Pest Megyi Hírlap, 1970. április (14. évfolyam, 76-100. szám)
1970-04-15 / 87. szám
4 1970. Április 15., szerda Kérdeztünk — feleltek: Nem pusztán lakásügy Tönteli olvasóinktól a közvélemény-kutató íveinken érkezett a panasz: új gyógyszerészük nem kapja meg a patikával közös épületben levő szolgálati lakást; ez a község betegeire nézve is hátrányos. A fiatal gyógyszerész, Bálint Béla csodálkozik jöttün- kön. Mint mondja, épp azon töprengett, melyik laphoz forduljon tanácsért — tudtán kívül előzték meg a törteliek. A gyógyszertárból nyíló szob-'cskába tessékel. Pokróccal letakart ágy, kisasztal, két szék, kisszekrény. — Ezek a központ bútorai. Az enyém mind Zsámbokon maradt. — Mikor helyezték ide? — 1969. szeptember 15-től vezetem a törteli gyógyszertárat, előtte nyolc évig Zsámbo- kon voltam gyógyszertárvezető. Szerettem ott, megbecsültek: megválasztottak községi és járási tanácstagnak is. De törteli vagyok, roko'nságom itt él, amikor a megyei gyógyszertári központ felajánlotta, hogy hazajöhetek, örömmel jöttem ide. Azóta csak vendégként vagyok a családommal. — Hogyan? — Rendelkezés szerint kötelező a mindennapos éjszakai inspekció. Helyettest csak szabadságom idejére kapok. A községet is csak heti három éjszakára hagyhatom el (ilyenkor a községi orvosnál vannak az életmentő gyógyszerek). A patika 8—15 óra 30 percig tart nyitva, ezután hazamegyek vacsorázni, utána visszajövök, és itt, az inspek- ciós szobában alszom. Több mint fél éve. A gyógyszertár, az inspekci- 6s szoba és a gyógyszertárve- zetői szolgálati lakás nagyon szépen karbantartott, modern, központi fűtéses épületben van. Bálint Béla legyint. — Ez a baj. Ez az oka a huzavonának. TúZ jó a lakás. Magyarázatul egy levelet mutat. Idézem. „Bálint Béla úrnak, gyógyszerész, Törtei... Nb. levelében közölteket sajnálattal vettem tudomásul... Hiába minden jóakarat, a paragrafusok kötik a kezünket __ Az ügy el rendezésére tehát egyetlen lehetőség van csupán ... éspedig az ön anyagi hozzájárulása. Ha ezt a megoldást ön bármilyen oknál fogva nem óhajtja vállalni, úgy az utolsó lehetőség is kútbaesik. A költségvetés a következő: miatt nem fogadta el az előd. Bálint kiegyensúlyozott, derűs embernek látszik, most mégis kifakad. — Tessék mondani, ezt lehet? Az elődöm közel félszázados gyakorlat folyamán nem tudott megtakarítani egy la- kásravalót„ azaz egy pesti lakásra valót (mert ez itt a lényeg !) — én vonjam meg a falatot a gyerekeimtől, hogy húszezer forintot fizessek neki lelépésért? Vajon Gál is lelé- pésért kapta ezt a szolgálati lakást? Nyilvánvalóan nem. Nemhogy nem a magántulajdona, hanem még csak nem is közönséges bérlemény. Szolgálati lakásért, aminek fejében több cserelakást is ajánlott a központ, városit is — én fizessek lelépést? Rákényszerültem, hogy néhány paragrafust kívülről betanuljak. A 35/1965. sz. minisztertanácsi rendelet (IX. 30.) 46. paragrafusa IV. bekezdésének 4. tétele szerint a szolgálati lakás a községben működő gyógyszertárvezetőt illeti. Ugyaneme rendelkezés 48. paragrafusa kimondja, hogy bármily ci- men szűnt meg a munkaviszony, a szolgálati lakás bérleti viszonya is megszűnik, és a bérlő köteles a lakást a cserelakás felajánlási időpontjától számított 15 napon belül kiürítve átadni. Elődömnek viszont csak pesti lakás kell. Hiába a paragrafus, a gyakorlat azt mutatja, neki van igaza ... Hazajövet megnézem (kívülről, mert bejutni nem tudok) a Gáláknak felajánlott ceglédi lakást. A város központjában van, a városi tanács melletti sáVokházban, magasföldszinti, utcai. Nézzük, mi a központ álláspontja! Dr. Kádár Tibor, a Pest megyei Gyógyszertári Központ főgyógyszerésze. és.,igazgatója: — Nagyon' jól ismerjük az ügyet. Sajnos, az a pikantériája, hogy magunk alatt vágtuk a fát, amikor az épületet idő előtt felújítottuk. Mi jót akartunk. korszerű patikát és lakást akartunk biztosítani az új gyógyszerésznek, hogy kedvet csináljunk, hiszen ismeretes, hogy kis községbe nem szívesen mennek fiatal diplomások. Százezer forinton felüli költséggel korszerűsítettük az épületet; Gál Gyula ettől kapott vérszemet: tőlünk is, utódjától is azzal az érvvel kér lelépést, hogy ilyen szép, modern lakásból nem megy akárhova. Nekünk tehát kétszeresen kerül pénzbe ennek a lakásnak a felújítása. Most nem akarok arról beszélni, hogy Gállal mint gyógyszerésszel is voltak problémák. Az viszont ferde ügy, hogy amíg az épület ra- maty állapotban volt (ez a megfelelő szó), addig Gál is szerényebb volt. Hozzáteszem: nekünk van keretünk arra, hogy a szolgálati lakásokból való kiköltözést anyagilag megváltsuk, itt azonban két cserelakást is felajánlottunk, tehát csakis a pesti orientálódás miatt kér Gál tőlünk is, utódjától is lelépést. Előfordult már hasonló ügyiét a megyében suba alatt. Ha megtudjuk, felszámoljuk. Sajnos, ritkán derül ki az ilyesmi. Szolgálati lakás feletti rendelkezési jogunk viszont — ez az igazság —, fiktív jog. Csak a már megürült lakás felett rendelkezünk valójában. A magunk hatáskörében nem tudunk nyomást gyakorolni azokra, akik nem adják át a szolgálati lakást. Ez esetben valószínűleg bírói úton érvényesítjük rendelkezési jogainkat. Az újságíró véleménye: a nehéz lakáshelyzet indokolja, hogy ne mozduljon a szolgálati lakásából az, akinek nincs hová. Adott esetben azonban másról van szó. A Gyógyszertári Központ nagy összeget fordított a felújításra. Nem gondolt arra, hogy éppen ebből akar üzletet csiholni a nyugdíjazás alatt álló idős gyógyszerész. A központ a község és a leendő új gyógyszerész közös érdekét tartotta szem előtt. Ezt kel tennie a szolgálati lakással machináló nyugalmazott gyógyszerésznek is. Az íratlan morál és a közösség így kívánja! Pereli Gabriella Vikingkutafó Budapesten Budapestre érkezett Helge Ingstad norvég történész, neves vikingkutató, aki hazánkban tanulmányozza a nemrég itt felfedezett vikingek útjáról megrajzolt 1599-ből származó térképet. LEHET MAR EGY ÓRÁJA IS, hogy a csömöri Haladás Termelőszövetkezet elnökasz- szonyával, Bagyánszki lstván- néval beszélgetek a barátságosan berendezett irodában. A huszonkét esztendős gazdaság múltjáról, jelenéről, jövőjéről, eredményeiről és gondjairól. Tények és számok sorakoznak jegyzetfüzetemben. Alakult: 1948. október 20. Tizenkét család. Ma: négyszáz tag, kétezernégyszáz hold-. Ebből háromszáz hold paradicsom. Hozzá korszerű léüzem. Pri- | mőr zöldborsóval esztendőről esztendőre elsőként jelentkeznek a fővárosi piacokon A tagok elmúlt évi átlagjövedelme: huszonhatezer forint. Egy, tízórás munkanap értéke százti- zenkét forint. A gazdaság tiszta vagyona... Az elnökasszony itt egy pillanatra megakad a szóban. Érthető, minden számot ő sem tudhat fejből. Baj azért nincs. Feláll, kiszól az ajtón: — Erna, légy szíves — aztán magyarázatként még hozzáteszi: — A főkönyvelőnk minden számok tudója és ismerője... Furcsa egy kolosszus: egyik lánctalpa a motorikus meghajtó és irányító apparátus alatt dolgozik, a másik 4—5 méterrel távolabb. A kettőt hidraulikus berendezéssel távolíthatja, közelítheti a merevítő, illetve a szabályzó csőszerkezet. A baloldali, kisebb lánctalp ráadásul bal és jobb irányban elforgatható. Azért építették így, hogy csatornák fölé vezérelhessék a monstrumot, amelynek elején vízbe'mélyíthető kanalak járnak körbe, hogy megtisztítsák iszaptól, növényektől a keskenyebb vagy szélesebb mesterséges víziutakat. Mindez csak egyik érdekesség a sok közül, amelyet a Traktorexport és a Machino- export szovjet külkereskedelmi vállalatok és a NIKEX, illetve a Vízügyi Alkatrész- és Anyagkereskedelmi Vállalat közösen rendezett a BNV területén. Ezúttal földgépek és A FŐKÖNYVELŐI TITULUSBÓL ítélve, meglett asz- szonyt várok, de helyette fiatal lány lép az irodába, kockás miniruhában, rövid barna hajjal. Egyetemi hallgatónak inkább hinném, mint egy gazdaság szigorú főkönyvelőjének. Pedig az. — Tóth Erna — mutatkozik be. Az erőteljes kézfogás után leül, s már sorolja is a kért adatokat. — Tiszta vagyon: tizennégy millió-nyolcszáz- ötven háromezer forint. Felosztható eredmény: tizennégy és fél millió. Hitel mindösz- sze ‘ négyszázezer forint, ebből az idén visszafizetünk kétszázezret. Az új, száztizennégy férőhelyes növendékistálló értéke egymillió-százezer forint. A tavaly elkészült léüzemé két és fél millió. Tíz évi használat után a konzervgyár tulajdonából a gazdaság birtokába megy át. Az idén száznyolc férőhelyes, teljesen gépesített tehén- istállót építünk másfél millióért. A rövidesen felépítendő irodaház beruházási értéke nyolcszázezer forint.\. NEM TUDOM, meddig folytatná még egyszuszra a szávízügyi munkáknál használatos konstrukciók bemutatásáról van szó. A már említett csatornatisztító is újdonság, nemrégen jelent meg Magyar- országon. Hasonlóképpen érdekes és hasznos az a hatkerekű talajgyalú, amelyet egy automatikus berendezés irányít abban, hogy az előtte levő talajt mindig a beállított szintnek megfelelően egyengesse, akár domb jön, akár mélyedés. A kiállítást április 24-ig tartják nyitva, de közben, április 22-én, az épülő Újpalotán munkában is bemutatják a szakembereknek. Pest megyében a sok ezer holdas öntözött terület a vizes útépítés, illetve talajegyen- getés napi gond, s ezek megoldásához nagy segítséget nyújthatnak az itt megismert munkgépek. A szervizszolgálatról, az- alkatrészek utánpótlásáról a kiállítás egyik társrendezője, a VIZAKER gondoskodik. mofc sorolását. Miár a harmadik lap is betelt a jegyzetfüzetemben. Közbekérdezek: — Mióta főkönyvelő? Meghökken egy pillanatra: rosszul szólt talán, azért e váratlan téma változtatás? Zavarát az örök nő mozdulataival leplezi: megigazítja rövid haját, pedig nincs is azon semmi igazítani való. Közben válaszol. — Március elsején múlt egy esztendeje, hogy kineveztek... — Ilyen fiatalon? Nem túlságosan nagy felelősség? — Megbíztak, vállaltam, csinálom... — Mindannyiunk megelégedésére — szóil közbe az elnökasszony. Látom a főkönyvelő-lány aTcán, hogy már indulna, hiszen nem ezért a beszélgetésért hívták, de a kérdésem visszafogja: — Gondolta, hogy ilyen hamar teljesül a vágya? —. Nem főkönyvelőnek készültem — jegyzi meg csendesen. Most rajtam a meglepetés sora. — Hanem? — Tanár szerettem volna lenni... — Nem sikerült a felvételi? — Meg sem próbáltam. — Talán nem sikerült az érettségi ? — Kitűnőre értem — ismeri be szerényen. — Akikor? — Az ismerősök lebeszéltek róla, hogy jelentkezzem. Akkor Gödöllőn laktunk. Ott is végeztem a gimnáziumot. A bátyám esztendeje már az Agrártudományi Egyetem hallgatója volt: Gondoltam, megpróbálom én is. ■— Felvettek? ■— Igen. — Ezek szerint diplomás agrármérnök? — 1964. JÚNIUS ELSEJÉN ide kerültem egy éves gyakorlatra. Nagyon féltem, hogyan lesz. Tulajdonképpen itt szerettem meg a mezőgazdaságot. Ide is,kerültem vissza a diploma megszerzése után, 1965 júliusában. Üzemgazdásznak. — Általános agrármérnök? — Az is. * — Mi még? — Tavaly júniusban áillam- vizsgáztam üzemgazdasági szakon. — Elégedett az életével? — Szeretem a munkám, megbecsülnek, a fizetésemre sem panaszkodhatom. Ez sokkal több, mint amit reméltem. Prukner Pál Lánctalppal — csatorna felett VÍZÜGYI és földgépek bemutatója A szóban forgó lakás ára 70 000 Költözködés, festés stb. 5 000 A vállalait térít (lelépés) 18 000 Gál Gy. vállal 33 000 Hiányzó összeg 19 000 Erre a lakásra III. 26-ig van „opció” adva... sajnálnám, ha tárgytalanná válna az ügy, mert a lakásszerzési lehetőségek csak nehezebbé és költségesebbekké válnak.” A levél alján olvashatatlan aláírás. Bálint Béla nyugdíjazott elődjét Gál Gyulának hívják. Az aláírás hosszabb. — Hosszú Kálmán levelez velem az ügyben, Pestről. Ki ő? Nem tudom. Aligha ügyvéd, mert á neve előtt nincs dr.... ' Valamit nem értek. Azaz nem értem az egészet. Szolgálati lakásért készpénz-lelépést követelni — óvatos jelzővel élve is — meghökkentő. Lehetséges, hogy a Pest megyei Gyógyszertári Központ a nyugdíjasait az utcára teszi? Hogyan lehetséges (ettől eltekintve is) szolgálati lakás áruba bocsátása ? Bálint Béla elmondja, hogy Gál Gyulának a központ már két cserelakást is felajánlott. A tápiógyörgyei egyszoba- komfortos, központi fűtéses lakást azzal az indokkal utasította vissza Gál, hogy messze van Pesttől. (Ha ez érv lehetne, akkor is: a térkép mást mutat: Törteinél is közelebb van.) A Cegléden felajánlott másik lakást (kétszoba-kom- fortos, felújított) — hasonló ok VARGA JÓZSEF: Uljanovszktól Moszkváig IV. Mindenben a munkásokhoz mérte magát Megszámlálhatatlan fénykép, a Lenin-múzeum féltve őrzött dokumentumfilmjei, mind előttem vannak, de talán egyik sem ad önmagában hű képet a forradalom vezéréről, az államférfiról — aki e tisztségében sem változott semmit, aki most is, már a Kreml dolgozószobájában ülve is, megmaradt a szerény gimnazistának, a fiatalon bölcs jogásznak, a népét szerető, jó szívvel oktató, nevelő embernek, egynek a milliók közül. Még mintegy két évtizeddel a forradalom győzelme előtt írta, amikor az újtípusú, a történelmi elhivatottságnak megfelelő párt megalakításán dolgozott: „Óriási zenekarra van szükségünk; tapasztalatokat kell gyűjtenünk, hogy helyesen oszthassuk el ebben a zenekarban a szerepeket, hogy az egyiknek a szentimentális hegedűt, a másiknak a szilaj nagybőgőt adjuk a kezébe, a harm iáikra a karmesteri pálcát bízzuk.” Miközben gondosan ügyelt arra. hogy ki-ki a neki legmegfelelőbb hangszeren játsz- szon, maga soha nem követelte a karmesteri pálcát. A kollektív döntés adta a kezébe — mert a forradalom előkészítésének, győzelmének tapasztalatai világosan bizonyították, hogy őt illeti az. S ő viselte megadással, ahogyan csak igazán nagy forradalmár szolgálhatja az ügyet. Szerényen, egyáltalán nem valami vezéri pózban, minden mesterkéltség nélkül vállalta történelmi sorsát, de azért élt benne az elhivatottság tudata, amely az általa szolgált ügy világtörténelmi jelentőségének felismeréséből táplálkozott. (Hisz az ügy nagyságát is kevesen mérték fél úgy, a maga teljességében, mint ő.) Gorkijt hadd idézzem: „Természetéhez tartozott a szenvedélyesség is, ám ez nem a játékos haszonleső szenvedélye volt. hanem Leninnek azt a kivételes lelki frisseségét mutatta, amely csak abban az emberben van meg, aki sokoldalúan és mélységesen érzékeli a külvilággal való kapcsolatát és hiánytalanul megértette e kaotikus világban neki jutó szerepet.” Sokat olvastam Lenintől. Sokat tudtam róla. De talán itt, a kremlbeli dolgozószobájában állt össze bennem mindez egy olyan összképpé, amely számomra az igazi Lenint ábrázolja. Megérintett itt a szelleme. közelsége '• érthetősége — ez volt a rendcsinálő varázsvessző, amely a mozaikkö- veke. sorba rakta bennem. 1918 márciusában a kormány úgy döntött, hogy Moszkvába teszi át székhelyét. Akkor rendezték be itt Lenin részére a lakást és a dolgozó- szobát, könyvtárat, tanácskozótermet. Hogyan néz ki, sokszor leírták, ngm ismétlem el. Hallatlan munkabírása közismert volt. Krupszkaja kimutatást vezetett Lenin írásos tevékenységéről, s megállapította, hogy Moszkvában néhány év alatt Lenin publikált 118 cikket, írt 3365 levelet, készített 125 felszólalást, és felszólalt ezenkívül még 210 értekezleten. Egyszer azt mondták Krupszkajának, hogy lenini módszerei vannak a munkában. „Ez igaz — válaszolta. — Mi lljiccsel sokat dolgozunk annak érdekében, hogy munkánk minden nappal egyre termelékenyebb legyen. Hiszen nem csupán a munkások kötelessége, hogy minden nap emeljék a munka termelékenységét. Erről az állam minden dolgozójának gondoskodni kell, sőt minden pártmunkásnak is.” Lakásának konyhájában viaszosvászonnal borított asztal, körülötte négy szék. Az asztalon bádogpoharak. Többnyire itt étkezett. A szekrényben öreg porcelán tányérok, poharak — egy készletet nem lehetne összerakni belőle. Itt mondták el nekem, mennyi volt Lenin fizetése. Annyi, mint az átlagos munkáskereset. Ez volt Lenin: munkában, jövedelemben a munkásokhoz mérte magát. És itt mesélték el az ismert történetet is, fizetésemelésével kapcsolatban. íme a levél, amit erről Boncs-Brujevicsnak írt, 1918 májusában: „Mivel nem tett eleget annak a nyomatékos követelésemnek, hogy közölje velem, milyen alapon emelték föl a fizetésemet 1918. március 1-től kezdve havi 500 rubelről 800 rubelre, és mivel a fizetésemelés — amelyet ön a Tanács titkárával, Nyikólaj Petrovics Gor- bunovval egyetértésben teljesen önkényesen rendelt el, megszegxte a Népbiztosok Tanácsának 1917. november 23-i dekrétumát — nyilvánvalóan törvényellenes, szigorú megrovásban részesítem.” Nincs semmi rejtély, semmi álszerénység az ilyen magatartás mögött. Lenin minden idegszálával a forradalom rezgéseit érezte, értette. Nemes jellemén túl ez a magyarázata a magatartásának. Az eszme, amelynek elkötelezte magát, amelyet győzelemre akart vinni, az elnyomás, a kizsákmányolás, a hazugság és a népbutítás b^ványai ellen irányult. Jól tudta, hogy nincs nehezebb, mint a bálványok imádatától megszabadítani az embereket. De ebhez az kellett, hogy a forradalom vezéreinek életmódja semmiben se hasonlítson a régi urakéhoz Jól tudta, hogy nem új bálványra van szüksége az orosz népnek. Ö bálványt akart dönteni, hogy az értelmet állítsa annak helyébe. Bálványt dönteni pedig csak a nép soraiban küzdve, velük együtt lehet. Mennyire örökA mauzóleum előtt érvényű a lenini életmű e tanulsága! ★ Lenint kerestem, az embert. Ner. a kőbe, márványba vésett istenszobrot, hanem a mi Vlagyimir lljicsűnket, aki a nép szívébe zárva él örökké. Az istenszobrok kőtáblába vésett dogmákat tartanak a kezükben. A forradalmi osztályharcban ennek nem sok hasznát vehetjük. Mi az igazi Lenint, a nagy forradalmárt, a kommunista embertípus megtestesítőjét zártuk a szívünkbe. Róla emlékezünk születésének századik évfordulóján.
