Pest Megyi Hírlap, 1970. április (14. évfolyam, 76-100. szám)

1970-04-18 / 90. szám

1870. Április is., szombat res/ 'űrlap v' A zsámbéki alma mater Emeletes, széles nagy épü­let magasodik a dombon a falu felett. Messzire ellát­szik, akár a szomszédos ma­gaslaton emelkedő templom, de annak szépségével nem vetekedhet. Mind a kéttő ré­gen épült, a templom mégis sokkal öregebb, híresebb is. Évszázados építészeti emlék, csakhogy néma rom. Emez pedig él és élet van benne, tanintézet meg diákjai ott­hona. Teljes címe: Felsőfo­kú Mezőgazdasági Techni­kum, Zsámbék. Mezőgazda- sági üzemgazdászokat képez. Új tudományág Az üzemgazdászat a köz- gazdasági tudomány gyakor­latban alkalmazott új ága­zata. — Nélkülözhetetlen és nagy fontosságú, különösen a mai gazdaságirányítási rendszer­ben — biztosít róla Páti Nagy Elemér igazgató. Szerteágazó, sokrétű mun­kakör. önköltségszámítás, számviteli szervezés, elő- és utókalkuláció, gazdaságossági számítás, mezőgazdasági gé­pek üzemeltetésének elemzé­se és még sok minden egyéb az üzemgazdász feladata. De még a kiegészítő üzemág ará­nyának tervezése, sőt az üzem tervének előkészítése szintén az ő dóiga. Há'jól végzi; va­lóságos jobbkeze a gazdaság vezetőinek. Hogy az lehes­sen. azt itt érheti el, ebben az intézetben háromévi ta­nulással. A tanulási időt csak nem­régen emelték fel kettőről három esztendőre. Idén jú­liusban államvizsgáznak az elsők, akik ennyi ideig ta­nultak. — De azok is megállják he­lyüket az életben, akik csak két évig jártak ide — hang­súlyozza az igazgató és so­rolja, melyik volt hallgató­ból lett tsz-elnök, meg eb­ben vagy abban az állami gazdaságban üzemgazdász csoportvezető, akinek a kézé alatt egyetemet végzettek is dolgoznak. A felnőttképzés fellegvára volt 1962-ben zsámbéki szervezték meg a felsőfokú techni­kumot. Épületében addig is mezőgazdasági tanintézet mű­ködött 1949 óta. Elsőnek és rövid ideig az egyéves mező- gazdasági akadémia. — Akkor úgy tervezték, Zsámbék lesz a mezőgazda- sági felnőttképzés fellegvára — halljuk Bürzsei István igazgatóhelyettestől, aki friss agrármérnöktanári oklevéllel itt kezdte és azóta is itt folytat­ja pedagógusi pályáját. Vál­tozatlanul mezőgazdasági gép­tant ad elő. Az akadémia viszont megszűnt, helytadott a tsz-vezetőkí'pzőnek. Négy elemis parasztok, négy pol­gáris munkások, néhány érettségizett ember tanulta meg a magasszintű gazdál­kodás csínját-bínját. — Mint tanítványok na­gyon hálás alanyok voltak — emlékszik vissza a régiek­re — Ügyszólván mindet a mezőgazdaság szeretete hoz­ta ide és örömmel fogadták a korszerű ismeretek halma­zát. Igazán szorgalmasak voltak, lemorzsolódás alig fordult elő. A volt tanítványok közül még ma is tsz-elnök, elnök- helyettes, brigád vezető vagy más fontos állást tölt be leg­több. Azóta sokan érettségiz­tek, főiskolát, egyetemet is végzett nem egy. Szívesen vesznek részt azonban a to­vábbképző tanfolyamokon az intézetben, ahol különben le­velező tagozaton ma is műkö­dik a tsz-vezetőfcépzés. Mond­ják, hogy Szabó István, a nád­udvari Vörös Csillag Tsz és a Termelőszövetkezetek Orszá­gos Tanácsának elnöke szin­tén tanítványuk volt, rajta kí­vül is említenek sok nevet. Büszkék elért sikereikre. összesen 2875 tsz-vezetőt képeztek ki eddig. Egy részük már kiöregiedett, nyugdíjba vo­nult, de zömük dolgozik. Alig egynéhány kallódott el közü­lük. Nyolcvan üzemgazdászt keresnek Most persze az üzemgazdász képzéssel kell sokat törődniük. A hallgatók a kétéves kor­szakiban 17 tárgyat tanultak, amióta hároméves a tanfo­lyam, 23-at. Az új tantárgyak között ilyen is szerepel pél­AZONNALI FELVÉTELRE KERESÜNK mérnöki képesítéssel rendelkező STATIKUST, MAGAS- ÉS MÉLYÉPITO- IPARI TECHNIKUSOKAT, GÉP- ÉS GYORSIRÖNÖKET. BERELSZAMOLOKAT. Jelentkezni lehet a Pest megyei Állami Építőipari Vállalat Személyzeti Osztályán, Budapest XXI., (Csepel), Kiss János altábornagy utca 19—21. Megközelíthető a Boráros tértől a csepeli gyorsvasúttal (10 perc). dáu!: vezetési ismeretek, vagy mezőgazdasági kereskedeletn- tan. Jövőre a gépi könyvelést is oktatják, beszereznek ehhez megfelelő gépet. Egyébként gondosan vigyáz­na^ rá, hogy a hallgatók me­zőgazdasági ismereteket is bó­rán szerezzenek. így azután neun egyszerűen számokkal bí­belődő bürokrata válik belő­lük. hanem igazi agrárszak­ember. A zsámbéki, meg a többi tsz úgyszólván tangazda­sága a felsőfokú technikum­nak. év közben rendszeresen ide járnak a hallgatók gyakor­latra. Nyári vakációban pedig az ország minden részében szí­vesen fogadják őket egy hó­napra. Eddig 283 üzemgazdász okle­velet adott ki az intézet a ren­des és 195-öt a levelező hall­gatóinak. Idén 56, illetve 30 tesz államvizsgát. A levelező­tagozatosak már állásban van­nak, a többi közül 25 egy-egy tsz ösztöndíjasa, tehát már várja az állás. A többi 31 pe­dig 80 meghirdetett állás kö­zött válogathat. Az üzemgaz­dásznak nincs elhelyezkedési gondja. Szoros a kapcsolat az inté­zet és volt tanítványai között Sűrűn kérnek személyesen vagy levélben szakmai segít­séget, tanácsot és évente egy­szer nagyon sokan ellátogat­nak Zsámbékra, találkozóra. Idén a szokásos találkozó el­marad, helyette április 23-án és 24-én üzemgazdásznapokat rendeznek. A régi diákok egy­két éjszakát megint a háló­termekben töltenek, napköz­ben pedig egyetemi tanárok és más tudósok előadásait hall­gatják meg. Úgy tervezik, ezentúl min­den évben tartanak hasonló tudományos összejövetelt, első­sorban a volt tanítványok okulására. Mert az alma ma­ter — ahogy egykor deákul édesanyának becézték az egye­temet és más főiskolát — sze­me jaj tűk, esztendők múltán is. Szokoly Endre Megyei tanácsehtök-helyettesek 3 MÉM-ben Az élelmiszergazdaság el­múlt évi munkájáról és az idei feladatokról tanácskoztak pénteken a MÉM-ben a me­gyei tanácsok vb-elnökhelyet- tesei. Az értekezletet dr. Di- mény Imre mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszter nyi­totta . meg, aki elmondotta: a kései kitavaszodás a mező- gazdaságban súlyos gondot okoz, de semmiképpen sem uralkodhat el egy olyan han­gulat, hogy ilyen körülmények között idén miár eleve nem lehet teljesíteni az idei elő­irányzatokat. A lehetőségek­kel úgy kell bánni, hogy a rendelkezésre álló időt minél jobban ki lehessen használni. A termelőüzemeket újabb in­tézkedésekkel igyekeznek meg­segíteni az eléggé nehéz hely­zetben. Ezután dr. Soós Gábor, a mezőgazdasági és élelmezés­ügyi miniszter első helyettese részletesen ismertette a mező- gazdaság előtt álló feladato­kat Budapesten a győzelem zászlaja Befutottak a motoros delegációk Ünnepi díszt öltött pénte­ken a gellérthegyi felszabadu­lási emlékmű előtti tér: a fő­városi fiatalok fogadták „A győzelem zászlaja alatt” elne­vezésű motoros túra küldött­ségeit. Az emlékműnél ifjú- gárdisták álltak díszőrséget, s a felsorakozott bolgár, cseh­szlovák, lengyel, NDK-beli és román motorosokkal együtt köszöntötték a győzelem zászlaját hozó szovjet dele­gációt, s a határtól kíséretként érkező magyar fiatalokat. A motoros túra 1969. augusz­tusában indult Moszkvából, a Nagy Honvédő Háborúban győztes szovjet hadsereg 25 évvel ezelőtt megtett útját kö­vetve bejárta a Szovjetuniót, Lengyelországot, Romániát és Bulgáriát. Itt ért véget a túra első szakasza — a má­sodik részt Budapestről indul­va teszik meg a motorosok. Ügy tervezik, hogy hazánkat megismerve Csehszlovákián át az NDK-ba veszik útjukat, s május 9-re, a győzelem nap­jára, a második világháború befejezésének negyedszázados évfordulójára érnek Berlinbe. A hét ország küldöttei két napig Budapest nevezetessé­geivel ismerkednek, majd április 19-én országjáró kör­útra indulnak. Közös akarat — demokratikus úton Hosszú vita előzte meg a községi pártszervezet határo­zatát: támogatják a másik köz­ség tanácsához történő csatla­kozás javaslatát. Mindössze kettén szavaztak a határozat ellen, mellette pedig negyve­nen adták le a voksukat. Ezzel a többség akarata győzött s fogalmazódott meg a határo­zatban, amely attól a pillanat­tól kezdve már minden párt­tagra — az ellene szavazókra is — kötelező. Ennek ellenére a csatlakozást vitató tanács ülésen felszólalt az egyik kom­munista, és a csatlakozás ki­mondása ellen emelt szót. Ezért a pártszervezet felelős­ségre vonta. Joggal vagy jog­talanul? Joggal. A pártban a közös akarat nem alakulhat ki más­képpen, mint demokratikus úton, a különböző vélemények és javaslatok egybevetése, majd pedig kivétel nélkül minden párttagra kötelező ha­tározatok hozatala útján. A demokrácia és a centralizmus helyes összekapcsolása megte­remti az aktivitást, a kezdemé­nyezés széles körű kibontako­zását a pártban, de ugyanak­kor létrehozza a politikai fel­adatok megoldásában a szi­lárd, egységes vezetést is. Hogyan érvényesül a párt- demokrácia a pártszerveknél és a pártalapszervezetekben? — ez a téma szerepelt a közel­múltban a Gödöllői Járási Pártbizottság napirendjén is. A tanácskozáson elhangzott vélemények és tapasztalatok tanúsága szerint a járás párt­szervei, a pártszervezetek ve­zetőségi tagjai, az alapszerve­zetek tagsága általában ismeri és betartja a szervezeti sza­bályzatban rögzített, minden­kire egyaránt vonatkozó jogo­kat és követelményeket, a pártmunka módszeréről, mun­kastílusáról szóló határozatot. A járás pártszerveinél és párt- alapszervezeteinél a lenini nor­mák és az említett határozatok érvényre jutása egészségesen éreztetik hatásukat mind a szervezeti és operatív munká­ban, mind pedig a párt vezető testületéinek munkájában. A választott testületek mun­kája a kollektiv vezetés elvén alapul. A megvitatásra kerülő témákat gondos véleményösz- szegező munka előzi meg. Az alapos előkészítő munka ered­ményeként a témák megtár­gyalását, a határozatok meg­hozatalát elemző vita jellemzi. Ezek a viták elvtársi légkör­ben folynak, minden testületi tag szabadon kifejtheti véle­ményét. Gyakran megtörténik, hogy ezekre a vitákra meghív­nak olyan elvtársakat is, akik A megállt idő nyomában Különvélemény (5.) A nagykőrösi tanyavilág tíz külterületi iskolája közül ki­lenc alsótagozatos és egy felső, de mindegyik iskolában ösz- szevont osztályokban oktat­nak; és ez késztet arra, hogy elmondjam különvéleménye­met. Az összevont osztályokban az oktatás — pedagógiai non- sens! Ezt nem mint újságíró, hanem mint tanári diplomával rendelkező állítom. Állítom azért, mert ez az oktatási forma tagadása mindazon pe­dagógiai, metodikai, didakti­kai és lélektani alapelveknek, amelyeket az egyetemen ta­nultam és változatlanul tanul­nak ma is a tanárjelöltek. Emlékezzünk csak egy el­szomorító statisztikára: az 1964—65-ös tanévben az egye­temek nappali tagozatára je­lentkezettek 45,7 százaléka volt fizikai és parasztszülők gyermeke, de ez a szám a múlt évben már 41,4 száza­lékra apadt, az idén pedig 38,7 százalékra csökkent. A munkás-paraszt szülők gyermekeinek tanulmányi hát­ránya nem a középiskolában, nem az egyetemen kezdődik, hanem otthon, illetőleg még az általános iskolákban. Elmaradásuk már kisgyer­mekkorban, az első esamélé­sek idején kezdődik, mert sa­ját hibájukon kívül „inger- szegény” környezetben ne­velkednek és innen kerülnek az általános iskolák összevont alsótagozatába. Itt a pedagó­gusra nagy feladat várna: pó­tolni az elmaradt ingereket, de ugyanakkor már tovább is lépni, hiszen a tanterv egyaránt kötelező minden iskolában. Mi tehát a megoldás? A tanyai kollégiumi rend­szer kiépítése! Tisztában vannak ennek a je­lentőségével mindenütt, Nagy­kőrösön is: 1967-ben megnyi­tották a Ceglédi úton épült kollégiumot 80 férőhellyel. Csakhogy ez csepp a tenger­ben. Átfogó intézkedés szük­séges: Cegléd, Nagykőrös és Kecskemét nagy kiterjedésű határral rendelkező városok, sokan élnek a tanyavilágban, ezért a három városnak és a két megyének kellene össze­fognia — félretéve minden városi és megyei sovinizmust — és közös erőből építeni egy nagy, korszerű kollégiumot, ahol elférnének a három vá­ros tanyavilágából jövő gyere­kek, ahol nemcsak laknának, hanem tanulnának is, ahol nemcsak tanulnának, hanem megkapnák mindazokat az in­gereket, amelyeket otthon soha, vagy csak nagyon rit­kán, ahol felkészítenék őket a továbbtanulásra úgy, hogy nem hátránnyal indulnának. Ez az egyetlen út ma, ami vé­leményem szerint járható is, talán azért is, mert ha az ál­lam látná a helyes kezdemé­nyezést, bizonyára anyagi se­gítséget is nyújtana. De mind­ehhez tenni kell előbb vala­mit! Tenni, mert minden ér­deknél fontosabbról van szó: saját gyerekeink neveléséről... Furcsa volt visszatérni a vá­rosba, ahol egyszer már éltem, ahol sokat, nagyon sokat ál­modoztam, ahol fiatal és bol­dog voltam, ahol lezárult éle­tem egyik szakasza. Nagykőrös azután már so­hasem volt a régi, bár mindig Nagykőrös maradt, s ahogy változott, változtam én is. Azok emlékezete, akik ott él­tek, más, mint bárki másé, ezért újra, meg újra visszaté­rek bárhonnan, bármennyit is változott is Nagykőrös és bár­milyen nehéz — vagy köny- nyű — volt oda jutnom. Ér­demes mindig viszatérni, mert emlékeztet a fiatalságra. Karácsonyi István elsősorban szakvéleményükkel még reálisabbá tehetik a fel­adatok meghatározását. Mind­ennek eredményeképpen a ha­tározatok meghozatala után esztendők óta nem fordult elő a határozatokkal ellentétes vé­lemény vagy tevékenység. És lényegében ugyanez vonatko­zik a csúcs vezetőségek mun­kájára is a gödöllői járásban. Ahol a pártdemokrácia kap­csán még hibákkal találkozha­tunk: azok a pártalapszerveze- tek. A kollektív vezetés a párt­alapszervezetekben már nem mondható általánosnak. A tag­gyűlési napirendek előkészíté­se több esetben a titkárra ma­rad, nem kerül megvitatásra a vezetőségi üléseken. A hozott határozatok végrehajtásáról nem minden esetben számol­nak be a felelősök a taggyűlé­sen. Sok esetben — különösen ott, ahol a titkár függetlenített — a határozat végrehajtása a titkárra marad. Többször ta­lálkozni olyan helytelen ma­gatartással is, hogy csak a tag­gyűlés után mondják el véle­ményüket egyes párttagok. Másutt viszont még tapasztal­ható a „ne szólj szám, nem fáj fejem” helytelen és elvtelen álláspont a párttagság köré­ben. Az is előfordul, hogy né­hány alapszervezeti párttitkár is hangot ad ennek a véle­ménynek, elsősorban ott, ahol egzisztenciális függőség van. Ha mentségül nem is, de ma­gyarázatul szolgálhat az a tény: néhány termelőszövetke­zetben és üzemben a gazdasá­gi vezetők felelősségre vonás­sal próbálták megtorolni az egyet nem értő véleményt vagy éppen bírálatot. És a pártdemokrácia helytelen ér­telmezéséből fakadt az a külö­nös eset is: az egyik üzemi alapszervezeti taggyűlésen a párttagság meg akarta vitatni, hogy ki mennyi tagdíjat fizes­sen ezután. Az említett hibák többsége a kollektív vezetés gyengeségé­ből fakad. Ahol nem hagyják magára a titkárt, s a vezető­ség minden tagja egyforma részt kér és vállal a munká­ból, ott általában rendben mennek a dolgok. Ott azonban, ahol a taggyűlési beszámoló el­készítésében, a határozatok megvalósításában és ellenőrzé­sében nem vesz részt az egész vezetőség — elsősorban a ter­melőszövetkezeti alapszerveze­tekre jellemző ez —, ott gyak­ran találkozhatunk a már em­lített hibákkal. S amire szintén nagyobb fi­gyelmet kell fordítani az elkö­vetkező időszakban: az a pártcsoportok munkája. Mű­ködnek ugyan olyan pártalap- szervezetek a gödöllői járás­ban, amelyekben rendszeres pártcsoportélet folyik, de az általános kép inkább az, hogy csak a nagyobb feladatok vagy a kampánymunkák előtt hív­ják össze a bizalmiakat, illetve a pártcsoport-értekezletet. Érdekes és meggondolandó javaslat hangzott el ezzel kap­csolatban : a pártszervezetek inkább kéthavonként tartsa­nak taggyűléseket, s a közbe­eső hónapot a pártcsoportok munkájának fellendítésére for­dítsák. így hatékonyabbá vál­hatna a taggyűlések előkészí­tése, a pártmegbízatások rendszeres ellenőrzése, a párt- csoportok munkája. —P' P* — Kiskunl acházán ipari szakmunkásképző intézetet létesít a Munkaügyi Minisz­térium, ahol gép, villamos- szerelő, szolgáltató és épí­tőipari szakon folyik majd a képzés. A2 Űtépítőgép Javító is Gyártó Vállalat FELVÉTELRE KERES ESZTERGÁLYOS, LAKATOS, HEGESZTŐ, VILLANYSZERELŐ SZAKMUNKASOKAT. Jelentkezni lehet Cegléden, a XIV., Külső Kátai út 35/o. szám alatt.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents