Pest Megyi Hírlap, 1970. május (14. évfolyam, 101-126. szám)

1970-05-17 / 114. szám

1970. MÁJUS 17., VASÄRNAP “c^tíríflíJ 3 Az elnök nem nyilatkozik lukács János kálváriája A ráckevei „Rákóczi” Tsz- ben Szűcs József párttit.kár egy üres szobába vezet. Még le sem ülünk, tiltakozik: — Lukács ügy nincs. A tsz vezetősége felmondta munka- viszonyát. Jogos szakmai ki­fogások merültek fel vele szemben. — A pártvezetőségnek is ez a_ véleménye? Lukács János főmezögazdász párttag. — A pártvezetőség jóvá­hagyta a tsz vezetőinek dönté­sét. Különben én az elnök elvtárs nélkül nem nyilatko­zom. Behívják Mer ki Ferenc el­nököt Nyomon követi dr. Nagy Zsuzsanna jogtanácsos is. (Jó, ha van tanú a helyszí­nen.) — Lukács János ügyében nem nyilatkozom' — mondja az elnök. — Miért bocsátották el? — Benne van a papírjában. Nincs hozzáfűzni valóm. — Draspó Rudolf építési bri­gádvezető, Kovács Sándor mű­vezető és Draspó Rudolfné fő­könyvelő ellen tudomásom szerint bírósági eljárás van folyamatban. Visszaéléseiket Lukács János fedte fel. Utá­na történt Lukács János mun­kaviszonyának felmondása. Kapcsolatban van-e a két ügy egymással? Az elnök mérgesen válaszol: — Nincs Lukács-ügyünk, nincs Draspó-ügyünk. — Hallottam, hogy az előze­tes letartóztatásból kiengedett Draspó Rudolf még mindig a tsz alkalmazásában van. Ve­zető beosztásban van a brigá­don belül. Helyettese szintúgy. A felesége még mindig fő­könyvelő. Nem lett volna he­lyes legalább felfüggeszteni őket a bírósági tárgyalásig? — Nem nyilatkozom. — Hogyan lehet az. hogy Lukács János szakmai tájéko­zatlanságára két év után ép­.most, múlt hónapban jöt- . rá? — Nem vagyok köteles be­szélni — az elnök int a kézé­inél. Elbúcsúzom. Visszafelé a naptárban Most pedig olvasóinkkal ígyütt pergessük vissza a iaptár lapjait 1969 szeptem­beréig. Kezd jük annak a terny­iek megállapításával, hogy .ukács János a Kiskunlacházi képjavító Állomás főagro- lómusaként hat évig — min- lenki megelégedésére — vé- ezte munkáját, majd a rác­evei Rákócziba került. Itt em tettek eléje két évig egy zalmaszálat sem. 1969. szep- ember 13-án azonban Lu- ács János főagronómus író­éphez ült és egy feljegyzést ítézett a tsz elnökéhez, az pítőbrigád munkájának el- mőrzéséről. A feljegyzésben jbbek között, az alábbi meg- Uapítások szerepeltek: ...A iskunlacházi Gránitz-féle áz építéséért az építőbri- íd vezetői nemcsak a veze- iségi értekezleten ismerte- :tt 14 500 Ft-t vették fel, anem az — aláírásukkal el- itott alábbi tételeket is: . Kovács Sándor 6000 Ft . Draspó Rudolf 3000,— Ft... :ajd később ... újból Kovács indor 12 000,— Ft, ... Draspó udolf 10 288,— Ft... ame- et az eddig ráfordított mun- i végelszámolásaként tün­teti fel Draspó Rudolf. A ntieken túlmenően még too,— Ft is kifizetésre ke­ilt Az építtetőktől össze- n felvett 32 688,— Ft-ból a z pénztárába 14 500 Ft ke­ilt befizetésre ... Hiányos- ik találom egyébként és lenőrizhetetlennek az épí- anyagok nyilvántartását és számolását. Nem látom el- ilönítve az építőbrigád ve­tője által a lányának Szi- tszentmiklóson építendő ház var- és anyagfelhasználá- t, s ezzel kapcsolatos beü­tést sem találtam... Ki- zsgálásra érdemesnek talá- m az 1968-ban épült Or- m-féle (ráckevei) ház építési iltségét és elszámolását, ivei onnan is csak 15 000 Ft ■rült a tsz pénztárába be- setére ... stb. ...” Aki azt hiszi, hogy Lukács nos ezzel a feljegyzéssel jó szolgálatot tett államunk­nak, a tsz-nek és saját ma­gának, az csak részben ismeri az igazságot. Lukács János mindenkinek jó szolgálatot tett, saját magát kivéve. De figyeljük tovább a történte­ket! Egy jókor jött NEB-vizsgálat A Ráckevei Járási Népi El­lenőrzési Bizottság komolyan vette a Rákóczi Tsz-ben folyó építési „manőverezéseket” és vizsgálatba kezdett, amelyet 1969. október 2-án fejezett be. A Nagy István NEB-elnök, Kálmán Zoltán NEB-tag és Tóth József népi ellenőr alá­írásával hitelesített okmány­ból világosan kiderül, hogy Lukács János főagronómus- nak igaza volt. Az inkrimi­nált házacskának építéséért az építtető 33 288 Ft-ot fize­tett ki, s Draspó ebből 18 788 Ft-ot „elfelejtett” a tsz-nek befizetni. Draspó ezen felül 12 mázsa cement árát, oltott mész árát is felvette és zsebre vágta. A másik, az Orbán-féle háznál sem tud kb 18 000 forintról számot ad­ni. Ám akad itt még „pala­pénz”, „kőporpénz”, „vakoló­pénz” és más, könnyen súrló- dó anyag, vagy későn befize­tett forint máshonnan is. A NEB vizsgálata szerint majd­nem mindenhol hiányzott a vállalási szerződés, a költség- vetés, az egyes épületekre vonatkozó munkafelmérés, egyszóval minden, ami a be­tekintést, ellenőrzést lehető­vé tette volna. A meghall­gatott személyek egymásnak ellentmondanak, s a további vizsgálat már meghaladja a NEB lehetőségét. Végezetül a vizsgálatot folytatók hozzá­fűzték: mivel Draspó Rudolf felesége a főkönyvelő, férjé­től nem követelte Wiég a szük­séges elszámolásokat, bizony­latokat. A Draspó-ügy ezzel elin­dult a jól megérdemelt útján, rendőrségi, majd bírósági ügy lett belőle. A családi társaság űzelmeire remélhetően pontot tesz majd a ráckevei Járásbí­róság. Az ügyet így mi is lezárhat­nánk azzal, a csalók megkap­ják megérdemelt büntetésüket. Lukács János főagronómus azonban állását — vele együtt közmegbecsülését — vesztette s ez további reflektorfényt kell hogy a „Rákóczi” Tsz-re irányítson. Lukács János 1970. február 7-én írt levelében ek­ként kesergett:.. .„bár ne mondtam volna el a tsz veze­tőség előtt Draspóék cseleke­deteit! De akkor még bíztam Merkl Ferenc határozottságá­ban, egyenességében. Sajnos, csalódnom kellett. Az öthóna­pos tortúra után elmondha­tom, úgy néztek rám, mint a tyúk a piros kukoricára... Draspóéknak sok pártfogója akadt, az ellenőrzési bizottság elnöke is, aki 1969-ben kapott először erkölcsi bizonyítványt, s az ősz folyamán két hetet töltött rendőrségi fogdában, mert nyilvános helyen megpo­fozta a járási NEB vezetőjét, amiért vizsgálatot mert kezde­ményezni Draspó Rudolf el­len ...” Belenyúlni a darázsfészekbe! A Ráckevei Járási Pártbi­zottságon Molnár Tibor elv­társ, a mezőgazdasági osztály vezetője is Lukács Jánosnak ad igazat. Mint mondotta a tsz-ben (függetlenül a Draspó- ügytől) nem mennek jól a dol­gok. 1968-hoz viszonyítva 1969-ben az egy szántóegység­re jutó termelési érték csak 87,1 százalék volt. Rossz a fo­gyasztási és termelési alap aránya is. 1969-ben a tsz mindössze 25 százalékot fordí­tott fejlesztésre, ami alacso­nyabb a járási átlagnál. Ugyanakkor a tagok jövedel­me 1969-ben az 1968-asnak 107 százaléka volt. Ezt a gaz­dálkodást persze majd ké­sőbb, egy-két év múlva érzik meg a tsz-tagjai, alkalmazot­tai. A járási pártbizottság hely­telenítette Lukács János fel­mondását, illetve azt, hogy a tsz megszüntette munkaviszo­nyát. Egyben felhívja a tsz becsületes tagjait, álljanak ki Lukács János mellett. A bíróság, mint írtuk, a jog és az igazság szerint fog ítél­kezni a tsz vagyonát dézs­málok ellen. Jó lenne viszont, ha a járási szervek (több, fon­tos momentum utal ennek fon­tosságára) teljes