Pest Megyi Hírlap, 1970. április (14. évfolyam, 76-100. szám)
1970-04-16 / 88. szám
tsto. Április i6., csütörtök PEST MEGYEI hírlap Leninre emlékezik 4 az ország Országszerte megkezdődött * Lenin-centenárium ünnepi eseménysorozata, április 15. és 22. közötti párttag gyűlések ezrein emlékeznek meg a szocialista forradalom nagy vezéréről, történelmet formáló munkásságáról, a magyar munkásmozgalomra gyakorolt hatásáról, a szocializmus építésében irányt mutató elvi és gyakorlati tanításairól. Több helyen lenini hetek kezdődtek, kiállítások nyíltak, tudományos előadások hangzottak el. Az első nagy központi megemlékezésekre szombaton kerül sor. A Nemzeti Múzeum dísztermében Kálim Cy via, a Magyar Szocialista Munkáspárt Politikai Bizottságának tagja, az országgyűlés elnöke nyitja meg a Munkásmozgalmi Intézet, a Nemzeti Múzeum, az MSZBT és a moszkvai Forradalmi Múzeum közös lenini kiállítását, amelyet a moszkvai múzeum anyagából állítottak össze. A nap másik kiemelkedő eseménye a tanácsakadémia ünnepi tudományos ülése lesz, amelyen az államigazgatás több mint 150 vezető elméleti és gyakorlati szakembere vesz részt. Ezen a napon indul útnak a Lenin Kohászati Művek és a Lenin nevét viselő termelőszövetkezetek képviselőinek mintegy 60 fős csoportja, mely Moszkvában, az évfordulón koszorút helyez el a Lenin M auzóleumban. Április 21-én, kedden, a centenárium előestéjén a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága, a Hazafias Népfront Országos Tanácsa, a Szakszervezetek Országos Tanácsa és a Magyar—Szovjet Baráti Társaság dísz- ünnepséget rendez az Erkel Színházban. Szerdán, Lenin 100. születésnapján a fővárosiban és a vidéken is országos jelentőségű események zajlanak le. Budapesten a Központi Bizottság, a kormány, a Népfront, a SZOT, az MSZBT és más társadalmi és töimegszervezetek vezetői megkoszorúzzák a Le- nin-emlókművet, Tíszaszeder- kény szocialista város pedig ezen a napon veszi fel a Le- nin-város nevet. A névadó okmányt, amely az Elnöki Tanács törvényerejű rendeletét tartalmazza, az ünnepi gyűlés szónoka, Cseterki Lajos, az Elnöki Tanács titkára nyújtja át a leninvárosi tanács elnökének. Az évforduló körüli kulturális események közül kiemelkedik a Nemzeti Színház előadása, amely Gyurkó Lászlónak, a centenáriumra írott Lenin-do- kumenfam oratóriumát mutatja be. Az Irodalmi Színpad Kiss Károly költő Lendn-ona- tóriumának bemutatására készül. A Zeneakadémián ünnepi hangverseny lesz. Budapesten és vidéken ünnepi irodalmi estek, kiállítások, Leninről szóló színdarabok és filmek szerepelnek az elkövetkező két hét műsorán. Az egyetemek és más intézmények korábban megkezdődött ünnepségsorozatának jó része is ezekre a napokra koncentrálódik. A svéd építésügyi küldöttség Dunakeszin A svéd .építésügyi küldöttség Eric Holvnqvist munka- és lakásügyi miniszter vezetésével szerdán délelőtt Dunakeszire, a harmadik budapesti házgyárba látogatott. Elkísérte a küldöttséget Bondor József építésügyi és városfejlesztési miniszter. Ott volt Sigge Lil- Uehöök, a Svéd Királyság budapesti nagykövete is. A svéd vendégeket Glass Tamás, a 43-as Építőipari Vállalat .vezérigazgató-helyettese tájékoztatta az új üzem munkájáról; többek között elmondotta, hogy a harmadik házgyár évente 4200 lakással segíti Budapest fejlesztését. A svéd küldöttség megtekintette az új üzem gépsorait, s különősen nagy érdeklődéssel figyelte a teljesen berendezett fürdőszoba térelemek készítését ___________ Útlevélkérő lapokat árusítanak a postahivatalok Mint ismeretes a Pénzügyminisztérium a személyi igazolványokkal érvényes útlevéllap kiadásához 50 és 100 forintos „útlevélkéről lap”-ot rendszeresített. A Posta-vezérigazgatóság elrendelte, hogy az értékcikket valameny- nyi postahivatal árusítsa. Az útlevélkérő lapok már kaphatók. \ m A megállt idő nyomában Vallomások az életformáról (3.) Az öreg tanyai házak olyanok, mint a vénembereik: tele vannak emlékekkel. A vén házak falai élnek, életet leheltek beléjük a közöttük lejátszódott sorsok. Mi mindent láthattak? Mi mindent hallhattak? 1.. itt szoktam ülni a cseresznyefa alatt. Ülök hosszan, keresztbevetett lábakkal, s nagyon vigyázok, hogy szoknyámat ne lebbentse meg a szél. A tanyaiak példát várnak tőlem. Pedig tudom, hogy a lábam szép. Ám tanítónő vagyak, tisztes cím birtokosa. És olyan, olyan nagyon magányos. Szobám kicsi, vert föld- padlójú, falai nyirkosak. Nem ^szeretek otthon lenni. Három éve kezdtem tanítani, az érettségi után, ezért most rengeteg a tanulnivalóm. ... itt szeretek ülni a cseresznyefa alatt, szeretem a magányt, bár félek tőle. önmagámtól is félek. Nem tudom ki vagyok, csak egyet tudok: társtalan. Társtalan, mert itt éleik, itt a tanyán. Emberek között, de emberi kapcsolatok nélkül. Más a környezetem gondja-haja, és öröme is, és más az eny ém. ... érettségi után megpróbáltam az egyetemet, nem értem el a szükséges pontszámot. A kudarc nem keserített el, már akikor elhatároztam, hogy egy év múlva újra kísérletezem. Igen ám, de mit csináljak .addig? Édesapám gyárimunkás, nem akartam még egy évig a nyaltán élni. Meg azt a környezetet sem szerettem. A gimnáziumban mást tanultam. azoknál az osztálytársaimnál, akikhez eljárogattam, mást láttam. Nem azt, amit otthon. Ne, ne szóljon közbe! Tudom mit akart mondani. ,.. azt hiszem nem bűn, ha egy gyerek többre vágyik, mint amennyit, a szülei elértek. Az iskolában megismerkedtem az irodalommal, moziba, színházba jártam. Az apám életében kétszer volt színházban, akkor is unta magát. Mit ér az érettségim? Nem sokat. ... elmehetek vele fodrász- tanulónak, kozmetikusnak, ha egyáltalán be tudok egy ilyen helyre jutni. Adminisztrátor? ... nem tudok gépelni, sem gyorsírni. És különben is többre vágyom: az intellektuális pálya vonzott és vonz ma is. Eljöttem tanítani ... Tanyák. Rozzant tetejű, hulló "vakolaté vályogviskók. Köröttük a föld kukoricával, zöldséggel bevetve. Csöppnyi áblakszemék vaksin bámulnak rám. A lompos kutya vicsorít, aztán megnyugszik és tovább kotródik. Odabent sötétség terít leplet mindenre. Nehéz, dohos a levegő. Szoba-konyha, kis előtér. Ez minden, öten laknak benne: a szülők, két gyerek, s egy mellfájós öregember. Gyakran köpköd, hol a földre, hol egy rongydarabkába. Mikor, hogy. A szülők a tsz-nél dolgoznak, a két gyerek közül az egyik iskolás... — Nem akarok innen elmenni. Szeretek itt. Jó itt. Csak messze van az iskola. Oda nem szeretek járni, mert télen mindig megfázik a Iában. A tanító néni meg mindig megszid, ha nincs kész a leckém. Otthon szeretek, mert otthon mindent szabad ... ha nincs otthon az apáim. Anyám mindent enged. Csak apám nem. Nem jó, ha otthon van. Mindig kiabál, meg ver is. Sokszor jön haza borosán. Akkor rossz, nagyon rossz, akkor mindig kiabál, meg ver. Akkor mindig elszaladunk, az anyám meg én. A Rózsi otthon mavárosok és a Szovjetunió köztársaságai között jelentkezik, a humánus szocialista közösségi eszmék és elvek győzelmének fényes bizonyítéka. Megvalósul Engels előrelátása. Eszerint az új társadalmat építve, egyidejűleg megsemmisítjük az egyes ember és a többi emberek közötti antagonizmust, a szociális harc helyebe a szociális békét állítjuík. Néhány polgári ideológus nem lép fel nyíltan a kommunista eszmék ellen, csupán utópizmusnak nyilvánítja azokat. Tagadja, hogy elvileg lehetséges olyan társadalmi feltételek létrehozása, amelyek között megvalósulhat a társadalom valamennyi tagjának szabad és sokoldalú fejlődése. A kizsákmányoló társadalomban egy ilyen feladat megvalósulása, természetesen, elképzelhetetlen. Ami azonban a szocializmust illeti, ez először változtatja a társadalmat a munkás személyiségével szemben. álló és őt elnyomó külső környezetből alapvető érdekeinek védelmezőjévé, sokoldalú fejlődésének alapjává. Ha igaz az, hogy az ember « konkrét társadalmi feltételek terméke, akkor ezeket a feltételeket meg kell változtatni, emberiekké kell tenni — írta Marx. „A feltételeket emberivé tenni” — ezt a bonyolult, de ugyanakkor nagyon humánus feladatot volt hivatott megoldani a Nagy Októberi Szocialista Forradalom, a történelem első mun- kásáüama, amelyet Lenin és az általa alapított kommunista párt hozott létre. A magántulajdon és a ki- zsákmányolás felszámolása. az igazi népi hatalom megteremtése, a kulturális forradalom végrehajtása, a társadalmi-politikai tudat minőségi fejlődése, az ismeret- terjesztő munka a dolgozók körében, a faji és nemzetiségi megkülönböztetés megszűnése, a nők egyenjogúsítása, az egyház és az állam elválasztása, az állandóan növekvő népjólét — ezek azok az alapvető feltételek, melyek biztosítják a szocializmusban a személyiség sokoldalú fejlődésének reális és kedvező feltételeit. A szocializmus megszabadítja az embereket a társadalmi igazságtalanság és elnyomás különböző formáitól, mindamellett nem tűzi maga elé azt a célt, hogy valamennyi tagját teljesen azonos életkörülmények közé juttassa. nincs szándékában egyforma, sztereotip személyiségek létrehozása, amint azt ideológiai ellenfelei bizonygatják. A polgári ideológusok azt hangoztatják, hogy a társadalmi egyenlőség elve konformizmushoz és a személyiség nivellálásához vezet. Eszmei ellenfeleink kommu-nistaelle- nes spekulációit leleplezve Lenin így írt: ......Amikor a szocialisták az eg yenjogúságról beszélnek, mindig a társadalmi egyenjogúságot értik ezen, a társadalmi helyzet egyenjogúságát, nem pedig az egyes személyiségek fizikai és szellemi képességeinek egyenjogúságát.” A tudományos szocializmus megalapítói hangsúlyozták, hogy az új társadalomban azok a képességek, amelyek az emberekben megvannak, teljes mértékben, akadály nélkül fejlődhetnek. A szocializmus fő célja, hogy olyan társadalmi feltételeket hozzon létre, melyben a társadalom minden egyes tagja kibontakoztathatja adottságait és képességeit, szabadon és sokoldalúan tökéletesítheti azokat. A társadalmi egyenlőség hangoztatása a szocializmusban egyáltalán nem jelenti az emberek ízlésének és igényeinek nivellálását, az egyerúős- dit az elosztásban. A szocializmusban a végzett munka mennyisége és minősége szerinti díjazás minden munkás- és termelőkollektíva számára kívánatossá teszi a meglevő eszközök ésszerű felhasználását, a termelés hatékonyságának növelését, előmozdítja a munkások szakmai képzettségének emelését. A szocialista társadalom erkölcsi-politikai egysége és társadalmi egyenlősége nem jelent elszemélytelenedést, konformizmust. A „mindenkinek képességei szerint” elv már eleve különböző képességeket, érdeklődési kört és igényeket tételez fel, kizárja az emberi jellemek, törekvések és ízlések nivellálását. A szocializmus természetesen nem képes minden ellentmondást azonnal megoldani. Elkerülhetetlenül magán viseli a múlt „anyajegyeit”, nemcsak az; emberek tudatában, hanem á társadalmi viszonyokban, s az emberek anyagi és kulturális ellátottsági színvonalában is. A káros maradványok felszámolásához jelentős erőfeszítés és hosszú idő szükséges. Lenin hangsúlyozta, hogy a szocializmus a már megvalósult gazdasági változások mértékének megfelelően változtatja meg az emberek viszonyait, s ezért állandóan figyelembe kell venni a szocialista társadalmi viszonyok objektív fejlődési feltételeit. A szocializmus feltételei közt még megmarad az emberek közti anyagi egyenlőtlenség meghatározott mértéke, mely á munkabérben jelentkező különbségekből, a családi helyzetből és néhány más tényezőből adódik. Ugyanakkor azonban a szocialista társadalomban nincs és nem is lehet olyan nagy különbség, melynek egyik pólusán a gazdagság, a másik pólusán a koldusszegénység van. A jövedelem nagyságának különbözősége a szocializmusban nem társadalmi jellegű, hanem az egyes munkás munkájának minőségétől és mennyiségétől függ, mert hiszen a magasabb képzettséget kívánó munkáért többet fizetnek. A szovjet dolgozók jövedelmében megmutatkozó különbségek, mint azt az utóbbi évek statisztikai adatai bizonyítják, csökkenő tendenciát mutatnak. Ez az állami politika eredménye. Elsősorban ugyanis a kis keresetű munkásrétegek jövedelmét emelték. A ' társadalmi-gazdasági egyenjogúság megszilárdításában különösen nagy szerepet játszanak a szocializmusban a társadalmi fogyasztási alapok, melyek évi növekedése a munkások reáljövedelmének lényeges emelkedését jelenti. Ezeknek az alapoknak köszönhető, hogy a társadalom minden tagja társadalmi helyzetétől, munkabérétől függetlenül egyenlő lehetőségekkel rendelkezik a továbbtanulás, a kulturális fejlődés, szakmai képzés és orvosi ellátás tekintetében. A személyi fogyasztás társadalmi alapjai egyre nagyobb szerepet játszanak, és mind nagyobb a súlyuk az anyagi és szellemi javak elosztásának rendszerében. „A szabadságnak nincsenek határai” — jelentik ki a polgári ideológusok. A kommunistákat „totalitárius rendszerrel” vádolva próbálják elvonni a közvélemény figyelmét arról, hogy a kapitalista világban lábbal tiporják a demokrácia és a humanizmus legalapvetőbb elveit. A valóságban az egyén „abszolút szabadsága”, mely nem jár együtt semmiféle társadalmi kötelezettséggel, nem létezik. Az ilyen „határtalan” szabadság mindenféle társadalmi élet gyakorlati megszüntetését, magának a társadalomnak a megszűnését jelentené. Az idegen osztályálláspontokról történő provokációs felhívások a szocializmus „demokratizálására” és „liberalizálására”, mint azt a csehszlovákiai események szemléletesen bebizonyították, lehetővé teszik a szocializmusellenes, ellenforradalmi erők számára, hogy aktivizálják a társadalmi vezető erő, a kommunista párt szerepének aláásását célzó tevékenységüket, félrevezessék a tömegeket, és komoly károkat okozzanak a szocializmus ügyének. Semmiféle társadalmi szervezet nem képzelhető el meghatározott kötelezettségek nélkül, anélkül, hogy az egyéni érdekeket bizonyos fokig alá ne rendelnék a kollektív érdekeknek. A jogok és kötelességek dialektikáját, a szabadságot és a fegyelmet a társadalom osztálytermészete határozza meg, s ez attól függ, melyik osztály, milyen célok és mely érdekek szolgálatában áll. A szocialista demokrácia lényege — az egész társadalom szocialista szervezettsége, minden egyes ember érdekében, mindenki szocialista fegyelme, az egész társadalom érdekében. A polgári farizeusok, akik ** szívesen öltik magukra a személyiség szabadságáért és demokratizmusáért küzdő harcosok tógáját, a valóságban a világon mindennél jobban félnek égy igazi néphatalomtól, egy valódi és nem áldemokrácia létrejöttétől. A szocializmusban a személyiség szabadságának fejlődése elválaszthatatlanul összefügg a szocialista demokrácia fej lesztésével és tökéletesítésével. A szocialista állam szervezé- sének és funkcionálásának következetesen demokratikus formái biztosítják valameny- nyi állampolgár jogainak és kötelességeinek egységét, lehetővé teszik, hogy állandóan és tevékenyen bevonjuk adói gozók nagy tömegeit az állam politikájának kidolgozásába és gyakorlati megvalósításába. Minél tágabbak a személyiség szabadságának határai, annál nagyobb kell legyen az egyes ember felelőssége viselkedéséért, azért, hogy miként használja fel a számára biztosított szabadságot. Csak az az ember tekinthető valóban szabad személyiségnek, aki tudatában van társadalmi felelősségének, és aktívan tevékenykedik társadalmi kötelességeinek teljesítésén. A kommunista tudatosság feltétlenül összefügg az önmagunk iránt támasztott magas követelményekkel, a fejlett társadalmi felelősségérzettel. A személyiség társadalmi felelőssége a szó és tett elszakíthatatlan egységében fejeződik ki, Lenin, aki hangsúlyozta a nemtörődömség, a hanyagság és a felelőtlen fecsegés elleni határozott harc szükségességét, rámutatott, hogy gyakorlati ellenőrzés szükséges ahhoz, hogy a szavak tettekké váljanak. A szocialista társadalom a személyiség szabadságának legteljesebb és minden oldalú realizálásának útján halad. Mind nagyobb mértékben valósítja meg azt a pozitív szabadságot, mely minden egyes személyiség alkotó részvételét jelenti a társadalmi élet valamennyi területén, s abban jut kifejezésre, hogy az emberek képességeiket és tehetségüket a társadalom érdekében fejlesztik és használják, s belső szükségletükké válik a társadalmi felelősség- és kötelezettségvállalás. rád, azt nem veri. Csak engem. Néha az anyámat is. — Legjobb nyáron, , akkor egyedül vagyunk itthon. Azt csinálunk amit akarunk. Egész nap. Csak későn jönnek haza, de akkor már alszunk. A Rózsa, a nagyapám, meg én. Egész nyáron kenyeret eszünk zsírral -bekenve. Azt szeretem, sóval, paprikával. A Bogárt elengedem aklcor a láncról és megyünk, megyünk, ameddig él nem fáradunk. Akkor leülünk, nézem a felhőket. Szépek. Jó volna ott fönt repülni. Igen, láttam már televízió!. Nálunk is van az iskolában. Csak ritkán oltják föl, azt szeretem nézni. Nerru nem. Nekünk nincs rádiónk, nincs vil- 1 a nyűnk. A vizet? Hát azt a kútról hozzuk. — Traktoros szeretnék lenni, annak csuda jó dolga van. Nem megy gyalog sehova. Csak ül, ül fönt a bakon és megy. Nem fárad el soha, nem lesz vizes a lába. — Tudom, a tanító néni mondta többször is, hogy a fogunkra vigyázzunk, de nekem nincs fogkefém. Egyszer kértem, de akkor kikaptam ... Illa külterületi iskolák igazgatója vagyok, tíz iskolára és tizenhat pedagógusra terjed ki a hatásköröm. Nagykőrösön végeztem el a prepa- randiát 1933-ban és 1942-ben választottak meg a Csongrádi úti iskolába tanítónak, azóta itt vagyok. (Az iskola hét kilométerre esik a várostól, betonút mellett fekszik, naponta három autóbuszpár halad el előtte.) ... a fizetésem akkor 8« pengő volt, meg a hold föld használata. Sok volt? Kevés volt? Nehéz lenne erre ma már válaszolni. Most heti nyolc óra kötelezőm van, amis kétfelé osztva, szerdán és szombaton adóik le. Számtan, mértan és politechnika a szakom ... .. .-tegnap erős napom volt; fél hétkor keltem, nyolc előtt már a kocsimban ültem (sajái Moszkvics 407-ese van) és nyolcra bent voltam Kőrösön. Ott van ugyanis a központi irodám. Nekiláttam a postai elbontásnak, a levelek szortírozásának, aztán különféle gazdasági és pedagógiai terveket készítettem, vagy a mások által benyújtottakat ellenőriztem. Ebédelni rendszerint hazajárok, tegnap is így volt. Ott lakom a Csongrádi úti iskolában, a feleségem i* pedagógus. Eélütán dolgozatokat javítottam, majd egy kicsit olvastam. Képtelen vagyok lépést tartani a fejlődéssel. Hol van nekem arra időm, hogy mindent elolvassak, mindenről tudjak? De azt hiszem, ez nemcsak az én panaszom — gondolom, általános sirám... ,.. feladataim közé tartozik az iskolák állandó ellenőrzése is, aztán no, hát a földdel » kell egy kicsit foglalkozni ... nem ismerem a fogalmat: unalom. Szeretem a szakmát, nem vágyom más után. Van ebben a foglalkozásiban valami költői; ne nevessen ki, de úgy is fogalmazhatnám, hogy fennkölt. Lehet, hogy ezt más nem így érzi, de én így érzem. Talán ezért vagyok elégedett, meg azért is, mert a szigorúan vett iskolai tanításon kívül más, sók egyéb tanítói munkám is akad. Hajaj, de még mennyi. Nézze csak, minden héten kiskörzeti mozielőadást szervezünk, előtte TIT ismertetéssel, aztán létrehoztuk a kihelyezett könyvtárfiók hálózatot is... ... szeretem a természetet, itt benne élek, reggel, ha kinyitom az ajtót — előttem a természet minden csodája, színpompája. Jól érzem itt magam, s talán még azt is megkockáztatnám, hogy kijelentsem: boldog vagyok. Tudom, tudom, ez magyarázatra szorul, de nézze csak, azt csinálom, amihez kedvem van, vagyis abból élek, amit szeretek. És... anyagilag is elégedett vágyóik, ez persze a realitás iránti érzék kérdése, mit mondjak még?... :.. tanítani mindenütt lehet, és mindenütt kell, városban, falun, tanyán egyaránt, és én szeretek tanítani... Karácsonyi István (Folytatjuk) i t
