Pest Megyi Hírlap, 1970. május (14. évfolyam, 101-126. szám)

1970-05-17 / 114. szám

Memo ■A_PESTME&YLI XIV. ÉVFOLYAM, 114. SZÁM N KI A PASA. 1970. MÁJUS 17., VASÁRNAP TŰZ LETT A FÜSTBŐL Sinka János nyugdíjas, a Ba.ulsrilas dűlő 38-as számú tanyájának fészerében húst füstölt. A szeles időben lán­got fogott a fészer nádteteje, s négyszáz forintos kár ke­letkezett. Most az egyszer szerencsé­je volt a tűz okozójának, mert a szél jó irányba fújta a lán­gokat, s azok elkerülték a tanyaépületet. A tüzet az önkéntes tűzol­tók a környék lakosságának segítségével, hamarosan meg­fékezték. A tűz okozója ellen szabály­sértési eljárást indítanak. Export „dózsás“-karalábé A fóliás karalábétermesztés jól siaerült ebben az eszten­dőben a Dózsa Termelőszö­vetkezetnek. Ezen a héten fut le a termés, közel 100 ezer fej primőr karalábét értékesítet­tek, s ennek fele exportra ment. K. PESTI LÁSZLÓ: Esőre vám Nem számolom a perceket, de ha kell •— a pillanatért — az Idővel is perelek Mert kicsorduló-keserveim felszívták buja-vad-parazitái és mert énekes-szép­kedvemből, — még hajnalok-hajnalán — hitem s álmom ellopták De most a dallal a tánccal a széllel, tavasszal, nyárral, a téllel, és mindenféle istenséggel kötök véd és dacszövetséget — és látod, meghasad az ég, az égigérő-fák könnyre fakasszák én testvér-felhőimet EPUL A GAZFŐVEZETÉK Még ebben az évben elkészül az elosztóház 1970. május 11. Fontos dá­tum Nagykőrös fejlődéstör­ténetében. Ekkor kezdték meg annak a fővezetéknek az építését, mely városunkat bekapcsolja a földgázellátás­ba. A vezeték építését a Mát- ravidéki Kőszénbánya gáz­vezetékkészítő részlege vég­zi, melynek dolgozói a múlt hét végén érkeztek meg, la­kó-, iroda- és műszaki ko­csijaikkal s a Pesti út bal oldalán, a konzervgyár szom­szédságában telepedtek le, egy nyitatlan, metszetlen öreg szőlőben. Ott beszélgettem el a dolgozókkal. — A gázt. a budapest—la- josmizsei országút mellett haladó országos csatornából vezetjük Kőrösre — mon­dották. — A munkálatokhoz a héten hozzáfogtunk. A 11 ki­lométer hosszú körösi fő­vezetéket, erdőn, mezőr, szőlőkön, toronyirányban, egyenest vezetjük keresztül, és itt, ebben a szőlőben épít­jük majd fel az elosztóházat. A munkálatokkal előrelátha­tólag ebben az évben készen leszünk. A gáznak a kon­zervgyárba és a városba való bevezetését egy másik vál­lalat fogja végezni. A beszélgetés közben több körösi dolgozó érkezett oda, akik segédmunkásnak jelent­keztek. A munkásfelvétel fo­lyik, a segédmunkások mel­lett, magsnyomás-képesítésű hegesztő szakmunkásokat ke­resnek. A dolgozók csak a körösi munka tartamára és további vidéki munkára is szerződhetnek. Városiasodik a város. Ké­szül a gázfővezeték. A konzervgyár melletti öreg szőlő helyén, még ebben az évben felépül a gázelosztó ház, mely energiát, fényt és hőt ad nagykörösnek. (kopa) Kevés a munkáskéz — traktort vásároltak A termelőszövetkezetek erdőgazdaságának „milliós“ tervei Pár évvel ezelőtt még csak egyetlen szalagfűrészből ál­lott a termelőszövetkezetek étxlöprsagsáSHHHF = fafeldolgo­zó „üzeme”. Azóta megnőt­tek, a védelmet nyújtó szín alatt négy fűrész dolgozik, szabdalja a rönköket, vágja a deszkát. A fedett raktárban csomagolják, kötözik