Pest Megyi Hírlap, 1970. május (14. évfolyam, 101-126. szám)

1970-05-15 / 112. szám

XIV. ÉVFOLYAM, 112. SZÄM 1970. MÁJUS 15-, PÉNTEK Magyar-bolgár kísérlet a Dézsa Tsz-ben HAT PARADICSOM FAJTA VETÉLKEDIK Salátáskert vagy pihenőtelek? A paradicsomtermesztés nagy reformok küszöbén áll. A mezőgazdasági növények termelésének nagy részét már gépesítették, gondoljunk csak arra, hová tűnt már a fárad­ságos „kaszás” aratás, szedik már a burgonyát gépekkel, s a kukorica-betakarító gé­pek morzsolt kukoricát öm- lesztenek a traktorok pótko­csijaiba. A kézi munka kiküszöbölé­se szükséges, hiszen a tag­ság öregszik, az utánpótlás csökken, s az iskolások csak kisegítik a mezőgazdaságot, hosszú távon rájuk nem le­het számítani. Ezért is kerül sor az idén a Dózsa Termelőszövetkezet­ben a magyar—bolgár kísér- letsorozatra: hogyan lehetne gépesíteni a paradicsomter­mesztést a palántázástól a feldolgozásig? Az ültetés és a gyomirtás vegyszerrel már megoldható » kérdés. A paradicsomfajták kérdése már nehezebb, mert a gépi szedés egyik feltétele, hogy egyszerre érjen be a tövön minden bogyó, mert a szedés utón erre ideje nincs, a kombájn tövestől emeli ki a növényt, s választja el az érett szemeket a zöldtől. Hat fajta francia, bolgár, kanadai és magyar paradi­csom „nevezett” be erre a versenyre, 20 holdnyi terü­leten tart a kísérlet. A pa­lántázás már befejeződött, s előreláthatóan augusztus el­sejétől szeptember elsejéig tart a kísérleti gépi para­dicsomszedés. A palántázással egyidejű­leg már készül a házi lé­üzem is, ahol a paradicso­mot kipréselik, s a masszát szállítják a konzervgyárba további feldolgozásra. A visz­A kenyérkérdés egyike a legérzékenyebb pontjainknak, szeretjük a friss, ropogós ke­nyeret, még akkor is, ha tudva tudjuk; a szikkadt ke­nyér fogyasztása egészsége­sebb. Az Országos Piackutató In­tézettől érkezett kérdőív Su­lyok Zoltán címére. Az ország lakóinak névsorából a vélet­lenre bízva választották ki nevét. A kérdőív kitöltésre váró kérdései között ilyeneket szamaradé préselményből ki­válogatják a magokat, ame­lyeket szintén értékesítenek, a tiszta fajtájú vetőmagnak magas la világpiaci ára. Korunk a gyors fejlődés ko­ra, a mezőgazdaságban sem lehet leállni, az idők szava újabb kísérletekre ösztönzi a szakembereket. Remélhetőleg ez a ma­gyar—bolgár kísérletsorozat sikerrel zárul, s megreformál­ja mindkét ország paradi­csomtermesztését. (szabó) találhatunk; elégedettek-e la­kóhelyük kenyérellátásával, milyen gyakran vásárolnak kenyeret, mikor vásárolják meg a hét végén szükséges mennyiséget, van-e panaszuk az ellátásra . .. Reméljük, a közvélemény­kutatás elősegíti majd a ke­nyérellátás javulását. Hétvégi telkeket mértek ki a Pálfájába vezető út mellett a közös gazdaságok nehezen megművelhető területeiből. Az akciónak sikere volt, úgyhogy a sok kimaradt igénylőnek a Ceglédi út mellett adnak tel­ket. Zsigry László, a DÁV műve­zetője, levélben fordult a vá­rosi tanács végrehajtó bizott­ságához: hogyan lenne az le­hetséges, a salátatermesztés és konyhakerti növények terme­lése helyett valóban hétvégi pihenőtelekhez s nem felszán­tott földhöz jutnának, hiszen sokuknak nem jelent az pihe­nést, hogy a hét végét kapá­lással, gyomlálással