó. Előadás kezdete: 6 órakor. Született: Száraz István és Nagy Anna: István, Patály Já­nos és Tóth Eleonóra: János, Habon Pál és Csőke Katalin: Pál, Gulácsi Ferenc és Józan Rozália: Györgyi, Biczó Antal és Duzs Rozália: Antal és Ro­zália, Bodor Pál és Takács Ilona: Erika, Sós László és Svábenszki Éva: András, Akó- czi Sándor és Mészáros Edit: Sándor, Boros István és He­gedűs Eszter: Eszter, Fehér Gyula és Farkas Margit: Mar­git nevű gyermeke. Névadót tartott: Szőke László és Dobóczi Gabriella: László, Pataki Zoltán és Máté Piroska: Annamária ne­vű gyermeküknek. Házasságot kötöttek: Halász István és Kelecsényi Eszter, Kucsera László és Kanyó Te­rézia, Szarka László és Tekes Mária, Börönte Antal és Bakos Erzsébet, Petrák Sán­dor és Holló Ilona, Szalai Ist­ván és Nyikos Mária, Pillér Géza és Tóth Katalin, Juhász István és Jasinka Julianna, Bot István és Csenki Etelka, Regdon László és Hatvani Mária. Meghalt: Dobozi Sándor (Csipvári u. 3.), Nagy And- rásné, Szigeti Julianna (Zöld­fa u. 11.), Tolnai Ferenc (Tor­más u. 37.), Szűcs Lászlóná, Józan Mária (Barátszilos 'd. 23.). alszik. A szomszéd ház lakói nem alszanak. A földszintes házmesteri lakásban velőt ha­sogat az ütemes zaj. Az eme­leten csendet szeretnének. Az emberek optimisták. Majd csak kikapcsol az automata, bíznak a technika csodáiban. De nem. Nem kapcsol egy­szer, kétszer és sokszor. És jön a telefonálás, egyszer, két­szer, sokszor. Nézzék meg az automatát, valami baj van ve­le, nem tudnak ismét aludni a lakók. Nem nézik, mert aki meg­nézhetné — az aludni akar,' Mit háborgatják álmában?! Teheti! Egyszer, kétszer és sokszor, mert ő a vendéglő al­kalmazottja, és a szomszédok­hoz semmi köze...?! ★ Parkok, szépek, hosszan nyúlnak és sok pénzbe kerül­tek Hadakozott a városi ta­nács választott testületé a vá- roj jó néhány emberével, ami­kor elkészítette a parkokat. A pénz mindenütt kevés, és sok ezer forintot emésztett el e néhány szalagsáv. A homok helyén park lett, virágok illatoztak sokáig. Elő­ször letaposták, aztán meg­szokták, mert őrizték őket. És megkezdődött az építkezés a Szabadság tér egyik oldalán — ami eltiporta a másik oldal vi­rágait is. Az üzletek előtt parkírozó- hely, a kerékpárok, motorok, sőt néha az autók is ott sor­jáznak mégis a parkokban. Tehetik. Miért ne? Ki szól érte? A kákán is csomót kere­ső újságíró?' Az meg törődjön a maga dolgával! Törődöm. Ez az én dolgom is, akkor is, ha akiknek vi­gyázniuk kellene — nem vi­gyáznak rá. (takács) DR. TOROS LÁSZLÓ: A Mentovich-iinnep után i. MÁJUS 16-ÄN NAGY ÜN­NEPET ült az Arany János ál­talános iskola: százesztendős jubileuma keretében emlék­táblát állított a városi tanács Mentovich Ferencnek. Nem köti hozzá semmi más, csak hogy ő volt az, „aki Arany Já­nost Nagykőrösre hozta”, mint a múlt év végén írt cikkeim címében írtam. No, meg az, hogy a szemben volt kis ház­ban lakott, Szász Károlyék után, a Mentovich-család, s nyilván ezen az alapon nevez­ték el ezt a kis utcát Mento- vich-utcának. Legalább is így tesznek arról tanúbizonyságot a Szurmó-nővérek, akik így hallották ezt mindig nagyszü- leiktől. Persze még lakhatott előbb a Mentovich-család má­sutt is, így határozottan tud­juk, hogy Arany Jánost még a mai gimnázium előtt, a Hősök tere nyugati vonalán volt úgy­nevezett Fitos-házban fogad­ták Mentovichék. Én még lát­tam ezt a házat: pontosan olyan volt, mint a Patay-utca hátsó nyugati sarkában meg­húzódó bolthajtásos tornácű ház, amely félszázaddal ezelőtt még a tanítóképző és a gim­nazista diákok konviktusának, tápintézetének adott helyet. Le is rajzoltattam egy diákommal a képet, sokáig az Arany szo­bában őriztem, de a háború végén elveszett. Jó tudni, hogy becses kárpótlást kaptunk he­lyette: a Fitos-házat, a hozzá­tartozó nagy kerttel megvették távollevő fiúk számára lefény- képeztették, s ez megmaradt a család legfiatalabb tagja, a most is köztünk élő birtoká­ban, aki az Arany Emlékmú­zeumnak adta. Jól látszik ezen az a virágos kertre nyíló ab­lak, melyre nézve azt írja Arany a sógorának, Ercsey Sándornak Nagyszalontára: „Itt vagyok tehát végre-vala- hára Nagykörös homokos és salétromos Kánaánjában, Szál­lásunk csak tegnapelőtt óta van; azelőtt Mentovichnál szo­ronghattunk, vagy is őt szorí­tottuk ki (csaknem) szűk szál­lásából ...” Szűk lehetett eny- nyinek, mert a kor szokása szerint a „pitarból” jobbra- balra nyílt egy szoba. Egyik­be húzódott a Mentovich-csa­lád, apóssal-anyóssal és akkor már három gyerekkel. A má­sik. a „tiszta szobában” szállá­solták el Aranyékat, két gyer­mekükkel. Mert az őszinte sze­retet kis helyen is sokat el tud helyezni! 1927 TÄJÄN A VAROS ki­sajátította a környező telkeket, hogy a városi istállók és sze­méttelep helyén kialakítsa a Hősök Terét, mely ma valóban dísze a városnak. Akkor azon­ban nagyon egyszerű lehetett. A parkosítás után a főút mel­letti vonala került az úgyne­vezett „Arany-pad”: műmár­vány pihenő, melyen ez a fel­irat olvasható: „Üt állott az a ház, amelyben Arany János Nagykőrösre költözésekor, 1851 végén, november 10-ig Menlo­vich Ferencéknél megszállott. Ma már alig olvasható az írás. fel kellene újítani! SZÁSZ KÁROLY fiatal fe­lesége, Szász Polyxenia, akit Idima néven ismertek a költé­szetben, 1853. június 17-én egy évi házasságuk után meghalt. A nyár folyamán lemondott a gyászoló férj nagykőrösi tanári állásáról is és eltávozott innen. Ekkoriban mehettek a helyük­be Mentovichék. Később csalá­di szálak is szövődtek a két család között. De ekkor már — 1856 óta — Marosvásárhelyt volt Mentovich. ★ CSODÁLATOSKÉPPEN Arany János és Mentovich le­velezéséből csak egyetlen egyet adott ki nyomtatásban Arany László, a Hátrahagyott iratok és levelezések közt. Az is ma­rosvásárhelyi. Pedig lehetett volna a körösiekből is válo­gatni, amelyek az önfeláldozó barátság szép bizonyítékai. Szeerncsére az Akadémia kéz­irattárában megvannak ezek. Sokáig nem fogják még lát­ni az emberek, azért itt is­mertetem őket: Az első levélben, talán még a meghívás napján, szükségét látja annak, hogy buzdítsa Aranyt: „Takarékos ember itt jól megélhet a kilátásba he­lyezett fizetésből. (Ami pedig a szellemi életet illeti, — igaz, hogy itt, Kőrösön kevés élvek­re számíthat az ember, de ezen segítünk az által, hogy alko­tunk mi, tanárok, egymás közt egy bízodalmas kort, mely sok hiányt fog pótolni —, azután igen sokat pótol a hiányon az is, hogy Pesthez a tavasszal el­készülendő vasút által csak kétórányi távolságra leszünk, folytonos összeköttetésben le­het ön irodalmi barátaival, élénkebb részt vehet az iro­dalomban”. Arany tudvalevőleg először — szegénységére hivatkozás­sal — visszautasította a meg­hívást. (Folytatjuk.) S a P ■ O a R ■ T LABDARÚGÁS Jó csapatjáték — egy pont Karfáiról Kartal—Nagykőrösi Kinizsi 1:1. Kinizsi: Vilcsák II — Hor­váth, Vass, Vilcsák I, Orbán — Józsa, Abonyi — Máté I, De- csi, Kecskés III, S. Szabó. A mérkőzés előtti nagy eső miatt csúszóssá vált a pálya Az első percekben a kartaliak előtt nagy helyzet nyílt, de ki­hagyták. Ezután kiegyenlített játék folyt. Kecskés III jól el­futott. de lövését védte a ka­pus. A 28. percben kapu előtti kavarodásnál a körösi védők nem tudtak felszabadítani, és a hazaiak megszerezték a ve­zetést. Fordulás után az 58. perc­ben Horváth megsérült, he­lyette Orbán lett a jobbhátvéd és Bata a bal. A 60. percben Józsa pontos átadásával Kecs­kés 111 jól elfutott, és nehéz szögből nagy góllal egyenlített 1:1. A 70. percben Máté I he­lyére Bari állt. A második fél­időben körösi fölény alakult ki. de az utolsó tíz perc. is­mét a hazaiaké volt. A 80. percben Kecskés III szépen maga elé tett egy jó átadást, de a tizenegyes pontnál földbe rúgott, és a legyengült lövést védte a kapus. Befejezés előtt 3 perccel a kartaliak gólt ér­tek el, de a partjelző beintésé- re a játékvezető visszavonta Les volt A körösi csapat fegyelmezett csapatjátékkal, jó taktikával megérdemelten hozta el az egyik pontot Kartálról. Mind­egyik játékos betartotta az ed­zői utasításokat, ami ered­ményre is vezetett. A játékve­zető tárgyilagos volt. Az egész csapat dicséretet érde­mel. Vilcsák II ismét jól vé­dett, Józsa nagyszerűen oszto­gatott, Kecskés III a mezőny legjobbja volt, S. Szabó érde­mel még külön dicséretet. Kartali ifi—Nagykőrösi Ki­nizsi ifi 1:0. Kinizsi ifi: Kocza — Suba (Pozsár), Varró. Balogh — To- dola, Horváth — Kovács, Ca- valloni, Sebők, Patai (Rákosi), Máté II. Az ifik több helyzetet ki­hagytak, és gyenge játék mel­lett tizenegyesből kapott góllal vesztettek. Csak Kodza, Varró és Horváth érdemel dicséretet, a csatársorból sem játszott jól senki sem. P. S. Mintaedzés Május 19-én (kedden) a Ki­nizsi-sporttelepen 16 órai kez­dettel Göltl Béla, a Testneve­lési Főiskola labdarúgótan- szék-vezető tanára mindtaed- zést tart. A Kinizsi SE elnök­sége és szakmai bizottsága sze­retettel várja az érdeklődőket, sportolókat és sportkedvelőket egyaránt a bemutatóra, amely­ből mindenki tanulhat. Sulyok Zoltán I

Next

/
Thumbnails
Contents