Pest Megyi Hírlap, 1970. április (14. évfolyam, 76-100. szám)
1970-04-02 / 77. szám
2 1970. ÁPRILIS 2., CSÜTÖRTÖK Tisztelgés a hősök előtt Megölték El-Mahdi imámot (Folytatás az 1. oldalról.) rés közös ünnepségén, amelyen a pedagógusszakszervezet, a Nőtanács és a TIT járási szervezetének képviselői vet- tök részt. A régebben középiskolával sem rendelkező j ár ás ma négy gimnáziumot, egy szakközépiskolát, egy felsőfokú technikumot, három szakmunkástanuló-intézetet és zeneiskolát mondlhat magáénak. A KISZ Pest megyei Bizottságán kitüntették a megye legjobb ifjú aktivistáit. Tízen vették át a KlSZ-ér- demérmet, tizennyolcán pedig az aranykoszorús KISZ-jel- vényt. A magas elismeréseket Fodor László első titkár adta át. Első ízben ítélték oda iaz MSZBT aranykoszorús plakettjét Pest megyének. A váci Hajós Alfréd úttörőház kapta, amelynek aktivistái évek óta nagyszerű sikereket értek el a magyar és szovjet úttörők barátságának elmélyítésében. X megye egyik legnagyobb vállalata, a Mechanikai Művek kettős ünnepet ülhetett tegnap. Az egyik a jubileumi megemlékezés. A másik fontos esemény: a kohó- és gépipari miniszter vezérigazgatósági SZÖULBAN szerdán folytatódott az idegek harca a Boeing—727-es repülőgép Japán eltérítői és a dél-koreai hatóságok között. A gép fedélzetén a rablókkal együtt 115 személy tartózkodik, s a merénylők kijelentették, hogy ha ner.. engedélyezik a repülőgép felszállását, a gépet felrobbantják. Az alkudozás még tart... SPRETTI Nyugat-Nómetor- szág elrabolt guatemalai nagykövete kapcsolatba lépett követségével, s közölte, hogy jól érzi magát, várja, hogy hamarosan szabadon engedjék. WERNHER VON BRAUN amerikai rakétaszakértő bejelentette, hogy megfelelő fedezet hiányában legalább egy évvel el kell halasztani azoknak az amerikai terveknek a megvalósítását, amelyek szerint olyan űrhajót szándékoznak szerkeszteni, amely „ingajáratot” képes lebonyolítani a világűr és a Föld között. A rakétarepülőgép valószínűleg legkorábban csak 1977-ben hajthatja végre első repülését. £Z „EXPLORER—1” az első föld körüli pályára küldött amerikai mesterséges hold «1958. január 31-én lőtték fel) visszatért a Föld légkörébe és megsemmisült. BONNBAN hivatalosan közölték, hogy április 6-án Bonnban megkezdődtek az 1970. évi magyar—nyugatnémet kereskedelmi tárgyalások. MIUTÁN sikeresen befejeződtek a Csendes-óceán térségében szovjet hordozórakétákkal folytatott kísérletek, a TASZSZ-t felhatalmazták annak közlésére, hogy 1970. március 31-től újra szabaddá vált a hajósás és repülés számára a Csendes-óceánnak az a térsége, amely a március 21-i TASZSZ-közleményben szerepelt. ÖT hegymászót temetett be lavina a Magas-Tátrában. A mentőszolgálat négyüket kiszabadította. Hárman közülük súlyosan megsérültek, a negyedik belehalt sérüléseibe. Az eltűnt ötödiket tovább keresik. TŰZ pusztított a legnagyobb példányszámú jugoszláv reggeli napilap, a belgrádi Politika nemrég elkészült székhazában. A tüzet csak 2 és fél órai küzdelemmel tudták eloltani, s elégett többek között a nagy- múltú lap értékes dokumentációjának nagy része is. 6 ÉVIG ÉLT comában Dra- gutin Mitrovics jugoszláv vasutas, míg végül most beállt nála a halál. Mitrovicsot 45 éves korában. 1964-ben szállították öntudatlan állapotban egy belgrádi kórházba. rangra emelte az MM igazgatóságát, a személyi és gyári munka elismeréseként, az utóbbi években nyújtott nagyszerű teljesítményekért. Vezérigazgatóvá léptették elő Sátor János igazgatót, vezérigazga-tó-helyettes(Folytatás az 1. oldalról.) fővárosba. Ünnepélyesen fogadják őket Óbudán, a Fel- szabadulás téren, a IV. kerületben, a Duna-parton, a XI. kerületben az OszA SZOVJETUNIÓ, az Egyesült Államok, Franciaország és Anglia ENSZ-küldöttségének vezetői megtartatták a közel- keleti helyzetre vonatkozó tárgyalássorozat 32. ülését. A legközelebbi ülést április 15-ésn tartják. AZ AMERIKAI hadsereg hivatalosan is vádat emelt Medina százados ellen. A vád előre megfontolt emberölés, melyek áldozatául esett több mint száz My Lai-i lakos. sé, és műszaki igazgatóvá Krényi Imrét, gazdasági igazgatóvá Urbán Antalt. Az erről szóló kinevezéseket a Mechanikai Művek nagytermében nyújtotta át a miniszter és szakminiszter-helyettes megbízottja. tapenko emlékműnél és a XVIII. kerületben Steinmetz kapitány szobránál. A főváros ifjúkommunistái kísérik majd a stafétákat s együtt érkeznek a Szabadság téri szovjet hősi emlékműhöz. Április 3-án délelőtt elindul a főváros minden kerületét érintő motoros hálastaféta is, amely ugyancsak a Szabadság térre fut be. Itt látványos fogadási ünnepséget rendeznek, s a résztvevők — az ország ifjúkommunistái képviselői — megkoszorúzzák a felszabadító hősök emlékművét. Az összegyűlt stafétaszalagok egy részét a felszabadulási ünnepségekre hazánkba érkező kom- szomolistáknak adják át a fiatalok, másik részét pedig a magyar ifjúság Szovjetunióba utazó csoportjai viszikma- gukkal. Púja Frigyes Romániában A román külügyminisztérium meghívására március 29 és 31 között Púja Frigyes, a Magyar Népköztársaság külügyminiszterének első helyettese baráti látogatást tett a Román Szocialista Köztársaságban. Március 31-én Cornel iu Manescu külügyminiszter fogadta a magyar külügyminiszter első helyettesét, akivel őszinte elvtársi beszélgetést folytatott egyes közös érdekű kérdésekről. FREDERIC GERARD PEAKE alezredes — az arab világban a legendás Peake pasa — aki 1922-ben megalapította az arab légiót, 84 éves korában elhunyit a skóciai Nelsonban. Megadták magukat a szu- dáni kormánycsapatoknak azok a lázadók, akik a Fehér- Nílus vidékén, Aba szigetén sáncolták el magúikat — közli a MEN A hírügynökség Khar- toumból. Az omdurmani rádió kedden adását megszakítva számolt be arról, hogy a szigeten felszámolták az összes eütenálMsi gócot, s a kormányerők nagy mennyiségű modem automata fegyvert zsákmányoltak, köztük tanlkeliháirítókat és légvédelmi ágyúikat. A lázadás azt követően robbant ki, hogy az elmúlt pénteken a Fehér-Nílus vidékén merényletet kísérelték meg; Dzsafar Numeiri szudáni ál-' liamfő ellen. A rendelkezésre álló adatok; arra mutatnak, hogy a lázadást az ország reakciós és szélsőségesen vallásos erői robbantották ki, egyes nyugati; nagyhatalmak sugallatára. Lapzártakor érkezett: Az omdurmani rádió szerda esti adására hivatkozva közük a hírügynökségek, hogy Hadi El-Mahdi imámot, a szudáni kormány ellen lázadó csoport vezetőjét múlt éjszaka megöli ték, amikor megkísérelte át- lépni aiz etiópdai határt. Hirohito japán császár köszönti felvételűnkön, amely a tokiói császári palotában készült, Ludvik Svoboda csehszlovák köztársasági elnököt és feleségét. ŐhJéceiíC: XIV. A három német holttestét kihúzták az utcára. A környéken teljes volt a csend. Szifcrázóan sütött a nap, a kék égre Ijesztően rajzolódtak a rommá lőtt házak, kormos kontúrjai. Simó és Tószeghy elborzadva nézték a látvány t. — Íme, ide juttatták az országot — mutatott Simó a romhalmazra, a Margiit-híd roncsaira. — Nézze csak — állt meg a mutatóujja az egyik pillérnél. A németek a Margitszigetre bevezető kis hídszakaszt épen hagyták. Ennek a pillérén embereiket láttak mozogni — Az oroszok — kiáltott fel Simó. — 100 méterre sincsenek tőlünk! Ebben a pillanatban felugatott egy nehézgéppuska. A nyomjelző lövedékek útját követve könnyen megtalálták az állását. Három házzal odébb, egy padlás tetejéről tüzeltek a hídpillér felé. A szigetről és a pesti oldalról aknavetők, ágyúk feleltek. Az előbbi idilli csend széttört. Tószeghy berántotta Simát a kapu alá. — El kellene kapná őket — lihegte Simó. — Reménytelen. Mire odajutnánk, talán az oroszok nyírnának ki. Bízza ezt rájuk. Félelmetes pontossággal tudnak célozni A becsapódások megrázták a házat. Egy akna a kapuval szemben az úttestre esett, de nem robbant fel. — Ha ez robban, akkor nekünk befütyültek — mondta Tószeghy és el akarta húzni Simót. De az nem mozdult. Időnként kilesett az utcára. Egyszerre vidáman felkiáltott: — Talált! Por és füst szállt az utcán. A géppuskaállás elhallgatott. Nemsokára újra csend lett, leszállt a por és kisütött a nap. A néptelen utcán négy férfi bakancsának csattogása verte fel a csendet. A nyilasok fekete egyenruháját viselték, kezükben géppisztoly. A hídpilléren felugatott egy géppuska. A nyilasok ijedten ugrottak be a kapu alá. — Nicsak, Holczer testvér! — mondta Tószeghy. A megszólított felkapta a fejét: — Zászlós úr! — aztán a civil ruhát megpillantva megváltozott hangon: — Szóval így állunk? Legjobbjaink elestek, a ficsur pedig már civilben dekkol. — Géppisztolyát Si- móra és Tószeghyre fogta. — Mi az utolsó emberig harcolunk, úgy ahogy arra esküt tettünk a nemzetvezetőnek ... — Aki valahol Németországban dekkol — szólt közbe Simó. — Kuss! — ordított Holczer testvér. — Álljanak a fal mellé! Az árulókkal nem kukoricázunk... — mondta és felhúzta a géppisztoly zárját; — Állj meg Holczer — tolta félre a nyilast egyik társa. — Ebből elég volt. A zászlós Köpetzky ezredes segédtisztje. Nyugodj meg, ezek tudják, hogy mi a helyzet. Ha élve hagyjuk, nagyobb hasznunkra lehet... Na, idefigyeljen! Az egyikük itt marad, a másik elrohan és ha öt perc múlva nem jelentkezik négy civil ruhával, a túszt fejbe lőjjük. Maiga menjen — mutatott Simóra ... — Tiltakozom! Ez árulás. Jelenteni fogom ... — ordítozott Holczer és géppisztolyát társai felé fordította. Az egyik nyilas fegyvere pontosan a koponyáját lyukasztotta át. — Nagy barom volt — mondta az előbbi nyilas és rá sem nézett az eldőlő Holczerra. — Egy géppuskával akart harcolni az oroszok ellen ... — Van egy ötletem — mondta Simó. — Elbújhatnak nálunk. Majd szerzünk civil ruhát... — Valóban. Van egy bombabiztos külön pincénk, azelőtt a háziúré volt. Most néhány német katona bujkál ott. Velük meghúzhatják magukat ... — tette hozzá Tószeghy. — Rendben, vezessen zászlós úr... — De a fegyvert ne vigyék le... Csak áruló lenne... — mondta Simó. A nyilasok nem ellenkeztek, örültek, hogy ledobhatták a géppisztolyokat és vele a nyilas karszalagot is. — Ezt majd lökjék Iki az utcára — mutatott az egyik Holczer hullájára. Simó megnyitotta a pince ajtaját. A németek részegen hortyogtak az ágyakon. A három nyilas belépett. Az utolsó mintha habozott volna egy pillanatig, de Simó nagyot lódított rajta és gyorsan bezárta az ajtót — Gazdagodik a házi fogolytáborunk — mond ta Tószeghy ... A pince lakói az óvóhely egyik sarkában gubbasztottak. Mindenki igyekezett a legtávolabb kerülni Krisztina holttestétől. — Ez a hulla meddig lesz itt — kiabált Melanie a belépő Tószeghyre. — Éjjel eltemetjük — felelt csendesen a kérdezett... — Nem kell tőle félni — morgott Kocsis, a segédházfeliügyelő, aki ezúttal is részeg volt. Senki nem tudta megfejteni, honnan szerez italt, de komoly tartalékai lehettek, ha az ostrom ötvenedik napja felé közeledvén, még mindig tellett neki a mindennapi berugásra. — Az élőktől kell félni. Aki már felfordult, azt szeretni kell... — motyogta. — Simó úr, kérem — szólalt meg hivatalos hangon Weivoda bácsi. — A ház lakói bizottságot alakítottak. Eötvös úr, Tárkányiné és jómagam vagyunk a tagjai... — És Rózsi, a volt parancsnok? — kérdezte Simó. — Nem választották meg. Ugyanis teljesen demokratikusan választottunk ... — magyarázta Weivoda úr komolyan. — A Rózsika különben sem volt itt... Ki tudja, merre jár? — mondta rejtélyesen. — Akkor gratulálok a bizottság-: nak — hajolt meg gúnyosan Simó és elindult kifelé. — Álljanak meg! — sipított Mer lande. — Hallgassák meg a ház döntését. — Hát már döntöttek is? — kér- dezte csodálkozva Simái. — És miről? — Nem hagyjuk, hogy feleslegesen kockáztassák az életünket. Követeljük, hogy a német katonákat azonnal engedjék szabadon. A felmentő seregek bármikor megérkezhetnek és az egész háznak kell lakolnia a maguk kalandjáért. Követeljük továbbá, hogy Tószeghy zászlós úr hagyja el a házat. Akár a németek, akár az oroszok jönnek be, számunkra hátrányos lehet egy bujkáló nyilas tiszt. — Én pedig követelem, hogy tisztítsák meg a pincémet, hogy az élelmiszerhez hozzájuthassak — kiabált Eötvös. — És minden fegyvert tüntessenek el — sipította Csokonay Melanie. — Én pedig köpök a maguk bizottságára és a határozatukra — mondta Simó. > — Igaza van — morgott Kocsis. — Az urak parlamentesdit játszanak.., — Magát pedig kirúgom — mondta Eötvösné... — Meghalt a lánya, felfordult a szeretője, otthagyta az ura — mondta Kocsis. — Ha magának ezek után is én vagyok á legfontosabb elintéznivalója, hát vegye úgy, hogy már nem is vagyok vice a házukban... — Tószeghy! — fordult a zászlóshoz Simó. — Maga itt marad a pincében és vigyáz, hogy a bizottság nehogy valami marhaságot csináljon ... — Igenis — csapta össze a cipősarkát a zászlós, mintha katonai felettese előtt állt volna. — Én elmegyek, megkeresem Rózsit — mondta Simó. — Maradj itt — kérte Simóné, aki mindenkitől elkülönülten kucorgott a pince sarkában. — Még baj lehet ebből... — Nyugodj meg marna, ha tizenöt évig kibírtad, ez a pár nap már meg Sem kottyan — mosolygott Simó és a pincefolyosón felhalmozott géppisztolyokból egyet a nyakába akasztott és felment az udvarra... (Folytatjuk) CSAK RÖVIDEN... Elhunyt Tyimosenko marsall Súlyos betegség után, 76 éves korában, kedden elhunyt Szemjon Tyimosenko, a Szovjetunió marsallja, kiemelkedő katonai személyiség, neves hadvezér. Tyimosenko, a polgárháború és a Nagy Honvédő Háború hőse, az egyike volt azoknak, aikilk tevékenyen részt vettek a szovjet fegyveres erők megteremtésében. Tyimosenko marsall, a szovjet háborús veteránok bizottságának elnökét az SZKP XXIII. kongresszusán a Központi Bizottság póttagjává választották. Szemjon Tyimosenko a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsának képviselője vollt. Hálastaféta 1 V
