Pest Megyi Hírlap, 1970. április (14. évfolyam, 76-100. szám)
1970-04-18 / 90. szám
6 ms? MEGY kJCúrltw 1970. ÁPRILIS 18., SZOMBAT Kávézik a hivatal (Zsoldos rajza) „PATTAN“ A TAVASZ A meleg napfényes idő be. köszöntével egyik napról a másikra pattanásig duzzadtak Bács-Kiskun megyében a barackfák rügyei. A védettebb kiskertekben ki is festettek az első virágok. A fák többsége azonban még szerencsére csak piros bimbós, s a szakemberek remélik, hogy nyílásuk még késik. A következő hetekben ugyanis még számíthatunk hűvösebb időre, esetleg fagyokra is, Költők egymás közt TIZENÖT KÖLTŐ ANTOLÓGIÁJA Talán azért is hasznosak az antológiák, mert szerkesztés? módszereik mindig vitathatóak. Kézbe vesszük, s feltámad bennünk a szunnyadó szerkesztő, ez a költő miért maradt ki belőle? ez a költő miért került bele? Az antológia nálunk az utóbbi időben egy olyan könyv, amely mindig pillanatok alatt eltűnik a könyviparéról, amely mindig vitát kavar. Figyelemfelkeltő vitát a tetszés vagy a nemtetszés summájával. És ez így jó. A Költők egymás közt azért tartozik a jó antológiák közé, mert olyan tizenöt költőt sorakoztat egymás mellé, akik költők. Nevük elsüllyed-e, megmarad-e, nehéz lenne, de nem is kell teljes bizonysággal válaszolni. Nemcsak a halhatatlansághoz kell költőnek lenni, hanem ahhoz is, hogy kialakítva a vonzások és választások körét, kialakuljanak a költészet hétköznapjai. A legnagyobbak is mindig koruk, jelenük hétköznapjaiból vagy hétköznapjai ellenére válnak halhaltat- lanná. Nem mindegy tehát, hogy milyenek a költészet hétköznapjai. Csak gazdag hétköznap szülhet gazdag ünnepet. De a Költők egymás közt jó antolgóia azért is, mert anyaga részben túlmutat a hétközKérjük t. ügyfeleinket, hogy URH rádiótelefonokra 1971-re szóló megrendeléseiket vagy kötelező jellegű igénybejelentéseiket szíveskedjenek vállalatunknak május 10-ig megküldeni, mert azokat csak így tudjuk teljesíteni. Budapesti Rádiótechnikai Gyár Budapest III., Polgár u. 8-fO. Telefon: 686-080 (sorozat). - Telex: 3643. napokon is. Beney Zsuzsa. Oraveez Imre, Petri György, Takács Zsuzsa lírája sajátos, kiérlelt egész. Am belátható a a jövőből: Kiss Benedek és Tölgy essy Miklós költészete is jelentősnek ígérkezik. Hat markáns, szuverén tehetségű fiatal költő, tizenöt közül — ez nem is kevés. Fiatalok? Embernek valamennyien fiatalok, hiszen túl a harmincon, még ez is innen van az életút felén. Költőnek már nem fiatalok. Késői indulások, bürokratikusán elnyújtott várakozási idő, magányos érlelődés. Világlátásuk is súlyosabb, mint azt a kritika „a fiatal költőtől” elvárta. De van-e fiatal költő? A költő fiatalsága nem egy túl korán beérett, megélt bölcsesség-e? A tizenöt költő egyikének sem kócos a haja. Biztosak abban, amit akarnak, és biztosak abban is, amit nem akarnak. Egy-egy -kötetre való verssel mutatkoznak be, egy-egy idősebb pályatárs-példakép bevezetőjével. Jó antológia a Költők egymás közt — ezért is. Feleleveníti ezt a majdnem elfelejtett gesztust: a költészetbe való beavatás rítusát. Ami a beavatónak talán fájdalmas, a beavatottnak talán örömteli. Pilinszky János szavaival: „Minden új nemzedék tud valamit a világról, eleve tud valamit, ami az előző számára már reménytelen. Engem ez a tudás ptónyörködtet (keserít el) leginkább: segít élni (talán) és meghalná (minden bizonnyal).” Hogy miért nem elégíthet ki bennünket egy még ilyen jól szerkesztett antológia sem? A recenzens ezennel elfojtja feltámadó szerkesztő ösztöneit. Egyetlen formai kifogást azonban nem hallgathatok el: a könyv túlzottan előkelő, már- már nem is könyv, hanem inkább műtárgy jellegű. Nem szép. Csúnya. Ez az előkelőség idegen a költészettől. Elidegenít. Azt idegeníti el, amit közel kéne hoznia. Súlyossá teszi, ami amúgyis súlyos: az igazi költészetet. A hamis- gyöngyöt pedig hiába zárjuk szép foglalatba: hamis marad. Tehát: kár. N. P. JEGYZET „De ezt csak úgy mondom! Nehogy megírja!“ VISSZÁS, PANASZOS, igazságtalan ügyről folyik a szó riporter és riportalany között. A beszélgetés döcögős, az alany igyekszik úgy alakítani mondandóját, hogy neki is igaza legyen, de sértődést mégse keltsen a másik oldalon. Adódik rendszerint egy bizonyos pillanat, amikor a riportalany tempót vált, feloldódik, megnyilatkozásának műfaja is egykettőre szinte átlényegül. Az újságíró szeme előtt eddig sejtelmes, talányos akvarellkép derengett — mostantól kezdve az ábra átalakul hol sötét tónusú olajképpé, hol telibe találó gyilkos karikatúrává. — Végre! — sóhajt fel az újságíró. Megérte a ráfordítást, végre „kijött a farbá- val” a nyilatkozó (vagy panaszos). A rövidebb-hosszabb bemelegítés után most aztán alaposan kitálal. Lesz ebből olyan, de olyan leleplező cikk... ! A nyilatkozó hivatalos ember, vagy magánszemély azonban olykor pontosan ebben a pillanatban sürgősen közbeszúrja, hogy: — De ezt csak úgy mondom! Ezt nehogy meg tessék írni! HOGY MI IS AZ, amit csak úgy mond a riportalanyok egyike-másika? Olykor vádaskodás, homályos célzások formájában, vagy teljes névvel és lakcímmel. Máskor felelősök megnevezése, hatóságok, hivatalok hibáztatása, nagy lendülettel, teljes meggyőződéssel és meggyőzőerővel ugyan — de nem azért, hanem csak úgy. Csak úgy mondják. Az újságíró meg valamiféle speciális furíanggal találja fel azt a módot, amivel ki is pellengérezi, a figyelem kereszttüzébe is állítja X. Y. hibát elkövető vezetőt, vagy N. hivatalt — de a maradékKalevala A helsinki televízió tv-filmet készített a Thália Színház nagy sikerű Kalevala-produkciójáról. A filmet Seppo Wallin rendezte Kazimir Károly közreműködésével. Felvétel közben a helsinki tv-stúdióban. többszínű parketta Érdekes munkára vállalkoztak a Fatelítő Vállalat tokodi üzemének szakemberei. A hagyományostól eltérően a parkettalapanyagot többféle színváltozatban készítik. A feldolgozásra váró bükkfa léceket pasztellszínű árnyalatokban, piros, sárga, zöld és kék tónusú festékkel itatják át. A színezőanyagot úgynevezett telítőkazánokban magas nyomással préselik a fába. Ezzel az eljárással a festék mélyen benyomul a fa rostjai közé. így feldolgozás, gyalulás után is megőrzi színét. Az új terméket egyelőre csak kísérleti jelleggel készítik, csak a legtökéletesebb festékanyag kiválasztása után térnek át a folyamatos gyártásra. A több színű parketta iránt nemcsak Magyar- országon, de külföldön is nagy az érdeklődés. tálán diszkréciót is biztosítsa az informátor, vagy panaszos személyét illetően. Ez az, amit nem lehet megoldani. Harcolni is adott ügyért, százszázalékosan biztos fedezékben is megbújni: a kettő összeegyeztethetetlen. És ez — ha sokszor kellemetlen, sőt gyötrelmes is — így van rendjén. Mert harmadik út valóban csak a mesékben adódik. Az életben vagy mindenbe beletörődik, mindenhez alkalmazkodik az ember, vagy harcol, a maga igazáért is, a kisebb-nagyobb közösségéért is. A veszélytelen harcot nem találták ki mindeddig. a játékszabályok érteimében az újságíró nem hozza nyilvánosságra azokat az információkat, amelyekre a nyilatkozó, vagy panaszos azt mondja, hogy ezt csak úgy mondja, de meg ne írjuk. (Hacsak nem közérdekből üldözendő cselekményről van szó.) De ugyan mit ér az olyan „leleplezés”, amely csak bekukkantani enged egy-egy kisebb-nagyobb visszaélést, szabálytalanságot 1 takaró lepel alá? Mit várhat a sajtótól az a nyilatkozattevő, vagy sérelmeit bepanaszoló ember, aki a dolog lényegére térve sietve hozzáfűzi, hogy ezt csak űgv mondja? És ugyan, mire való az újságíró, ha úton-útfélen arra próbálják rábírni, hogy de ezt nehogy megírja!? Vérszegény, köntörfalazó, homályosan célozgató nyilatkozatot, vagy panaszt tenni — lehet. Ilyen cikket írni viszont erkölcstelen. Az újságcikk akkor ér valamit, ha telibe találja a hibát, a problémát, amit témájául választott. Da nemcsak erről van szó. EZ AZ „ELŐRE CEXZCRÁZOTT nyilatkozat” ugyanabból a forrásból ered, mint az utóbbi időben divatossá vált „rázós” kifejezés. Rázós ügy, rázós helyzet: olyasmi, amiről legfeljebb fehér asztalnál, négyszemközt tanácsos beszélni... Sokszor halljuk ezx is, akárcsak a „ezt csak úgy mondom” figyelmeztetést. Hogy ki volt a szülője a „rázós” kifejezésnek, azt ma már aligha nyomozhatnánk ki. Nem is ez a fontos, hanem az, hogy miféle magatartásséma termelte ki ezt a tilalomfát — és hogy miféle magatartást termel ki ez a tilalomfa. Nem árt végiggondolni, hogy minden kétoldalú, hogy mindenféle magatartásnak hatásai vannak Az újságolvasó sajnos, gyakran találkozik olyan esetekkel, amelyek alaposan indokolják, a „ne szólj szám, nem fáj fejem” mai utódját: a „csak úgymondom”-ot és a „rázós”-t. De a gyávaság nemcsak okozat, hanem igazságtalanságok oka is. „Úgysem meri kinyitni a száját!” — alapon sok fej betörött már, sokszor anélkül, hogy megmondta volna az igazat, sokszor épp azért, mert csak suttogni mert az igazságtalanságokról. HA CSÖKKENNE a kisebbnagyobb mértékben közmegegyezéssel „rázósnak” tartott témák köre — kevesebb ember feje törne be igazmondás miatt. Nem túlbonyolult számtan ez: sok bátor ember többet ér, mint kevés bátor ember. Péreli Gabriella RATEX! RATEX! RATEX! Korszerű, nagyhatású patkányméreg. A patkány óvatos állat. Az azonnal ható mérget jelzi társainak és azok nem eszik meg. A RATEX azért korszerű, mert 5—10 napon belül hat, s akkor már késő a jelzés. MEGELŐZHETI A KÁRT épületben, jószágban, terményben, ha RATEX patkánymérget alkalmaz. Kérje az AGROKER-nélés a háztartási bofiókban GYÁRTJA a Kőrösladányi Fa, Vas, Vegyi Ktsz. (Békés megye) Azonnali belépésre alkalmazunk ÜT- ÉS CSATORNAÉPÍTŐKET, BETONOZOKAT, FELÉPÍTMÉNYESEKET, KUBIKOSOKAT ÉS KUBIKOSBRIGADOKAT Jelentkezés a 26. sz. Állami Építőipari Vállalatnál DUNAÚJVÁROS, Béke tér 3.