a kész árukat. A telep környékét ér­Fogynak a golyóbisok Itt a borítékos sorsjegy! A 150-es önkiszolgáló üz­letben tízezer golyóbis várta a vásárlókat, a sportkrémet tartalmazó focilabdákat azok kapták ajándékba, akik 50 forinton felül vásároltak. Eddig 7 ezer golyócska ta­lált gazdára, de a nagy nye­remények még váratnak ma­gukra, a maradékban van az 500 forintos nyeremény- szelvény is. Akárcsak a borítékos sors­jegyeknél. A napokban ez a „kedves ismerős” is meg­jelent, veszélyeztetve a pénz­tárcákat, mert ki bírja azt kiállni, hogy ne próbálkoz­MOZIMŰSOR N. N. a halál angyala Magyar filmszatíra. Rendez­te: Herskó János. Főszerep­lők: Ruttkay Éva, Gábor Mik­lós, Törőcsik Mari. Korhatár nélk. I megtekinthető. Előadások kezdete: 4, 6 és 8 órakor. Matiné: Talpalatnyi föld Előadás kezdete: délelőtt 10 órakor. Hétfői műsor: Nősülés keservei Magyarul beszélő csehszlo­vák filmvígjáték. Előadás kezdete: 4 órakor. A kalandor csődje I—II. rész Egy párizsi megbízatás tör­ténete. Kétrészes, magyarul beszélő szovjet film. Dupla helyár. Korhatár nélkül meg­tekinthető! Kísérőműsor: Magyarázom a mechanizmust X. Magyar híradó. Előadás kezdete: 6 órakor. zék megkísérteni szerencsé­jét? Így azután szórakozik a ve­vő, meg a kárörvendő néző- közönség is, "ha a zöld tasak- bar feltűnik a „nem nyert” felirat. Hogy vannak szerencséseb­bek is? Lehet, de az mindig más. Ki érti ezt? tékes farönkök borítják, szá­radnak a máglyázott deszkák, és sűrűsödik a sínhálózat. Milliósüzemiéit az erdő­gazdaság. Ebben az évben terveik szerint 1 ezer 168 köbméter fát kell feldolgoz- niok, s ez több mint egymillió forint termelési értéket je­lent. Valóságban sok ezer ládaelemet, szőlőkarót, tető­lécet, deszikát, mert a termé­kek száma is növekedett. Teledy Pál műszaki vezető­től kaptam a felvilágosítást, s bizalmasan mondotta még azt is, ha háromszor ennyit ter­melnének is, minden vevőre találna. Hogy miért nincs még meg ez a „háromszorozódás”? Kevés a munkaerő. Lassú a gépesítés üteme, bár a fa- kitermelésnél már a saját trak­tor segít, s a nehéz fizikai munkát könnyíti a csillék szol­gálatba állítása is. Bármeny­nyire is hasznukat vették ed­dig a lófogatoknak, a pacik ideje lassan lejár ... (fehér) 117 éves a körösi vasút ŐSEINK MÉG GYALOG vagy lovon utazva tették meg azokat a távolságokat, melyek közéjük ékelődtek. Bizony, így a nagyobb távolságok megtételéhez elég sok idő kel­lett. Majd a XIX. században a személyszállítást gyorsabbá tették, mégpedig oly módon, hogy postaállomást állítottak fel 1788-ban és a postaállomás gyorskocsijai szállították az embereket. A személyszállí­tás kiindulópontja a postaállo­más lett. A gyorskocsik elé a város földesúrai adtak előfo- gatokat. Azonban az újabb és modernebb személyszállítási eszköz, a gőzvasút elterjedésé­vel megindult a vasútépítési mozgalom. NAGYKÖRÖSÖN IS csak­hamar tervet készítettek a vasútvonal kiépítésével kap­csolatban. A város vezetősé­ge először 1846. július 21-én tárgyalt az ügyről. A Cegléd— Kecskemét között kiépítendő vasútvonal^ igazgatóinak, Zi­chy Ferenc grófnak és Ürmé- nyi Ferencnek a városhoz in­tézett levelét vitatták meg. Az igazgatók ismertették levelük­ben, hogy milyen feltételek mellett hajlandók kiépíteni a vasútvonalat a körösi határ­ban. A feltételek a követke­zők voltak: a város a felállí­táshoz szükséges földterületet ingyen adja, továbbá az állo­más épületeinek felépítéséhez téglát Kőrös szolgáltatja, 6 forintjával ezrét. A társaság vállalta, hogy a vonalat két év alatt kiépíti. S a munkála­tokat, ha azokhoz helyben Is találhatók munkások, másra nem bízza. A helybeli lako­soknak pedig annyi részvényt ad, amennyit csak igényelnek. A társaság még arról is biz­tosította Kőröst, hegy a vas­úti tisztségekre kizárólag csak helybelieket alkalmaz. Ezt az ajánlatot a képviselőtestület és a tanács elfogadta, és elhatá­rozta, hogy 5 ezer forint ér­tékben részvényt vásárol. Nagykőrös feltételeinek so­rában találunk egy igen ér­dekes kikötést is; a vasúti ügykezelésben csakis a magyar nyelv használható, továbbá, hogy a tisztviselők választásá­nál a képviselőtestület szava­zati jogot gyakorolhasson. A HELYTARTÓ TANÄCS jóváhagyta ezt az egyezséget. A vasúti társaság a végleges szerződést a várossal 1847-ben kötötte meg. Az előmunkála­tokra az engedélyt is megadta a Helytartó Tanács, s Gubodi Sándor közreműködésével el­készültek a kivitelezésre vo­natkozó tervek. Terv készült az állomás helyének megálla­pításával és felépítésével kap­csolatban is. Zichy Ferenc gróf ezt az épületet a Bokrosban akarta felállítani, azonban a helyi szervek kérésére és ha­tározata értelmében a Sirató nievű régi temető területét je­lölték ki erre a célra. Ez a nagy földdarab ebben az idő­ben néhány földbirtokos tu­lajdonát képezte. A városi ta­nács megkezdte a szükséges területek kisajátítását, össze­sen 514 földbirtokos földjét vásárolta meg ily módon. 1848-ban a Tázerdőben és a Feketén kisajátított terüle­tekért 5 ezer 249 forintot, a lencsési és a tormási szőlőkért pedig 1 ezer 730 forintot fi­zetett a tanács. 1847. AUGUSZTUSÁBAN a vasúti közlekedés Pest és Szolnok között megindult. Most már a Kecskemét— Nagykőrös—Cegléd szakasz ki­építése kezdődött volna el. Az 1848—49-es szabadságharc kitörésekor azonban az ügy megvalósítása holtpontra ju­tott. ÜJRA 1851-BEN KEZDTEK a tervvel foglalkozni. Ennek nyomán a szabadalmazott osztrák államvasút-társaság megkezdte az építést. A meg­valósítandó terv nagyságára következtethetünk a kivitele­zéshez szükséges idő mennyi­ségéből is. A munkálatok több mint két évig folytak. AZ ÜNNEPÉLYES MEG­NYITÁS fényes keretek kö­zött ment végbe 1853. szep­tember elsején. A környéket zászlódíszbe öltöztették. Ren­geteg ember jelent meg az ünnepségen. Ökröt is vága­tott a város erre az alkalom­ra. Akik pedig nagyon meg­szórni aztak, azoknak az öreg­szőlők levéből szűrt bort mértek. Pesti László A Csokonai és a Petőfi ut­ca sarkán két éve már, hogy megnyílt a falatozó. Takaros kis üzletecske volt már ak­kor is, sőt ennyi idő alatt szin­te egy pillanatra sem vesztett semmit a tisztaságából, s bi­zony kiérdemelné a legtisztább jelzőt a hasonló intézmények közül. Most éppen a tavaszi nagy- takarítás tart, festik, mossák, súrolják a kis kocsmát, mert bár falatozónak titulálják a cégéren, inkább csak inni járnak ide a férfiak. Barbárok az átjáróban A Pesti úton, a vasútvonal alatt, a gyalogosoknak készült pompás átjáró, egyik büszke­sége városunknak. Az átjáró­ba, hogy azon a járókelők es­te és éjszaka is nappali fény­ben közlekedhessenek, hat villanyégőt szereltek, melyeket erős, vasráccsal vettek körül. Az arra járók megbotrán- kozva panaszolják, hogy bar­bár kezek öt égőt és foglalatot kitéptek a vasrácsból, s csak egy búslakodik, de a rácson látszik, hogy már azt is meg­próbálták kiszakítani. Az ilyen barbár kezek bilincset érde­melnének. Fogadóórát tart a megyei tanácstagunk Dr. Hídvégi Zoltán, váro­sunk megyei tanácstagja má­jus 19-én, kedden délelőtt 8 és kilenc óra között fogadóórát tart a városi tanács vb-termé- ben. öten voltunk. Ma­ri, „Ö”, Monos, Pe­tya és én, mindnyá­jan gimnazisták. („Ö” — egy névtelen lány.) Elindultunk, hogy vi­rágot gyújtsunk a ballagó negyedike­seknek. Egy darabig céltalanul lődörög­tünk, aztán lefordul­tunk a Tulipánnál. Megálltunk egy fa­kapu előtt, jó nagyot kiáltottunk, s az oda- röhanó kutyától ijed­ten rebbentünk szét. Ki is jött egy idős hölgy a kapuhoz. — Mit akarnak? — csodálkozott ránk. — Csókolom — kezdte a szólózást „Ö” —, holnap bal­lagnak a negyedike­sek ... — Adnék én szí­vesen virágot galam­bom — kontrázott bele a néni —•, de nem én vagyok itt a tulaj. Mindjárt szólok neki. A kijövő „tulaj” szintén egy idős hölgy volt, mosoly­gott, már sejtettem, hogy nem megyünk üres kézzel tovább. VIRÁGGYÜJTÉSEN „Ó” újra elmondta a szöveget, még kö­nyörgő tekintetet L adott hozzá. Mikor a csokrot át­adta, megkérdeztem a nevét. A néni a fe­jét rázta: — Szóra sem érde­mes. Nem azért ad­tam. De a házszámot „lepuskáztam”: Far­kas utca 4. Bandukoltunk to­vább. Az egyik ke­rítés pompázott a nyíló orgonáktól. A házban nem lakott senki. Én hát kiáll­tam a sarokra, Pe­tya és Monos, mint a „banda” férfitag­jai, alaposan megvá­molták a bokrot. — Virágot lopni nem bűn! — bizony­gattuk egymásnak, mikor megrakodva tovább róttuk a kis utcákat Ekkor ér­tünk Makándy Fe­renc portájához. A kerítésen belül két véreb-szeri kutya vicsorgott. A gazda, mikor meglátta, mi járatban vagyunk, beinvitálta Marit, egy metszőollót ra­gadott, és ha nem szólunk, megkopaszt- ja a szegény fiát. Szalai László — ne haragudjon, ha téve­dek — egy olyan húsz év körüli ada­kozónk, szintén na­gyon kedves volt. Olyan lelkesedéssel vágta a csokrokat, hogy valósággal meg­hatódtunk. Köszön­jük neki is, és a többi kedves lakó­nak, aki hozzájárult ahhoz, hogy a balla­gás olyan szépen, virágesőben folyjon le! Még egy köszönet­tel tartozom, tarto­zunk! A Ceglédi út 38- nál hármat is csen­gettünk, mire kijött egy idős férfi. — Nem nyílt még ki, gyerekeim!- Mikor látta, hogy elszomorodunk, csak behívta Marit, hátha találnak. A keretben pompáztak a tulipá­nok. — Vegyél nekem egyet! — kért „Ö”. — Ne, gyerekek, nem lenne becsüle­tes. Ezzel el is volt in­tézve. Béniről ekkor női hang hallatszott. — Már megint ösz- szetaposod a kertet! (Nyilván a férjének szólt.) Te mit kere­sel itt, édes lányom?! Virágot?! Nahát, mi­lyen szemtelen a mai ifjúság. Akkor gyere hozzám virágért, ha én hozzád! En soha nem háborgattam senki nyugalmát! Micsoda szemtelen­ség! Ilyen még ... És ehhez hasonló­kat mondott. Mari kijött elpirulva a szégyentől, a meg­aláztatástól. Rossz­kedvűen indultunk tovább. „ő'’-t és Ma­rit elborították a vi­rágok. Mégis szomo­rúak voltunk. (tiby) Irodalmi csemege a Kőrisfában Sellei Tibor előadóművész lép fel május 20-án, szerdán este t órakor az irodalmi presszóban, a Kőrisfa cuk­rászdában. Műsorának első részében Arany János: A Jóka ördöge című vidám elbeszélő költe­ményét hallhatjuk, a második félidőben gyöngyszemeket idéz a magyar népköltészet­től, a modern líráig. — Érdeklődéssel várjuk a kö­vetkező presszó-összejövetelt. Nagyoperett Nagykőrösön A kecskeméti Katona Jó­zsef Színház május 26-án, kedden este a művelődési ott­hon színpadán mutatja be Millöcker: Gasparone című nagyoperettjét. A romantikus banditaszerelem történetét Romhányi József dolgozta át, írt verseket hozzá. Főszerep­lők: Gyólay Viktória, Sárosi Gábor, Berta Erzsi. Az előadást Udvaros Béla rendezte. Jegyek már kaphatók « művelődési otthon emeleti irodájában. 50 hold korai paradicsom A tavaszi munkák késésé­nek egy részét már behozták a Dózsa Termelőszövetkezet­ben, sőt egy kicsit túl is ha­ladtak. ötven holdra a para­dicsompalántát már kiültet­ték, s július derekára, ha csak az időjárás közbe nem szól, megérik az első korai paradi­csom. SPORT Asztalitenisz-csapatbajnokság Nagykőrösi Kinizsi—Kecs­keméti Spartacus 10:6. Kőházi és Erdei 3—3, Ná- nási T. és Pusztai 2—2 győ­zelmet aratott a szomszéd vá­rosban megrendezett NB III- as mérkőzésen. ★ Dunai kőolaj—Nk. Kinizsi II 15:5. Százhalombattán, a megyei találkozón Pörge (3), Szabó J. (2), Szakács és Ki­rályfalvi J., valamint a Pör­ge—Szakács és a Királyfal­vi J.—Szabó páros alkotta a körösi csapatot. ★ Sportmúlt — fényképeken A Nagykőrösi Kinizsi SE meg akarja örökíteni a közel­múlt helyi sporttörténetét. Ezért kéri azokat a sport­barátokat, akiknek 1945 utáni sportfényképfelvételei van­nak, bocsássák azokat az egyesület rendelkezésére, vagy kölcsönözzék addig, míg azo­kat lefényképezik, tablóké­szítés céljára. A fényképeket Tihanyi Lajos várja a sport­otthonban szombat és va­sárnap kivételével, naponta 8—12 és 16—20 órák között. A Kinizsi elnöksége előre is köszöni a sportkedvelők segít­ségét. ★ MAI SPORTMŰSOR Asztalitenisz Békéscsaba: B. Konzerv­gyár—Nagykőrösi Kinizsi NB III-as férfi CSB-mérkőzés. í Atlétika Cegléd, 10 óra: serdülő A- kategóriai megyei bajnokság. Birkózás Sportotthon, országos if­júsági szabadfogású verseny az Alföldi Kupáért. Kézilabda Vác: V. Spartacus—Nagykő­rösi Kinizsi férfi és ifjú­sági, V. Forte II—Nagykő­rösi Toldi ITSK női me­gyei bajnoki mérkőzés. Gödöllő: G. Spartacus— Nagykőrösi Építők megyei bajnoki mérkőzés. Cegléd: C. Építők II—Nagy­kőrösi Toldi ITSK II já­rási bajnoki női mérkőzés. Labdarúgás Kartal: K. MEDOSZ—Nk. Kinizsi felnőtt és ifjúsági megyei bajnoki mérkőzés. Kinizsi-sporttelep, 17,30: Nk. Kinizsi II—Nyársapáti TSZ SK járási bajnoki mérkő­zés. Modellezés Csónakázó tó, 10: az úttö­rő-olimpia megyei vitorlás ha j ómodell-ba j nokság. Sportlövészet Tormási lőtér, 8: az úttö­rő-olimpia városi légpuskás döntője, valamint kispuskás városi bajnokság. Úszás Ceglédi strand, 10: az út­törő-olimpia megyei döntője. Sulyok Zoltán Tavaszi nagytakarítás

Next

/
Thumbnails
Contents