töltik el. A gondolat, amit a levélíró Kedden éleslövészettel és I különböző harci feladatok le- | küzdésének gyakorlásával kezdődött a tormási lőtéren az Élelmiszeripari Szakkö­zépiskola kétnapos honvé­delmi gyakorlata. Szerdán a középiskola diákjai a Pálfáját keresték fel, ahol a rendezőkkel és a honvédekkel közös pirítás, majd katonás sorakozás, je­lentés után a ceglédi tüzér­alakulat bemérőeszközökkel és lőfegyverekkel bemuta­tót tartott a fiataloknak. A kezelési módokat is gya­felvet, érdekes is, hasznos is. Megvalósításához azonban nemcsak pénz kellene, hanem idő is, a jelenlegi tervek sze­rint nem kerülhet sor sem a nagyerdő, sem a Pálfója fel­osztására. (Vannak még oiyan nehézségek is, mint a vadgaz­dálkodás ... stb.) Zsigry László bejelentésével foglalkozva, a végrehajtó bi­zottság távoli terveket szőtt, de ezek csak inkább óhajok vol­tak, amiknek józan mértékét a lehetőség szabja meg. Olyan sok feladatot kell még a vá­rosban megoldani, hogy ezek lekötik a fejlesztésre szánt pénzösszeget, sőt még többet is „elbírnának”. korolták az élelmiszeripa­riak. Ezután körülbelül 3 kilométeres szakaszon, 10 akadály leküzdésével került sor a 26 járőrcsapat verse­nyére. Külön versenyeztek az első és második évfolyambe­liek. Az eléggé nehéz tere­pen minden raj sikeresen teljesítette a feltételeket. A honvédelmi napok jól sikerültek. A néphadsereg je­len levő tisztjei elismerés­sel nyilatkoztak a szerve­zésről, az előkészítésről és a csapatok teljesítményéről. Befejezésül a Kinizsi-sport­telepen került sor a Bem SE—Nagykőrösi Kinizsi II ba­rátságos labdarúgó-mérkő­zésre, amelyen az élelmiszer- ipari szakközépiskolásokból álló körösiek — példásan sportszerű találkozón — meg­Szaporodnak a Beli-rokono Amikor az első Bell és Se- bastien-sorozatot élveztük a televízióban, még nem tudtuk, hogy a gyönyörű kutyának magyar vér folyik ereiben, Magyarországból került ki Franciaországba. Rokonai az­óta is itt élnek, s „unokatest­vérei” éppen a Dózsa Ter­melőszövetkezetben. A törzskönyvezett állatok nagyon szépen szaporodnak, az idén tavasszal huszonket­tővel szaporodott meg a szá­muk, ennyi pici kuvasz szü­letett. A termelőszövetkezet veze­tői most már az értékesí­tésre is gondolnak, hiszen az éber házőrzőkből kevesebb is el tudja látni a termelőszö­vetkezet telepének őrizetét. A szép kutya nemcsak meg­bízható őriző, hanem igazi barát is lehet. S a kuvasz, ez az ősi magyar kutya az egyik leghűségesebb, legodaadóbb fajta. mulatunk ma a moziban? N. N„ a halál angyala. Ma­gyar filmszatíra. Rendezte: Herskó János. Főszereplők: Ruttkay Éva, Gábor Miklós. Törőcsik Mari. Korhatár nél­kül megtekinthető. Előadások kezdete: 6 és S órakor. Dzsesszrandevú Cegléden Sorban a 8. dzsesszrande- vúra kerül sor május 18-án este 7 órakor a ceglédi Kos­suth Étteremben. Ezúttal az ének lesz a főszereplő, az együttesek mellett Gabriel De Cseppre csepp Kérdőív a kenyérről Honvédelmi napok a Toldiban Csak „intézeti" vagyok Nem tudom, milyen csengése r-olt valamikor ennek a szónak, hogy lelenc — csak a könyvek­ből ismerem — de én tudom mit jelent e szó — csak „inté­zeti”. Mintha én tehetnék róla, hogy megszülettem és szüleim nem egyeztek a házasságban? Miért vagyok ennek én az oka? Mert a világra szület­tem? Ne panaszkodjam? Van szép lakásom; az intézet, amelyben lakom? Ahol kötött normák szerint élek, és ahol néha mégis rabnak érzem magam? Hogy érzem magam Nagy­körösön? A város szép, az em­berek kedveseik is, de ha rólam Átvevői megbeszélés a konzervgyárban van szó — itt a gyárban, kint az utcán, csak legyintenek — intézeti! Ebbe a szóba minden megvetés benne van. Én nem tehetek róla, hogy „ide kerül­tem”. Az otthoni tűz melegét nem pótolhatja az intézet, bár­milyen jól felszerelték. Mit csinálok? A konzervgyár K—6-os üzemében most éppen pakolok. A norma elérhető, szeretnék sok pénzt keresni, mert egy év múlva már saját magamra leszek utalva. Mi lesz? Tálán albérlet — talán elmegyek a bátyámhoz Vácra — ki tudja? Nem tudom, hogy alakul a sorsom, de így nem könnyű. Tudom, vannak szüleim és mégsincsenek, és a tetejében még engem sújt a megvetés is. De élek... dolgozom, egyszer talán én is otthonra lelek... Elmondta: Abelovszky Etelka Feljegyezte: Gyarmati Klára A VITUKI jósvafői karszt­vízkutató állomásának mun­katársai immár hatodik esz­tendeje mérik különleges mű­szerekkel a cseppkövek növe­kedését. Az eddigi vizsgálatok során kimutatták, hogy föld­alatti „obszervatóriumuk­ban” a Vass Imre barlangban a felszínről leszivárgó csapa­déktól — amely meszet és más ásványi anyagokat tar­talmaz — a leggyorsabban a szalmaszálhoz hasonló függő cseppkövek, a sztalaktitok fejlődnek. Amennyiben ezek­ben a szalmacseppkövekben naponta két deciliter, huszon­öt keménységi fokú víz csu­rog át, úgy növekedésük eléri az évi öt-hat milliméter hosz- szúságot. így egy-egy hatvan centi­méter hosszú szalmacseppkő kialakulásához csupán száz esztendő szükséges. Ennél lé­nyegesen lassabb a sztalagmi- tok, a barlang „talpáról” fel­felé növő „kőgyertyák” fejlő­dési ideje, a mérések szerint egy méter magas állócseppkő kialakulásához négyezer évre van szükség. A kutatók sze­rint a leglassabban az oldal­cseppkövek növekednek. Ezek úgy alakulnak ki, hogy a le­csöpögő víztől keletkezett, szemmel nem látható buboré­kok zúzmaraszerűen úsznak a barlang levegőjében, majd a légáramlástól az oldalfalaknak csapódnak, s így jönnek létre a heliktikek, vagyis az oldal­cseppkövek. A mikroszkópos mérések szerint ezek évente csak századmillimétereket nö­vekednek. SZÚR Cegleden Május 24-én, délelőtt tíz órakor lép a zöld fűre egymás­sal csatát vívni a színészek és újságírók focicsapata. A ceglédi „vérre menő” küz­delem előre is izgalmasnak látszik, hiszen mindkét csapat felvonultatja „sztárjait”. Száznál több részvevője volt a minap a konzervgyári átve­vő értekezletnek — a tavalyi eredményeket és az idei terve­ket vitatták meg. Nyolcvan termelőszövetkezet küldte el képviselőit, hogy az idei gyümölcs-zöldségszállí- tást. előkészítsék. Az értekezlet után a gyár vendégül látta a megjelente­ket, majd üzemlátogatás kö- yette a közös ebédet. Megyei tanácstag fogadóórája Dr. Hídvégi Zoltán megyei tanácstag május 19-én, kedden délelőtt 8 és 9 óra között fo­gadóórát tart a városi tanács vb-termében. Interpelláció a tanácsülésen A tanácsülésen Grónai Ist­ván tanácstag interpellációt terjesztett elő, melyben a Ba- racsi úti termálkút vízlefolyá­sának étvezetését sürgette. Az interpellációra Pusztai Fe- benc, a műszaki osztály vezető­je válaszolt; a víz elvezetését azonnal megoldják, ha azt a víztároló Soki-gödrök vízszint­jenek esése lehetővé teszi. 100 éves jubileum AZ ELSŐ 10 ÉV ii. A következő tanévben véglegesen megvá­lasztották a tanári kart az iskolában. Pályá­zatot is hirdettek az állások betöltése tár­gyában. Igazgatóul dr. Tóth Mihály okleveles tanárt, s rendes tanítónőül Varga Ilona ok­leveles polg. iskolai tanítónőt választották meg. jgy az intézet rendelkezett annyi tan­erővel, hogy a II. osztály felállítása nem üt­között semmi akadályba. Ettől fogva az is­kolaszék az intézet közvetlen vezetését egy saját kebeléből választott, az úgynevezett „Fel­ső leányiskolái szakbizottság” által végezte, melynek első elnöke Szentpéleri Gyula volt. Az 1878/79-es tanévben a két osztályban ösz- szesen 26 tanuló kívánta továbbra is gyara­pítani tudását. Időközben azonban heten kimaradtak, s a tanév végén összesen tizenkilencen vizsgáz­tak. le. Az évnyitót szeptember 9-én tartották, a téli félévi szigorlatokat február 24—25-én, az évzárót pedig június 29-én. Több iskola­széki tag és szülő jelenlétében. A növendé­kek év közben a szegedi árvízkárosultak ja­vára egy tombolajátékot rendeztek, melynek bevételét a helybeli lap szerkesztőségének se­gítségével juttatták el Szegedre. Ettől kezd­ve az iskola fejlődése meggyorsult, annak el­lenére, hogy a tanulók létszáma ingadozott. A létszám folytonos változásának előidézője a következőkben rejlik. Elsősorban a paraszt és az iparos családból származó növendékek jártak a legrendszertelenebbül az iskolába. Őket szüleik a tavasz eljöttékor már nem engedték tovább tanulni. Ekkor szükség volt már minden kézre a földeken, a házi munkában. Ennek ellenére az érdeklődés habár lassacskán is, de egyre fokozódott. Az 1880. évben Filó Lajos református lel­kész elnöklete alatt újra alakult iskolaszék gondos felügyelete, s intézkedései igen nagy hatást gyakoroltak az intézmény további elő­rehaladására. Ebben az évben állították fel a tanári kar kezdeményezésére az ifjúsági könyvtárat. Állománya a tanév végén 91 kö­tetből állt. Gyarapítása egyrészt adományok útján, másrészt az évi segélyekből és a diá­koktól szedett 10—10 krajcár havi díjakból volt lehetséges. Az 1879—80-as tanévben először, a szegé­nyebb családból való diákokat ellátták szük­séges tankönyvekkel. A növendékek már kapják a havi értesítő könyvecskét, melyek­be magaviseletük, szorgalmuk és előmenete­lük fokozatait havonként bejegyezték a szü­lők értesítése végett. Megszületet a mai há­zirend őse is: az iskolai rendszabályzat. Fzt a tanári kar az iskolaszék jóváhagyásával dolgozta ki. A földrajzi, természettani, ter­mészetrajzi s rajztanszerek állománya jelen­tékenyen szaporíttatott és ezzel megvetették az iskolai szertár alapjait. A tanév folyamán levizsgázott 27 fő. A téli félévi szigorlatokat a rendes tanórákon az iskolaszéki tagok jelenlétében február máso­dikén, harmadikén, negyedikén tartották, az évzárót pedig az intézet saját helyiségeiben június hó 18-án. Ezzel lezárult egy olyan korszak, amely a szervezeti élet megszilárdulását hozta ma­gával, továbbá a népoktatás körének kiszé­lesedését. Azok a tanárok, akik mindezeknek megvalósításán fáradoztak már többen elköl­töztek ekkorra Nagykőrösről, s nem láthatták munkájuk gyümölcsét. Pesti László (Vége.) lepetésre mindössze 3:2 arányban maradtak alul a megyebajnokságban szereplő ceglédi honvédekkel szem­ben. Sulyok Zoltán Sousa, Kása Zsuzsa, Miklósi Péter és Papp Márta lép fel, kísér a Syrius, a Vox 68 együttes, a Pege-trió, Csik Gusztáv triója és a The Red Onions együttes. Beszédes számok Néhány soros statisztika az áruház forgalmáról. 1970 első négy hónapjában 9 millió 623 ezer forintot vásá­roltak el városunk lakói. Csak április hónapban 1 millió 200 ezer forint értékű ruhát és 738 ezer forint értékű cipőt vásá­roltak. E néhány szám is bi­zonyítja, hogy nagyon sokan köszöntötték a tavaszt új ru­hában. »a esi Bajnoki kézilabda-mérkőzések Gödöllői EAC—Nk. Építők 17:7 (11:4). Épí tők-nők: Matkovics — Bakonyi (2), Apró (5), Fehér, Horváth, Társi, Szabó M. Cse­re: Parragh, Bagi. Az Építők jól tartották ma­gukat mindkét félidő elején Gödöllőn. Az egyébként jó já­tékosokból álló és jó lövőerő­vel rendelkező egyetemiek keményen, időnként durván játszottak. Matkovics sérülése miatt a 20. perctől Szabó M. védett. ★ Nk. Toldi 1TSK ll—Abonyi TSZ SK 6:4 (2:2). Toldis nők: Steák — Cser- jési, Zoller, Nyitrai M. (2), Czédulás (1>, Plangár, Bújdo- só (3). Csere: Stifter, Kiss M. Játékvezető nem érkezett, s a két csapat beleegyezésével Kucher József vezette — tár­gyilagosan — a járási bajnoki női mérkőzést. A mezőnyben az abonyiak voltak a jobbak. A körösi csapat jól blokkolt és kevesebb helyzetét ügye­sen, jól kihasználta. Az ITSK-sok jól fogták a két gólveszélyes vendégjátékost, s ez döntött. ★ Április 30-án ajánlott levél érkezett a Kinizsibe, hogy a május 2-re tervezett Galga- hévíz—Nk. Kinizsi megyei bajnoki férfimérkőzést átte­szik 1-ére. Mivel a délutánra tervezett mérkőzésre nem ka­pott autóbuszt a körösi csa­pat, s nem is egyezett bele az új időpontba, táviratilag ér­tesítette az ellenfelet és a szö­vetséget a sportkör elnöksége, hogy a csapat nem utazik el. (Tudni kell, hogy előre kiírt kezdési időpontot csak a két érdekelt csapat közös kérésére és beleegyezésével lehet meg­változtatni.) ★ Járás] labdarúgó-bajnokság A nyitány május 2-án volt. Nk. Kinizsi II—Jászkarajenő 8:0. Az Élelmiszeripari Szak­középiskolásokból álló, tehet­séges csapat biztosan nyert. Abonyi TSZ SK II—Nk. Épí­tők 4:0. Az első csapatbeliek­kel megerősített hazaiak job­bak voltak a még összeszokat- lan, egészen fiatalokból álló körösiek ellen. ★ Nk. Élelmiszeripari Szak- középiskola—Bp. Bercsényi Élelmiszeripari Szakközépis­kola 5:1 (2:0). Tizenhat csapat kieséses rendszerben méri össze erejét ezen a területen a Mezőgaz­dasági és Élelmezésügyi Mi­nisztériumhoz tartozó iskolák bajnokságában. A körösiek a fővárosban: Kocza (Major) — Roszik, Kovács I, Flack, Ar- gat, Tilki, Fazekas, Borsai, Molnár, Tóth (Fekete), Ko­vács II (Gorzás) összeállítás­ban jóiramú mérkőzést vívtak és erőnlétben, taktikában és technikában is jobbat nyúj­tottak ellenfelüknél. Góllövő: Molnár (4) és Tilki. Jó: Tilki (a mezőny legjobbja), Flack, Roszik, Argat, Molnár. Sulyok Zoltán

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents