Pest Megyi Hírlap, 1970. április (14. évfolyam, 76-100. szám)
1970-04-24 / 95. szám
PEST M ECV s~Miríap 1970. ÁPRILIS 34., FENTEK Hangszórók és dobozok A székesfehérvári rádió- és televíziógyár rekonstrukcióval újjáépített hangszóróüzemében az idén a tavalyinál tíz százalékkal több, ösz- szesen nyolcszázezer különböző hangteljesítményű és nagyságú hangszórót gyártanak. A tavalyihoz képest megháromszorozzák a hangdobozgyártást. 42 000 hangdoboz készül az idén a Videotonban, amelynek kétharmadát exportra küldik. Logarléces politikusok NÉHÁNY NAPJA régi szervezett munkással, egyik legnagyobb hazai üzemünk korábbi üb-elnökével, magas országos tisztségek viselőjével beszélgettem a 25 esztendő emlékeiről. Sok emlék tolakodik előtérbe egy ilyen interjú során- a régi napok, amelyek nem hoztak mindig azonnal tisztázott állásfoglalásokat és bizony balfogásokat is el kellett könyvelni, megkövetelik a maguk helyét. így mondta el a régi szakszervezeti vezető, hogyan vezették ki annak idején a nagyüzemből az egyik legtehetségesebb és később (más üzemben, más vezető poszton) tehetségét és alkotókedvét újra bebizonyító főmérnöküket a gyáriak az 1946—47-es évek egy elhamarkodott pillanatában. Az ember leír nagy szavakat: politikai éretlenség, nem tökéletes tisztánlátás, osztályelfogultság; mert ezeket is emlegetni lehet az idézett esetben. Még bizonyos adag demagógiát is. Hanem mindenféle elfogultságon és demagógián túl, hibás agitációs szemponton túl egyvalami kétségtelen valóság volt. A munkásoknak az az érzése, benyomása, emléke, hogy az a főmérnök — lehetett a világ legrendesebb embere különben — a régi világ embere volt. Miért? Mert pozíciójánál, üzemi súlyánál fogva, ha egy árva szót nem mondott is esetleg a Horthy-rendszer belső politikai vitái idején és egyetlen egy nyilatkozatot sem hallhattak tőle, s magatartása. irányító szerepe mindenkinek azt sugallta: ez az ember politikailag egyértelműen a rendszerhez trtozik, amely ilyen fontos pozíciót ad neki. Lehet, hogy csak logarléce volt — abban a nagy gyárban marsallbotnak látszott. Politikai jelképnek. Ö: politikusnak. logarléccel. Fordítsuk meg a jelképet. Tegyük a mai helyére. A műszaki vezető nálunk és ma is logarléces politikus. Ha akarja. ha nem. Nincs — ha a bérlisták szerint van is — „szakvezetés’ és „függetlenített politikai vezetés”. Pontosabban az utóbbi lehetséges, de — a politikáid', függetlenített műszaki vezetés nem. KÉPZELJENEK EL példán (nem nehéz, mert nálunk ilyen sok van) egy hatalmas beruházást Milliárdos értékeli születnek, az üzem működési két. három vagy öt év múlva a népgazdaság teljesítőképességének nagyarányú növeléséi teszik majd lehetővé, a gyái — mondjuk — három-ötezei embert foglalkoztat, egy égés: vidék átalakulásának egyil bázisa. Tőle függ a foglalkoztatottság, tehát — hogy milyen a keresetek növekedése a távolra utazások arány: mennyire csökken, mennyivé lesz kevesebb ingázó. Ettől ; képzeletbeli művektől — füg{ egy sor, vele kooperáló üzen termelése, nyeresége, ötnyolcezer további ember keresete, hangulata, a terveinkről népgazdaságunkról, politikánkról alkotott véleménye. Tessék most ezek után fejet rázni arra a kérdésre, politikai tisztség-e ezen a beruházáson a műszakiak, az irányítók munkája? Vegyünk egy másik példát ezúttal nem kézeletbelit. Mondjuk a tiszai vízlépcső építését. Minden hektár föld amelynek az öntözését lehető vé teszi majd: a szociálist: építés alapját jelentő munkásparaszt szövetségnek