Pest Megyi Hírlap, 1970. április (14. évfolyam, 76-100. szám)

1970-04-11 / 84. szám

6 rest Mtevei ^Mirkm 1910. ÁPRILIS 11., SZOMBAT Az óvafos „B”-t már nem mondok.. Kertész László rajza DIVATHÍR: HÓDÍT A HÍMZETT RUHA Eddig a Paszományárugyár készítményei közül inkább csak a függönyöket, zsinóro­kat és rojtokat ismerte a vá­sárlóközönség. A Duna In­tercontinental Szállóban a kereskedelem képviselőinek, és a sajtónak kát új termék- csoporttal mutatkoztak be a paszományosok. Dúsan hímzett textíliákból varrt gyermek- és női ruhá­kat, továbbá új típusú acryl fonalból készült ruházati cik­keket láthattak az érdeklő­dők. A gyár ezekkel szemlél­tette a hímzett áruk felhasz­IPARITANULÓNAK FELVESZÜNK általános iskolát végzett fiatalokat a következő szakmákba: épületlakatos, ács-állványozó, épületasztalos, fopadlózó- és műanyag­burkoló, központifűtés-szerelő, építőipari gépszerelő, épületburkoló (hideg): műkőkészitó. vasbetonszerelő (2 éves), vízszigetelő, bádogos, hőszigetelő, kőműves, üvegező. Akiknek vidéken állandó lakásuk van, szoknak tanulóotthoni elhelyezést nyújtunk. Jelentkezés személyesen vagy írásban a PEST MEGYEI ÁEEAMI ÉPÍTŐIPARI VÁLLALATNÁL Budapest XXI., (Csepel), Kiss János altábornagy u. 19-21. Dupla nyereség, ha a nyereségrészesedésből a tavaszi építkezésekhez, új 'üdülök és hétvégi telepek bekerítéséhez kész kerítéselemeket vásárol a Kohászati Alapanyagellátó Vállalat haszonvasüzleteiben és vidéki telephelyein: KAPHATÓK: KERÍTÉSELEMEK 1100x2000 mm-es méretben kb. 300 Ft/db — kiskapuk 900x1600 mm-es méretben kb. 350 Ft/db- nagykapuk 1600x1600 mm-es méretben kb. 1200-1300 Ft/db BUDAPESTEN : Vili., Baross utca 128. Tel.: 144-268 X., Rákos, Keresztúri u. 202. Tel.: 277-806 XVIII., Pestlőrinc, Kavicsbánya Tel.: 280—450 Szigetszentmiklós, a TÜZEP-telep mellett Tel.: 45 DEBRECEN Hatvan u. 62.. NYÍREGYHÁZA Eletó dűlő ESZTERGOM Somogyi B. u. 10. TATABANYA Szénfeldolgozó NAGYKANIZSA MÁV teher­pályaudvar SALGÓTARJÁN MÁV külső­pályaudvar HATVAN MÁV vasút­állomás SZEGED Kossuth L. u. 119. GYŐR Mártírok u. 4. VIDÉKEN: SZOMBATHELY 34-12 MÁV vasút­T.: 16-24 állomás MISKOLC L: 20-37 T.: 279 Repülőtér PÉCS Légszeszgyár I > ■ 17-499 T.. 23-60 u. 30. BÉKÉSCSABA Gépjavító T.: 20-99 T.: 20-04 állomás SZOLNOK T.: 120-85 Mártírok útja VESZPRÉM T.: 21-25 T.: 17-19 Ibolya u. 9. T.: 11-311 SZÉKESFEHÉRVÁR Homoksor T.: 12-13 T.: 10-07 /jyj f T.: 149-62 T . 1 % fm|| raJjjy nálásának széles lehetőségeit. A bemutatott modellek között láttunk modern vonalú hím­zett nadrágkosztümöt, hímzett gyermekruhákiat, a férfiak ré­szre pedig a textília színével megegyező, hímzéssel díszített ingeket. Az acryl ruhaszöve­tekkel a hurkolt kötöttáruk nagy keresletét kívánja a gyár kielégíteni. Ezek a szintetikus alap­anyagú, könnyen mosható, vasalást nem igénylő, forma- tartó kelmék a mintázattól függően kötött, vagy horgolt hatásúak. így alkalmasak — vastagságuktól függően — blúzokra, ruhákra, kosztü­mökre, kabátokra, nadrág­kosztümre, férfi mellényekre és kívül hordható, könnyű ingk,atyátokra is. KÖNYVESPOLC A visegrádi királyi palota A Corvina Kiadó most je­lentette meg Héjj Miklós: A visegrádi királyi palota című kötetét. Magyarország egyik leg- festőlbb pontján, Budapesttől 42 kilométerre, a Duna jobb partján hegyek által övezett szorosban terül el Visegirád. Páratlan természeti adottsá­gai aliapján a XIV—XV. szá­zadiban fontos politikai és kulturális központ volt, ma pedig megyénk egyik legszebb tája, amely ezeknek a száza­doknak résziben már feltárt művészeti emlékeivel nagy vonzóerőt gyakorol a turistáik­ra. A kötet foglalkozik Viseg- rád történetével, a királyi pa­lota építésével Nagy Lajos, Zsigmond és Mátyás korában, majd ismertetőt ad a palota feltárást munkálatairól. Ez­után a kötet sorra veszi a pa­lota részeit: a fogadó-udvarit, a díszudvart, a Hercules-ku­tat. a kerengő folyosót, a kü­lönféle lakótermeket, gazda­sági épületeket, borospincét. A kötetet számos foto il­lusztrálja. — K — KÖLTÖZTEK A GÓLYÁK Megérkeztek a gólyák az ország legészakibb vidékére, Borsod megyébe. Mintegy há­romhetes késéssel foglalták el fészküket. Az első piros csőtű madarak a Bódva-völgyében és a csehszlovák határ men­tén, a Hernád felső folyásánál tűntek fel. A szeszélyes, hideg időjárás miatt azonban csak­hamar otthagyták fészküket, s a Bodrog mentére. Mád, Tály- lya, Tokaj környékére húzód­tak. Vadmentő expedíció A tiszai árterület nagy ré­sze víz alá került, mostoha időszak köszöntött a vadál­lományra. Abádszálók kör­nyékén, a Közép-Tisza vidék vadban egyik leggazdagabb területén vadmentő expe­díciók alakultak, amelyek igyekeznek kiszabadítani a tűzben rekedt állatokat. Az egyik, alig 200 négyzetméter­nyi szigeten több mint száz őz verődött össze. A men­tést nehezíti az erős szél és a nagy hullámverés. Csütörtö­kön, a viszonylag szélcsen­des időben öt ladikkal vit­tek élelmet a szigeten rekedt őzeknek. Sokat szenvednek az apró­vadak is. A becslések sze­rint a Közép-Tisza vidékén mintegy másfélezer fácán pusztult el. A megmaradt ál­lomány pedig az ártéri fákra menekült. Dolgoznak a vadmentők a Tisza más területein is. A tiszasülyi Lenin Tsz árterü­letéről eddig mintegy 70 őzet és sok vadnyulat hoz­tak ki. ,....valakinek eszébe jutunk“ Fogadónap a Monori Közsé­gi Tanácsnál. A folyosón tö­meg, valaki hangosan sír: „Hat életveszélyes a ház, egyszer csak ránk dől! Aludni sem me­rek, és a gyereket magam mel­lé veszem az ágyra, hogyha zuhan a gerenda ..Másik hang: „Maga azt hiszi, egyedül van ezzel?'Már mióta kilincse­lek. és senki nem tud segíte­ni!” Monor, Bajcsy-Zsilinszky út. Amikor belépek a ház ka­puján, az oszlopról elémzuhan egy tégla. Az ablak kifelé dől, önkéntelenül arrébb ugróm, hátha épp most fog kizuhanni. Itt laknak Gutfreund Elemé­rék, hárman. A családfő 72 éves, szívbeteg. Az asszony nyugdíjas, lányuk egyetemis­ta. Gutfreundné körbevezet a lakásban, nem szól semmit — beszél a látvány önmagáért. Három helyiség. A szobában egy hatalmas szekrény tártja a gerendát, s ahogy nézem, fél­ni kezdek. Az az érzésem, a mennyezet lassan aláereszke­dik, a szekrény egyszer össze­roppan a súly alatt, s akik itt alszanak ... A falon jókora re­pedés, a tapasztást ledobta ma­gáról — az öklöm beleférne. Az előszobában tanul Judit. Nappal dolgozik, esténként egyetemre jár, s amikor haza­felé beér az utcájukba, rohan­ni kezd: áll még a ház? Vagy...? És várja, mikor vi­szik ki a hírt, hogy valami ret­tenetes történt. Nem lehet nem erre gondolni. A konyha... Edények min­denfelé, mert ha elkezd esni az eső, szükség van rájuk. Tető ugyanis csak imitt-amott van, bőven csorog át a mennyezet hézagjain a víz. A melléképületek már ösz- szerogytak. A ház főfala bár­mikor kizuhanhat az utcára. Akik erre járnak, kikerülik ezt az útszakaszt. — Mennyi lakbért fizet­nek? — Nyolcvan forintot. Amíg az uram bírta magát, és nem a kevéske nyugdíjból éltünk hárman, javítgattuk a házat, de már akkor is halálra volt | ítélve ez az épület. Régi, nád- j tetős, nem lehet segíteni rajta, a háztulajdonost nem is na­gyon érdekli. De hát rajtunk sem lehet segíteni?! Hosszú idő óta élnek így, örökös félelemben. Aki elmegy, rettegve jön haza: vajon „ha­za” jön? Vagy csak romok vár­ják... Gutfreundné törölgeti a sze­mét, sír: „... várom, hogy a rengeteg hiábavaló szaladgálás után valakinek eszébe jusson, így nem lehet élni!” A tanács helyzete nehéz. Szükséglakás is alig-alig van. De a megoldást — különösen ilyen esetben, amikor valóban életekről van szó — meg kell találni mindenképp! (koblencz) Új tejüzem. Százhúszmillió forintba került Szegeden az új tejüzem. Az új létesít­mény a réginek ötszörösét termeli. Bővül a tejtermékek válasz­téka Ls. A korszerűen berendezett üzemben megkezdték a pró­batermelést. ZÖLD HALOK A Kenderfonó- és Szövő­ipari Vállalat újsaegedi gyá­rában kísérletképpen vízszínű zöldre festik az újfajta, cso­mómentes halászhálóikat. A külföldi szakirodalom szerint a japán'béüászoík. az úgy színe­zett hálóval legalább 50 szá­zalékkal több halat fognak, mint a natúr színűvel. A cso- mómentesség még tovább nö­veli a halfogás esélyét, mivel így kisebb a felület, ezáltal gyorsabban, könnyebben húz­ható a háló a vízben. Az első garnitúrákat elküldték a ba­latoni halászoknak. Jegyzet Kolléga úr és kartárs elvtárs A tréfa, miszerint a sírásó kollégának titulálja az or­vost, régi, s ostoba dolog, de szikrányit fölvillant a való­ságból. Azt, hogy a múlt mé­lyébe tűnt, címekkel, ran­gokkal, alázatos megszólítá­sokkal terhes, foglalkozásokat élesen elhatároló, embereket elválasztó munkatársi kapcso­latok helyébe valami új ke­rült. Űj, még nem teljesen ki­alakult, olykor — mint az idézett tréfa esetében is — humortól sem mentes, de mindenképpen más, az embe­rek egyenrangúságát hangsú­lyozó, tisztelő viszony. A megszólítás, s az annak formáiról időnként föltáma­dó vita csak felszíni jelzője mélyebb, tehát tartalmi vál­tozásoknak. Volt idő, amikor súlyos véteknek tűnt az úr megszólítás, s természetesnek tetszett az éjjeliőrködő volt grófnak is kijáró elvtársazás. Napjainkban — szerencsére — nem a forma tolakodik elő­térbe. Senki nem akad fönn azon, ha valakit uramoznak — hiszen a szó, mint sok más hasonló, elvesztette régi értel­mét —, s a politikától mindig távol álló nőnek azt mondják, hogy asszonyom. A formánál fontosabb lett a tartalom. Az, hogy a munkahelyen — az ú gynevezett kiscsoportokban — miként alakul emberek viszonya egymáshoz, mefeta- lálják-e a közös hangot, az együtt dolgozáshoz nélkülöz­hetetlen harmóniát. A m unkahel y: élet ü nk egyik fele. Munkatársaink — bármennyit tréfálkoztak is ezen — egy nagyobb csa­lád tagjai, tehát hozzátarto­zóink, hiszen mi magunk is e családhoz kötődünk. Ahogy a kisebb, úgy a nagyobb csa­ládban is minden tagnak van­nak jogai és kötelezettségei. Egymás tisatelete, a másik meghallgatása, a kölcsönös segítség, az emberi méltóság sértetlensége: málkülözih etet­tem ahhoz, hogy nagyobb súr­lódás nélkül élhessünk otthon s munkahelyen egyaránt. A fogalmakkal, melyeket föntebb elsoroltunk, nincs is baj, tisztában vagyunk velük. Csak éppen betartá­suk megy neh ezem ... Napjainkban szép szám­mal találunk közösségeket, melyek meglelték a tarta­lomban, formában új mun­katársi kapcsolatok kialakí­tásának útját. Szocialista brigádok, egy-egy műhely, osztály dolgozói jöttek rá ar­ra, hogy első és legfontosabb feltétet ehhez a kölcsönös tiszteleten alapuló egyenran­gúság. Valóban, egyetlen em­bercsoport sem lehet mag nélküle. Ám éppen a.z adja meg újdonságát, hogy nem kritikát,lan, mindent tudo­másul vevő ez a tisztelet, ha­nem a közösen elfogadott mérce határozza meg, irá­nyítja az egymás iránti ma­gatartást. Ezekben a közös­ségekben nem az álszent ud­variaskodás, a semmitmondó készségestkedés teremti meg a látszatra jó légkört, hanem a nyíltság, az egymás iránti őszinteség. Jó ilyen közösségben dol­gozni? Nagyon jó! Ahogy a fordítottja, a / békétlenség, az initrikusság, a nyerseség pokollá teheti a napi nyolc órát. Mert mi tagadás, sok munkahelyen utóbbiak jel­lemzik a légkört. Az irigy­kedés, az egymás háta mö­götti súgdolódás, a sértődé­sek és sértegetések, az ér­tetlenség, a másik iránti közömbösség majd’ minde­nütt megtalálható. ha per­sze különböző mértékben is. Rossz légkörben nem lehet jó munkát végezni, az egész­séges szellemű munkahely viszont szárnyakat adhat minden ott dolgozónak. Kollégánk, kartársunk, elvtársiunk számára mi olyan fontosak vagyunk, mint ő nekünk. A nyíltságért, nyílt­sággal fizet, a segítségért segítséggel. Igaz, akadnak kivételek, mert gyenge jel­lemű, csak magukkal törő­dő emberek is vannak, de nem kétséges, hogy a többség úgy viselkedik, ahogy azt másoknál, maga iránt ta­pasztalja. Ez döntő. Mint mindéin társas kapcsolat, a munkatársi viszony is köl­csönhatások sorozatából áll, ahol a, szavaknak, a csele­kedeteknek másokra gyako­rolt hatásával is számolni kell. Ezért szükséges, hogy a felszínnél jobban, alaposab­ban ismerjük egymást, tud­juk, mit várhatunk a má­siktól, s ő mire számíthat tőlünk. A puszápaj báskodás, a büfé­ben a kávé melletti fecsegés, a semmire nem kötelező, ál- szent együttérzés együttvéve nem ér annyit, mint egyetlen, megértő mondat, mint a gyor­san kézbeadott szerszám, a megmutatott munkafogás. Mi­nél kevesebb formalitást, mi­nél több tettet — így fogal­mazhatjuk mag azt a módot, mellyel minden közösség so­rait, belső, egymás közötti kapcsolatait alakíthatja. A ..kartárs elvtárs” féle megszó­lítási zavar mélyebben rejlő zavarok kifejezője. Attól, hogy emberek egy helyen dolgoz­nak, egymás számára még idegenek maradhatnak. Ha akarják s tesznek is érte. ha fölismerik közös érdekeiket, akkor akár kollégáknak, alkar elvtársiaknak szólítják egy­mást, jó munkatársak, sőt esetleg barátok is lesznek. M. O. I

Next

/
Thumbnails
Contents