Pest Megyi Hírlap, 1970. április (14. évfolyam, 76-100. szám)
1970-04-11 / 84. szám
6 rest Mtevei ^Mirkm 1910. ÁPRILIS 11., SZOMBAT Az óvafos „B”-t már nem mondok.. Kertész László rajza DIVATHÍR: HÓDÍT A HÍMZETT RUHA Eddig a Paszományárugyár készítményei közül inkább csak a függönyöket, zsinórokat és rojtokat ismerte a vásárlóközönség. A Duna Intercontinental Szállóban a kereskedelem képviselőinek, és a sajtónak kát új termék- csoporttal mutatkoztak be a paszományosok. Dúsan hímzett textíliákból varrt gyermek- és női ruhákat, továbbá új típusú acryl fonalból készült ruházati cikkeket láthattak az érdeklődők. A gyár ezekkel szemléltette a hímzett áruk felhaszIPARITANULÓNAK FELVESZÜNK általános iskolát végzett fiatalokat a következő szakmákba: épületlakatos, ács-állványozó, épületasztalos, fopadlózó- és műanyagburkoló, központifűtés-szerelő, építőipari gépszerelő, épületburkoló (hideg): műkőkészitó. vasbetonszerelő (2 éves), vízszigetelő, bádogos, hőszigetelő, kőműves, üvegező. Akiknek vidéken állandó lakásuk van, szoknak tanulóotthoni elhelyezést nyújtunk. Jelentkezés személyesen vagy írásban a PEST MEGYEI ÁEEAMI ÉPÍTŐIPARI VÁLLALATNÁL Budapest XXI., (Csepel), Kiss János altábornagy u. 19-21. Dupla nyereség, ha a nyereségrészesedésből a tavaszi építkezésekhez, új 'üdülök és hétvégi telepek bekerítéséhez kész kerítéselemeket vásárol a Kohászati Alapanyagellátó Vállalat haszonvasüzleteiben és vidéki telephelyein: KAPHATÓK: KERÍTÉSELEMEK 1100x2000 mm-es méretben kb. 300 Ft/db — kiskapuk 900x1600 mm-es méretben kb. 350 Ft/db- nagykapuk 1600x1600 mm-es méretben kb. 1200-1300 Ft/db BUDAPESTEN : Vili., Baross utca 128. Tel.: 144-268 X., Rákos, Keresztúri u. 202. Tel.: 277-806 XVIII., Pestlőrinc, Kavicsbánya Tel.: 280—450 Szigetszentmiklós, a TÜZEP-telep mellett Tel.: 45 DEBRECEN Hatvan u. 62.. NYÍREGYHÁZA Eletó dűlő ESZTERGOM Somogyi B. u. 10. TATABANYA Szénfeldolgozó NAGYKANIZSA MÁV teherpályaudvar SALGÓTARJÁN MÁV külsőpályaudvar HATVAN MÁV vasútállomás SZEGED Kossuth L. u. 119. GYŐR Mártírok u. 4. VIDÉKEN: SZOMBATHELY 34-12 MÁV vasútT.: 16-24 állomás MISKOLC L: 20-37 T.: 279 Repülőtér PÉCS Légszeszgyár I > ■ 17-499 T.. 23-60 u. 30. BÉKÉSCSABA Gépjavító T.: 20-99 T.: 20-04 állomás SZOLNOK T.: 120-85 Mártírok útja VESZPRÉM T.: 21-25 T.: 17-19 Ibolya u. 9. T.: 11-311 SZÉKESFEHÉRVÁR Homoksor T.: 12-13 T.: 10-07 /jyj f T.: 149-62 T . 1 % fm|| raJjjy nálásának széles lehetőségeit. A bemutatott modellek között láttunk modern vonalú hímzett nadrágkosztümöt, hímzett gyermekruhákiat, a férfiak részre pedig a textília színével megegyező, hímzéssel díszített ingeket. Az acryl ruhaszövetekkel a hurkolt kötöttáruk nagy keresletét kívánja a gyár kielégíteni. Ezek a szintetikus alapanyagú, könnyen mosható, vasalást nem igénylő, forma- tartó kelmék a mintázattól függően kötött, vagy horgolt hatásúak. így alkalmasak — vastagságuktól függően — blúzokra, ruhákra, kosztümökre, kabátokra, nadrágkosztümre, férfi mellényekre és kívül hordható, könnyű ingk,atyátokra is. KÖNYVESPOLC A visegrádi királyi palota A Corvina Kiadó most jelentette meg Héjj Miklós: A visegrádi királyi palota című kötetét. Magyarország egyik leg- festőlbb pontján, Budapesttől 42 kilométerre, a Duna jobb partján hegyek által övezett szorosban terül el Visegirád. Páratlan természeti adottságai aliapján a XIV—XV. századiban fontos politikai és kulturális központ volt, ma pedig megyénk egyik legszebb tája, amely ezeknek a századoknak résziben már feltárt művészeti emlékeivel nagy vonzóerőt gyakorol a turistáikra. A kötet foglalkozik Viseg- rád történetével, a királyi palota építésével Nagy Lajos, Zsigmond és Mátyás korában, majd ismertetőt ad a palota feltárást munkálatairól. Ezután a kötet sorra veszi a palota részeit: a fogadó-udvarit, a díszudvart, a Hercules-kutat. a kerengő folyosót, a különféle lakótermeket, gazdasági épületeket, borospincét. A kötetet számos foto illusztrálja. — K — KÖLTÖZTEK A GÓLYÁK Megérkeztek a gólyák az ország legészakibb vidékére, Borsod megyébe. Mintegy háromhetes késéssel foglalták el fészküket. Az első piros csőtű madarak a Bódva-völgyében és a csehszlovák határ mentén, a Hernád felső folyásánál tűntek fel. A szeszélyes, hideg időjárás miatt azonban csakhamar otthagyták fészküket, s a Bodrog mentére. Mád, Tály- lya, Tokaj környékére húzódtak. Vadmentő expedíció A tiszai árterület nagy része víz alá került, mostoha időszak köszöntött a vadállományra. Abádszálók környékén, a Közép-Tisza vidék vadban egyik leggazdagabb területén vadmentő expedíciók alakultak, amelyek igyekeznek kiszabadítani a tűzben rekedt állatokat. Az egyik, alig 200 négyzetméternyi szigeten több mint száz őz verődött össze. A mentést nehezíti az erős szél és a nagy hullámverés. Csütörtökön, a viszonylag szélcsendes időben öt ladikkal vittek élelmet a szigeten rekedt őzeknek. Sokat szenvednek az apróvadak is. A becslések szerint a Közép-Tisza vidékén mintegy másfélezer fácán pusztult el. A megmaradt állomány pedig az ártéri fákra menekült. Dolgoznak a vadmentők a Tisza más területein is. A tiszasülyi Lenin Tsz árterületéről eddig mintegy 70 őzet és sok vadnyulat hoztak ki. ,....valakinek eszébe jutunk“ Fogadónap a Monori Községi Tanácsnál. A folyosón tömeg, valaki hangosan sír: „Hat életveszélyes a ház, egyszer csak ránk dől! Aludni sem merek, és a gyereket magam mellé veszem az ágyra, hogyha zuhan a gerenda ..Másik hang: „Maga azt hiszi, egyedül van ezzel?'Már mióta kilincselek. és senki nem tud segíteni!” Monor, Bajcsy-Zsilinszky út. Amikor belépek a ház kapuján, az oszlopról elémzuhan egy tégla. Az ablak kifelé dől, önkéntelenül arrébb ugróm, hátha épp most fog kizuhanni. Itt laknak Gutfreund Elemérék, hárman. A családfő 72 éves, szívbeteg. Az asszony nyugdíjas, lányuk egyetemista. Gutfreundné körbevezet a lakásban, nem szól semmit — beszél a látvány önmagáért. Három helyiség. A szobában egy hatalmas szekrény tártja a gerendát, s ahogy nézem, félni kezdek. Az az érzésem, a mennyezet lassan aláereszkedik, a szekrény egyszer összeroppan a súly alatt, s akik itt alszanak ... A falon jókora repedés, a tapasztást ledobta magáról — az öklöm beleférne. Az előszobában tanul Judit. Nappal dolgozik, esténként egyetemre jár, s amikor hazafelé beér az utcájukba, rohanni kezd: áll még a ház? Vagy...? És várja, mikor viszik ki a hírt, hogy valami rettenetes történt. Nem lehet nem erre gondolni. A konyha... Edények mindenfelé, mert ha elkezd esni az eső, szükség van rájuk. Tető ugyanis csak imitt-amott van, bőven csorog át a mennyezet hézagjain a víz. A melléképületek már ösz- szerogytak. A ház főfala bármikor kizuhanhat az utcára. Akik erre járnak, kikerülik ezt az útszakaszt. — Mennyi lakbért fizetnek? — Nyolcvan forintot. Amíg az uram bírta magát, és nem a kevéske nyugdíjból éltünk hárman, javítgattuk a házat, de már akkor is halálra volt | ítélve ez az épület. Régi, nád- j tetős, nem lehet segíteni rajta, a háztulajdonost nem is nagyon érdekli. De hát rajtunk sem lehet segíteni?! Hosszú idő óta élnek így, örökös félelemben. Aki elmegy, rettegve jön haza: vajon „haza” jön? Vagy csak romok várják... Gutfreundné törölgeti a szemét, sír: „... várom, hogy a rengeteg hiábavaló szaladgálás után valakinek eszébe jusson, így nem lehet élni!” A tanács helyzete nehéz. Szükséglakás is alig-alig van. De a megoldást — különösen ilyen esetben, amikor valóban életekről van szó — meg kell találni mindenképp! (koblencz) Új tejüzem. Százhúszmillió forintba került Szegeden az új tejüzem. Az új létesítmény a réginek ötszörösét termeli. Bővül a tejtermékek választéka Ls. A korszerűen berendezett üzemben megkezdték a próbatermelést. ZÖLD HALOK A Kenderfonó- és Szövőipari Vállalat újsaegedi gyárában kísérletképpen vízszínű zöldre festik az újfajta, csomómentes halászhálóikat. A külföldi szakirodalom szerint a japán'béüászoík. az úgy színezett hálóval legalább 50 százalékkal több halat fognak, mint a natúr színűvel. A cso- mómentesség még tovább növeli a halfogás esélyét, mivel így kisebb a felület, ezáltal gyorsabban, könnyebben húzható a háló a vízben. Az első garnitúrákat elküldték a balatoni halászoknak. Jegyzet Kolléga úr és kartárs elvtárs A tréfa, miszerint a sírásó kollégának titulálja az orvost, régi, s ostoba dolog, de szikrányit fölvillant a valóságból. Azt, hogy a múlt mélyébe tűnt, címekkel, rangokkal, alázatos megszólításokkal terhes, foglalkozásokat élesen elhatároló, embereket elválasztó munkatársi kapcsolatok helyébe valami új került. Űj, még nem teljesen kialakult, olykor — mint az idézett tréfa esetében is — humortól sem mentes, de mindenképpen más, az emberek egyenrangúságát hangsúlyozó, tisztelő viszony. A megszólítás, s az annak formáiról időnként föltámadó vita csak felszíni jelzője mélyebb, tehát tartalmi változásoknak. Volt idő, amikor súlyos véteknek tűnt az úr megszólítás, s természetesnek tetszett az éjjeliőrködő volt grófnak is kijáró elvtársazás. Napjainkban — szerencsére — nem a forma tolakodik előtérbe. Senki nem akad fönn azon, ha valakit uramoznak — hiszen a szó, mint sok más hasonló, elvesztette régi értelmét —, s a politikától mindig távol álló nőnek azt mondják, hogy asszonyom. A formánál fontosabb lett a tartalom. Az, hogy a munkahelyen — az ú gynevezett kiscsoportokban — miként alakul emberek viszonya egymáshoz, mefeta- lálják-e a közös hangot, az együtt dolgozáshoz nélkülözhetetlen harmóniát. A m unkahel y: élet ü nk egyik fele. Munkatársaink — bármennyit tréfálkoztak is ezen — egy nagyobb család tagjai, tehát hozzátartozóink, hiszen mi magunk is e családhoz kötődünk. Ahogy a kisebb, úgy a nagyobb családban is minden tagnak vannak jogai és kötelezettségei. Egymás tisatelete, a másik meghallgatása, a kölcsönös segítség, az emberi méltóság sértetlensége: málkülözih etettem ahhoz, hogy nagyobb súrlódás nélkül élhessünk otthon s munkahelyen egyaránt. A fogalmakkal, melyeket föntebb elsoroltunk, nincs is baj, tisztában vagyunk velük. Csak éppen betartásuk megy neh ezem ... Napjainkban szép számmal találunk közösségeket, melyek meglelték a tartalomban, formában új munkatársi kapcsolatok kialakításának útját. Szocialista brigádok, egy-egy műhely, osztály dolgozói jöttek rá arra, hogy első és legfontosabb feltétet ehhez a kölcsönös tiszteleten alapuló egyenrangúság. Valóban, egyetlen embercsoport sem lehet mag nélküle. Ám éppen a.z adja meg újdonságát, hogy nem kritikát,lan, mindent tudomásul vevő ez a tisztelet, hanem a közösen elfogadott mérce határozza meg, irányítja az egymás iránti magatartást. Ezekben a közösségekben nem az álszent udvariaskodás, a semmitmondó készségestkedés teremti meg a látszatra jó légkört, hanem a nyíltság, az egymás iránti őszinteség. Jó ilyen közösségben dolgozni? Nagyon jó! Ahogy a fordítottja, a / békétlenség, az initrikusság, a nyerseség pokollá teheti a napi nyolc órát. Mert mi tagadás, sok munkahelyen utóbbiak jellemzik a légkört. Az irigykedés, az egymás háta mögötti súgdolódás, a sértődések és sértegetések, az értetlenség, a másik iránti közömbösség majd’ mindenütt megtalálható. ha persze különböző mértékben is. Rossz légkörben nem lehet jó munkát végezni, az egészséges szellemű munkahely viszont szárnyakat adhat minden ott dolgozónak. Kollégánk, kartársunk, elvtársiunk számára mi olyan fontosak vagyunk, mint ő nekünk. A nyíltságért, nyíltsággal fizet, a segítségért segítséggel. Igaz, akadnak kivételek, mert gyenge jellemű, csak magukkal törődő emberek is vannak, de nem kétséges, hogy a többség úgy viselkedik, ahogy azt másoknál, maga iránt tapasztalja. Ez döntő. Mint mindéin társas kapcsolat, a munkatársi viszony is kölcsönhatások sorozatából áll, ahol a, szavaknak, a cselekedeteknek másokra gyakorolt hatásával is számolni kell. Ezért szükséges, hogy a felszínnél jobban, alaposabban ismerjük egymást, tudjuk, mit várhatunk a másiktól, s ő mire számíthat tőlünk. A puszápaj báskodás, a büfében a kávé melletti fecsegés, a semmire nem kötelező, ál- szent együttérzés együttvéve nem ér annyit, mint egyetlen, megértő mondat, mint a gyorsan kézbeadott szerszám, a megmutatott munkafogás. Minél kevesebb formalitást, minél több tettet — így fogalmazhatjuk mag azt a módot, mellyel minden közösség sorait, belső, egymás közötti kapcsolatait alakíthatja. A ..kartárs elvtárs” féle megszólítási zavar mélyebben rejlő zavarok kifejezője. Attól, hogy emberek egy helyen dolgoznak, egymás számára még idegenek maradhatnak. Ha akarják s tesznek is érte. ha fölismerik közös érdekeiket, akkor akár kollégáknak, alkar elvtársiaknak szólítják egymást, jó munkatársak, sőt esetleg barátok is lesznek. M. O. I
