Pest Megyi Hírlap, 1970. március (14. évfolyam, 51-75. szám)

1970-03-26 / 72. szám

PEST MEGYEI hIbLAB KÜlÖNKlABÁSA A CE<ri»£PI JÁPÁS É3 CBgufeP VÁROS BfeSZ-ERB XIV. ÉVFOLYAM, 72. SZÁM 1970. MÁRCIUS 26., CSÜTÖRTÖK ANYAG KELL A TÉGLÁHOZ Még több téglára lenne szükség Tárgyal a gyár a termelőszövetkezettel Nem tartozik az ország kor­szerűen, modern eszközökkel felszerelt téglagyárai közé a ceglédi, bár az utóbbi évek­ben, amióta az új szárító- berendezés működik, igen sok változás történt itt. Évente 18 és fél millió nyerstéglát és több, mint másf él millió égé - tettet készítenek a ceglédi gyárban. Az igények azonban ennél sakkal nagyobbak: ha dupláját gyártanák, mint amennyi az éves tervükben szerepel, az is gazdára találna. Megjavult a forgó rakodó ' Az ÜTGÉP udvarán kijavított gépek sorakoznak. A képen (jobbról a második), egy forgó-rakodó áll a dömper mellett. Ezeknek a gépeknek a teljes főjavítását itt végzik. Tavaly kü­lön műhelyt állítottak be erre a munkára. KOSÁRLABDA NB Hl. Ma játsszák az elmaradt mérkőzést 1 Ma este fél hat óinai kezdet­tel kerül sor Cegléden, a sportcsarnokban a Nagykőrö­si Pedagógus—Ceglédi VSE kosárlabdázóinak arra a talál­kozójára, amely az első for­dulóból elmaradt. Ez a mér­kőzés kétesélyes: a múlt évi, megyei bajnokságon a két együttes az első és a második helyen végzett. Utolsó mérkő­zésükön, az MNK -ban_néhány- pontos ceglédi győzelem szüle­tett. (—reán) Sajnos, a több terme1, esnek nemcsak műszaki akadályai vannak. Elsősorban inkább az, hogy az alapanyaglelőhely lassan kimerül, valószínű, már csalk ebben az évben tudnak belőle megfelelő alapanyagot bányászni. A téglagyár most új lelőhe­lyet keres. Lehetőleg olyanra van szüksége, amely nincs messze a gyártól. Ebben az ügvben már folytattak tárgyalást a ceglédi Magyar—Szovjet Baráti Társaság Termelő- szövetkezettel, miivel annak a területén talál­tak kitermelésre alkalmas he­lyet. A felmérések szerint ez mintegy huszonöt évig ellátná agyaggal a téglagyárat. Az adás-vételben, megegyezésben hamarosan dönteniük kell. Még ebben az évben meg kell építeni a sínpárt az új lelőhe­lyig, hogy az anyagszállítást igy biztosíthassák. A gyár vezetője, Varga Fe­renc bízik abban, hogy hama­rosan megkezdhetik a pálya­építésit, és jövőre már az új területről szállított alapanyag­ból készíthetik a téglát, amire ivagy szükség van a város és a környék építkezéseinél. A .munkások most ás igyekeznek megtenni mindent az eredmé­nyesség érdekében. A törzs- gárda jó munkájára mindig számítani lehet Szállításra készen A tavaszi hulladékgyűjtési kampány alkalmából, április 8—9-én elsőként azt a „gyűjte­ményt” veszi át a MÉH ceglédi telepe, amely a ceglédberceli iskolások gyűjtésének eredmé­nyeként már szállításra vár. Több mázsa papírt, vasat és egyéb hulladékányagot gyűj­töttek ismét a szorgos úttörők. Bútorkiállítás, ízlésneveléssel Új formák: Nógrád, Kanizsa, Milánó A múlt héten zárult az ÁFÉSZ ceglédi áruházának si­keres búíorkiállítása és vásá­ra a Kossuth Művelődési Köz­pontban. Gazdaságirányítá­sunk új rendszerében több árucikknél tapasztalhattuk már, hogy a termékek fogyasz­tói ára közelebb került az áru előállításának tényleges költ­ségeihez. Esetenként ez — a dotáció megszűnése miatt —, áremelkedéssel járt. Bútorok­ból hosszú időn át nem volt megfelelő választék, és a kül­földi garnitúrák magas árak­kal nem befolyásolták kedve­zően a piacot. A ceglédi áruház kiállításán az volt az örvende­tes, hogy a kormány felhívásá­nak szellemében, a drága, igé­nyes bútorok mellett sok olcsó, de modern bútort mutatott be vásárlóinak. Három teremben tíz lakószoba-garnitúrát állí­tottak ki, köztük egy sem volt 15 ezer forint fölötti. Ceglé­den először ismerkedhetett meg a vásárlóközönség három új magyar garnitúrával: a Ka­nizsa V-tel, a Nógráddal és a Milánóval. Igaz, a látogatók között sokan voltak, akik a ré­gebbi típusú bútorokat, a Bé­két, Szikrát, Tapolcát keres­ték, ezeket azonban már nem gyártják. Bár kiállítóterem hiányában a művelődés otthonában, iga­zán méltó helyen szolgálta az ízlésnevelést ez a bútorkiállí- tás, mégis — az olcsó árakon kívül -r, nagyobb reklámot, jobb propagandát érdemeli volna. (szabó) Lenin emlékkiállítás A Kossuth Múzeumban ápri­lis 12-től 23-ig Lenin emlék- kiállítást rendeznek, amelyet hétfő kivételével naponta dél­előtt 10 órától délután 5-ig te­kinthetnek meg a látogatók. Előadás, családtervezésről A családtervezés akadémiája előadássorozatának következő témája: A születésszabályozás szükségességé és formái. Az előadásit április 6-án, este 6 órakor dr. Mártony Géza orvos tartja a Kossuth Művelődési Központban. , Ma délután fél négykor a Pest megyei ifjúsági labdarú­gó-válogatott keret edzőmér­kőzést játszik a bedei pályán a Ceglédi MEDOSZ-szal. Két író szőleje a Kámánban A CEGLÉDI HATÄR legszebb pa­norámája tárul a kamáni dombokról a rónára. Néhány métert kell lépni a szőlőből, által a dűlőúton, amely az őstölgyesbe vezet, akácok és erdeife- nyitk közt nyílik ki a kék ég, alant siet a vonat Pestnek. A vasúti bevágás legsarkán van a hatholdas birtok tá­gas présházzal. A szőlőt Tömörkény István apja telepítette be jó bort adó vesszőkkel 1867. télén és a következő tavaszon, felerészben. Három évig volt a kezén, a háromszor fakadt szőlő már hozott mutatóba ígéretes fürtöket. A nagyobb gyerekek: Gyula, József, Emil, Béla, Zsiga gyakran kijártak ide a gőzvasúttal, a szolgáló hozta a kis Istvánt, aki három-négyévesen vi- songatva bukdácsolt a meleg homokon a szőlő hártyáin. A fiúk vidáman szed­ték a termést és az ertíőbeli szép vi­rágokat. A kirándulások gyakoriak voltak. Apjuk a ceglédi vasútállomás vendéglőse volt, a lakás elől indult a kisharang csendítésére a fülkéibe ol- dalbejárós szerelvény. Két lány, Mária és a Cegléden született Etel nővére volt még a szülők boldogsága, és úgy volt, hogy meggyökeresednak nálunk. Tör­tént azonban, hogy az uradalom nagy összegű italmérési jogdíjat köve­telt rajtuk, emiatt váltak meg a res­titől, és a szép szőlőtől. Visszaköltöz­tek a déli vidékre, a „szűkebb haza homokjára”. A család hat évig lakott Cegléden. Ez az idő emlékezetes maradt a test­vérek előtt, itt jártak iskolába és cim­boráik voltak az osztályokból. A fiúk odajártak a káplánlakás mellé, az azóta elbontott katolikus fiúiskolába, Kőlábas, kis emeletes épület volt a templom szentélyével egyirányban. A torony sétálójára virtusból köveket hajigáltak fel, és ha hazafelé kitódul­tak, mindjárt összemarakodták az ar­ra vonuló református iskolásokkal. Szíjakkal, táskákkal és könyvvel, ir­kával tömött tarisznyákkal püfölték egymást a templom tövében, lévén akkor még elkeseredett villongás a ka­tolikus magyarok és a református ma­gyarok között. Bezzeg a nagy guban­cokból és földön hempergésekből rög­tön felugráltak, ha az öreg Földváry Károly negyvennyolcas ezredes, akkor Cegléd kerületi, uradalmi főtiszt arra járt. Futottak szanaszét, pedig az öreg­úr még csak rájuk se kiáltott, úgy vél­ték, hogy a katona rendet kíván ma­ga körül, és a hadakozó Ifjúság a ma­gyar szabadságharc legvitézebb kato­náját tisztelettel félte, holott „szelíd volt, mint a bárány”, ahogy nékem egy akkori szemtanú, Borsos János elmondotta. A Steingassner-fiúk ezeket az emlékeket, is magukkal vitték a Maros és