Pest Megyi Hírlap, 1970. március (14. évfolyam, 51-75. szám)

1970-03-10 / 58. szám

vési HELY xMú4ap 1910. MÁRCIUS 10., KEDD Villamos helyett busz a Nagyerdőn át Megszüntetik Debrecenben a Nagyerdőt átszelő 6 kilométe­res y'Uamosvonalat. Április elsejétől autóbuszokkal bonyo­lítják le a forgalmat ezen a szakaszon. A döntést a város vezetői azzal indokolják, hogy a meglevő pályatest felújítása csaknem 8 millió forintba ke­rülne s csak néhány esztendő­re oldaná meg az adott útvo­nal közlekedési problémáját. E gazdaságtalan megoldás he­lyett már csak azért is előnyö­sebb az autóbuszok üzembe­állítása, mert ezzel felére csökkenthető a menetidő. Rubin Cola A Somogy megyei Nagyatá­di Konzervgyár új üdítőitalt hoz forgalomba „Rubin Cola” néven. Alapanyaga szilva, de van benne kevés körte és ba­rack is, amelyhez a colát ada­golják megfelelő arányban. A piros színű, kissé fanyar, igen kellemes, enyhén alkoholos ízű italt 0.45 literes üvegekben, jellegzetes emblémával ellátva hozzák majd forgalomba. A Somogy—Zala megyei Élelmi­szer és Vegyiáru Nagykereske­delmi Vállalat az árubemutató után azonnal tíz vagonnal rendelt Tanyák - 1985-ben és 2000-ben Tanyák az Aiföldön. Rozzant tetejű, hulló vakolaté, vályog- épületek. Körötte föld kukori­cással, zöldséggel bevetve. Pi­ci, alacsony az ablak. Ahogy benézek — csupa sötétség minden. Az öregasszony főz. Az asztal fölött háziáldás, szentkép, a ládán petróleum- lámpa, tejesköcsögök, a tűz­hely alatt macska, csirke gubbaszt. Egyik vödörben a tiszta víz, a másikban a hulla­dék. A padlás tele lommal, régi edénnyel, rokkával, szerszám­mal. A férfi köhög és nyűtt szalmazsákon fekszik. — Orvos látta? — Ugyan, ki menjen érte? A legközelebbi szomszéd 3 ki­lométerre van. — Mit csinálnak egész nap? — Jószágot tartunk, disznót, egy tehenet, baromfit, főzök, takarítok. Néha meglátogatnak a gyerekek. A gyerekek a 30 kilométerre levő városban laknak. Gyár­ban dolgoznak. Az öregek hal­iam sem akarnak az elköltö­zésről. Itt meg azzal az egy árva fával, eladó a tanya. Az öz­vegy, aki lakta, még tavaly meghalt. Az örökösöket nem érdekli. 4 ezerért kínálják. De a szomszédok megsúgják, há­romért is boldogan odaadnák. Az országút mentén, iskola IDŐS GYÓGYÍTÓK OTTHONA Az ürömi határban áll a nyugdíjas egészségügyi dol­gozók otthona. A 115 férőhe­lyes modern létesítmény most, április 4-én ünnepli kétéves születésnapját. Olyan, mint egy kis garzonszálló, 1—2 és 3 ágyas szobákkal, emeleten­ként tágas társalgókkal. — Az országban á pedagó­gusok és a színészek után mi vagyunk a harmadik ilyen szakosított intézmény — tájé­koztat Dóra Béláné, az ott­hon igazgatója. — Házaspárok is lakhatnak nálunk. Jelen­leg 18 párunk van. Havi 450 forint térítésért az itt la­kók mindent megkapnak. A teljes ellátáson kívül a ruhá­zati és egyéb szükségleti cik­keket is mi vesszük, de gon­doskodunk szórakozásukról is. Értük dolgozunk, hogy széppé tegyük itteni éveiket. Csinos, fiatal ápolónő, Pálos Gertrud kalauzol vé­gig az épületen. Járjuk az emeleteket. A folyosókon csend. A tiszta, világos tár­salgókban is csak elvétve találunk egy-egy olvasó, ké­zimunkázó, pihenő lakót. Dél­utáni szieszta van — súgja halkan a nővér. — S amíg véget ér, leülünk. Csodálatos a kilátás a hegyekre. — Tizenketten vagyunk ápolónők — mondja. — Érett­ségi után, tavaly augusztus­ban kerültem ide. ősszel me­gyek a kétéves ápoló­női tanfolyamra. Nagyon szeretek öregekkel foglalkoz­ni. Türelem kell hozzájuk, nem mindenkinek megy ez a pálya. — Hallottam, ahogy beszél, tele lelkesedéssel és hittel. Szép élethivatást vá­lasztott. Közben véget ér a pihenő­idő. Bekopogtatunk a la kők hős Először dr. Kövér Jánoshoz, aki egy éve, a Somogy me­gyei Inke községből került ide. Több mint három évti­zedig volt ott körzeti orvos, nem nősült meg, életét a gyó­gyításnak szentelte. — Bizony, nagyon nehéz volt eljönnöm — emlékezik. Egy generáció nőtt fel előt­tem, mindenkit ismertem ott. Kifáradt a szívem, nem bírtam tovább gyalogolni, mit tehettem. Most már meg­szoktam itt, hiszen olyan sze­retettel fogadtak. Mindenem megvan, remek az ellátás és itt mindenki kedves. Nagyon jól érzem magam ebben a második, és tudom, egyben utolsó otthonomban. Egy másik szobában házas­pár lakik: Kádár Gyula és felesége. Két éve kerültek ide. Ilonka néni a Korányi kór­ház műtősnője volt. Aktív, fiatalos, friss mozgású asz- szony. — Nyugdíjba mentem, ide kerültünk, de azért még dolgozom, segítek itt a kony­hán. Nem bírom én még a tétlenséget — mondja vidá­man. — Néha bejárok Pest­re is, de azért már olyan va­gyok a városi forgalomban, mintha vidéki lennék. Nagy a zaj, sok az ember és én min­den ilyen kirándulás után sie­tek haza, ide, a csendbe, a nyugalomba... — seres — Hűség — Nagyon haragszol rám, drágám? — Nagyon, és szakítanék is veled azonnal, ha nem a leg­jobb barátom felesége volnál. NEM ÉRDEMES JAVÍTANI az erősen elhasználódott tehergépkocsi- és traktor- vontatású pótkocsikat, mert most RAKTÁRRÓL VÁSÁROLHAT a KRESZ előírásai szerint vizsgáztatott, 4 TONNÁS PÓTKOCSIKAT. Készséges felvilágosítással áll rendelkezésére a Budapesti AGROKER Vállalat Budapest XV., Cservenka M. u. 107. ügyintéző: Ari Gyula. Telefon: 635—463. és 18 lakóház. Téglából épült, cserép tetejű házak. Bent vil­lany világít, az iskola előtt megáll a távolsági busz, a ven­déglőbe gyakran betérnek az átutazók. A vizet ugyan kút- ból húzzák és vásárolni, szó­rakozni az 5 kilométerre levő faluba utaznak. Tanyák. Ilyenek és olyanok. Elnyűttók és iómódúak. Kul­túrától, kereskedelemitől, az élettől elzártak, magukba ros- kadók. És terebélyesedő, élő, olykor közművel is ellátottak. Mi lesz a sorsa az 500 ezer tanyai lakosnak? Lehet ezt tudni, „megjósol­ható”? — kerestem a választ. Perczel Károly, a Városépítési Tudományos és Tervező Inté­zet igazgatóhelyettese és mun­katársa. dr. Thuránszky Attila precíz és pontos feleletet ad. Az intézet ugyanis kétféle felméréssel, kétféle távlatra vizsgálta meg az alföldi ta­nyák várható alakulását. Hely­zetfelméréssel, a helyszíni vi­szonyok ismeretében — a ta­nyák mezőgazdasági körülmé­nyeit, az épültet és állóeszkö­zök állagát figyelembe véve — pontosan megjelölték, mely helyeken maradnak fenn hu­zamosabb ideig a tanyák és hol szűnnek meg. Eszerint 1985-ig 50 ezer tanya szűnik meg, ami a tanyák 25 százalé­kának felel meg. 2000-ig na- gyobbmérvű, spontán meg­szűnés várható. Kihal például az a generáció, amely ragasz­kodik a tanyai életformához, ígv 2000-iben a jelenlegi ta­nyai lakosságnak csak 26 szá­zaléka marad. A másik vizsgá­lat — reprezentatív jellegű szociológiai felméréssel tör­tént — magukat a tanyasi la­kókat kérdezték meg. — Mitől függ a megszűnés. vagy a fennmaradás? Mi a tervük a tanyán lakóknak, ott akarnak-e élni. vagy szándé­kukban áll elköltözni és hó­ra? — Hogy erre feleletet kap­junk, fel kellett tárni és ele­mezni a tanyarendszer össze­függéseit és a természetföld­rajzi környezettel, a mezőgaz­dasági termeléssel, az iparral és változásaival a népesség és munkaerő alakulással, az ellá­tottsággal, a közlekedési háló­zattal, a településhálózattal és egyéb közvetlenül ható ténye­zővel. — Hol van tehát létalapjuk a tanyáknak? — Ott, ahol a mezőgazdasá­gi termelés ezt indokolttá te­szi. Például gyümölcs-, zöld­ségtermő területeken a tanyán lakás hosszabb ideig jelentős marad, mert itt szükség van a kézi munkaerőre, még sokáig nem helyettesítheti a gép. Ott, ahol jó állapotban vannak az épületek, ahol csoportosan, nem távol, elszigetelten egy­mástól alakultak ki települé­sek, — például egy-egy út mentén (sortanyák), főleg vá­ros, falu környékén — szintén hosszabb életűek lesznek a ta­nyák. Mint ahogy a szórvány­tanyák megszűnése is törvény- szerű. — Mi lesz a hosszú életű ta­nyákkal? — Térképen is megjelöltük ezeket a településeket, ame­lyek úgynevezett pozitív, tar­tósan fennmaradó tanyás terü­letek. A távlatban ellátják majd tartós tanyai intézmé­nyekkel — iskolával, orvosi rendelővel, közművel, kereske­delmi intézménnyel. Ahol pe­dig megszűnőben van a tanya­világ, ott azokat a nagy falusi és kisvárosi centrumokat kell fejleszteni, ahová majd beköl­töznek. Hiszen a beköltözők­nek nemcsak lakóhelyre, ha­nem például új munkalehető­ségre is szüksége lesz. Most még falusi jellegű kisváro­I saink (Túrkeve, Mezőtúr, stb.) 1 belterülete akkor, a tanyák tö­I meges felszámolódása után nyer igazán városias jelleget. — Több új lakótelepülés in­dult el a fejlődés azon útján, term elősző vetkezeti meiorok mellett, amelyek kis faluvá változhatnak idővel. Ezekbe tömörülnek a volt tanyasiak kulturált körülmények közé jutva. Már vagy ötven ilyen új tömörülés alakult, mint pl. Lászlótanya, Bánhalom, Uj- szentgyörgy, Bugac, ma, Szásztelep, Látókép, Rosszerdő. A Városépítési Tudományos és Tervező Intézet tervtanul­mánya, amely két ütemben — a Dél-Alföld és a Közén- és Északkelet- A1 föld területén folvtaitott vizsgálat alapján ké­szült — javaslataikkal már el- iutották a leeületékesebbek- hez, a megvei, járási tanácsok­hoz. Praktikus tanácsokat ad­va a fejlesztésre, a beruházás­ra. Kádár Márta NÉPMŰVÉSZEI AZ ISKOLAPADBAN Néprajzi szempontból országosan egyedülálló népművésze­ti gyakorlati oktatást honosítottak meg a kapuvári gimnázium­ban. Évente mintegy 100 diáklány ismerkedik a hímzéssel. A tanórának különleges hangsúlyt ad az a tény, hogy a kivesző­iéiben levő — valamikor nagy hagyományokkal rendelkező — rábaközi népi hímzés motívumait leikutatják és megőrzik. Ki­kerülve az iskolából, sok leány választja élethivatásának a népművészetet. Többen a háziipari szövetkezetben folytatják a gyakorlati órákon tanultakat. Képünkön: Kovács Lajosné népművésztől tanulják a „cér­nával írást” a kapuvári gimnazista lányok. 1945-ös szükségbélyegek Értékes postatörténeti emlé­kek — köztük szüks égbélyeg és levelezőlapok a nyíregyházi Jóisa András Múzeum birtoká­ban. bíróság előtt a rendörgyilkos A Fővárosi Bíróságon hátfőn megkezdődött a rendőrgyilkos és társai bűnügyének tárgya­lása. A, vádlottak padján hár­man ülnek: a 29 éves. többszö­rösen büntetett előéletű Sági István, a 19. évében levő Be- fényi Sándor segédmunkás és a 18. évében levő S. Lajos fia­talkorú, valamennyien bala­tonkenesei lakosok. A vádirat megállapítása sze­rint Sági István, aki különböző bűncselekményeik miatt mór 8 évet töltött börtönben, tavaly nyáron önkényesen kilépett győri munkahelyéről, ahol ács­ként dolgozott. Azóta csavargó életmódot folytatott, s részben egyedül, részben társaival együtt az ország különböző ré­szein sorozatos bűncselekmé­nyeket követett el. Ezek meg­valósításában gátlástalanul, válogatás nélkül, kitartó kö­vetkezetességgel és elszántság­gal járt el. Rablás, betöréses lopás, szemérem' elleni erő­szak, erőszakos nemi közösü­lés, sikkasztás, lőfegyverrel va­ló visszaélés, jogtalan gépjár­műhasználat szerepe] a többi között bűnlájstromán. A leg­súlyosabb bűncselekményt ta­valy október 24-én, Balota- szállás határában követte el Sági és Berényi. A sorozatos bűncselekmények miatt körö­zött Sági kézrekerítésére nagy apparátussal folyt a nyomozás, Sági végül is Berényivtl Ro­mániába akart átszökni. Az őket üldöző rendőrök elől me­nekülve Berényi lopott va­dászfegyverrel — Sági felhívá­sára — halálosan megsebesí­tette Börcsök András rendőr- törzsőrmestert. Berényit a helyszínen elfogták, Ságinak azonban sikerült átszöknie Ro­mániába, Ott később elfogtál? és átadták a magyar hatósá­goknak. A tárgyalás előreláthatólag hosszabb ideig tart. A szükségbélyegek és leve­lezőlapok a nyíregyházi posta megrendelésére a helyi Ven- kovits-nyomdában készültek, I közvetlenül Szabolcs-Szaimár megye felszabadítása után, amikor az ország más részén még dúltak a harcok. 1945. január 4-én már ilyen bélye­gekkel bérmentesítették a postai küldeményeket. A bé­lyegeket sárga és rózsaszín röplapra nyomtatták, s 20, va­lamint 40 filléres címletekben .lálUtettAk elŐr, rajzolt minták nélkül. A bélyegeket nyomdai úton előállítható vonalak és körök díszítik. Két változat­ban készültek. Az égjük vál­tozatot Nyíregyháza 1. felül­nyomással, a másikat felül­nyomás nélkül hozták forga­lomba. Bérmentesítéskor a keletbélyegzőn kívül adóhiva­tali bélyegzővel is ellátták. A múzeumnak mindkét változat­ból és címletből sikerült egy- egy 12 darabból álló blokkot — összesen 48 bélyeget — megszereznie. A ritkaságszámba menő bé­lyegeket, levelezőlapokat és az e bélj'egekkel bérmentesített leveleket először a megj'ei ju­bileumi kiállításon mutatják be a nagyközönségnek. Kis cápa Belépek a nagy szobába. Minden bú­tor és személy ismert helyén áll. A nagy csipkefüggönyök füstösek, de tiszták, a hatalmas bordó fotelok ko­pottak, de kényelmesek. Az ormótlan barna asztal — minden családi béke szimbóluma — kopár, néhány négyzet- deciméter felületét borítja a fehér da- maszt. A fehér-damaszt-sziget elé, az oroszlánlábú székre kell ülnöm és fel kell hajtanom az odakészített első korty pálinkát. Kincses sziget. A porcelántányérban sárgán habzó húsleves, gondosan csa- varintott csigatésztával. Megcsendül a kanál, a számban érzem a hús isteni aromáját — a gondosan csavarintott tésztacsigákat félrelököm. Minden személy ismert helyén áll. Az anya félő, lágy tartással fogja a he­gedűt, az apa fáradt képét tükrözi a fénylő zongoratető, a nővér vastag combjai közé gordonkát szorít és a vo­nóval a vörös perzsaszőnyeget piszkál­ja, a középső lány harmonikát karol, tömpe ujjai szélesebbek, mint a lapos billentyűk, a kis teenager csak áll és keresi, hová helyezheti lassan fejlődő testét. Az apa erőtlenül a billentyűkbe csap. Egy szelet rántott halat kapok be, fe­hér a hús, mint a frissen mosott lepedő. A fogak belesüppednek a szétmálló falatba, a nyelv, a szájpadlás szertevi­szi a tavak, a folyók ízét. A hegedű, a zongora, a gordonka, a harmonika csendes madrigált játszik. Milyen összhang van a családban, a ritmus összetart minden akarást. Az anya úgy húzza a vonót, mintha gyer­mekeit simogatná, az apa a család him­nuszát üti le a billentyűkön. A nővér játékából hiányzik a szív; időről időre visszakéri férjétől a család, a koncer­teken ő már csak vendégművész. A fogolysültből a kis combot kapom be. Érzem a vad ízt, hát pálinkát locs- csintok mellé, mintha frissen berúgott állat került volna terítékre. A fogoly­sült szesszel finom — aligha tudja ezt mindenki. A középső nővért nekem szánják. Kis cápa — így hívom magamban. Kis nyaka eltűnik a kövér fej és test kö­zött, két keze uszony, amellyel a hang­szert csépeli. A hatalmas ölben eltűnik a nagy harmonika a kilógó térd má­zsát is el tud tartani, kár, hogy nem erőltetik. A kis hal megeszi a nagyo­kat? Csupán egy töltést a töltöttkáposztá­ból, nem többét. A húsban nincs rizs, csak sok bors és fűszer. Rálöttyintek egy deci tejfölt. Isteni, igazán isteni. Két falat között fehér bort töltök ma­gamnak. Erősödik a zene, a kis cápa mindenkit túljátszik, szólózik, inprovizál. Sajnos, nem értek a muzsikához. Mi lenne, ha a kis cápa tokáját becsípné a harmo­nika? Biztos visítana, az anyja sajnál­ná, az apja fáradt maradna, a nővére mérges lenne a fölösleges produkció miatt, a teenager kinevetné. A kis cápa az én reakciómra lenne kiváncsi, re­mélhetőleg elrejtene a kincses sziget. Meg kell kóstolni a csirkepaprikást, oly püspökien vörös, a húsok sárgák, aranyszínűek, nem foszthatom meg ma­gam az élvezettől. Igazam volt, a pap­rikás jobb, mint a múlt heti, és az az­előtti. A zenekar érzi. hogy megtelik a ben- dőm. Gyorsabban, emészthető dalba, kez­denek. Tudom, most lép középre las­san fejlődő testével a teenager és bele­búgja a szobába, hogy „Isten véled édes Piroskám”. Hallatlanul utálom' ezt a számot, vörös borral öblítem le. A fekete alatt szoktam az első bíztató pillantást vetni a kis cápa felé. Tele a gyomrom,, ilyenkor nyíljon ki az arco­mon az értelem rózsája? Majd. Van még időm. Minden személy ismert helyén áll. Az anya bátrabb tartással fogja a hegedűt, az apa fáradt, érdeklődő szemét látom a fénylő zongoratetőből, a nővér vastag combjai alig szorítják a gordonkát, a végtagok a biztos férjre emlékeznél?, a középső lány, a kis cápa, engem szu- gerál és lapos ujjai közt külön életet él a tekergő harmonika. A kis teena­ger ura a helyzetnek. Mindjárt vége a zenének és a kérdő szemek gyilka belém repül: nyilatkoz­zak végre. Mindjárt vége a zenének, és az agyam olyan, mint egy telerakott bendő. Csend. Komor, áthághatatlan csend. Hosszú, mozdulatlan. — Nagyon szép volt. Játszanak to­vább. Játszanak sokat... Elégedetten rágyújtok a nekem készí­tett Marlborora. Fóti Péter t

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents