Pest Megyi Hírlap, 1970. május (14. évfolyam, 101-126. szám)

1970-05-15 / 112. szám

<*1131 MEGYEI s^tiríap 1970. MÁJUS 15., PÉNTEK Ülést tartott a Magyar Nők Országos Tanácsa (Folytatás az 1. oldalról.) anyák éjszakai foglalkozta­tásának csökkentése, a mun- Kabérek között még tapasz­talható indokolatlan különb­ségek megszüntetése, a veze­tői készséggel rendelkező nők rátermettségüknek meg­felelő alkalmazása, szakmai képzésük fokozott biztosítá­sa. Intézkedések születnek a nők egészségének további védelmére, fejlesztik a szol­gáltatásokat, bővítik azok­nak a cikkeknek gyártását, amelyek megkönnyítik a nők háztartási munkáját. Fokoz­zák a bölcsődék, óvodák, napközi otthonok építését, kor­szerűsítését, javítják a több- gyermekes családok, s a gyer­mekeiket egyedül nevelő nők anyagi helyzetét. A jövőben az állami vállalatok és szö­vetkezetek részére adomá­nyozható kiváló cím, vala­mint a vándorzászló oda­ítélésénél mérlegelik azt is, hogy a dolgozó nők munka- feltételeinek, szociális hely­zetének és életkörülményei­nek javításában — önálló kezdeményezéssel, saját erő­forrás felhasználásával, bel­ső szervezési intézkedésekkel — milyen eredményt értek el. Erdei Lászlóné ezután be­számolt arról, hogy a SZOT a közeljövőben plenáris ülé­sen vitatja meg a nők körében végzendő feladatokat. A Ha­zafias Népfront országos, bu­dapesti, megyei, városi és köz­ségi bizottságai mellett női munkabizottságokat hoznak létre, amelyek a nők speciális kérdéseivel foglalkoznak majd. A Hazafias Népfront bizottsá­gai az év végéig minden szin­ten megtárgyalják a határoza­tot, és kidolgozzák a helyi fel­adatokat. A szövetkezetekben és szö­vetségeiben is létrejönnek a nőbizottságok, hogy minden szinten biztosíthassák a nők érdekvédelmével összefüggő tennivalókat. A Kommunista Ifjúsági Szövetség most ké­szíti előterjesztését vezető tes­tületé elé. Mint a beszámoló rámuta­tott: nyilvánvaló, hogy a ko­rábban alkalmazott és helyes­nek bizonyult szervezeti konst­rukció már nem tudja úgy szolgálni a megoldásra váró feladatokat, ahogyan az élet megkívánja. Mindinkább sür­gető követelmény, hogy a nők élet- és munkakörülményeivel, nevelésével stb. ott foglalkoz­zanak — és a felelősséget is ott vállalják —, ahol a nők él­nek, dolgoznak. Erdei Lászlóné ezután a végrehajtó bizottság nevében előterjesztette a Nőtanács jö­vőbeli tevékenységére és mű­ködésére vonatkozó javaslatot. Hangsúlyozta: mivel a külön­böző politikai szervezetekben széles körűen kiépül a nőbi­zottságok rendszere, a párhu­zamos munka elkerülése vé­gett megszűnnek a budapesti, megyei, járási, városi, kerüle­ti és községi nőtanácsok. A nőtanácsok feladatait a külön­böző tömegszervezetek és moz­galmak folytatják tovább. A nőtanácsok vezetői és aktivis­tái a szakszervezetekben, a Hazafias Népfrontban, a szö­vetkezetekben, a Vöröskereszt­ben, illetve a KISZ-ben vég­zik tovább társadalmi munká­jukat. A Magyar Nők Országos Tanácsa tevékenységére — mint önálló országos testület működésére — a továbbiakban is szükség van, hogy figyelem­mel követhesse a nők politi­kai, kulturális színvonalának fejlődését, közéleti aktivitását, élet- és munkakörülményeinek alakulását. A jövőben is aján­lásokat és javaslatokat ter­jeszt a párt- és az állami szer­vek elé, felhívja a figyelmet a megoldásra váró feladatokra. Továbbra is megjelenteti ki­adványait; részt vesz a közvé­lemény tájékoztatásában. A Magyar Nők Országos Taná­csa képviseli a nemzetközi fórumokon a magyar nőtársa­dalmat, eleget tesz a nemzet­közi demokratikus nőszövetség tagságával járó kötelezettségé­nek, fejleszti és szélesíti a ma­gyar nők nemzetközi kapcso­latait. A Varsói Szerződés tagállamai honvédelmi miniszterei bizottságának üléséről A Varsói Szerződés tag­államai honvédelmi minisz­terei bizottságának üléséről a régebben elfogadott döntésnek megfelelően ez év májusában, Szófiában megtartják a Varsói Szerződés tagállamai honvé­delmi miniszterei bizottságá­nak ülését. Az ülésen meg­vitatják a Varsói Szerződés­hez tartozó országok védelmi ereje további növelésének kérdéseit. PHENJAN VÁROSNÉZÉS A Hazafias Népfront Orszá­gos Tanácsának és az Országos Bóketanácsnak Kisházi Ödön, az Elnöki Tanács helyettes el­nöke vezette küldöttsége má­jus 12-én udvariassági látoga­tást tett Kang Rjang Uknál, a KNDK Legfelsőbb Népi Gyűlése Elnökségének alelnö- kénél. Jelen volt Sebestyén Tanácskoztak a kiváló munkások (Folytatás az 1. oldalról.) vette. Többen javasolták: a kiváló dolgozó jelvényt kap­hassa meg minden erre mél­tó munkatárs s ne szabjon határt az előre meghatáro­zott keret, és kérték a több­szörös szocialista brigádok magasabb anyagi és erköl­csi elismerését is. A baráti találkozón felszó­lalt Lendvai István, az MSZMP Pest megyei Bizott­ságának titkára is. Elmondot­ta, hogy a műszaki színvonal fejlesztésében már tapasztal­ható a Pest megyei válla­latoknál előrelépés. A ter­melékenység fokozását vi­szont hátráltatja, hogy egyes vállalatoknál létszámhiány­nyal küzdenek, másutt pedig felesleges emberek is van­nak. A másik igen nagy gond a fluktuáció. Egy-egy ember állásváltoztatása nem kevesebb, mint 10 ezer fo­rintba kerül a vállalatok­nak. A munkaerővándorlás megakadályozásának egyik leghatásosabb módja, ha a törzsgárdatagokat az eddigi­eknél is jobban megbecsülik. A vállalatok vezetőinek bátrabban kell bérezni a tényleges teljesítményt, mert igy megakadályoz­hatják kiváló szakembe­reik távozását. Lendvai István felszólalá­sában beszélt arról is, hogy a fizikai dolgozók munkaverse­nye csak akkor lehet ered­ményes, ha a vállalatok gaz­dasági vezetői is — a felté­telek megteremtésével — se­gítséget nyújtanak dolgo­zóiknak a nemes vetélkedő­ben. A termelékenység nö­velésében — a műszaki szín­vonal mellett — nagy szere­pe van a munkások hangu­latának is. Ha az emberek azt látják, hogy megbecsülik te­vékenységüket, sokkal na­gyobb teljesítményre képe­sek, mint egyébként. A vitát Palotás Károly fog­lalta össze, majd a baráti ta­lálkozó kultúrműsorral zá­rult. FELVESZÜNK SEGÉD-GÉPKOCSIVEZETÖKET budapesti telephelyre, gyakorlat nélkül. Előnyben részesülnek a katonaságtól leszerelt autójavító szakmabeliek. Ugyanitt gyakorlattal rendelkező GÉPKOCSIVEZETŐKET es RAKODÓMUNKÁSOKAT is felveszünk Budapest különböző kerületeiben levő telepeink és kirendeltségeink részére. Jelentkezés: ÉPÍTŐIPARI SZÁLLÍTÁSI VÁLLALAT 1. sz. Szállítási Üzemegysége Budapest III., Zay utca 1-3. Forgalmi iroda. Jenő, hazánk phenjani nagy­követe is. A magyar küldöttség tisz­teletére együttes díszvacsorát adott a Koreai Demokratikus Hazafias Egységfront Köz­ponti Bizottsága és a Koreai Békevédelmi Nemzeti Bizott­ság. Jelen volt Li Dzong Ok, a Koreai Munkapárt Politikai Bizottságának tagja, a minisz­tertanács elnökhelyettese. Május 13-án délelőtt a ma­gyar küldöttség megtekintette a ' phenjani népgazdasági ki­állítást és a forradalmi múzeu­mot 8 545 561 főre emelkedett 1970 elejére Ghana lakossága. Az elmúlt négy évben az or­szág lakossága 600 000 fővel gyarapodott. Péter János fogadta Aldo Morét (Folytatás az 1. oldalról.) ro jelenlegi magyarországi látogatása lényegében an­nak a kedvező fejlődésnek jelentős állomása, amely az utóbbi évek során a két or­szág viszonyában megmutat­kozott. A tárgyalásokon különösen az európai biztonsággal és az európai biztonsági érte­kezlet összehívásával kap­csolatos kérdésekre fordítot­tak nagy figyelmet. Kölcsö­nösen informálták egymást kormányaik elképzeléseikről, s az e témában folytatott két- és többoldalú megbeszé­lésekről. Kicserélték nézetei­ket a nemzetközi helyzet két olyan kérdéséről is, amelyek napjainkban még a korábbi­nál is súlyosabb veszélyt je­lentenek a világbékére: a közel-keleti válságról és az indokínai helyzetről. A tárgyalások során érin­tett egyes — a kétoldalú kap­csolatok körébe tartozó — kérdésekről a két küldöttség szakértői további eszmecse­rét folytatnak. ISMÉT elhalasztják a He­yerdahl norvég kutató vezette RÁ II. expedíció indulását. Az ok ezúttal az, hogy Heyer­dahl még nem fejezte be a könyvét a RÁ I. útjáról, s ki­adója figyelmeztette, ha a kézirat leadása előtt tengerre száll, a közzététel akár egy­éves halasztást is szenvedhet. AUSZTRIA SEMLEGESSÉGE ÉS ÖNÁLLÓSÁGA Tizenöt éves az osztrák államszerződés Tizenöt esztendővel ezelőtt jelentek meg a négy nagyha­talom külügyminiszterei a Bel- vedere-palota erkélyén az ün­neplő bécsi tömeg előtt. Hosz- szú évek nehéz tárgyalásai után létrejött az osztrák állam­szerződés. Ezt követően —mi­után az összes megszálló ha­talmak katonái kivonultak Ausztria területéről — a nagy­hatalmi megegyezésnek meg­felelően az osztrák parla­ment alkotmányba iktatta Ausztria örökös semlegességét. Jelentős történelmi esemény volt ez, már csak azért is, mert ez volt az első eset ar­ra, hogy a Hitler-ellenes koa­líció vezető hatalmai tárgyalá­sok során megoldottak egy rendkívül nehéz és bonyolult európai problémát. Rendkívüli jelentősége volt az osztrák ál­lamszerződésnek és az örökös semlegesség ebből fakadó dek­larációjának azért Is, mert Európa e fontos pontján stra­tégiailag és politikailag meg­nehezítette az imperializmus agresszív politikájának érvé­nyesülését. Ausztria nem vált európai feszültséggóccá. Ép­pen ellenkezőleg: alkalmat és lehetőséget kapott arra, hogy az európai stabilitás egyik fon­tos alkotóelemévé váljék. Az osztrák államszerződés és Ausztria örökös semlegességé­nek kinyilvánítása a legna­gyobb mértékben megfelelt Magyarország nemzeti érdekei­nek. Szélesebb, internaciona­lista értelemben pedig a Szov­jetunió és a szocialista világ érdekeinek is. Ez a magyará­zata annak, hogy az eltelt ti­zenöt év során a Szovjetunió es a szocialista országok — kö­zöttük Magyarország — a nemzetközi vitákon mindenkor a leghatározottabban kiálltak az osztrák örökös semlegesség szigorú betartása mellett. Ilyen nemzetközi viták vol­tak és vannak ma is. Az el­múlt másfél évtizedben az osztrák kormányok mindegyi­ke hivatalos kormányprogram­jában ismételten megerősítette az ország semlegességét. Poli­tikai és katonai vonatkozás­ban következetesen el is kerül­ték a semlegesség alapjainak megsértését. Más a helyzet azonban gaz­dasági téren. Ausztria ugyan az Európai Szabad Kereskedel­mi Társulás, az EFTA-tagja, gazdasági kapcsolatai azonban elsősorban mégis a Közös Piac­hoz és ezen belül Nyugat- Németországlioz fűzik. A nyu­gatnémet tőke befolyása Ausztriában az azóta elteli időszakban is erőteljesen nö­vekedett. Az osztrák államszer­ződés kifejezetten megtiltja, hogy Ausztria részt vegyen olyan zárt politikai csoporto­sulásban, amelynek Németor­szág (ebben az esetben az NSZK) is tagja. Az osztrák lö­kés körök egy része, nyugat­német támogatással már évek­kel ezelőtt íelvetevte a Közös Piachoz való csatlakozás, il­letve társulás valamilyen for­májának tető alá hozását. A Szovjetunió és a szocialista or­szágok mindannyiszor felhív­ták a figyelmet arra, hogv ez ellentétes az osztrák államszer­ződés rendelkezéseivel és ve­szélyt jelent Ausztria örökös semlegességére. Márpedig ez az európai oiztonság veszélyez­tetését is jelentené! Ausztria olyan körülmények között lépi át semlegességének másfél évtizedes határkövét, amikor — a második világhá­ború óta először — Kfei&ky kancellár vezetésével szociál­demokrata kormánya van. iytt4-ben Kreisky (még külügy­miniszter korában tartott bu­dapesti előadásán) kifejtette: „Személy szerint a semleges­ségét olyan alapelvnek tekin­tem, amely Ausztria történelmi, földrajzi és gazdasági helyze­tének teljesen megfelel.” Az új kormány időszakában is varható, hogy politikai és ka­tonai szempontból ez a szel­lem érvényesül. Kirchsläger új osztrák külügyminiszter első nyilatkozatában kijelentette: „Az új belpolitikai helyzet semmilyen formában nem nyújt ösztönzést az osztrák külpolitikai megváltoztatására. Külpolitikánk folytonossága továbbra is az államszerződés­ben leszögezett örökös semle­gesség elvén nyugszik. Ez az elv a jövőben is mértékadó lesz.” A nyilatkozatok ily módon azt jelentik, hogy Ausztria ál­talános külpolitikai vonala le­hetőségei ad a Szovjetunióval, a szocialista országokkal, s köztük a szomszédos Magyar- országgal fenntartott kapcsola­tok és együttműködés szoro­sabbá és barátibbá tételére. A szocialista országok készen állnak e lehetősegek kihasz­nálására. Ugyanakkor meg kell állapítani azt is, hogy a Közös Piac és Ausztria viszo­nyának a problémái továbbra sem tisztázottak. Az új kül­ügyminiszter nyilatkozata is utal arra, hogy osztrák részről tovább folyik „a közeli kap­csolatok keresése” a Közös Piaccal. A szocialista országok szemében ez a „kutatómunka” kétségtelenül zavaró tényező. Az államszerződés tizenötödik évfordulóján abban a remény­ben köszöntjük á szomszédos Ausztriát, hogy Kreisky kancellár kormánya, Kreisky külügyminiszter hat évvel ez­előtti szavainak szellemében cselekszik: „Minél inkább alapelvünk a semlegesség, an­nál erősebb lesz Ausztria helyzete Európában, annál szi­lárdabb lesz az önállóságunk.” Ez a szocialista országok ér­deke és kívánsága is. Ami a hírek mögött van: Magyar gazdasági küldöttség Dél-Amerikában Néhány dél-amerikai országban kedvező kilátások nyíltak gazdasági kapcsolataink fejlesztésére. A lehetőségek tisztázása és megállapodások megkötése céljából Vályi Péter pénzügymi­niszter vezetésével magyar gazdasági küldöttség Peruba, Bolí­viába és Venezuelába utazott, hogy ott tárgyalásokat folytas­son. ban, hogy a kormány 1969 jú­niusában megkezdte a földre­form végrehajtását, szeptem­ber elején pedig Peru átvette az International Petroleum Company amerikai olaj mono­pólium minden vagyonát. Peru egyébként fejlődésnek indult agrárország, amely vi­lággazdasági jelentőségű bá­nyászattal is rendelkezik. Bá­nyatermékei között a kőolajon kívül a vas-, a réz- és ólomérc is megtalálható. A ritka fémek közül wolframot, antimont és uránt bányásznak Peruban. Feldolgozóiparára a textil-, élelmiszer- és a faipar jellem­ző. Különösen jelentős a hal­konzerv- és halliszttermelés. Ennek megfelelően iparcikk­szállításainak ellenértékéként Peruból eddig elsősorban hal­lisztet vásároltunk, a jövőben érceket, kávét és egyéb perui árukat is kívánunk behozni. Az 1,3 millió négyzetkilo­méter kiterjedésű és csaknem 13 millió lakost számláló Peru az Andok legmagasabban fek­vő országa, az inkák egykori birodalmának szíve volt. Az egyenlítőtől délre, a Csendes­óceán partján terül el. Lakos­ságának csaknem fele még ma is indián, a többi főleg mesz- tic és spanyol származású kreol. Az utóbbi években Peru éle­tében jelentős változások tör­téntek. Az Egyesült Államok befolyása ellen egyre nagyobb j arányokat öltött a munkások és parasztok harca A társadalom erjedésének nyilván döntő szerepe volt ab­Bolívia ta jellegű harc, és napirendre került a földreformnak, a bá­nyatársaságok államosításá­nak és a közélet demokratizá­lásának a kérdése, amelyet megújuló fegyveres harc kí­sért. A jelenlegi kormány fel­adatának tekinti a gazdasági élet fejlesztését, a földreform végrehajtását és az ország ter­mészeti kincseinek államosítá­sát. Napirendre tűzték a dip­lomáciai kapcsolatok rendezé­sét a szocialista országokkal. Magyarország az elmúlt he­tekben emelte nagyköveti szintre kapcsolatait Bolíviával. Bolívia a mezőgazdaság és ipar tekintetében elmaradott ország, bányászata azonban je­lentős, a bányászatból szárma­zik a nemzeti jovedc’-m 70 százaléka. A legfontosabb ás­ványkincsei a vasércen és a kőolajon kívül a wolfram, az intimon, az ólom, a bizmut és a réz. Május 4-én magyar—bolí­viai államközi tárgyalások kezdődtek La Pazban, az or­szág fővárosában. Vályi Péter jelenlegi látogatása alkalmá­ból több kormányközi megál­lapodás aláírása várható. I Venezuela A hazánknál mintegy tizen- kétszerte nagyobb, négy és fél millió lakosú Bolívia Dél-Ame- rika közepén fekszik. Az or­szág lakóinak több mint fele indián, a többi mesztic, kreol és európai. A második világ­háború után Bolíviában is ki­bontakozott az antiimperialis­■ Feicetejwn Kőolaj ^ Földgáz lUiUinEjj A Vas A magyar küldöttség dél­amerikai útja során felkeresi a Dél-Amerika legészakibb ré­szén, a Karib-tenger térségé­ben elterülő, 9,7 millió lakosú Venezuelát is. Az ország la­kóinak kétharmada mesztic. Venezuela gyengén fejlett és a külföldi tőkétől függő gazda­sági életének alapja a bányá­szat, elsősorban a kőolajter­melés. Az államháztartás be­vételeinek 75 százaléka az olajtársaságok adóiból és egyéb fizetési kötelezettségeiből származik. A feldolgozóipar vezető ága az olajfinomítás és a földgázbázisra épített műtrá­gyagyártás. Látogatása során küldöttsé­günk Caracasban megbeszélé­seket folytat a venezuelai gaz­dasági és politikai élet veze­tőivel. y—1

Next

/
Thumbnails
Contents