gyakorta ti igazolása. Nem plakátsze rűen és nem szólamokká: SZEGED Múzeumvezetők országos tanácskozása Az MTA szegedi székhazának előadótermében csütörtökön délelőtt megkezdődött az országos és a megyei múzeumok vezetőinek általában évente szokásos tanácskozása. A kétnapos megbeszélésen a Művelődésügyi Minisztérium, s a megyei tanácsok képviselői is részt vesznek. Az első nap előadásaiban és az azokat követő vitákban, a múzeumi szervezet fejlesztéséről, a múzeumi emlékek védelméről volt szó. Hangsúlyozták, hogy csak a társadalmi és tudományos érdekek egybeesése esetén indokolt újabb múzeumok létrehozása hazánkban. Hibásnak ítélték, hogy gyakran megfelelő muzeális anyag és kellő közönségérdeklődés nélkül is alapítanak helytörténeti, illetve emlékmúzeumokat, elsősorban a falvakban. Ezzel magyarázható, hogy a hivatalosan nyilvántartott 180 hazai múzeum helyett ma már a valóságban legalább 300 ilyen intézmény működik országunkban. A megfelelő anyag hiánya miatt sok nem tölti be hivatását és fenntartásuk indokolatlan terheket ró a helyi tanácsokra. Ezért a jövőben csak alapos megfontolás után engedélyeznek újabb kis múzeumok létrehozását. Inkább a meglevők bővítésére, minőségi fejlesztésére törekednek. A múzeumi emlékek őrzésével, védelmével kapcsolatban ismertettek, hogy a negyedik ötéves tervben megerősítik a megyei múzeumok restaurátori hálózatát. Budapesten, a képzőművészeti és egyéb anyagok megóvására két új központi intézményt hoznak létre. Ezek egyrészt restaurátori eljárások fejlesztését kutatják, másrészt szolgáltatásokat végeznek majd a vidéki múzeumoknak. A tanácskozás pénteken zárul. A résztvevők a szegedi Móra Ferenc, a hódmezővásárhelyi Tornyai János Múzeumban képzőművészeti, dokumentációs és régészeti kiállításokat tekintenek meg. „Hobby” (Zsoldos rajza) A százdi alapítólevél hiteles mása Néprajzi múzeumot rendeznek be a főváros XVII. kerületében, Ferihegyi út 124. szám alatti épületben. A múzeumnak kiválasztott 130 éves, vert falból készült, nádfede- les ház kisebb-nagyobb felújításra szorul; a munkát már megkezdték. Az épület két szobájában német, illetve szlovák népviseleteket és lak- berendezési tárgyakat mutatnak majd be. A konyhát magyarosan rendezik be. A kerületi néprajzi múzeumban láthatják majd első ízben az érdeklődők a századi monostor alapítólevelének hiteles másolatát, amely Rákoscsa- ba-település kilenc évszázados fennállását tanúsítja. Csak úgy. hogy a parasztember, aki közben szintén újságolvasó és rádióhallgató és tévénéző lett, számon tartja, milyen ígéretet tett neki a kormányzat a földek termékenyebbé tételére. Ha nem valósul meg, az építkezés minden fázisán dolgozó, minden vezető politikai hibát követett el — még akkor is (pontosabban, akkor még inkább), ha soha életében nem vallotta magát politikusnak. AZ ALKOTÁS KÖZBEN nemcsak a munka nagy kihatásai jelentenek politizálást, de a kis gesztusok is. A műhely, az építkezés ezer szemmel figyeli vezetőit, közömbösségüket vagy örömkitöré- süfcet, legyintésüket és kézfogásukat, ha egy feladat a mérnöknek, a művezetőnek, a műhely vezetőinek láthatóan közömbös: ne csodálkozzanak, ha ez a közöny terjed. Igaz ugyan, hogy a közmondásbe'i isten nem ad észt a hivatalhoz, de az átlagos beosztott ezt az esetek többségében mégis feltételezi, tehát valamilyen mértékben figyelembe veszi és mércének tartja vezetője állásfoglalását, lépését, viselkedését, az üzem rendjéhez, fegyelméhez, a munka szeretetéhez kapcsolódását Nem munka és politika sose volt szétválasztható — csak látszatra és illúziókban. De összetartozásukat hadd jelképezzem egy egészen más területről vett hasonlattal. Ismeretes a hadseregben a politikai helyettes beosztása, aki a parancsnok „politikai főmérnöke”, hogy így fejezzem ki maigam. Tessék elképzelni a harchelyzetet, amelyben a zászlóaljat bekerítik, körkörös védelemre rendezkednek be és a helyettes nem fog fegyvert, mivel neki más a feladata, ő „csak politizál”. Persze ilyen politikai helyettesek sincsenek. Szerencsére. DEIIÄT LEHETNEK-E — ismét színére fordítva vizsgálatunk anyagát — másutt ilyen „csak termelő” parancsnokok vagy pa.ranesnökhelyet- tesek? Képzeletben esetleg, valóságban aligha. B. F. A LLOYD hajózási regiszter adatai szerint a kereskedelmi hajópark űrtartalma tekintetében világviszonylatban Japán 1969-ben megelőzte Nagy-Bri- tanniát és Libéria után a második helyre került. s i KUBIKOSOKAT, KUBIKOSBRIGÁDOKAT, ÜT- ÉS CSATORNAÉPÍTŐKET, FELÉPÍTMÉNYESEKET. BETONOZÓKAT, C3 oo co vad i « r^i A Dunaújváros környékén lakó, vállalatunknál felvételre jelentkező és belépő munkavállalókat naponta autóbusszal hazaszállítjuk. Jelentkezés: 26. sz. Állami Építőipari Vállalat Dunaújváros, Béke tér 3. 360 vagon ementáli A hazai sajtgyártás központjában, a Zalaegerszegi Sajt- és Vajgyárban a ten’ szerint az 1970-es évben 360 vagon ementáli sajtot állítanak elő. A mennyiség jelentős részét már lekötötték nyugat-európai és szocialista exportra. Képünkön: Egy-egy ilyen raktárhelyiségben 558 sajtot érlelnek 3—4 hónapon keresztül. Nagyüzemi káposztafa 30 ezer holdon vetik el az idén a káposztafa magját a Nyugat-Dunántúlon, az ország északi hűvös vidékein, valamint a közép-dunántúli hegyvidéken. A fontos takarmánynövényt dr. Berzsenyi Jánosits László, a keszthelyi Agrártudományi Főiskola főmunkatársa, gondos szelekcióval és keresztezéssel nemesítette ki. Hol- dankénti hozama meghaladja a 600 mázsát. Az étkezési káposztáktól eltérő formájú növény két méter magasra is megnő, nagy leveleket hoz. Egy káposzta súlya meghaladja a 4—5 kilogrammot is. Termésének a fehérjetartalma kétszerese az ugyanolyan mennyiségű siló- kukoricáénak. A fajtaelismerést követő üzemi kísérletek után az idén kezdték meg az új keszthelyi káposzta nagyüzemi termesztését, zömmel azokon a vidékeken, ahol a kukoricának már nem kedvez az éghajlat. KANTONBAN megnyílt a kínai tavaszi vásár. A vásáron „Mao elnök művein” kívül — amelyek egy külön pavilont foglaltak el —, kiállították a kínai mező- és erdőgazdaság, a halászat, a kézműipar és a liímai ipar termékeit. Szenvedélyek Szenvedélyem az állatkert. Ott nem kérdeznek, nem kell felelnem és miután a fejem is teljesen üres, tökéletes a kikapcsolódás. Unnak az állatok. Ha oda- állok eléjük, vagy elfordítják a fejüket, vagy teljesen üres, kifejezéstelen tekintettel bámulnak a képembe. Nem akarok tőlük semmit és ők sem akarnak tőlem semmit. Őszinték. Legszívesebben mégis a kutyaszektort látogatom. Ott van egy puli, vagy pumi, szóval egy olyan végtelenített szőrpacni. Az kifejezetten utál. Őszintén, szívből undorodik tőlem. Még a szektor elején vagyok, amikor már megérez, a rácshoz vágódik és őrjöngve vicsorog, ugat és amikor odaérek, már teljesen kivetkőzik állati formájából. Csak őt etetem. Egy botra kell tűznöm a húsdarabokat, mert kedves az életem. Ő hörögve falja a húst, de közben is ugat. Nem tudom, hogyan csinálja. A múltkor csak belépőre volt pénzem és nem hoztam neki finomságokat. Közeledem, hörgés, vicsorgás, ugatás, odaérek, őrjöngés. Nem etetem, mert nincs miből. Már gyanakszik, kezd csillapodni. Végre rádöbben, elcsendesedik, csóválja a farkát. kedvesen felágaskodik ^ a rácsra és kidugja az orrát. Búcsúzóul, végső búcsúként megsimogatom az orrát, ő belenyal a tenyerembe. Mikor távolodom, még hallom, hogy gúnyosan utánamvakkant. Érdekből útált... Szenvedélyem a kísérletezés. Különböző szereket, vegyianyagokat összekeverek, aztán beleszagolok. Ha van hatás, van, ha nincs, nincs. Az emberi természet átalakításán fáradozom már hosz- szú idő óta csendben, névtelenül. Nem igénylem a hálát. Sikerült egy püspöklila folyadékot előállítanom. Füstölgőit, habzott mint dr. Je- kill itala és én izgatottan beleszagoltam. Enyhe szédülés fogott el, öt dioptriával világosabb lett a szobám. Kitártam az ablakot és kacagva, csillogó szemmel néztem a megváltozott világot. Tánclépésekkel hagytam el lakásomat és kiperdültem az utcára. Megöleltem, megcsókoltam az embereket, pénzt osztogattam. Az emberek mosolyogva tekintettek meg és elfogadták a pénzemet. Na várjatok csak! Felszálltam a zsúfolt villamosra. Az ingerült feszültséget csak robbantással lehetett volna darabolni. Menjen beljebb, más is akar utazni... — A fejére másszak... — Hülye! — ezt nekem mondták. Na most ! ! ! Kivettem a zsebemből a püspöklilát, beleszagoltam egy emlékeztetőt és a többit kiöntöttem a padlóra. Pillanat alatt erősen fűszeres illatú gomolygó köd oszlott szét a kocsiban. Sikoltozás, goromba káromkodás. Piszkos, részeg strici!... — Elájulok... Orvost ... — Kém! Ügynök ! ! Rezidens ! ! ! Nem rezidens, hanem rezisztens, mondta egy teljesen kopasz állú, akinek csak a feje tetején volt némi szakáll. Pillanatok alatt leutáltak a villamosról. Egy rúgás és én egy hóbuckában kötöttem ki. A Jaj cicát énekelve rohantam haza. Hát persze, én csacsi! Ez egy egyszemélyes adag volt. De tüstént elsietek a Fekete-Erdőbe. megkeresem a Duna forrását és aztán zutty! Nem kímélem az anyagot, mindent bele. Csak nem fogok a teljes siker küszöbén megtorpanni! ? ... Szenvedélyein a krimi. Megnéztem a „B. 12” című afgán—biafrai koprodukciós szélesvásznú, színes, szagos, látványos és hallásos, intravénás krimifilmet. D. 2—E6 vezércsel. B 12 ro- sírozna, de egy álszakállas nő megzsarolja. Az atomerőmű kutatóintézetnek álcázott, de titokban harisnyaszem-fel- szedést gyártó titkos üzembe beszivárgott a „Fedő” nevű rezidens. Hogy ott miket csinált?!... Jó volt még a perec. Tizenegy órát kongatott a kísértetkastély toronyórája, amikor kiosontam a moziból. Sűrű köd az utcán és valami balsejtelem. Megmarkoltam a zsebemben a pisztolyöngyújtómat és nagyot sóhajtottam. 547 méter hazáig, csak ezt ússzam meg. Látszólag üres volt az utca. de ekkora ködben mit lehet látni?!... Mentem, de közben a für- készésről sem feledkeztem meg. Lehetetlen, hogy rárn- jöttek volna! Nem, nem követtem el hibát. De most, ma éjjel kell az összekötőmnek jelentkeznie... — Szabad egy kis tüzet!.. 1 — A kapu alól elémvágódott egy férfi, aki a feli smer hitetlenségig fel volt hajtva. Hohó! A jelszó: — Adjál tüzet hapsikám — tehát ez 5 B. 12., aki befurakodott ti nem azonos. Most nem habozhatok. Előrántottam a pisztolyon- gyújtómat, egy villanás, a rezidens megtántorodott, any nyit sem tudott mondani gú nyosan, hogy köszönöm csak egy féldeci kisüstit le holt rám, de akkor már kési volt... Ez sem fog jó ideig konsp: rálni nekem. Deák Gusztáv