és átfogó vizsgálatot tartanának a „Rá­kóczi” házatáján. Jó lenne az is, ha Lukács János kálváriá­ja megszűnne és olyan légkör alakulna ki körülötte, amely az elismerés, a megbecsülés légköre. A leleplezőt törvé­nyeink, államunk védelemben részesíti és ez így van reifd- jén, de ezen túl: erkölcsileg is elégtételt kell kapnia. Ne Draspók járjanak emelt fej­jel, hanem Lukács János Rác­keve utcáin! Szűts Dénes Riport után nem szokás utóiratot jegyezni, itt még­is élünk a kivétellel: A Draspó-ügy tárgyalásáról beszámolunk olvasóinknak. \ 14 évesek is átvehetnek postai küldeményeket A Postavezérigazgatóság hi­vatalos értesítőjében megje­lent közlemény szerint ezentúl nemcsak a 16., hanem már a 14. életévüket betöltött, sze­mélyi igazolvánnyal rendelke­ző állampolgárok is postai szempontból helyettes átvevők vagy alkalmi átvevők lehet­nek, vagyis jogosultak az úgy­nevezett könyvelt küldemé­nyek, ajánlott levelek, távira­tok, pénzesutalványok stb. át­vételére. A 14 éven aluliak postai átvételi jogosultsága változatlanul korlátozott; ré­szükre érkező könyvelt külde­ményt is csak a törvényes kép­viselőjének, a szülőnek, a gyámnak kézbesítik. Nilprint A Debreceni Ruhagyárban hazai előállítású, új szinteti­kus anyagból is készülnek di­vatos női ruhák: a könnyen kezelhető, jól mosható nil­print elnevezésű anyagból 25 ezer nyári nőiruha készül. A rendkívül sok színárnyalatú, új szintetikus anyagból gyár­tott nőiruhák első szállít­mányát elküldték Debrecen­ből. A ndlprint-ruhákat a BNV-n is bemutatják. Gombakísérletek A nagykőrösi Dózsa Tsz-ben nagyarányú laskagomba-kisér- leteket folytatnak a gazdaságo­sabb gombatermesztésre. A kísérletek, az eddig ismert módsze­rektől eltérően fólia védőburkos eljárással történnek. A fólia lényegében a befőttesüveg szerepét tölti be. Az eddigi eredmé­nyek biztatóak, a tervek szerint a tsz nagyüzemileg is termeli majd az ízletes laskagombát. NÉZŐPONT KONGRESSZUSI VERSENY A naptárlapok piros betűit kékek követik, az ünnepek után ismét hétköznapok jön­nek. A jubileumi esztendőt, hazánk felszabadulása 25. év­fordulóját éppen az avatta ne­mes fényű ünneppé, hogy nem volt idegen tőle a hétköznapok alkotó hevülete sem, sőt: az ünnep még magasabbra heví­tette hőfokát. A jubileumi ver­seny ipari és mezőgazdasági üzemekben, kereskedelmi és szállítási vállalatoknál való­ban az egész közösséget sar­kallta többre, jobbra. A lapok — közöttük lapunk is —, a rá­dió, a televízió híradásai nap­ról napra új eredmények örö­mét oszthatták szét az egész országnak, hiszen bárhol szü­letik is a több, a jobb, mind­annyian gyarapodunk. A ter­melőmunkában való, nemes értéket létrehozó s embert egy­aránt formáló vetélkedés mel­lett sokféle más mozgalom is — így az „Emlékművünk az ország” jelszavát valló, a la­kóhely szépítéséért kibontako­zó — bizonyította: a gazda, a dolgozó nép tettekkel, cselek­véssel, önzetlenül nyújtott, ön­ként vállalt többel teszi em­lékezetessé az ünnepet, gazda­gítja a jelent. Gyárakban, termelőszövet­kezetekben, a szellemi munka műhelyeiben tíz- és százezrek tettek kötelességükön felül, s az egyén apró eredményei vé­gül is a közösség cselekvésé­nek nagy egészében forrtak össze. A felszabadulási évfor­duló tiszteletére indított ver­senynek volt köszönhető, hogy határidő előtt sikerült átadni a ceglédi és a váci, egyenként 476 ágyas kórházat; hogy az Ipari Szerelvény és Gépgyár­ban az átmeneti nehézségek ellenére is sikerült teljesíteni termelési feladataikat; a Ganz Műszer Művek Árammérőgyá­rában több új termék gyártás­ba vételét szervezték meg; s hogy az ipar mellé a koráb­biaknál szorosabban fölzárkó­zott a mezőgazdasági dolgozók versenye is -- különösen a megye állami gazdaságaiban — s mellettük a kereskedelmi vállalatok is jobb eredménye­ket értek el, mint korábban bármikor. Nem frázis: egy egész ország akart ' és tudott többet nyújtani, mert éppen a felszabadulás negyedszázada tanította meg arra, hogy min­den szónál ékesebben beszél a tett, hogy hit és hűség bizo­nyítéka a cselekvés. Ezért nem volt szükség semmiféle agitá- cióra, szemezgetésre ahhoz, hogy a felszabadulás nagy ün­nepe után természetesen, mondhatni ösztönös módon, a jubileum tiszteletére kezdemé­nyezett verseny kongresszusi versennyé váljék; a párt X. kongresszusát köszöntse. A párt egy-egy kongresszusa Mindenféle KI TUD RÖLA? Folyó évi január hó elején eltávozott a belkereskedelem elárusítóhelyeiről és raktárai­ból a mélyhűtött sertés- és marhamáj. Személy leírása: 3— 10 centiméter magas, testsú­lya 250 gramm, színe pirosas­barna. Eltűnésekor átlátszó nylonzacskót, alatta panírozott bundát viselt. Aki tud róla valamit, érte­sítse az aggódó háziasszonyo­kat a magánelőfizetői távbe­szélőnévsor bármelyik tele­fonszámán. JA RV ANY VESZEL Y! Egészségügyi dolgozóink alig küzdötték le erejük megfeszí­tésével az A—2 néven ismert — alias hongkongi-vírust, me- gyeszerte újabb súlyos járvány ütötte fel fejét, az usus iuven- tutis, magyarul: szotyolakór. Áldozatait főként vonato­kon, autóbuszon, villamoson és mozik nézőterén szedi, de be­hatol a fertőzés az orvosi szo­bákba, hivatali folyosókra, eszpresszókba és művelődési házakba is. Vírusai szürke-fehér csíko- zású, kemény héjú magvakhoz hasonlítanak, s a szájon át jutnak az emberi szervezetbe. Jellegzetes szimptomája a köp- ködés, előbb a bal tenyérbe, majd félmaréknyi lappangás után a beteg a héjakat a szom­széd erkélyére, lépcsőjére, vagy cipője elé szórja. Elsősorban 6—18 éves korú fiatalok kaphatják meg, fo­rintért egy tele pohárral a maszek zöldséges lói. A vírus társadalmi veszélyessége igen nagy, az antibiotikumoknak ellenáll, kizárólag anyai po­fonokkal gyógyítható. TERMÉSZETI CSAPÁS Mérsékelt égövhöz tartozó hazánkban az utóbbi években szokatlan természeti jelenség — elemi csapás — ismétlődé­sét figyelhetjük meg. Szokat­lannak kell neveznem, hiszen egy országban, amelynek nincs is tengere, meglehetősen ritka­ság a szökőár. Nálunk pedig évente többször ismétlődik; a virágfronton, főleg ünnepna­pok előtt, s ugyanez tökben — és egyéb zöldségekben — min den hét végén. Legutóbb anyák napján volt alkalmam megfigyelni a szö­kő árakat. Ugyanaz a jégver­te, kissé hervatag, cirmos tu­lipán — itt-ott egy kis lilával —■, aminek szálját hétközben egy forintért vágták a vevő után, ha nem vigyázott, anyák napján duplájába került. Szökő árak jellemzik szom­batonként az új karalábétól az ócska vöröshagymáig, a hó­napos retektől a féléves tyúk­tojásig valamennyi piaci ter­mékünket is. A ritka természeti jelensé­get ezúton ajánlom az illeté­kes szakemberek — közgazdá­szok és piaci ellenőrök — szí­ves figyelmébe. VULKÁNT VEGYENEK! Eladó egy tűzhányó a japáni Hokkaidó-szigetén — olvasom az újságban. Tulajdonosa — egy nyugalmazott postás és amatőr vulkanológus — azért kívánt megválni tőle, mert amióta tűzhányóját a japán kormány védetté nyilvánítot­ta, a látogatók valóságos in­váziója zavarja kutatómunká­jában. A hír — mit tagadjam — felkeltette bennem a birtok­lás vágyát. Magamnak is szo­katlan ez a kapzsiság, hiszen, amióta az eszemet tudom, so­sem rendelkeztem még egy maszek vakondtúrással sem, nemhogy háztáji tűzhányóval. Minek nekem mégis egy vulkán? Veszek hozzá egy kis fíbert, és berendezkedem koffergyár­tásra. — nyiri — a szó teljes értelmében mér­földköve társadalmunk és gaz­daságunk fejlődésének. Jó, hogy e mérföldköveket a mun­kasikerek, az alkotás csúcsai is jelzik. A VII., a VIII., a IX. pártkongresszus tiszteletére folytatott verseny eredményeit hazánk s benne megyénk min­den zugában megtaláljuk: ha­táridő előtt átadott ipari léte­sítményekben, iskolákban, mű­velődési házakban s természe­tesen ezer más dologban is. Termelési költségek csökken­tésében, jobb minőségű termé­kekben, a mezőgazdasági ho­zamok emelkedésében, a szo­cialista brigádok közös életé­nek gazdagodásában, mindab­ban, aminek szülője az a kez­dőmondat volt: a pártkong­resszus tiszteletére vállaljuk.., Nincs ez másként napjainkban sem. A kongresszusi verseny ter­mészetes és szerves folytatója mindannak, ami a jubileumi versenyben a felszabadulás tiszteletére történt. Ápolója és továbbfejlesztője az eredmé­nyeiknek, biztatója a kezdemé­nyezéseknek, bátorítója az ön- tevékenységnek. Nem új ver­seny kezdődött, hanem ahogy a napok kapcsolódnak egymás­hoz, a vetélkedés is úgy foly­tatódott. A szocialista cím megszerzéséért vagy megtar­tásáért, a szocialista munka műhelye, üzeme, vállalata cím elnyeréséért s azért a termé­szetes örömért, amit a becsü­lettel elvégzett feladat nyújt,* amibe, mi tagadás, egy kis jo­gos hiúság is vegyül, hiszen jé érzés elsőnek lenni, második­nak, kitűnni a többiek közül, elismerést szerezni az egész kollektíva előtt. A verseny nem létezhet lel­kesedés, odaadás nélkül. Ez az érzelmi alapja, s értelmi indí­téka, hogy szükség van mind­arra, ami a versenyben szüle­tik, amit emberek gondolkodá­sa s keze hoz létre. A verseny­nek azonban vannak szerveze­ti feltételei is, s hiba lenne el­feledkezni ezekről. Nem arra gondolunk — legalábbis első­sorban nem arra —, hogy akadnak helyek, ahol formá­lis, lélektelen a verseny érté­kelése, a győztesek jutalmazá­sa, s hiányzik a nyilvánosság. Még arra sem, hogy egyes ter­melői közösségekben csupán a munkások ügyének tartják a versenyt, úgy vélik, vetélkedni csak a gépek, termelőberende­zések mellett lehet. Arra gon­dolunk, hogy kárba veszhet a nemes akarat, lelohadhat a tettvágy, ha megszületnek a vállalások, de teljesítésüket meghiúsítja a szervezetlenség, az anyaghiány, az állásidők növekedése, a műszakok indo­kolatlan cserélgetése, a brigá­dok oktalan szétzilálása. Arra, hogy nemcsak kérni lehet, ha­nem adni is. Adni, mégpedig mindent, ami a folyamatos, egyenletes munkához kell, ami reálissá teszi a versenyt, ami nem kedvet szeg, hanem igye­kezetei serkent. Az év végén összeülő X. pártkongresszus méltó záró­pontja lesz a jubileumi esz­tendőnek, annak a negyedszá­zadot felmérő időszaknak, me­lyet napjainkban élünk. Nincs okunk kételkedni abban sem, hogy a jubileumi versenyből kinőtt kongresszusi verseny méltó lesz a hagyományokhoz: új sikerek kovácsává válik, hozzájárul a harmadik ötéves terv sikeres befejezéséhez s a negyedik ötéves terv szilárd alapokról történő megkezdésé­hez. Ceglédi telephelyre AZONNALI BELÉPÉSSEL FELVESZÜNK gépkocsivezetőket Jelentkezés és részletes felvilágosítás az 1. sz. AKÖV tf. sz. Üzemegységének forgalmi osztályán, Cegléden, a Külső Körösi úton (a vásártér mellett).

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents