Pest Megyi Hírlap, 1970. március (14. évfolyam, 51-75. szám)
1970-03-07 / 56. szám
pest H rcr a 1970. MÄRCTÜS 7., SZOMBAT Mai fiatalok... Startra kész a manor! járat a Nagyvárad téren. Berreg a tarmotoros Ikarus, már csak néhány perc van hátra ,az indulásig. ősz hajú, fejkendős néni száll fel a buszra. Végigtopog az ülések mellett, mindegyik alá benéz. Miután ezzel végzett, így szól a hátsó ülésen terpeszkedő, angolosan öltözött, középkorú úrhoz, aki az újság lapjait böngészi. — Itt olyan „dobozok” szoktak lenni az ülések alatt. Az jé meleget ad ... A férfi fel sem néz az újságbél és flegmán mondja: — Minek az mama, majd ráér augusztusban melegedni. A nem éppen szellemes válaszra többen hátrafordulnak. A néni félénken mentegetőd- zik. — Tudja, csak azért mondtam, mert elkapott az a nyavalyás influenza és két hét után ma keltem fel először. Nagyon elgémberedett már a Iában, jé lenne, ha egy kicsit felmelegedhetne . . . A férfi nem válaszol. Az újság lapjait bújja, igyekszik eltakarni arcát. — Tessék csak ideülni, itt van olyan „doboz” ... — adja át mosolyogva a helyét egy fiatalember. A néni köszöni, aztán elhelyezkedik. Már melegszenek is az elgémberedett lábak. Igen, hát ezek a mai fiatalok ... —fg— Gyenge volt a fenyőmagtermés Március 21: Dobogó-fennsík Faüzemeket létesítenek Pest megye tsz-ei Három napig tanácskoztak a „megyeházán” a Pest megyei tsz-ek alkalmazásában átló erdészek. A Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztérium, az erdőrendezőségek és erdő- gazdaságok képviselői tartottak előadásokat, az erdészek pedig nagy hévvel és lelkesedéssel kapcsolódtak be a vitába. A tanácskozás péntek este véget ért. Célként jelölték meg, hogy a tsz-ek létesítsenek „fagyártmány üzemeket”, s helyben dolgozzák fél a kitermelt faanyagot. A közös vállalkozásban épülő üzemekben parkettát, lábrácsot s hasznos „mütyüröket” gyártanak majd, részint a helyi lakosság ellátására, részint a külföldi kereslet kielégítésére. Ez sürgető feladat, mert már más megyebeli tsz-ek is jelentkeztek ilyen igénnyel, s netán, mint konkurrensek, előbb építenének a megyében üzemeket, mint a helybeli szövetkezetek. Jelenleg csak 3 — A tudományos diákkörön IX. országos konferenciáját március 18. és április 3-a között rendezik meg. Az ünnepélyes megnyitóra a Budapesti Műszaki Egyetemen kerül sor. Megkezdte visszavonulását az influenza? Eddig két és félszázezernél több beteg A járvány még tart, ereje azonban csökken. Abból, hogy a múlt héten a megyei KÖJÁL-hoz bejelentett új AZ ÖREG REVESZ ÉS A DUNA-Kutyasétáltatás. A Körúton, a Belvárosban, a szűk utcákban és még annyi más helyen. Pulik, dakszlik, bulldogok. A pórázon nyugodtan, engedelmesen baktatnak a hűséges állatok gazdáik mellett. A lakásban is csak néha vak- kantanak fel — ha éhesek. Halsétáiltatás. Dömsödi Du- na-part. öregember vág léket a befagyott folyón. A csáklyá- val gyakorlott mozdulattal kiemeli a jégtáblákat. A vékony zsineg hirtelen előbukkan a vízből. Az öregember egy nyolc kiló 50 dekás potykát „levegőztet”. A hal akkora, mint egy nehéz súlyú birkózó karja. Tavaly, augusztus 15- én fogta. Most hizlalja. Az idei tavaszon finom halászlé készül belőle. ★ Ki is ez a görbe lábú, huszárkinézetű, ősz hajú öregúr? Lássuk a személyi adatokat. Nagy Istók Ferenc, a dömsödi révész, 60 esztendős. Apja í védgátőr volt. Tizenhat éves korában Szigetszentmártonban kezdte a révészséget. 1931 és 1935 között halászattal szerezte meg kenyerét Máj őshazán. 1935 óta él Dömsödön. Először egy kis fabódéban lakott. Efelett azonban eljárt az idő, s ma már barátságos házikó ad otthont Feri bácsinak és feleségének. Most a befagyott Dunán magányosan áll a komp és a ladik. De nyáron nincs megállás. Napjában átlag hússzor fordul a két part között, s minden egyes alkalommal 12 embert visz át a ladikkal. A komppal 80 mázsát vonszol, j Téíen-nyáron egyaránt hajna- ; li ötkor kel. Nem dohányzik. I . . * j — Két éve Sopronban jártunk az asszonnyal. Elmondom ám, mit írtam haza a legjobb komámnak. „Édes Imre János kártyaparti barátom! A Lővereket, üdülőnket közvetlen közelről látom. E soraimat innen küldöm Sopronból, De vágyódásom tómból bennem otthonról. No de Jani itt is látni verebet, Édes komám, kártyázunk még eleget! Jártunk, keltünk, szép lány is volt Sopronban, Az anyjuk szája nem volt más, csak otromba. Egyszer egy érzéses dalba kezdtem, De mit én ezért kaptam, Azt észrevétlen zsebre tettem.” — A napokban járt itt a vállalati igazgató és beutalót az hozott Párádra megyünk asszonnyal márciusban. ★ — Egy fogam van, de azt is ki kell már dobni, mert aki látja, tudja, hogy ahol egy van, ott többnek is kellene lennie... Újakból pedig én nem kérek. — Egyszer egy tanár urat vittem át ladikkal a túlsó partra. Szép csendes idő volt, a nap már gyengébben sütött. Nyugodtan eveztem, mint máskor. A tanító tüsszentésére nem is nagyon, figyeltem oda. Egyszer csak látom, hogy fészkelődik, izeg-mozog a ladikban, mintha valamit keresgélne. Nem tudtam felfogni, mi a csuda történhetett. Megkérdeztem hát tőle: csak nincs valami baj, tanító uram? De csak nem válaszol semmit. A hótszázát, eme begurultam és ráförmedtem: miért hallgatja el, az áldóját, ha nem stimmel valami? Erre a tanár úr kicsit szégyenkezve, kicsit kényszeredetten elnevette magát. S uram-teremtőm, mit látók ? Nincs már egy fia foga sem, pedig öt perce még oly szépen csillogott rajta a nap. A fogsor a vízbe pottyant... ★ — Erre a történetre nem szívesen emlékszem vissza. Meg- borsódzik a hátam, ha belegondolok. Kemény tél volt akkor. Az északi szél úgy söpört végig a parton, mintha kardokkal csapkodtak volna. Csak aki vízparton él, az tudja, mit jelent ez... Szóval, mondom, igazi ítéletidő tombolt. Egyszer csak látom, hogy a Varga Jóska öccse a jég szélén áll. Rá is förmedtem azonnal: gyere onnan, te szerencsétlen, tán el akarsz pusztulni, vagy mi a fene ütött beléd? De csak nem mozdul onnan. — Jól van, mondom, ha elvesztette a józan eszét, ám legyen. Begyüt- tem a házba és mérgesén bevágtam az ajtót. De alig ülök le a hokedlira, hirtelen kiabálást hallok. Egyből kirohantam, úgy ahogy voltam, és még sikerült kihúznom a jég alól. Aki a Dunával tréfál, az könnyen megjárhatja ... ★ Nagy Istók Ferenc hatvanéves. Nyugdíjazás előtt áll... Azután mi lesz? Elválik a Dunától, amely mellett az életét töltötte? Amelyet úgy ismer, mint a legjobb barátját? Az lehetetlen. A Dunától elszakadni számára annyit jelentene, mint egy banánfát a sarkvidékre telepíteni. Ha másképpen nem megy, maszek kompot nyit... Falus Gábor megbetegedések száma kisebb az előző hetinél, arra kell következtetni, az A—2 hongkongi 68 vírus megkezdte visszavonulását. Február utolsó hetében még mindig 43 932 ember betegedett meg influenzában. összevetve azonban ezt a számot az előző heti 55 870 megbetegedéssel, a csökkenés meglehetősen nagy. A szövődmények száma 1047 volt múlt héten és közülük 152 beteget kellett kórházba szállítani. Mindkét szám ugyan kevesebb az egy héttel korábban kimutatottnál, az arány azonban nem változott. Tehát a járvány hevessége változatlan még. Influenza következtében tizenhatan hunytak el az előző héten. A járvány csökkenése egyébként minden járásban megkezdődött, a városok közül viszont Nagykőrösön és Gödöllőn az új betegek száma az előző hetinél nem kevesebb. Egyes községekben ugyanez tapasztalható, de csak egyes orvosi körzetekben. Például Gyomron, Üllőn, Nyáregyházán egy-egy körzetben még nem, a többiben viszont kevesebb az új beteg. A járvány kezdete óta a megyében 262 050 ember, vagyis a lakosság mintegy harminc százaléka esett át influenzán. Pest megyei tsz-ben foglalkoznak fafeldolgozással. Országos gond a csemetehiány. Az erdőgazdaságoknak az idén 100 millió fenyőcsemetére lenne szükségük, de ennek csak fele áll rendelkezésükre. Okai: eddig nem volt kifizetődő a csemetenevelés, ezért hoztak létre új csemetekerteket. Gyenge volt a fenyőmagtermés is. Külföldről csak drága pénzért lehetne behozni. A megyei tsz-eknek 4 millió fenyőcsemetére lenne szükségük. Most elhatározták, hogy a szövetkezetek az erdőgazdaságoktól függetlenül megkezdik a csemetenevelést. A Nagykőrös környéki, valamint a váci és monari járás tsz-ei összefognak, s közös beruházásként 5—17 holdas csemete- kerteket hoznak létre. Kifizetődő vállalkozás a fásítás. A gazdaságok megszabadulnak a hasznos! thatatlan földtől, s egyben az adókötelezettségtől, s az erdőtelepítésire fordított pénzt — gyakran többet is — visszakapják az államtól. A fölös munkaerőt is le tudják kötni a késő őszi és téli erdei munkával. A terv szerint a jövő év elején új elszámolási rendszert vezetnek be ugyan, de a tsz-ek akkor sem fognak rosszul járni. Figyelembe veszik majd — eltérően a mai rendszertől — a fásítások minőségét, eredményességét is, az állam a kész, fiatal erdőt veszi meg a szövetkezetektől. Érdekes bejelentés hangzott el az ankétem: március 21-én Pest megyében, a Dobogó- fennsíkon kerül sor az országos fásítási hónap megnyitására. Fontos megállapítás: ezeknek a tavaszi akcióknak még tíz év után is nagy jelentőségük van, ilyenkor fellendül a fásítás. A jövőben tartalmasabbá, színesebbé akarják tenni a faültetés havát A tanácskozás végéin Balázs István megyei erdészeti és vadászati felügyelő ismertette Pest megye távlati erdősítési tervét. Az erőket 11, különösen kopár terület beültetésére koncentrálják majd, s az eddiginél nagyobb szerepet kap a patak- és útfásítás. (paládi) Számláz a komputer A magyar posta az angol Honeywell cégtől beszerezte az első nagy teljesítményű adatfeldolgozó berendezést. Először a kifizetett postautalványok „leszámolását” végzik a komputer segítségével, de a későbbi időkben a rádió-, a televízió- és a telefonszámlákat is a Ferenc központban felépített számítógép készíti majd el. A posta számításai szerint több napi munka helyett a komputer órák alatt elkészíti a számlákat. Kőbányászok — kőszobrászok Pestről a megyébe Tegnap délelőtt olyan vállalat sajtótáj ókoztatóján vettünk részt, amely eddig még csak alkotásaival 'hívta fel magára a figyelmet. A Kőfaragó- és Épületszobrászipari Vállalat remekművei az ország sok városának épületeit díszítik. Ök hozták helyre a Parlamentet, részt vettek a Mátyás templom restaurálásában, s Budapest legkorszerűbb szállodájának, a Hotel Intercontinentalnak falburkolatait is mestereik készítették, ......... De iglen sóik Pest megyei létesítményen is ott van kézjegyük. Többek között a gödöllői Agrártudományi Egyetem gépészmérnöki karának épülete is a vállalat kőszobrászai- nak remeke. Százhalombattán jelentős parképítési munka tanúskodik szakembereik hozzáértéséről. A Dunakeszi 3. sz. Házgyár parképítését is a vállalat végezte. Sok üzemük van Budapesten. 1974-ig azonban ezeket kitelepítik a fővárosiból. Ezért kötöttek megállapodást a pilisi hányával. Átalakítás után egyik telephelyük itt működik majd. Részben már át is vették a pilisi bánya épületeit. Ürömön és Budakalászon szintén a Kőfaragó- és Épületszobrászipari Vállalat munkásai dolgoznak. Itt termelik ki műemlékeink restaurálásához szükséges követ. Mint Virág Ferenc igazgató elmondotta, a vállalat tevékenysége sokrétű. A kőkiter- meléstől kezdve a szobrászatig mindennel foglalkoznak. Műkőgyártó részlegeik újabban a lakosság igényeit is egyre nagyobb mértékben szeretnék kielégíteni. Morfondírozok Ehhez drótkötélidej>ek kellenek... örök téma: a lift — olvasom a minap az Esti Hírlapban. Ez az a téma, ami nem az utcán, hanem többnyire az alagsorban hever, az akna fenekén, esetleg lebeg ég és föld között, mint Mohamed koporsója. Kilencemeletes toronyház hetedik emeleti lakója és a gyakori lifthiba permanens áldozata lévén, érdeklődve olvastam a cikket. „Hol tart ma a magyar liftipar, eredménnyel járt-e a tavalyi lakóházi felvonó terv- pályázat, hány liftet gyártanak belföldi szükségletre, milyen intézkedésekkel biztosítja a Hajtómű- és Felvonógyár a liftek zavartalan működését?” — így hangzottak a kérdések, és imígy a válasz: „Már készülnek az új lakóházi liftek prototípusának rajzai. A megvalósulás a jövő esztendőben várható.” (Istenem, lassú munkához — idő kell.) „A nagyobb igényeket és a fokozott követelményeket szolgáló, üzembiztos új liftek sorozatgyártása 1971 végén indul.” (Szabadna tudnom: akkor , minek a megvalósulása várható a jövő esztendőben? A rajzoké? Netán a prototípusé?) Elhangzott továbbá egy olyan — szívem szerint való — kérdés is: Mit tesznek, hogy jobbak legyenek a liftek? íme, a válasz: „Vállalatunk álláspontja változatlan: a felvonóiparban csak akkor lesz rend, ha a szervezés, a gyártás, a szerelés és a karbantartás is egy kézben lesz, Intézkedési joggal, és természetesen, a felelősséggel együtt.” Ebből — ha jól értelmezem — a következők derülnek ki: a felvonóiparban jelenleg rendellenség van, méghozzá akkora, hogy a sok bába között időnként elvész a gyerek és a felelősség. Nem éppen megnyugtató. Ami pedig a lényeget illeti, szerény — de megingathatatlan — véleményem szerint éppen az a legnagyobb baj, hogy jelenleg liftek gyártásával egyesegyedül a Hajtóműét Felvonógyár foglalkozik. Bőséges tapasztalataim tanúsítják, hogy a konkurrencia hiánya, a monopólhelyzet ritkán vezet jóra. A felvonóipar esetében például odavezet, hogy az építőipar azzal kénytelen beérni, ami van: megbízhatatlan konstrukciójú, állandóan elromló liftekkel. Vegyük például a mi liftünket; kizárólag az alábbi esetekben szokott bedögleni: ha felfelé megyek vele, s valaki — mivel a hívótáblán sosem ég a Foglalt felirat —, bedugja a hívókulcsot; ha kóboráram zavarja az áramkört; ha feszültségingadozás van; ha valamelyik emeleten nem működik a vasajtó önműködő mágneszárja; ha kiég a biztosíték; ha a lakó nem a liftszekrény mértani központjában helyezkedik el; ha kiugrik a drótkötél a mit tudom én micsodából; ha esik az eső; ha fúj a szél; frontátvonuláskor; páros napokon. Ja igen, a nyilatkozatban szerepelt egy olyan bejelentés, hogy az illetékesek licencvásárlás gondolatával is foglalkoznak. Kitűnő gondolat, ne hagyják csirájában elfojtani! Félhivatalos értesüléseim szerint ugyanis, külföldön ezt a fogas műszaki problémát nagyjából már megoldották: sem a moszkvai Rossziia szállóban, sem a párizsi Eiffel-toronyban nem ugrál le a'drótkötél a micsodákról. — nyíri — Vasárnap: országos fodrászverseny Üt megyei versenyző Ki ne szeretné a szép frizurát? A szépek legszebbjedf vasárnap láthatjuk a MÁVAG kultúrotthonában, Budapesten. Itt rendezik meg az országos fodrászversenjrt. Reggel 9-kor fónykiépkiállítás nyílik, utána a külföldi gyárak fodrászata kellékeit mutatják be. A másod- és harmadéves ipari tanulók versenye után kerül sor a nappali, a koktél és a nagyestélyi versenyfrizurák készítésére. Ezt követi a revüfésülés, majd neves hazai és külföldi mesterek mutatják be, 1970 divatfrizuráit. Egy híján száz versenyző indul, 50 százalékuk vidéki. Ott találjuk a 99 fodrász között a Pest megyeieket is: Lugosi Márta harmadéves és Sütő Mária másodéves tanulót Dunaharasztiról, Kerékgyártó Kálmánt Karfáiról, Greff Katalint Vácról, és Varga Gézánál Szigetszentmiklósról. PEST MEGYEI HÍRLAP • Magyar Szocialista Munkáspírt Pest megyei Bizottsága ás a Pest megyei Tanács lapja. Főszerkesztő: SUHA ANDOB Kiadja a Hírlapkiadó Vállalat. Felelős kiadó: CSOLLANY FERENC Szerkesztőség: Budapest, Vili., Somogyi Béla u. 6. II. emu Kiadóhivatal: Budapest, VUI., Blaha Lujza tér 3. Egész nap hívható Központi telefon: 343—100, 142—220. Gépíró szobák: 343—100/280, illetve 343—100/413. Titkárság: 131—248. Egyéb számok: 141—462, 141—25*. Előállítja: Szikra Lapnyomda, Budapest. INDEX: 25 064 Terjeszti a Magyar Posta. Előfizethető bármely postahivatalnál, a kézbesítőknél, a posta hírlapüzleteiben és a Posta Központ] Hírlap Irodánál (Bp., V.. Jőzsel nádor tér í. sz.). Előfizetési dit 1 hónapra tű forint.
