Pest Megyi Hírlap, 1970. április (14. évfolyam, 76-100. szám)
1970-04-14 / 86. szám
PEST uto\Ef i~JCírlap 19*0. ÁPRILIS 14., KEDD ‘Xefßtjrvniit éve: A VÁGI-PÁRT ZÁSZLÓBONTÁSA A Tanácsköztársaságot követő véres ellenforradalmi terrort a burzsoázia „alkotmányosabb” diktatúrája követte: a jogaitól megfosztott munkásságot gazdasági kiszolgáltatottságba döntötték. A szociáldemokraták által vezetett szak- szervezetek keveset tettek a proletárérdekek védelméért. Ezért a húszas évek közepén az elégedetlen munkások mind tömegesebben léptek ki a szak- szervezetekből, a legharcosabb szocialistákat pedig a vezetés zárta ki mind a szociáldemokrata pártból, mind a szakszervezetekből. A vezetéssel elégedetlen munkásokat az is felháborította, hogy a készülő választásokra a szociáldemokrata vezetőség a Bethlen- kormánnyal szembenálló bur- zsoá-liberális pártokkal lépett szövetségre. Ez a paktum nem a munkásoknak, hanem az e pártokba tömörült polgárságnak kedvezett. Mindezek hatására az osztályharcos munkásság legális szervezetekben működő képviselői, élükön Vá- gi Istvánnal, egyetértésben az illegalitásban dolgozó kommunista párttal, arra a következtetésre jutottak, hogy kísérletet kell tenni egy forradalmi szellemű legális munkáspárt létrehozására. A Bethlen-kormány bizonytalan volt a kezdeményezés megítélését illetően. Jó ideig azt hitte, hogy Vági és társai „jobbról” állnak szemben a hivatalos szociáldemokrata vezetőséggel. Azt hitték, hogy netalán a „keresztény nemzeti gondolat” hatott azokra a munkásokra, akik a liberális- burzsoá pártokkal való együttműködést ellenzik. Azt is remélték, hogy a szociáldemokraták soraiban bekövetkező szakadás mindenképpen az uralkodó osztály érdekeit szolgálja majd. Ilyen helyzetben került sor ma negyvenöt éve Budapesten az Aréna — a mai Dózsa György út — tizenhét szám alatti Gradó-kávéházban a Magyarországi Szocialista Munkáspárt, az MSZMP megalakulására. A párt elnökévé az akkor negyvenkét éves Vági István ácsmunkást választották, aki kora ifjúságától részt vett osztálya küzdelmeiben, a Tanácsköztársaság idején az építőmunkások direktóriumában dolgozott, majd a Vörös Hadsereg építőmunkászászlóaljának politikai biztosa volt. A húszas évek elején Vági a szociáldemokraták győri, majd pécsi városi szervezetének titkára lett, s a párt egyik legtekintélyesebb vezetőjévé nőtte ki magát. A munkások nagy bizalommal voltak iránta, mert igazságérzete, közvetlensége, hozzájuk fűződő bensőséges baráti kapcsolata arról győzte meg őket, hogy Vági István szívvel-lélekkel az ő emberük. Az 1925. április 14-i zászló- bontást a magyar munkásmozgalomnak nagyarányú fellendülése, a párt történetének egyik leggazdagabb időszaka követte. Az MSZMP marxista —leninista párt volt, legálisan meghirdetett programjába felvette a Kommunisták Magyarországi Pártja sok követelését. Egymás után alakította meg szervezeteit a budapesti kerületekben és az ország minden részében. Tatabányán és Salgótarjánban a bányászok legjobbjai, a Szolnok megyei és kecskeméti agrárproletárok, régi debreceni szervezett munkások, viharsarki kubikosok, napszámosok egymás után hozták létre a Vági-párt helyi szervezeteit. Az Alföld és a Dunántúl valamennyi megyéjében, Szegeden, Kaposváron, Zalaegerszegen és sok más városban, valamint a falvakon is működtek már 1925 második felétől az MSZMP szervezetei. A következő évben teljes erővel kibontakozott a burzsoá hatalom ellentámadása a legális és illegális módszereket kitűnően összehangoló és felhasználó forradalmi munkás- mozgalom ellen. A rendőrség letartóztatta Vági Istvánt és a KMP Központi Bizottságának sok vezetőjét. Egyidejűleg megkezdték az MSZMP helyi szervezeteinek felszámolását. A csendőrparancsnokságok feldúlták a vidéki párthelyiségeket, az ott talált könyveket, propagandaanyagot, iratokat elkobozták, a szervezetek tagjait vallatás alá fogták, felügyelet alá helyezték. Á Gőgös Ignác, Hámán Kató, őri Károly, Rákosi Mátyás, Vas Zoltán és 52 társuk, a Kommunistáit Magyarországi Pártja vezetői ellen lefolytatott pert a Vági István, Szántó Zoltán, Poll Sándor, Rostás István, Szerényi Sándor és társaik elleni monstreper követte. A Bethlen-kormány tervszerű hadjáratot folytatott az osztályharcos munkásság szervezeteinek szétverésére. A terrorhadjárat nagy vér- veszteséget okozott a létfeltételei megjavításáért küzdő proletariátusnak. A Vági-párt működésének időszaka tapasztalatokban és tanulságokban rendkívül gazdag, dicsőséges fejezete pártunk történetének. Vadász Ferenc Pástétomvonal és baromfikonzerv Korsizerűsítetitók az orosházi konzervgyár pástétomkés zí tő gépsorát, az úgynevezett „pástétom vonalat”. Az üzembe helyezett magyar gyártmányú gépeket automatáik vezérlik. Azok „parancsára” juttatják emberi kéz érintése nélkül a darálóba, a keverőbe, a sterilizálóba és a dobozokba a pástétomot. Az Orosháza gyár- egyébként hazánkban az egyetlen olyan konzervüzem, ahol baromfihúst dolgoznak fel. A választékot az idén több új cikkéi, köztük tarajpörkölt- tél, tejfeles esiricepaprikással, orosházi tyúkíevessel és gom- bamártással készült csirkehússal bővítették. Meliorációs tanácsot létesítenek A mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszter meliorációs tanács létesítésére adott utasítást. A testület alakítja majd ki a meliorációs — ta- lájjavítási, talajvédelmi és vízrendezési — munkák egységes irányelveit, fejlesztési programokat kezdeményez és összehangolja a tudományos kutatást. A tanács ügyviteli teendőit az országos meliorációs egyesülés látja el. ★ Hazánkban különösen nagy szükség van a mezőgazdasági meliorációs munkákra. A fokozott talajvédelemre legalább 3,5 millió holdon kell berendezkedni, ellenkező esetben tovább pusztul az amúgy is vékony, szegényes termőréteg. 6,1 millió holdra taksálják azt a területet, ahol talajjavításra van szükség. (Ismeretes, hogy a futóhomokos, szikes és más rossz talajfajták rendbehozása a hazai mezőgazdaságban idestova egy évszázados probléma. A szakemberek szerint 2,5 millió holdon a belvízvédelmet kell megoldani, ez is hozzátartozik a meliorációhoz.) A feladatokat hazánkban nem egymástól elkülönítve, hanem egységes szempontok alapján oldják meg. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy például a talajvédelemmel egy időben a vízrendezésre is sor kerül, tehát a termésátlagok megjavításának valamennyi feltételét — lehetőség szerint — egy időben igyekeznek biztosítani. Elképzelések szerint 1975-ig közel egymillió holdon megvédik a talajt a pusztulástól. A hazai mezőgazdaságban évente 1 milliárd forintot fordítanak különféle meliorációs munkákra A nagyüzemeket az állam jelentős mértékben segíti. A talajvédelmi munkákra fordított összegek 70, a talajjavítási költségek 50 százalékát központi alapból fedezik. Az összegek fel- használását, a munka liatéko nyabbá tételét segíti majd a neves szakemberekből álló és a miniszter felügyelete alatt működő tanács. |ZÉMÜLYI KiÍLTUaTg: A paradicsom és a konzervipar Tavaly a paradicsomtermés 30 százalékát elvitte a fitoftóÜflCl NÖVELJE a pillangós és egynyári takarmánynövények vetésterületét • LUCERNA • VÖRÖSHERE • TAVASZI BÜKKÖNY • BALTACÍM • TAKARMÁNYRÉPA ÉS • KÖLES vetőmag minden mennyiségben megrendelhető. VETŐMAG VÁLLALAT Pest vidéki Központja, Monor, Ady Endre utca 61. rafertőzés, amely nemcsak a fogyasztókat, hanem a konzervipart is érzékenyen érintette. A mezőgazdaság idén a jelek szerint lényegesen jobban felkészül a terméskiesés megakadályozására. A konzervipar — érdekes kezdeményezéssel — 1970-ben először anyagilag is támogatja a termelőket. A termesztés biztonsága érdekében a fitoftóra, az altemária és más betegségek ellen modern védekezési technológiát javasoltak, amennyiben az előírásokat a termelőüzemek betartják, úgy holdanként 400 forintos anyagi támogatást kapnak a konzervipartól. Az anyagi hozzájárulás elnyeréséhez az szükséges, hogy a mezőgazda- sági nagyüzemek vezetői írásbeli nyilatkozatot tegyenek, amelyben vállalják, hogy július végétől folyamatosan védekeznek, és vegyszeres kezelést alkalmaznak a fertőzés megelőzésére. A növényvédelmi szolgálat illetékesei az MTI munkatársának elmondották, hogy fitoftó- rabetegség a szőlőperonoszpó- rához hasonló pusztítást okozhat akkor, ha nem alkalmazzák időben a vegyszereket. A Balaton egykori „fővárosa”, Keszthely, új szállóval gazdagodik. A 224 szobás csupa szem szálló minden lakosztálya a Balaton felé néz. Az új idegenforgalmi létesítmény az év végére nyitja meg kapuit a vendégek előtt. Csupaszem Mit mond a tudós.„ Ártaimas-e a fogamzásgátló pirula vagy sem? Ma már csak emlék ... (Zsoldos rajza) A közvéleményt újra meg újra nyugtalanítják egy amerikai tudós állásfoglalásai a szenátus albizottságának az anti bébi-pirula esetleges káros hatásait vizsgáló tárgyalásán. Az egyik amerikai méllrák- specialisía úgy jellemezte a pirulát, mint egy „15—20 évre beállított, gyújtóval ellátott, potenciális bombát...” És a lényeg ezekben az oly sok asz- szonyt nyugtalanító kijelentésekben mindig ugyanaz: nincs rá semmi bizonyíték, de hárt mégis csak lehetséges ... ! Németország egyik legjobb hormonspecialistájának, Kaiser professzornak a legújabb kutatásai igen alapos bizonyító anyagot szolgáltatnak arra, hogy a pirula szedése még akadályozza is -a ráír keletkezését. Kaiser statisztikai kimutatásokat közöl, miszerint a pirulát rendszeresen szedő asszonyokat ritkábban támadja meg a méh- vagy mellrák, mint azokat az azonos korú nőket, aldk nem szedik a piruláit. A tény, hogy a pirula ellenzői az ilyen kutatások eredményeit egyáltalán nem veszik figyelembe, azt bizonyítja, hogy itt nem tudományosan megalapozott, hanem emocionális és irracionális megnyilvánulásokról van szó. Páncélautó, mauzóleum és a Kreml tornya A debreceni 3384. számú úttörőcsapat ügyes kezű pajtásai Lenin születésének 100. évfordulója alkalmából elkészítették a nagy forradalmárral kapcsolatos tárgyak, épületek makettjét. Lemezből állították össze a páncélautót, fából a mauzóleumot s háromezer szál gyufából a Kreml tornyát. Vidráért emu A nagy hírű zürichi állatkert azzal a kéréssel fordult a Mecseki Allatkerthez, hogy küldjenek számára vidrát. Ez a viz állat — a halastavak félelmetes rablója — ugyanis meglehetősen ritka Európában, hazánkban is inkább csak a dél-dunántúli halastavak környékén él. A halászok jóvoltából a Pécs Állatkertnek évek óta van ilyen ragadozója, sót jelenleg eg\ vidrapárt is gondoznak, ami nagy ritkaságnak számít. A múl év őszén a Mohácsi-szigeten egy halászember fiatal vidrát ej. tett fogságba, amelyet az állatkertnek ajándékozott. Ezt küldték el Zürichbe. A svájci állatkert cserébe egy fiatal emu ajándékozott a Mecseki Állatkertnek, amely most érkezett met Pécsre. A bölcs vírus SZTRÁJK A VATIKÁNBAN Először'került sor a történelem folyamán sztrájkra a Vatikánban, amikor március 11-én a múzeumok alkalmazottai egyórás munkabeszüntetéssel tiltakoztak alacsony fizetésük ellen. A Vatikán teljhatalmú megbízottja, Giulio Sarchetti megígérte, hogy teljesíteni fogják az alkalmazottak követeléseit. — Nézze uram, nekünk is élni kell — mondta indigná- lódva az A2 vírus, amikor a szemére vetettem, hogy heves, mondhatni lázas tevékenysége nem hoz éppen hasznot az emberiségre. — Élni kell, rendben van — feleltem a tőlem megszokott udvariassággal, majd hozzátettem —, de nem bennem virtuskodunk, akarom mondani víruskódunk, kedves A3. A vírus tűnődni látszott, majd egykedvűen megrántotta válla helyét: — Nézze, kedves betegjelöltem, amikor felhajt négy konyakot, meg ugyanannyi sört, pénzt fizet érte, s olyan beteg másnap, hogy látni sem lát. Pedig az alkohol mégsem élő szervezet, mint mi vagyunk, ugye. Ha én jövök, két-három nap, egy kis magas láz, táppénz, még pihen is otthon, aztán semmi. Ingyen vagyok magának is. meg a többi embernek is. Én pedig még a gyanakvó tudósok szerint is élő szervezet vagyok. Két élő szervezet ennyivel igazán tartozik egymásnak... — fejtegette sajátos logikával, majd hozzátette ... — és politikának nem vagyok jó? — Politikának? — csodálkoztam. — Igen, mit csodálkozik? hongkonginak hívnak, hogy oda ne rohanjak. Meg ázsiainak. Egyszóval, úgy tekintenek rám, mintha idézeteket hoznék magammal... Es én pedig tudja honnan jöttem? A kövér Klafácsné- tól. Itt lakik a maga szomszédságában és nem Hongkongban ... — Jó ... jó ... maga a Kla- fácsnétól jött, de a rokonai, felmenő ági hozzátartozói... — Ugyan kérem ... Maguk is Ázsiából jöttek, s európaiaknak vallják magukat, olyan régóta vannak már itt, nem igaz? Az én hozzátartozóim, ameddig egy vírus vissza tud emlékezni, európaiak voltak már mind. Belgium, Franciaország, Ausztria. ... Igen, sokkal inkább nyugati vírus vagyok én már. kérem, mintsem ázsiai — méltatlankodott az A2, aztái egy kicsit riadt undorra tekintett a kezemben levő fé citromra... — Az... meg az — muta tott egy csomag Kalmopy rinre — o mi tulajdonkén pent ellenségünk. Látja, eg vacak citrom, néhány szer orvosság abból a zacskóbe és' lényegében három na múlva már nem is élek .. Ilyen egyszerű ellenem ve dekezni, ennyit ér az é életem... — potyogott néhán szem toxin a szeme helyé ről. — És mégis tőlem ric gatják az egész világot. Mond ja uram, maga mégis embe magának van magasabb idei rendszere... mi bajuk van vt lünk? Miért nem az idei mérgek, a baktériumok, égi szóval a biológiai fegyvere ellen riogatják önmagukat. Hasznosabb lenne! — emeli fel az A2 szerkezetének egyi elemét, figyelmeztetően, i mire körülnéztem eltűnt. Azt hiszem, bennem van. Most mit csináljak? Met egyem a citromot, vagy r egyem? Olyan bölcs kis v rus volt. Kár lenne érte! Gyurkó Géza
