Pest Megyi Hírlap, 1970. április (14. évfolyam, 76-100. szám)

1970-04-02 / 77. szám

ittál'^ A P £ S TM E &Y E I' HÍRLAP XIV. ÉVFOLYAM, 77. SZÁM NK.IA PASA 1970. ÁPRILIS 2., CSÜTÖRTÖK Ne játsszanak a vízzel! Húsvét előtt a város köz­pontjában nem működtek a vízcsapok. Senki sem szólt, hogy lezárják a vizet, vagy mi is történt. Részletes tájékoztatást kér­nek a víz nélkül maradt csalá­dok, gyerekek, üzletek vezetői. Szigorú felelősségre vonást kö­vetelünk. Ha kell, váltsák le a kezelőket! így neon lehet bán­ni az emberekkel! Ha a vízdí­jakat be tudják szedni, akkor gondoskodjanak arról, hogy víz is legyen, s ha meghibáso­dik valami, azt az ünnepek alatt is javítsák ki. Tisztelettel: Nagy László Derkovits utca 1. II. em. 11. Nem az első eset, hogy min­den előzetes értesítés nélkül egyszerűen lezárják a vizet. Amióta a Pest megyei Víz- és Csatornamű Vállalat kezeli a vízműveket, szinte állandóan probléma van. De miért is len­ne rend, amikor ennek a vál­lalatnak semmiféle felelős sze­mélye nincs Nagykőrösön. Il­letve csak karbantartói van­nak, akik ha lezárják a vizet egy-egy esetben, mi történhet, ki vonja őket felelősségre? Legfeljebb — öt-hatszáz em­ber dühöng, se mosni, s inni stb. nem lehet. A teljes igaz­sághoz azonban az is hozzá tar­tozik, hogy jó lenne rendet te­remteni a lakásszövetkezethez tartozó lakásokban is, mégpe­dig a lakógyűlésen arról is kellene beszélni, hogy a házi szemetet nem a WC-ben kell lehúzni, ami aztán azt eredmé­nyezi, hogy eldugulnak a lefo- folyók, és egy-egy ilyen eset­ben több száz ember viseli a következményét. A lakószövet­kezet tagjai ne csak a zárt aj­tók mögött beszéljenek arról, hogy XY lakótársuk cefrefőzés közben a szilvamagokat a WC- be önti, és a törköllyel együtt lehúzza, hanem nyíltan. Bár az éremnek ilyen olda­la is van, ez mégsem jogosítja fel a vízművek karbantartóit arra, hogy sorozatban minden előzetes értesítés nélkül, na­pokra lezárják a vizet. A szerk. ELSŐ SZÁRNYCSAPÁSOK Bemutatkozás április 22-én — Nos, milyenek vagyunk? — előz meg a kérdésiben Szűcs János. — Jók — válaszolok lakoni- kus rövidséggel. Mielőtt meg­szólalhatna, újra visszalopom a kenyerem — a kérdezést. — Hogy jutott eszedbe egy önálló irodalmi színpadot ter­vezni? — Magam négy évig aktív tagja voltam mind az irodalmi színpadnak, mind a színjátszó körnek gimnazista koromban. Gyakran elnéztem Tóth Tibor tanár urat, akkori vezetőnket, ahogyan rendezett. Kedvet kaptám hozzá. Az ember ilyen­kor megvalósíthatja elképzelé­seit, eljátszhat a különböző fel­fogásokkal, rendezői megoldá­sokkal. — Honnan, veszed a szakmai ismeretet? — Részt veszek egy rendezői tanfolyamon a népművelési ta­nácsadó szervezésében. Az elő­adásokat Földeák Róbert tart­ja. Sok érdekes, új dologgal is­merkedem meg. — Milyennek tartod az első csoportot? Tél és tavasz egy üzemben A Pest megyei Szesz- és Szikvizüzeimi Vállalat nagy­kőrösi üzemegységének négy üzeme van. A szikvizüzem, a szeszfőzde, a tisztítóüzeni és a jéggyár, s mindegyik részleg az időjárástól függően dolgo­zik. Mert kinek kellene télen jégtömb? így azután télen a jéggyár gépei állnak, a kar­Április 3-án bolgár vendégek érkeznek városunkba Hazánk felszabadulásának 25. évfordulója alkalmából, április 3-án héttagú bolgár pártküldöttség érkezik váro­sunkba, Gorján Kotev, a Szó­fia megyei pártbizottság titká­rának vezetésével. A küldött­ség tagjai: Kiril Alekszijev, a Szófia megyei népfront elnök- helyettese, Georgi Sesztov, a megyei pártbizottság osztály- vezetője, Anna Mladenova, az if júsági szövetség megyei bi­zottságának titkára, Vladimir Kirilov, az ihtiimai termelő- szövetkezet elnöke, Mikola Tá­léi', a dragomani állami gaz­daság igazgatója, Peter Szpa- szov, a verilai állami vegyi­kombinát igazgatója. A ven­dégek között üdvözölhetjük Viktor Pcselarovot, a Pest me­gyei Hírlap testvérlapjának, a Szofiszka Pravdának főszer­kesztőjét is. A vendégekkel együtt érke­zik a városba Jámbor Miklós, a Pest megyei Pártbizottság titkára, aki a delegációt kísé­ri. A vendégek, akik a jubileu­mi ünnepségre érkeztek ha­zánkba, körösi látogatásuk délelőttiét a városi pártbizott­ság székhazában töltik, ahol a város vezetőivel kicserélik pártközi tapasztalataikat. Később ellátogatnak a kon­zervgyárba, majd ebéd után a Szabadság Termelőszövet­kezet „fóliavárosát’’ , tekintik meg. . , A bolgár vendégekkel egy- időben érkezik városunkba a felszabadulási béke staféta Kecskemétről. A felszabadulási emlékmű­nél Tóth Imre, városi úttörő­titkár köszönti és fogadja a befutó stafétát és indítja to­vább Ceglédre. A „mellékesnek“ örülnek A gimnázium kétemeletes, külön tormtermes épületében mindössze egy telefonkészülék tette a szolgálatot — ha tette, mert rendszerint foglaltat jelzett a posta központja. (A telefon- számlát így is elég volt fizetni! — mondta az intézmény igaz­gatója.) A foglalt jelzés még ezután is kísért, ha a gimnázium­inál akarnak beszélni, de házon belül már sokkal könnyebb lesz a dolguk — az „ősházi” telefont, a kiabálást, felváltotta egy haiáUomásos alközpont. A régen várt „mellékest” a Pestvidéki Postaigazgatóság szállította és szerelte fel. A központ kezelé­sét most tanulja Kiss Lászlóvá hivatalsegéd, s a városi vonal nemsokára Elekes Olga gépírónőnél cseng. Mellékesen még kényelmesebb is így a „melléken”... Kisvendéglő lesz a „Sellőből” Megszületett a megegyezés, a Hunyadi Termelőszövetkezet és a Róna Vendéglátó Válla­lat között. A Kossuth Lajos utcai, rossz hírű Sellő italbol­tot több esztendőre kibérelte a Róna vállalat és megkezdi korszerűsítését. Rövidesen már hozzákez­denek a munkákhoz, a talpon­álló, köpködő italbolt helyé­be kisvendéglőt varázsolnak. A megegyezés értelmében he­lyiséget is kapnak raktár ré­szére és így ezzel bővül az üzlet térfogata. A söntésből étterem lesz, ahol az italok mellett állandóan négy-öt féle meleg ételt szolgálnak ki. A megújuló Kossuth Lajos utcába beleülik ez a korsze­rűsítés. k —Hír Elekes Olga Kiss Lászlónc Foto: Sípos László DK. TOROS LÁSZLÓ: A kékszemű Dávid káné ni. A SZEREPLŐK NEVE na­gyon körösi ízű. Tegzős Ilona neve az ismerősebb e-ző nyelv­járásban „Tegzes” lenne. Isme­rős név Kőrösön, ö-ző alak­ban. Sokáig kételkedtem a Kis Andor név hitelességében, hi­szen paraszti vonatkozásban András helyettesíti az urizáló változatot, de bizony a Török —magyarkori Történeti Emlé­kek l. kötetének 166. lapján megtaláljuk az egész regény alapszövegét: 1651. május 26- án összeül a három város tör­vényszéke, az uraitól cserben­hagyott Kecskemét, Nagykő­rös, Cegléd „fogott bírái”, s felmentik Váni (nyilván Vá­ny i) Zsuzsikát a fajtalanság vádja alól, sőt a török felkéri Budára, 300 tallér bírság ter­he alatt. (Emlékek 187. lap.) Ugyanakkor egyházkövetésre ítélnek „egy Dávidkáné nevű Ilona” asszonyt Kis Andor ne­vű legénnyel való paráznaság miatt. Íme, nem valószínű Gárdonyi fiának az a meg­jegyzése, hogy Tegzős Ilona Gárdonyi Géza gyermekkori szerelme, akit a bohóc-szemű Dávidlcához erőltettek. KÖRÖSI ALAK ez mind, csakúgy, mint Kis Mátyás akasztásáról is meg van a „tezkere” 1640 november kö­zepéről. Gárdonyi őt Kis An­dor apjának teszi meg. Ványi Zsuzsi is szerepel Gárdonyinál is, de ,m basa fája” történeté­ben újabb elbeszélő is szóhoz juttatja. Az „eklézsiakövetést” pontosan Bállá Gergely leírása szerint adja elő Gárdonyi: fe­kete posztóval takarták le a delikvenseket, s úgy kellett bűnbocsánatot kémiök. Azt is onnan vette, hogy a katoliku­sok és reformátusok egy templomban tartották isten­tiszteletüket mindaddig, míg „némely fejefúrt bolond ifjak egy döglött kutyát bévittek a templomba, azt tették a refor­mátus prédikátornak székibe, melynek két első lábait hely- heztették a szerint, amint a prédikátor maga kezeit szokta vála a székben tartam, a fe­jét is a kutyának meghajtva hagyták, amint szokása vala a prédikátornak maga megalá- zódását a templomi szolgálat­ban mutogatni.” Ez a leírás se­hol másutt nem található, te­hát feltétlenül innen vette Gárdonyi. A LEGÉRDEKESEBB azon­ban az utolsó körösi boszor­kányégetés beiktatása. Ez meg van Bállá Gergelynél a 146. és a Török—magyarkori emlé­kekben a 199. lapon. „A három város ítélete” 1654. július 29-én kelt, tehát alaposan figyelmen kívül hagyták Könyves Kál­mán király megállapítását, mely szerint „boszorkányok nincsenek”. Gárdonyi lélekta­ni magyarázatot is igyekszik fűzni ahhoz, hogy „hogyan lesz az öregasszonyból boszor­kány”? Páncél Istvánná örzsébet bajtársával, Nagy Mihályné Zsuzsannával együtt büszkén vallotta meg, hogy „az leányzó gyermeket, férfi gyermeket igen könnyen meg tudja vál­toztatni, és az meddő asszo­nyoknak is méheket megnyit­ván, szülőkké teheti”. Még a férje is ellene vallott a sze­rencsétlen psychopathának! Nem számított, milyen sok költségbe került a városnak, míg a boszorkány égetésre „tezkerét”, azaz engedély- okiratot eszközöltek ki a tö­röktől, s alkalmasint még a magyar hatóságoktól is. A re­génynek azonban nagy értéke, hogy kitűnően éreztet} a két- három malomkő közt őrlödés szörnyű helyzetét, mely egy­szer a kivándorlás gondolatát is felébresztette a körösiek­ben. (Bállá 81. lap.) De a szü­lőföldhöz ragaszkodás végül is győzött bennük. Teljesítették a temérdek szolgálatot: min­den év számadása tele van fa, széna, várerődítéshez való karó és vasszög, zsák, állat, salétrom, s egyéb ajándék és útiköltség, bírság és vérpénz fizetésével. De Fülek felé is ment az ajándék, mert men­nie kellett... Ilyen körülmé­nyek közt a különben megtisz­telő főbírói állástól is inkább menekültek az emberek ... Olykor karóba húzás járt ve­le! EGYSZÓVAL: a Dávid káné­ban gyenge még a regény- szövés, de a kortörténeti rajz már sok értékes vonást mutat fel. Kitűnő előtanulmány volt az Egri csillagokhoz! Végezetül megjegyezzük, hogy a „Kékszemű Dávidká­né” címet az újabb kiadások­ban — Gárdonyi fia kezdemé­nyezésére — „Dávidkáné”-ra egyszerűsítették. Így találhat­ják meg az olvasók a könyv­tárakban. liehet, hogy nem is volt reális 'alapja eljárásának, aminthogy — Korompai János szíves közlése szerint — másutt is sok változtatást en­gedett meg magának. Esetle­ges új kiadásnál jó lesz erre figyelemmel lenni. (Vége) bantartási munkákat végzik. S ahogy egy kicsit jobbra fordul az idő, már a hidegebb bam­bit, sört innánk (s milyen ha­mar elfeledjük a téli „jegelt” italokat!). Április 15-étől már ismét termel a jéggyár. A tisztítóüzemben is tart még a téli szezonmunka, 60 asszony és leány tisztítja a ceglédi szárítóüzem részére a sárgarépát és a zöldséget. Munkájuk a hónap végéig tart, utána két hónap szünet következik, majd újra kezdik a munkát. A szeszfőzdében változatla­nul tart a főzés, a szikviz- üzemben is készül a szódavíz, és a bambi. Igaz, itt még nem érezni a tavasz lendítő hatá­sát, mert az igény még ugyan­annyi, mint télen. — Még fiatalok vagyunk ... gimnázium tanulókból tobo­roztam össze a színpadot. Zö­me másod- és harmadéves. Solt a lány, de, sajnos, kevés a )ó versmondó fiú. Mindössze négy. Pedig szükség volna mély hangokra. Meglepően ak­tívak, teljes odaadással dolgoz­nak. Néha eszembe jut, ami­kor én is színpados voltam, ugyanilyen szívvel, lelkesedés­sel vettem részt Tibi bácsi szakkörein. Régen volt. — Régen? Most hány éves vágj7? — Húsz. önkéntelenül csip­kelődni lesz kedvem: Hát ez tényleg „rég” volt, de rögtön átkapcsolok. — Mikor lesz a premier? — Április 22-én, a Lenin- centenáriumi ünnepség után szavalókórusunk Ladányi Ist­ván „Mint eleven fáklya” cí­mű összeállítását adja elő, re­mélem, sikerrel. Látom rajta, már menne. Várják a „gyerekek”. — Még egy kérdés. Az első rendezést követi-e több? — Feltétlenül. Szeretném ezt a csoportot ütőképessé szervez­ni, bevonni új tagokat. A ren­dezés nem hobby. Munkámhoz — művészeti előadó vágyóik a művelődési központban — szervesen hozzákapcsolódik. Feláll, már kezdik is a pró­bát, az ajtóban még hallom a hangját. — Még egyszer elöl­ről. Kezdjük. Lipták Tibor MA: Mentesítő vonatok 1970. április 2-án (csütörtö­kön), személyvonat indul 17 óra 13 perckor Budapest Nyu­gati pálj'a udvarra, gyorsvonat 19 óra 04 perckor Szegedre. A MÁV felhívja az utazó- közönség figyelmét, hogy a várható nagy utasforgalom miatt a menetjegyeiket elővé­telben váltsák meg. Az utazás megkezdése előtt vegyék igénybe a MÁV információ szolgálatát. MIT UTUNK MA A MOZIBAN? Ballada a katonáról. Nagy­sikerű szovjet jubileumi film. Korhatár nélkül megtekinthe­tő. Kísérőműsor: Hableányok. Előadások kezdete: délután 5 és este 7 órakor. \ komputerek koréban gólyafészek készül A déli órákban mini­teherautó állt meg a Vasúti átjáró szomszédságában. Az idősebb ember kiszállt, az egyik fűzfára igyekezett felmászni. Baltával, késsel, fűrésszel felszerelve nyeste, vágta az ágakat. Később kocsikerék került az ágron­csokra, majd friss ágak. Az egészet végén dróttal biz­tosítottak szilárdra. Az idős ember, Tóth Im­re, korát meghazudtoló frisseséggel szorgoskodott a magasban. Sós Imre nőit a segítőtársa. A fészek elkészült, ké­szen várja a „hazajáró” gó­lyákat. a tavasz is megjött, nemsokára felhangzik a gólyakelepelés, a vasúti őr­házzal átellenben. (mitru) S ■ P » O » R ■ T Kosárlabda-mérkőzések Húsvét vasárnap kettős ba­rátságos mérkőzést játszottak a helyi csapatok. Eredetileg a sportotthon udvarán kosaraz­tak volna, de a fújó szél és a hideg idő miatt az Arany János Gimnázium tornatermé­ben bonyolították le a mérkő­zéseket. Nagykőrösi Pedagógus 1— Nagykőrösi Pedagógus 11 106:50 (56:20) I. csapat: Vajtai, Páhán K. (18), Csapó B. (9), Máté (55), Kovács É. (24). II. csapat: Pásztói Á. (12), Czira (6), Vajda (12), Tóth- Póli (6), Tóth I. (10). Csere: Sulyok (2), Urbán Zs. (2), Medgyesi, Karai, Bodzsár. A cserejátékos nélkül játszó NB III-as nők és az általános iskolások gyors iramú, válto­zatos edzőmérkőzést vívtak. Az első csapat gyors indítá­sokkal és a Máté—Kovács ket­tős villámgyors akcióival, a második gárda jó, kombiná­ciós csapatjátékkal élte el pontjait. A II. félidőben a palánk alatt jobb csapat elhúzott. A mezőnyben nem volt oljTan különbség a két csapat között, mint amit a számszerű ered­mény mutat. Mindkét csapat bátor játéka eredményezte a magas pontszámokat. ★ Nagykőrösi Pedagógus II— Nagykőrösi Gimnázium 83:73 (37:37) Pedagógus II: Spindelbauer (5), Molnár (10), Vad (10), Ruttner (52), Rovó. Csere: Bu­dai (6), Boros, Zubány Sz. Gimnázium: Bánfi (10), Ko­vács G., Bugyi (23), Kocsó, Körtvélyesi L. (40). A férfimérkőzéseken az el­ső félidőt a mezőnyben nagy küzdelem, s mindkét oldalon gyenge dobóforma jellemezte. Az erősebb fizikumú gimna­zisták találékonyabbak voltak. A második játékrészben az ügyes Körtvélyesi mellé a jól adogató és dobó Bugyit előre vitte a gimnázium, a Pedagó­gus pedig szoros emberfogásra tért át. Javult a játék irama és színvonala, s látványos ak­ciókból elért kosarat bőven láthattak a nézők. Sporthírek — néhány sorban A Nagj7kőrösi Kinizsi lab­darúgó-szakosztálya a helyi labdarúgó sport fejlesztése, s a játékosok emberi magatartá­sának javítása érdekében fél évre pontversenyt írt ki a já­tékosok között. Csak néhány kiragadott feltétel: edzésen való részvétel, bajnoki sze­replés (I—II vagy ifi csoport­ban), kiemelkedő játék, maga­tartás a pályán. A helyes kez­deményezést értékes tisztelet­díjjal is támogatja a sport­egyesület elnöksége. Két sportágban megkezdő­dött a konzervgyár üzemi baj­noksága. Huszonhárom dolgo­zó asztaliteniszben, huszon­kettő pedig sakkban küzd az üzemi egyéni bajnoki címért, valamint az első helyezettek­nek járó „Felszabadulási ku­pádért. —sulyok— I <

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents