Pest Megyi Hírlap, 1970. május (14. évfolyam, 101-126. szám)
1970-05-13 / 110. szám
VUÄ« PROUTÍBJJU, ESYESÖUEItt» A világ ipari termelésének egyharmaáa Súlyos támadás Libanon ellen Schatnann és Ky: Két érdekes nyilatkoztat Varsóban kedden megnyílt a KGST ülésszaka, amelyen a tagországokat a kormányelnökök vezette delegációk képviselik. Képünkön Jozcf Cyrankiewicz lengyel miniszterelnök megnyitja az ülésszakot. A föld területének 18 százalékát foglalják el a KGST- országok, bennük él a világ lakosságának 10 százaléka, ezek az országok a világ termelésének mintegy egyhar- madát adják — írja a többi között a Szocialisztyicseszkája lndusztrija című szovjet lap abból az alkalomból, hogy kedden Varsóban megkezdődött a KGST miniszterelnöki szintű értekezlete. A lap arra is rámutat, hogy a KGST- tagországok előzetes konzultációk és a lehetőségek hoszS7.ii távú felmérése alapján valósítják meg az 1971—75-re szóló tudományos és technikai fejlesztési tervek koordinációját. Érthető, milyen rendkívüli érdeklődés kíséri világszerte, de különösen az érintett országokban a KGST Varsóban folyó mostani ülésszakát. A közel-keleti övezetben nagyszabású hadműveletekre került sor Libanon földjén, ahová több mint száz izraeli harckocsi hatolt be, hogy úgymond — „megsemmisítsék az arab gerillák támaszpontjait, katonai felszereléseket zsákmányoljanak és arab gerillákat ejtsenek foglyul”., A libanoni hadsereg — Szíriái és iraki támogatással — sikeresen szállt szembe a támadókkal, számos harckocsit és repülőgépet is megsemmisített. Libanon egyébként a támadás miatt panaszt emelt a Biztonsági Tanácsnál is. Nem kell különösebb jóstehetség előre látni, hogy a Biztonsági Tanács — amely kedd este már össze is ült — minden bizonynyal elítéli majd a Libanon ellen intézett izraeli támadást, hiszen ez megsértése a Biztonsági Tanács által elrendelt tűzszünetnek, és minden tekintetben éppen az ellen a szellem ellen van, amelyben a Biztonsági Tanácsnak •a közel-keleti rendezésre vonatkozó emlékezetes 1967. november 22-i határozata fogant. A francia külügyminiszter érdekes állásfoglalásáról érkezett jelentés. Schumann kifejezetten sajnálatosnak tartja, hogy az USA Vietnamról Laoszra és újabban Kambodzsára is kiterjesztette beavatkozását, és megállapította, hogy „az út, amelyre az Egyesült Államok lépett, hosszabb távon hátrányosan érinti érdekeit Ázsiában, és árt presztízsének”. A napnak még egy érdekes nyilatkozata Ky tábornoktól származik. Ellentétben Nixon- nal, aki az amerikai csapatok Kambodzsából való végső kivonási időpontját június 30- ban jelölte meg, a saigoni rezsim alelnöke újságírók előtt kijelentette, hogy az USA csapatai e dátum után Is Kambodzsában maradnak. Kinek higgyen a világ: Kynek vagy Nixonnak? Hitelét már mindkét politikus eléggé alaposan eljátszotta. PEST MEGYEI AZ MSZMP PEST MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TAKÁCS LAPJA XIV. ÉVFOLYAM, 110. SZÁM AI!.\ 80 FILLER 1970. MÁJUS 13., SZERDA BECS - SALT 75 perc ötnapos szünet után, kedden délelőtt 11 órakor a bécsi szovjet nagykövetség épületében isimét összeült a stratégiai fegyverek korlátozásáról folyó megbeszéléseken részt vevő szovjet és amerikai küldöttség. Mint ismeretes, a két küldöttség felváltva, hol a szovjet, hol az amerikai nagykövetség épületében találkozik. A keddi ülés 75 percig tartott. Kozmosz 344 A Szovjetunióban föld- körüli pályára bocsátották a Kozmosz 344 jelzésű mesterséges holdat. Nagyüzemi kísérleti telep a gödöllői arborétum KONCENTRÁLT KUTATÁSOK AZ ERDÉSZETBEN Kedden a Magyar Tudományos Akadémián dr. Gergely István mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszterhelyettes megnyitotta az erdészeti tudományos ülést, amelyen az ország különböző vidékeiről 300 szakember vett részt A miTóra kerül Berci és Tücsök TERMOSZTARTÁLY, VÍZIBICIKLI Nem tudni, hogy Berci és Tücsök, vagy az őket világra bábáskodó váci hajógyáriak várják-e jobban a pillanatot: tóra száll a zöldre és pirosra festett két jármű. A városligeti vizen mutatkoznak be. Kis méretű katamaránok, két oldalkocsi szélességű és egy oldalkocsi hosszúságú, duplatörzsű kishajók. Motor hajtja majd a víz tükrén, kellemes hajókázást biztosítva két utasának. Vízre való újdonsága lesz a hajógyárnak a készülő vízibicikli is. Hogy pontosan milyen, s mennyivel ügyesebb, szebb kivitelű a Balatonon már ismert elődeinél, az az elkövetkező hetekben derül ki. Az alumíniumipar friss érdekességei közül a két katamaránt viszont láthatjuk a Budapesti Nemzetközi Vásáron. Egyre több konténer, zárható szállító alkalmatosság készül itt. Hajóipartól a közúti forgalomig mindenütt növekvő mértékben számítanak a gyorsan terjedő új eszközökre. Most termoszkonténerek előállítására is sor került. _ A kettős fémfalú, hőszigetelő anyaggal védett tartály bor, ecet, tej és más folyadékok befogadására alkalmas, s azt akár hidegen, akár melegen hosszú időn át alig változó hőmérsékleten tartja. így ha egy-egy tejgyűjtő vagy feldolgozó üzemben a megfelelő, baktériumok szaporodását akadályozó hidegre hűtik az italt, azt néhány óra után hasonló hidegen fejthetik át kannákba, tartályokba, vagy üvegekbe. t gy. niszterhelyettes elmondotta, hogy az élelmiszer- és fagazdaságban nagy jelentőségű témák megoldására koncentrálták a kutatóerőket. Dr. Keresztes Béla, az Erdészeti Tudományos Istézet igazgatója előadásában rámutatott: az utóbbi ötven évben 3,5 millió köbméter fát termeltek ki átlagosan évente, 1970-ben ennek a mennyiségnek kétszeresét, 7 millió köbméternyit vágnak ki. Ezt az eredményt a 310 község határában csaknem hatezer hektáros kísérleti területen működő tudományos kutatók is elősegítették. A kis parcellákról ma már egyre Inkább nagyüzemi körülmények közé viszik a kísérleti anyagot, a nagyüzemi próbákat újabban egy-egy erdészeti kerületnek megfelelő nagyságú területre koncentrálják. Ilyen terület például a gödöllői arborétum, a zalaerdői fenyőkísérleti telep és a lillafüredi kísérleti bázis. Az igazgató megállapította: a kutatók felmérései egyöntetűen azt bizonyítják, hogy az erdők termőképessége ma még koránt sincs kihasználva. Még (Folytatás a 2. oldalon.) Ma érkezik Budapestre Aldo Moro olasz külügyminiszter Mint ismeretes, Péter János külügyminiszter meghívására ma hivatalos látogatásra hazánkba érkezik Aldo Moro olasz külügyminiszter. Magyarországi utazására az eredeti tervek szerint február első felében került volna sor, a látogatást azonban akkor — az olasz kormányválsággal összefüggő tárgyalások miatt — későbbi időpontra halasztották. Moro magyarországi útját és itt folytatandó tárgyalásait élénk nemzetközi érdeklődés előzi meg. A második világháború befejezése óta olasz külügyminiszter még nem tett látogatást Magyarországon. A két állam között kialakult élénk kulturális .csereviszony mellett, a reálisabb politikai és gazdasági kapcsolatok megteremtése felé az első lépést Szilágyi Béla magyar külügyminiszter-helyettes 1969 októberében tett látogatása jelentette. Ekkor írták alá a magyar—olasz konzuli egyezmény ratifikációs okmányait. Az 54 éves Aldo Moro — aki fiatalon, már 24 éves korában a büntetőjog tanára volt a bari egyetemen — politikai pályafutását is korán kezdte: a fasizmus éveiben a katolikus diákszövetség elnöke volt, majd a katolikus főiskolások szövetségét irányította. A második világháború után hamarosan a politikai élet első vonalába került: a kamarának — tehát az olasz parlament alsóházának — 1948 óta tagja, s 1953-ban már a keresztény- demokrata képviselőcsoport elnöke. A kormányba 1949- ben került külügyi államtitkárként. 1955-től négy éven át volt — előbb igazságügyi, majd oktatásügyi miniszter, 1959 márciusában Fan- fanitól vette át pártja politikai főtitkárának tisztét, hogy ketten együtt / elindítsák a kereszténydemokráciát, az úgyne- vezett „nyitás balra” jelszava alatt egy új politikai úton. Aldo Moro 1963-ban az akkori középbalkormány miniszterelnöke volt. Különösen, az utóbbi éveikben, nem utolsósorban a rendkívül erősen fejlődő olasz ipar képviselőinek ösztönzésére is, bizonyos változás észlelhető az olasz kormány külpolitikájában. Erre utal „az évszázad üzlete”, a Fiat Müvek és a szovjet ipar nagy horderejű megállapodása, s a magyar—olasz kereskedelmi kapcsolatok örvendetes kiszélesedése is. i A Budapesten 1969. november 15-én aláírt hosz- szú lejáratú, 1974. december 31-lg érvényes, ma(Folytatás a 2. oldalon.) SZÁZEZER TONNA KŐ Vizes' bányászok BŐVÍTÉS 84 MILLIÓÉRT Fotel nagyságú köveket szakítanak le a hegyből a duna- bogdányi kőbánya munkásai. Az idén 14 millió forintnyi kő kerül ki a bogdányi bányá' bői, súlyra mérve 250 ezer tonna. A termés útja onnan a dunai „tutajokra” vezet, s vagy a víz mélyére kerül — például „sarkantyúnak” vagy a parton véd az árvíz ellen. A kemény kő az ország két bányájából kapható csak. (A Véget ért a Lenin-centenáris ülésszak az Akadémián Kedden a Magyar Tudományos Akadémia dísztermében korreferátumokkal folytatódott az Akadémia és az MSZMP Központi Bizottsága Társadalomtudományi Intézetének a Lenin-centenárium alkalmából megrendezett ülésszaka. Az első előadó, Tökei Ferenc. az Akadémia filozófiai intézetének igazgatója Lenin és a kulturális forradalom című témáról tartott korreferátumot. Pál Lénárd, az Akadé(Folytatás a 2. oldalon.) Nyitás 10 nap múlva BNV + Tíz nap múlva nyílik meg a BNV, de máris nagy a forgalom a vásárváros területén. Óriási camionkocsikban érkeznek az áruk, csinosítják, dekorálják a kiállítóhelyiségeket. Több ország pavilonjában szerelik már a gépeket, megérkeztek a bemutatandó gépkocsik is. másik bánya Tokajban van.) Ä kőhalmazok speciális célt szolgálnak — csupán a „vizesek*1 használják. Nekik pedig nagy szükségük van rá: A Közép- Dunavölgyi Vízügyi Igazgatóság bányájától például 400 ezer tonna, mintegy 25 ! millió forint értékű követ igényelnek . az ország vízügyi igazgatóságai. A bánya fejlesztésére már meg is születtek a tervek, melyeknek megvalósítása 84 millió forintba kerül. Uj szintet nyitnak, egy olyan útvonalat építenek a bányától a Dunáig; amely felüljáróval keresztezi a 11-es utat. Létesítenek egy Duna-parti rakodót, felújítják a szállítógépeket, osztályozógépeket hoznak, önként adódik a kérdés: miért van szüksége egy bányára, miért költ ilyesmire egy vízügyi igazgatóság, hiszen profiljukhoz a vízellátás, a belvízrendezés, az öntözés, árvédelem tartozik inkább — ami jellegénél fogva messze esik a bányászattól. Mindez igaz. De a „segíts magadon” sem haszontalan módszer, ebben az esetben pedig egyenesen üdvös. Mert hol is juthatna ilyen minőségű kőhöz a vízügy? Magyarországon sehol, legfeljebb külföldről — valutáért. S ezek a kövek nem kisebb dologra hivatottak, mint a Duna-part védelmére, mint az árvíz elleni védekezésre, mint a hajók biztonságos közlekedésének szolgálatára. S mindez nem haszonta-* lan. Még akkor sem, ha furcsa dolog „vizes” bányászokról beszélni. M
