Pest Megyi Hírlap, 1970. március (14. évfolyam, 51-75. szám)
1970-03-28 / 74. szám
PEST MEGYEI VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! AZ MSZMP PEST MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A. MEGYEI TAN ÁCS LAPJA A SZAKSZERVEZETEK ÜDÜLTETÉSI PROGRAMJA !.. A SZOT elnöksége elké&zí-' tette az üdülési programját, amely több, marat 10 százalékkal több felnőtt és gyermek üdülését irányozta elő, mint tavaly. Eszerint 272 ezer fonott és 60 ezer gyermek üdülhet ebben az esztendőben a SZOT-üdültetés keretében. A balatoni üdülőtelepekre 72 ezer felnőtt kap beutalást. ) A magaslati üdülők, a I Mátrában, a Bükiben. | valamint a Dunakanyarnál 65 ezer felnőttet fo- l gadnak be az idén. Gyógyüdülőhelyeken és a 'SZOT üdülőszanatóriumaiban (Párád, Hévíz, Balatonfüred, | Hajdúszoboszló és Debrecen) ' több mint 70 ezer felnőttet helyeznek él. Bérelt szállókban és kollégiumokban, többek között Esztergom Fürdőszálló, Kőszeg Panoráma Szálló, Szeged Móra Ferenc kollégium, Jósvafő Tengerszem Szálló, Felsőtárkány Szikla Szálló, s a siófoki szállodasorokban 25 ezer beutaltat fogadnak. Növelik a családos üdülők számát is. Az erre a célra kijelölt üdülőkben, elsősorban a nyári hónapokban 20 ezer családot nyaraltatnak. Ennek (Folytatás a 2. oldalon.) XIV. ÉVFOLYAM, 74. SZÁM ÁRA 80 FILLÉR 1970. MÁRCIUS 28., SZOMBAT Szihanuk-párti tüntetések Kambodzsában Megalakult az olasz kormány Száz halmon, /i világon minden fejlődik, változik. Ezt az ^ •+§- igazságot ismételjük szemináriumokon, be- r, szédeinikiben, írásainkban. Mégis, amikor valami új létesítményt avatunk, megdöbbenünk: abból a semmiből, haszontalan földből hogyan nőtt ki ez az óriás? S itt állunk ma Százhalombattán, kicsit csodálkozva, kicsit meghatottan — szinte észre sem vettük, hogy az elmaradott falucska mellett, a pusztán, elkezdődött egy építkezés, ami néhány tovarohanó év után várossá növekedett. Mi, akik akkor ottjártunk a sártengerben, ahol út-, vasút- és építészmérnökök szavai, rajzai alapján képzeltük csak el, hogy egyszer lesz itt egy hőerőmű, egy kőolajfinomító, magunk is merész álomnak tartottuk az egészet. Az akkori gyenge termelőszövetkezet tagjai is kinevették volna azt, aki megjósolja: egy modern város lakói lesznek. Jó lenne mindazokkal ma itt találkozni, akikkel együtt ültünk az első taggyűléseken, -hogy a néhány párttag megalakítsa kicsiny szervezetét. Jó lenne találkozni azokkal, akik először mérgelődtek itt, mert nem sikerült azonnal elintézni a MÁV-val a százhalombattai vonat csatlakozását, hogy hét- fönként az építők időben álljanak munkába, vagy mérgelődtek, mert a konyha nem kapott elég húst, pedig a munkásokat jól kellett tartani. Első gondok, első lépések, rajon ki emlékezik rájuk? Hiszen az első tennivalókat gyors ütemben követték a többiek, a szaporodók, a tetemesebbek. Minden nap új gondot és új örömet jelentett. S akik ott voltak az első árkok rnegásásá- nál, észre sem vették, már azért harcoltak, hogy több könyv kerüljön a munkásszállásokra, hogy bővüljön az iskola, hogy jobban lássák el az üzletet, esténként ne csak füstös, rideg étteremben tölthessék idejüket az építők, a gebi- nes annyi sört mérjen a poharakba, amennyi jár, és a munkásszálláson legyen elég tüzelő, ne fagyoskodjon egyetlen ember sem. Hol van már mindez? Régi újságok hasábjai őrzik csak ezeket az emlékeket. Az egyik cikkben mint távoli terv rajzolódik ki az évi kétmillió tonna kapacitású kőolajfinomító képe, a hőerőműé — amit alkotó kezek sorra csodálatossá varázsoltak. Aki annyira hon volt az építkezés kezdetén ezen a vidéken, ma idegenvezetőre szorul, el ne tévedjen az óriás tartályok, félelmetes csövek, automata berendezések szövevényes világában. 1962. március 29-én Százhalombattáról egy cikk ezzel a címmel jelent meg: Az ember nem arra születik, hogy legyőzzék'. Hemingway szavaival fejezte ki a cikk írója, milyen küzdelem folyik Százhalombattán. Mintha az újságíró előre sejthette volna, hogy ma feláll az ünnepi szónok, és bejelenti: — a hajdani kis római település helyén, ahol 126 kun halmát tárták fel, ahol az egykori tárnokvölgyi csata elesett vitézei nyugszanak, és kései utódaik sok évig csak zöldségtermesztéssel foglalkoztak, s lakóinak nagy része csupán a fővárosban kereshette kenyerét —■, Százhalombattát várossá nyilvánítják. Az ünneplő ezrek között sokan lesznek olyanok, akiknek, ha csak egy pillanatra is, de felrémlik a puszta, ahol a városalapítók először vágták csákányukat a földbe, amikor először dübörgőit erre dömper, a hosszú nagy csövek közül az elsőt fektették helyére... és amikor a modem lakások egyikébe beköltözött az új lakó ... Köszöntjük ma a régieket, akik bábáskodtak a hőerőmű és a kőolajfinomító megteremtésén, akik harcoltak a város megalapításáért, köszöntjük a kételkedőket is, akik lehetetlennek tartották a gondolatot, hogy itt város szülessen, és köszöntjük azokat, akik nap mint nap megvívták csatájukat, hogy bizonyítsák, mire képes az ember. Hogyan teremt a semmiből várost, és hogyan indul már holnap, pihenőt sem engedve magának, új feladatokhoz gyűrkőzve, Százhalombattának — a legújabb városnak — lakossága. — sági — Ha az új kambodzsai re-1 zsimnek nem lennének súlyos ' FIATALOK DICSÉRETE. A KISZ KB zászlaja a váci Izzóban Három évvel ezelőtt az Egyesült Izzó váci gyárának 144 KISZ-tagja volt. A tavalyi összeírás szerint 232 fiatal temegjelentéket fogadáson, látták vendégül a nemrég átadott ifjúsági klubban. problémái, aligha követte volna el ezt a lépést: nyugati hírügynökségek egybehangzó jelentése szerint újra lezárták Phnom Penh repülőtereit. Vannak olyan jelek is, amelyek szerint a telefonösszeköttetéssel is problémák vannak. Azt, hogy a repülőterek lezárását nagyonis komolyan veszik, a menetrendszerű saigo- ni gép pilótája tanúsíthatja, akinek a kambodzsai hatóságok egyszerűen nem adtak leszállási engedélyt és Boeing 707-es típusú óriásgépével, valamint Phnom Penhbe igyekvő utasaival, kénytelen volt visszafordulni Saigon felé. Mivel minden új rendszernek alapvető érdeke a stabilitás, vagy annak legalábbis a látszata, a jelenlegi katonai kabinetnek alighanem súlyos oka volt arra, hogy vállalja ezt a nemzetközi helyzetét feltétlenül gyengítő lépést. A világvisszhangra a francia hír- ügynökség, az AFP fogalmazása a jellemző. Eszerint „Kambodzsában valamiknek történnie kellettt...” Biztosat állítani még nem lehet, de komoly valószínűsége van annak, hogy a rezsimet a Kompong Cham tartományban sorra került Sziha- rouk-barát tüntetés kénysze(Folytatás a 2. oldalon.) Őszinte szívvel kívánunk hosszú, örömteli életet Partizánok találkozója a megyei pártbizottságon (Tudósítónktól) A Pest megyei Pártbizottság meghívására péntek délután baráti találkozón vettek részt a Partizán Szövetség megyénkben élő tagjai. A megjelenteket meleg szeretettel Jámbor Miidós, a Pest megyei Pártbizottság titkára üdvözölte, és mindannyi uk nevében köszöntötte Úszta Gyula altábornagy elvtársat, a Partizán Szövetség főtitkárát. A bensőséges, elvtársi találkozón Barinkai Oszkáraé, a Pest megyei Pártbizottság titkára mondott beszédet A következőkben részleteket közlünk Barinkat elvtánsnő beszédéből. Barinkai Oszkárné beszéde Kedves elv társak' A közeli napokban történelmünk legnagyobb sorsfordulójának — felszabadulásunknak — negyedszázados évfordulójához érkezünk. Ez a jubileum arra késztetatt bennünket hogy a megyében élő partizánjaink iránt érzett tisztelettől áthatva hívjuk meg az elvtársakat a megyei pártbizottságra. Kifejezve ezzel is önök iránt érzett nagyrabecsülésünket. Nem kívánunk külön ünnepséget tartani! Jól tudjuk, hogy az elvtársak mindegyike tartozik egy-egy pártszervezethez, iEetve szocialista közösséghez. Mégis úgy gondoltuk, akkor járunk el helyesen, ha megyei szinten, ebbe a körbe, így együttesen emlékezünk elvtársainkra, nehéz körülmények között végzett kemény küzdelmeikre, emlékezünk negyedszázados forradalmi utunk szocialista rendet teremtő munkájára. A megtett útra visszanézve, nemcsak a kötelező tisztelet- adást kívánjuk megtenni. Múltunknak, a régi dicsőségnek, úgy akarunk emléket állítani, hogy bátorsággal, további küzdeni akarással a jövőnkért dolgozunk. Ügy faggatva a múltat, hogy az élet, a jövő kérdéseire — eszméinkhez, meggyőződésünkhöz híven — mit mond, milyen választ ad nekünk. Hazánk 25 esztendeje szabad. Mi a felszabadulást a Szovjetuniónak köszönhetjük. Fehér Lajos elvltárs így ír erről: „A magunk erejéből nem tellett arra, hogy egységesen szembeforduljunk a fasizmussal, mint Európa németek által megszállt szinte valamenynyi országa. Nálunk nem vöd népfelkelés, és nekünk nem voltak szigorú katonai rend. szerint szervezett partizánezre- deink vagy -zászlóaljaink. Még századaink sem. Hős partizánjaink voltak, akiknek akciói egy igaz nép igaz lelkiismeretéről adtak hírt.” így igaz ez! Sajátos helyzetünk ellenére voltak bátor hazaf iak, nagyszerű harcosok, kommunisták és nem kommunisták, akik itthon és határainkon túl harciba szálltak a fasizmussal. Fegyvert fogtak hazánk és más népek felszabadításáért, és vállvetve küzdöttek a testvéri szovjet csapatok oldalán. Ezek az emberek tettekkel bizonyították, hogy lehet, hogy kell bátran és elszántan küzdeni egy szabadabb, jobb világért. így harcuk méltó folytatása arnnak a (Folytatás a 2. oldalon.) vókenykedik a mozgalomban. A váci Izzó évente 300 ezer képcsövet gyárt. Három mondatban ez a gyár és fiataljai néhány éves történelme. Voltak a számok mögött örömök, kudarcok, gondok és eredmények. És a KISZ-szervezet naplójában a tegnapi nap eseményei valószínűleg kiemelkedő helyet fognak elfoglalni. Egy évre a váci Izzó fiataljai kapták meg a KISZ KB vörös vándorzászlaját. A központi bizottság minden évben a 19 megye legjobb alapszervezetének juttatja el a dicsőség,, az elismerés zászlaját: tavaly megyénkben a tak- sonyi alapszervezet kapta meg és tegnap délután vette át a zászlót és a vele járó 5 ezer forintot Kékesi István, a váci gyár KISZ-titkára. Máté Imre, a gyár régi KISZ-titkára üdvözölte a megjelenteket: Vinkovits Jánost, a KISZ KB szervezési osztály- vezetőjét, Dienes Bélát, az Egyesült Izzó vezérigazgatóját és Németh Ferencet, a KISZ Pest megyei Bizottságának titkárát. Kékesi István ezután ismertette a gyári KlSZ-szervezet tevékenységét az elmúlt években, a társadalmi munkák, a védnökségvállalások eredményeit, s a terveket — az ifjúsági üzem létrehozásáról. Karkész István, a váci gyár igazgatója végigkalauzolta a vendégeket az egységeken, megnézték a képcsőgyántást, az üveg- és a spirálgyártó gépsorokat. Az ünnepség után a