Tisza vidékére, ezért „ebből később'nagy testvéri hangok keletkez­tek, a „szegedi betyárok” és a „ceglédi bicskás” között. A BICSKAS CEGLÉDI honos Tö­mörkény István író volt. Három évig viselte magán az angyalbőrt, mit a császár adott rá, és a legszebb magyar nyelven állt a zsellérek: kétkezi mun­kások, vízenjárók és egyéb célszörű szögényembörök pártjára, mindmáig felejthetetlen nagy művésze irodal­munknak. Tömörkény édesapjától ugyancsak a vasúttal próbálkozó Gubányi Mihály vette meg a kámání szőlőt, vett hozzá még három hold irtványföldet, és épí­tette föl, vagy bővítette ki a présházat. Nyolc gyerek a családban, köztük az egyetlen Károly, aki az apa állomás- elöljárósága idején kivételesen a Nóg­rád megyei Jobbágyiban látta meg a napvilágot, a többi hét előtte és utána Cegléden. Gubányi Károly huzamo­sabb időt töltött itthon, ugyanabban a fiúiskolába járt, amelyikbe előtte a Steingassnerek, elvégezte jelesen a pol­gári iskolát, és mert itt akkor még nemi, volt gimnázium, Kőrösön-e, hol érettségizett, majd elvégezte a buda­pesti Műegyetemet. Megtanult an­golul és néniéiül, jártas volt a fran­ciában és az oroszt a helyszínen sa­játította el. Vlagyivosztokban dolgo­zott 1897-ben a mandzsuriai vasútépí­tőknél, hamarosan önálló építésvezető lett egy szakaszon, hidakat emelt és alagutakat fúrt Mandzsúria legelha- igyatottabb vadon vidékén. Kínai és koreai munkásokkal dolgozott öt évig. Szép summa pénzt hozott haza, de vállalkozó kedve Ausztráliába vitte. Az első két évben előkelő idegenként utazgatott, majd ezer holdon, saját tu­lajdon földjén gazdálkodott fél évti­zedig. Erdőt irtott és bekerítette mind az ezer holdat drótfonattal a nyulak ellen. Gabonát termelt és ismét haza­jött, de már véglegesen. CEGLÉDEN ÉLT A CSALÄD, de neki való nagyságú föld itt nem volt eladó, a közeli Pilisen vett néhány száz hold szántót a Beleznay-birtokból, ezen gazdálkodott haláláig, 1935-ig. Jó barátja Cholnoky Jenő irt róla tartal­mas nekrológot a Magyar Földrajzi Társaság közlönyében. Emlékszem azokra az időkre. Gubá­nyi Károly igen népszerű író is volt, könyveit nagy élvezettel olvastam és olvastuk, három földrajzi útleírást al­kotott, páratlant és szépet, amellett tudományos hitelűt. Sajnos, új alapítá­sú könyvtárainkban nincs meg az Öt év Madzsuországban, Ausztrália és Tengerentúli történetek. GUBÄNYI KAROLY egész ifjúságá­gában járt abba a szőlőbe, amely ma is Gubányi-szőlő néven ismeretes, tán a fák közül látszó kék ég vonzotta el távoli tájakra, mert ami ott tárulkozik a harmatok utáni nagy, tiszta fényes­ségekben az képzeletgyujtó, elutazás­ra kényszerítő. A Kossuth Múzeum szőlő- és bor­múzeumot szándékszik kiállítani a présházban, a ceglédi irodalombarátok alkotószobát szeretnének a két író csa­ládjának hajdani birtokán berendezni. Hídvégi Lajos ABONYI KRÓNIKA Négynapos gazdag program Operatív bizottság készítet­te el a felszabadulási évfordu­ló ünnepi forgatókönyvei Ahányban. Eszerint már ápri­lis 2-án megkezdődnek az ün­nepi események: este hat óra­kor a községi pártház nagyter­mében megrendezik a huszon­ötévesek találkozóját. Másnap délután két órakor a kisdobo­sok ünnepelnek a Barátság- parkban, este negyed nyolckor fáklyás felvonulásra gyülekez­nek az abonyi fiatalok, ame­lyet nyolc órakor műsorral egybekötött tábortűz követ, a piactéren. Az ünnepnap regge­lén zeneszó köszönti az abo- nyiakat. Délelőtt tíz órakor kezdődik a koszorúzással egybekötött ünnepi nagygyűlés a szovjet j hősök emlékművénél. Délután I két órakor műsor, a Lenin út- | sporttelepen sportesemények I lesznek. Három órakor a ta- j nácsháza nagytermében Uj élet \ indult címmel helytörténeti ki- I állítás, négy órakor a műve- | lődési házban a Gyulai Gál i Miklós iskola' úttörőinek gyer- I mekrajz-kiállítása nyílik. A program április 5-én a ! művelődési ház színházlermé- I ben az irodalmi színpad műso- I fával ér véget. Ló helyett motorkerékpár Két évvel ezelőtt az Abonyi krónikában, egy postásaiéról készült tudósításban arról szóltunk, milyen jó lenne, ha a kül­területi postások munkáját legalább egy lóval segítenék. A ta­nyavilágot járó postások lovat nem kaptak ugyart, de most te­repjáró Riga-Moped motorkerékpárral látták el őket, hogy külső területek lakóihoz is könnyen eljuttassák a postai külde­ményeket, leveleket, csomagokat, újságolcat. Foto: Gyuráki Abony első képviselője A felszabadult Abony és aiz l abonyi járás első képviselője j volt Válóczi János. Már az 1 Ideiglenes Nemzetgyűlés mun- ! (kajában részt veltt Debrecen- ! ben. Közéleti tevékenységét 1953. május 1-ig folytatta. — Akitori munkám nem me­rült ki ebben — mondta Vá­lóczi János. — Tagja voltam a községi nemzeti, a földigénylő és a termelési bizottságnak. Első képviselői feladatom az volt, hogy tudatosítsam az em­berekben: szabad országban, szabad emberként élünk, a ré­gi rendszer nem tér vissza, nem kell félni, hanem dolgozni kell, serénykedni. Ez volt abban az időben a legnehezebb feladat. — Nagy gond volt akkoriban a malom üzemeltetése. Jobb híján gőzgéppel működtettük. A gépet fával kellett fűteni, ennék beszerzését pedig nehe­zítették a feketézők, akik „a zavarosban halásztak”. Még külön, ezekkel a. csoportokkal is fel kellett vennünk a har­cot 'Nehéz feladat volt az első, nyilvános népgyű­lés összehívása. Ezen még Acsay Imre is felszólalt. Az ünnepi szónok én voltam. — A tavaszi munka megkez­désekor az Ideiglenes Kor­mány álláspontja az volt, hogy minél nagyobb területet vesse­nek be gabonával. Az erőgé­pek rosszak voltak, a vetőmag kevés. Sok munkát adott, hogy meggyőzzük az embereket és ne csalic szóval, hanem gyakor­lattal is segíthessünk nekik. — Az 1945-ös választások után az országgyűlés gyakran ülésezett. Álláspontomat több témában kifejtettem, mint képviselő. Felszólaltam a föld­reform ügyében, a malmok ál­lamosításáról, majd az 1947-es választások után az iskolák államosításáról. A következők­ben a gépesítéssel kapcsolatban szólaltam fel, többször is. Szerveztem Abonyban a pa­raszt pártot. A kommunista pártba 1946-ban léptem be, 1949-ben megyei tanácstag vol­tam. A SZOT-nál is dolgoztam majd 1964-ig az állami gazda­ságok szervezésében tevékem-- kedtem, innét kerültem nyug­díjba. (gyuráki) Sportolók sikerei Asztalitenisz: Budapesten, MEDOSZ ellen mérkőzött a abonyi NB II. női asztalite nisz-csapat és 13:3 arányú győ zelmet szereztek. Jók: Diósze gi, Koczka, Tamasi, Balogh. / váci megyei spartakiádon 1 sikeresen szerepeltek az asz i taliteniszezők, Donáthné, Pata | ki, Bodor, Mádi és Veszprém I a férfi és női egyéni, a pára i és a vegyespáros csapatver senyt is megnyerték. Atlétika: A megyei futóba, nokságon képviseltették magú kát az abonyiak. A férficsapa első lett. Első helyet szerze korcsoportjában Sándor Mag da és Mária. Birkózás: a nagykőrösi, or szágos másod-, harmad- és ne gyedosztályú felnőtt versenye a súlycsoportban Csizmadia Skultéti első, Mészáros a m; sodik. Magyar, Kelemen Pásztor harmadik lett. A Duno-Tisia közi Talajjavító és Talajvédelmi Vállalat Gépjavító Üzeme (Pesti u. 76.) azonnali (elvételre keres gépszerelő szakmunkásokat Az Ütépítőgép Javító és Gyártó Vállalat gyors- és gépírót KERES FELVÉTELRE. Jelentkezni lehet a munkaügyi csoportnál.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents