Pest Megyi Hírlap, 1970. március (14. évfolyam, 51-75. szám)
1970-03-04 / 53. szám
1970. MÁRCIUS 4., SZERDA "XfCívtap 3 VÁLASZ Bezárt a bánya: helyüket keresik az emberek CIMU CIKKÜNKRE Az 1970. február 3-i számban megjelent „Bezárt a bánya: Helyüket keresik az emberek’’ c. cikk tartalmával nagy részben egyetértek, azonban az álláspontom szerint helytelenül megválasztott cím kételyt támaszt az olvasóban, hogy az irányításom alatt álló Dorogi Szénbányák dolgozói megtettek-e minden intézkedést a Pilisi Bányaüzem bezárása következményeként felszabaduló létszám elhelyezésére, vagy sem. A kételyek eloszlatása érdekében közlöm, hogy több érdeklődő közül az ÉVM Kőfaragó és Szobrászipari Vállalat részére történt a Pilisi Bányaüzem felszíni létesítményeinek ííZ értékesítése 1969. június 24- éa kelt szerződéssel. Ebben a szerződésben utalás történt a magyar forradalmi munkás- paraszt kormány 2007/1969. (IV. 24.) sz. határozatának az alkalmazására abban az esetben, ha az akkor még ismeretlen végrehajtási rendeletek azt lehetővé teszik. A megállapodás értelmében a külszíni létszám az átvevő vállalatihoz kerül áthelyezésre, a földalatti létszám pedig a dorogi telephellyel rendelkező bányaüzemekhez kerül, ahol az előzőnek megfelelő munkakörülmények mellett' azonos kereseti lehetőséggel dolgozhatnak. A végrehajtás is a megállapodásnak megfelelően történt, azonban a cikkben is szereplő 35 dolgozó a felajánlott lehetőség ellenére nem volt hajlandó a dorogi bányaüzemekhez kérni áthelyezését. Az ebiben az időben 500 főt meghaladó létszámhiányunkra, valamint a bányászattal szemben támasztott fokozott igényekre tekintettel minden eszközt latba kellett vetnünk, hogy a hosszú gyakorlattal rendelkező bányászokat megmentsük a szénbányászat számára. Emiatt az érdekelt földalatti dolgozók áthelyezéséhez nem járulhattunk hozzá, de ilyen körülmények között is igyekeztünk mindent elkövetni, hogy ezeknek a dolgozóknak a vélt, vagy tényleges sérelme minél kisebb legyen. Közös megegyezéssel szűnt meg a munkaviszony és a munka- könyvbe munkaviszony megszűnt bejegyzés került. Az előzőekben írt munkakönyvi bejegyzés semmiképpen sem befolyásolja a 2007/ 1969. (IV. 24.) Korm. határozat alkalmazásának lehetőségét, mert a végrehajtási rendeletek a hivatkozott határozatban írt kedvezmény lehetőségét csupán a létszámfölöttivé vált bá- nvászdolgozók részére biztosították. Az előzőekben írt nagy létszámhiányra tekintette! a kormány határozatának alkalmazása a munkakönyvi bejegyzéstől függetlenül eleve nem állt fenn. Az ügyet vizsgálva egyébként hasonlóan foglalt állást a Nehézipari Minisztérium és a Bányaipari Dolgozók Szak- szervezetének központja is. Jó szerencsét! Kéri Vencel igazgató fi J japán nagykövet Losonczi Pál, a Népköztársaság Elnöki Tanácsának elnöke kedden fogadta Tsuneaki Ueda rendkívüli és meghatalmazott nagykövetet, Japán új magyarországi nagykövetét, aki átadta megbízólevelét. Ezután a nagykövet a Hősök tea-én megkoszorúzta a magyar hősök emlékművét. Dömsöd a Dunán Vasárrap a jégmentes Dunán, Dunaújvárosnál, megindult a rendszeres személyhajó közlekedés Dunaújváros—Du- navecse—Apostag vonalon, a „Dömsöd” nevű vízibusz a dunaújvárosi üzemek dolgozóit hozza a városba, illetve viszi őket munkaidő után haza. Ezek a dolgozók téli hónapokban eddig nagy kerülővel, Dunaföldváron keresztül autóbuszon jártak be a városba. A nő, aki főművezető — Szó sincs nálunk a nők visszaszorításáról — jelenti ki határozottan Halmi Imréné főművezető. — A magam pályafutása is jó példa erre, de nemcsak egyedül én, a másik három főművezető is nő, és valamennyi varrószalagnál azok a művezetők. — Persze, hiszen a varrás kifejezetten női munka. — Miért lenne az? Nálam a két varrószalagnál 160 asz- szony, lány és 8 férfi dolgozik. A Központi Bizottság határoKét álláspont Verőce kontra erdő A verőcei községi tanácselnök gondolkozik, és azt mondja: tenne itt egy téma, segíthetne a sajtó. A téma: területátadás — a község kapná, az erdőgazdaság adná. A segítség: hogy foglalkozzunk vele, mivel ez az arány- ing egyszerűnek látszó ügy már több mint másfél éve húzódik4 ELŐJÁTÉK A község kérelme 1968. június 11-én kelt, a vb-elnök, Fitter János aláírásával: „Hivatkozva a 18/1968. (IV. 23.) MÉM—ÉVM miniszteri rendeletre, kérjük, hogy Verőce község határában, a Ö255 hrsz. alatt nyilvántartott, az erdőgazdaság kezelésében levő területet átadni szíveskedjenek a községi tanács részére. A terület nagysága 30 kh. Helyszínelésünk alkalmával megállapítottuk, hogy a területen levő fák fejlettsége igen gyenge, mivel a terület köves, sekély termőrétegű.” A község az utolsó mondattal azt akarta bizonyítani, hogy az erdőnek eme szakasza alkalmatlan az erdőnevelés céljaira, viszont alkalmas másra, a község céljaira. Fitter János: — Üdülőhely vagyunk már évtizedek óta, viszont nincs olyan területünk, amelyen hétvégi nyaralóházakat építhetnénk. Ez a terület kitűnően megfelel erre, annál is inkább, mert a község belterületére esik, és rendezési tervünk is már jó élőre számolt ezzel a résszel, amit felparcelláznánk, s az OTP útján értékesítenénk. így újabb telkeket nyernénk a Dunakanyarban, kielégíthetnénk a hétvégi házhelyek iránti igényeket, és a község is fejlődhetne o telkek után kapott pénz segítségével, például járdákat építhetnénk. Igen, ezek valóban érdemleges szempontok. ELSŐ FELVONÁS A Váci Járási Tanács illetékes osztálya a kérelmet visszaküldte azzal, hogy mellékeljenek hozzá rajzot az illető területről, mert csak így lehet felterjeszteni. Ezenkívül kifejtette véleményét, amely szerint a szóban forgó 30 kh-ból csupán 18 kh és 975 négyszögöl alkalmas hétvégi házak építésére, tehát csak ennyit kérjen a község. A tanácselnök saját maga másolta le a kért rajzot egy tízezres méretarányú térképről, s így felszerelve, küldte el ismét a már kisebb területről a kérelmet, amelyet 1968. augusztus 26-án a járási tanács építési osztálya Mosonyi Ferenc előadó aláírásával felterjesztett. Ezután hosszú ideig csend volt, egészen 1969. május 31-ig, amikor is az „illetékesek” helyszíni terepszemlét tartottak, jegyzőkönyvet vettek fel, és — az akkor még — Börzsönyi Állami Erdőgazdaság felajánlotta a területet. A tanácselnök: — Azóta a bürokrácia útvesztőin pihen az ügy. Én közben Veszprémben tanultam az egyéves tanács- akadémián, így sürgetni sem tudtam. Kérem a sajtó segítségét. A segítségadás méltányosnak tűnt — de a tanácselnök elhallgatott valamit. MÁSODIK FELVONÁS — Az erdőgazdaság átadandó területéért cserébe a községtől egy legelőterületet kért, amely az erdő közepébe ékelődött be. A tanács mereven elzárkózott a legelő átadásától — tájékoztat dr. Vermes Miklósné, aki az ügyet intézi a MÉM Erdő- gazdasági és Faipari Hivatalában, — Ugyanis a 18-as rendelet, amelyre a község hivatkozik időközben módosult: eszerint a gazdaság nem köteles kártérítés nélkül átadni a kért területét. Ezért kérte a legelőt, és azért, mivel azt a községi legeltetési bizottság használja és csak az erdőn át közelíthetik meg. Mivel idegenek járkálnak az erdő ezen részén, kárt szenvedhet az erdő állománya, a fák, a vadak. Remélem, hogy sikerül a megegyezés, ha nem is ilyen formában, hanem készül az első magyar 220 MW-os generátor A Ganz Villamossági Művek dolgozói vállalták, hogy a felszabadulás negyedszázados évfordulójára a Gagarin Hőerőmű részére elkészítik az ORV 220 MW-os teljesítményű generátort. A 120 tonna súlyú generátor állórészébe 205 ezer lemezt szereltek be. másként, de mindenesetre kártérítéssel. — Nekem az az álláspontom — mondja Bakó Gyula, aki a Budapesti Állami Erdőrendezőségen intézi az ügyet —, hogy a területet mindenképpen át kell adni a községnek. Az ügy azért húzódott, mert az erdőgazdaság ragaszkodott a cserelegelőhöz. Sőt, már engedményt is tett: csak a legelőterületet venné át és használatba kiadná a községnek. A községi tanács vb azonban ebbe sem egyezett bele. Szerintem pénzbeli kártérítést kérhetne az erdőgazdaság, — mert- amint mondtam, a területet mindenképpen át kell adni. Én ezt így is javasoltam a minisztériumnak és az erdőgazdaságnak egyaránt. Éppen ma (február 10-én) küldtem át az ügyet a most már illetékes Egri Állami Erdőrendezőségnek, mivel az erdőgazdaságok összevonása folytán a régi börzsönyi helyett, most már az Ipolyvölgyi Állami Erdőgazdasághoz tartozik a terület. UTÓJÁTÉK Aprócska ügy — mondhatná az olvasó. Valóban. De azt is hozzátehetné, hogy azért érdekes. Miért? Tudniillik azért, mert éppen aznap, amikor az ügyben érdeklődtünk, küldték tovább a papírokat az illetékesek a még illetékesebbeknek. Tehát — bár szerények szeretnénk maradni — mintha mozgásba tudtuk volna hozni az ügyet. Sőt reméljük, hogy a két fél merev álláspontja is fellazul ezek után — mert ha egyszer a helyzeti energia mozgási energiává alakul át — talán az álló ügy, a hajthatatlan álláspontok is mozgásba lendülnek, fellazulnak. Bcrkovits György ÁTLÁTSZÓ HALAK VÍZBEN Amint minden kétséget kizáróan elmúlik a tél, természetes vizeinkbe, a folyók holtálgaiba és a tavakba ltelepítik a közelmúltban Francia- országból érkezett sokezer üvegangolnát. A fél gramm súlyú, 9—10 centiméter hosz- szú, áttetsző testű halacskákból, amelyek éppen ezért nemcsak a halgazdálkodás szempontjából fontosak, hanem rendkívül érdekesek is. az állatkert is szerzett néhány példányt; az átlátszó halacskák már az akvárium átlátszó vizében láthatók. rzatát egyébként nagy érdeklődéssel olvastam. I Halmimé alapító tagja a ceglédi üzemnek, alakulásakor, 1950-ben lépett be, és ez az első munkahelye. Segédlevelét 49-ben kapta kézhez, de kisiparos mestere nem alkalmazta. Álló esztendeig nem talált munkát szakmájában. Tíz év után aztán művezető lett a Május 1-ben, és négy évvel utóbb főművezető. Az most már hatódik esztendeje. Férje is itt dolgozik, üzemi szerelem a házasságuk. Vasaló a férje. Ez nehéz munka, nagyon kevés nő vállalja. — A határozatnak az asz- saonyok második műszakjáról, a háztartási munka megkony- nyítéséről szóló része ragadott mag a legjobban. Bizony, megjavítaná az asszonyok sorsát, ha könnyebb lenne az otthoni munka. Orvosságot is tud rá: a háztartási gépeket. Minél több és jobb gép kellene, s főleg olcsóbb, hogy mindenki beszerezhesse. Neki csak porszívója, mosógépe van, szeretne centrifugát, padlókefélőt is, csakhogy most nem telik rá, ugyanis építkeznek. Hamarosan elkészül a kis családi ház. — Víz is lesz benne, nem kell az utcáról Hordani. És központi fűtésünk szintén lesz. Megrakni, begyújtani a kályhába, fáit hasogatni sok időit rabol el otthon a pihenéstől. Fontos, hogy a férj is segítsen a háztartásban. Az enyém segít, és nem mondhatom, hogy nem szívesen — ha kedve van hozzá Ha azonban nincs, nem segít. Rá kellene nevelni a férfiakat,- hogy az otthoni munkáiban is helytálljanak. Arra a kérdésre, hogy a hozzá beosztott férfiakat más szemmel nézi-e, mint a nőiset, határozott nemmel felel. A férfi, akinek nő a főnöke — Nem érzem magam hátrányos helyzetben a nőkkel szemben. Nem mondom, étem - te furcsa volt, hogy nő főnök parancsol, de hamar megszoktam — ezt Kristóf György betanított munkás mondja, aki csupa nő között a vairászalag- nál dolgozik. Katonaidejét töltötte Cegléden, és ott ragadt, mert megismerkedett egy lánnyal a Május 1-ből. összeházasodtak, az asszony szerzett munkát férjenek a gyárban. Kristóf most 35 éves, két gyermek apja. A fiú 11 esztendős, a kislány héthónapos. A baba születéséig egy műszakban dolgozott feleség é- vel, most egyikük reggel, másikuk délután jár munkába, valakinek mindig a kicsi mellett kell lenni. — A féleségem mindig megmondja, mit végezzek el otthon, — Szóval segít a háztartásban? — Természetesen. Kérem, tn nem az una, hanem a férje vagyok a feleségemnek. A fiatalság igényei Gyura Viola az ifjúságra vonatkozó határozatnak örül. Érthető. Nemcsak maga is fiatal, de az üzem KlSZ-titkár; is. J.964-ben került a gyárba, betanított varrónő. — Mi, fiatalok, valameny- nyien keveselljük a jövedelmünket, de ez nem bűn: jobb és több munkára sarkall bennünket. — Mire kellene a több pénz ? — Minél előbb önálló életet élni, vagyis családot alapítani. Lakást szerezni, tisztessége- sen bebútorozmi, és filléres gondok nélkül élni. Jól látja tehát a Központi Bizottság az ifjúság problémáit, és segíteni akarásáért csak hálásak lehetünk. Felmutatja karikagyűrűjét. Hat hónapja menyasszony. Vőlegénye gépésztechnikus, hajón dolgozik, a tengereket járja. Esküvő után végleg itthon marad, nem akar többé évente csak egyszer hazajönni. — Ügy látszik, nekünk rövidesen sikerül szerény igényeinket megvalósítani. Csakhogy nem minden fiatal ilyen szerencsés. Ezért örülhet a fiatalság a határozatnak s annak, aminek a határozatot követnie kell. Sz. E. A Hatvani Cukorgyár FELVÉTELBE KERES autószerelő, autóvillamossági szerelő, adagolóbeállító SZAKMUNKÁSOKAT. Jelentkezés a HATVANI CUKORGYÁR munkaügyi osztályán. Szövetkezetünk a lakosság szolgálatában • RÁDIÓJÁT, TELEVÍZIÓJÁT ' megjavítjuk pilisvörösvári műhelyünkben, kívánságára a lakásán is. Telefon: Pilisvörösvár 204. • MÉRETES CIPŐT tetszés szerinti fazonban készítünk. • CIPŐJAVÍTASI MUNKÁK solymári, pilisvörösvári, piliscsabai, pilísborosjenői. pilisszentiváni, tinnyei, nagykovácsi, pilisszántói, részlegünkben és felvevőhelyünkön. • FODRÁSZATAINKBAN modern, új vonalú frizurát készítünk a fent felsorolt községekben. • KOZMETIKAI RENDELÉS és szépségápolási tanácsadás Solymáron és Pilisvörösváron. Észak-Budai Járási Vegyes Ktsz Sollymár A Központi Bizottság ülése után Ifjak, férjek, feleségek A Központi Bizottság határozata az ifjúságpolitikáról és a nők helyzetéről vajon milyen visszhangot kelt olyan üzemben, ahol főként nők dolgoznak? Mondjuk a Május i. Ruhagyár ceglédi gyáregységében? Ezerfőnyi dolgozója közül alig száz a férfi. Igaz, a vezető és a helyettese is az erősebb nemhez tartozik, de ez még önmagában nem feltétlenül jelenti, mintha az üzemen belül háttérbe szorítanák a nőket.
