Pest Megyi Hírlap, 1970. március (14. évfolyam, 51-75. szám)
1970-03-26 / 72. szám
^OySnp «OH 19*0. MÁRCIUS 2G„ CSÜTÖRTÖK VÁLOGATÁSI AJÁNLAT... i;. A válogatott keretbe. Zsoldos rajza Magyar akusztikai berendezések az uljanovszki Lenin-emlékközpontban Lenin szülővárosában, Ulja- novszkban, az emlékközpont nagyszabású építési munkáiba az Elektroakusztikai Gyár dolgozói is bekapcsolódtak. Az emlékközpont 1400 személyes konferenciatennének teljes akusztikai felszerelésével a a budapesti gyárat bízták meg, s ennek dolgozói vállalták, hogy március 31-re kifogástalan minőségben befejezik a munkát. A magyar gyár szállította a terem tolmácsberendezé- sét, amely lehetővé teszi, hogy nemzetközi tárgyalásokon egyidejűleg akár nyolc nyelvre fordítsák az elhangzó beszédeket, ,____Z *2£»'V' ^Jd uiíkst] MENETdESV^T BIZTOSÍTÁSSAL KÉKJE 4 , A VÍV AZONNAL FELVESZ budapesti munkahelyeire VILLANYSZERELŐKET, ezek mellé 3ETANITOTT MUNKASOKAT és SEGÉDMUNKÁSOKAT. Négyéves szakmai gyakorlat után a szakmunkás-képesítés megszerezhető. JELENTKEZÉS: Villanyszerelőipari Vállalat 1. sz. Szerelőipari Özem Budapest VI., Mozsár u. 16. A 23. sz. Állami Építőipari Vállalat AZONNALI BELÉPÉSSEL FELVESZ kőműves ács-állványozó víz- és gázszerelő központifűtés-szerelő épületi villanyszerelő karbantartó villanyszerelő hidegburkoló festő-mázoló üveges épületlakatos szakmunkásokat hegesztőket könnyűgépkezelőket kubikosokat betanított segédmunkásokat és segédmunkásokat. Jelentkezés a 23. SZ. ALLAMI ÉPÍTŐIPARI VALLAIAT munkaügyi osztályán. Budapest V., Rosenberg házaspár u. 16. IV. emelet. s bármely részvevő a kívánit fordítást hallgathassa. A magyar gyárban készült a terem valamennyi ülőhelye is, a beépített tolmácsválasztó' készülékkel, és valamennyi zsöllye hátoldalán hangszóróval, mely az eredeti felszólalásokat közvetíti. A felszerelés teljes anyaga a helyszínen van, sőt, a gyár szakemberei a szerelési munkák nagy részét már el is végezték. Az Elektroakusztikai Gyár készítette az uljanovszki új rádióstúdió teljes akusztikai berendezését is, a szerelés itt is jól halad. Az új stúdióban magyar gyártmányú központi, továbbá zenei és beszédkeverő asztalokat ellenőrző műszereket, jelzőtáblákat szerelnek fel, az összes mikrofont és hangszórót is Budapestről szállították. Az Elektroakusztikai Gyár összesen félmillió rubel értékű berendezést exportál Ulja- novszkba. i _ Útvesztő Alain Robbe-Grillet regénye Azt szokták mondani: a realizmus az a művészeti irányzat, amely a valóság teljességének megragadására törekszik, s szerencsés esetben meg is ragadja azt, amit akar. Léteznek-e ma ilyen szerencsés esetek? A teljesség megragadása a művésztől azt követeli, hogy szemlélete befogja az adott kor egész realitá- 1 sát: mindent lásson. Ne csak a jelenségeket, de a jelenségek okait is, következményeit is, a gyökeret, a bimbót, a virágot, a termést. Létezhet-e ma a szemléletmódnak ilyen totalitása? Aligha. A realizmus klasszikus követelmény- rendszerét hiába szegezzük neki a művészetnek, s hiába mérjük korunk művészetét a klasszikus realizmus mércéivel. A neves francia marxista, Luden Goldmann írja: „Robbe-Grillet a jelenkori francia irodalom egyik legkövetkezetesebben realista írója, ha realizmuson olyan világ megteremtését értjük, amelynek szerkezete megegyezik a kor 30 millió tonna szén a Lencse-hegy gyomrában Űj bánya mélyítését kezdték meg a dorogi szénmedencében. Ssztergomtól délre, az úgynevezett Lencse-hegy alatt szénbányáik kutatói már évekkel ezelőtt, új, teljesen érintetlen szénterületet fedeztek fel. A szeizmikus méréseikkel és kutató • fúrásokkal pontosan kimutatták, hogy a mélyebb szintekben 27 millió tonna, a felső szinten pedig 3 millió tonna szén rejtőzik. A szén- vagyán kiaknázására tervezett új bánya nyitása azonban évről évre húzódott, hiszen országosan kisebb szénkereslettel számoltak. Most a dorogi szén iránt megnyilvánuló növekvő érdeklődés megórlelte a beruházás megkezdését. Először a könnyebben hozzáférhető, felső szinten levő 3 millió tonna szenet aknázzák ki, körülbelül 11 év alatt. Az új bánya beruházására több mint 90 millió forintot költenek. Ez az összeg azonban Vir ágmánia Kertész László rajza társadalmi valóságának struktúrájával.” Goldmann ebben a meghatározásban kitágítja az irodalmi realizmus fogalmát, azt mondja, hogy minden irodalom realista, ha korának reális viszonyait fejezi ki adekvát formában. Léte- , zik-e irodalom, amely ne ezt | tenné? Akkor minden iroda- | lom realista irodalom? Gold- mann megállapítása, úgy tűnik, fából vaskarika. Robbe- Grillet ugyanis nem realista író. Szemléletmódjából éppen az hiányzik, ami a nagy realistákat meghatározza: a totalitás igénye. De nem is közelíthet becsületesen senki úgy a mi korunkhoz, hogy azt a maga teljességében szándékozná ábrázolni. Egy kor, amely önmagáról is csak részleteket ismer, annak az irodalma sem teremthet szintézist. Korunk pedig jellegzetesen analitikus korszak. Az egységképzetek lebomlottak, s akár a fizika, akár a pszichológia azt kezdte el kutatni, milyen alkotóelemekből áll az ember, a természet, a társadalom — a világ. Egy kornak, amelynek fizikája, pszichológiája arra törekszik, hogy a részletekben is egyre újabb részleteket fedezzen fel, az nem realista korszak, hanem analitikus, s ezért irodalma sem lehet realista irodalom, hanem analitikus irodalom. Minden művészet értelme, hogy nyomot hagyjon, jelt adjon arról a korról, amelyben születik — tehát minden művészet reális viszonyokat fejez ki, de ez még nem jelenti azt, hogy realista. S miért félünk ennyire attól, hogy nevén nevezzük a gyermeket? Miért kéne egy alapvetően nem realista szemléletű irodalmát a realizmus címkéjével mentegetnünk? Robbe-Grillet felfedezése éppen a részlet. Az a részlet, amely a realizmus optikájából kicsúszik. Mintha mikroszkóp alatt figyelné a világot. A tárgyaknak és jelenségeknek, az emberi mozdulatoknak olyan mikro-világáí fedezi fel számunkra, amely a realista szemlélet nagyra, teljesre, totálisra való törekvése folytán kimaradt. Amit a realista leír, abban biztos. Abban is biztos, hogy miben kételkedik. Robbe-Grillet nem biztos semmiben, nem hisz a bizonyosságokban, de nem hisz a kételkedésekben sem. S ez a totális kétségbevonás szüli nála a regényt. Éppen úgy, mint Tolsztojnál a totális hit. „Manapság semmiben sem lehetünk biztosak” — írja. S a regény címe maga is erre a végletes bizonytalanságra utal: Ütvesztő. Az Útvesztő tartalma vagy története nem mondható el. Talán leginkább úgy közelíthetjük meg, mint egy álmot. Az álom mindig konkrét, csak éppen az ébrenléthez való viszonyában válik irreálissá. Pedig éppen olyan reális, mint az ébrenlét. Robbe- Grillet nem húz éles határvonalat irreális és reális, álom és ébrenlét közé. Regényében a mozdulatok és tárgyak úgy váltogatják tulajdonságait, ahogy a figyelő tekintet állapotai váltogatják egymást Sem a dolgok, sem a jelenségek nem véglegesek. Nem zárulnak egy végleges tudás keretébe. Minden felbontható, sokféleképpen értelmezhető. A regény hőse, ha van egyáltalán klasszikus értelemben vett hőse ennek a regénynek, így vall erről: „... más, az előzőeknél sokkal fontosabb részleteket kellene megjegyeznie ebben a szobában, különösen egy részletet, amelynek halványan a tudatában is volt, amikor belépett ide a múltkor,... Már nem emlékszik mi volt az.” Szeretne tehát meghatározni valamit, de nem tudja, mit kell meghatároznia. Ez a rob- be-grillet-i bizonytalanság végpontja. S talán az elmondottakból az is kiderül, hogy, Robbe-Grillet nem realista, hanem abszurd. Szemlélete abszurd szemlélet. De talán mégis igaza van Lucien Gold- mannak? Igen. Ha némiképpen átértelmezzük a szavait. Ha korunk realitása: az ember és ember, az ember és természet, természet és társadalom viszonyának abszurditása, akkor korunk realista irodalma az abszurd irodalom. De miért kéne realistának neveznünk, ha egyszer analitikus abszurd? Nádas Pcter Benzineshordók 1945 január végén a riovgorodi 319- es vöröszásalós aknavető gárdaezred elérte a ceglédi vasútállomást. Körletét négy kilométerre a várostól, Ceglédber- celen rendezte be. Ceglédi bércéi lakossága szeretettel üdvözölte a szovjet katonákat Szinte versengtek az éjszakai szállás feükíná- * lásában, és más egyébben is segítségünkre siettek. Én magam, Gancev őrmesterrel (jelenleg a vlagyimiri területi Szobinikában él) egy idősebb parasztcsalád portájára kerültem. Természetesen a tisztaszobát ajánlották fel nekünk éjszakai szálláshe- lyüL Nagyon csodálkoztak és kissé sajnálkoztak, amikor mi mégis a konyhát választottuk. Másnap reggel érdekes dolog történt. Alig nyitom kj a szemem, hát látom, hogy az asszony egy hatalmas zománctálban vizet hoz, s kézzel-lábbal magyarázza, hogy mosdjam meg. Karján tiszta törülközőt tartott. Miközben mosdottam, arra gondoltam, hogy mégis borzasztó ez a háború, lám, ezeknek még tisztességes lavórjuk, vagy mosdótáluk sincs. Mondom is Gancev őrmesternek: a föld alól is keríts nekik egy mosdótálat. Miközben Iván a mosdótáiat hajszolta, megtudtam, hogy a magyar falvakban ez hagyomány. Honnan is tudtam volna, hogy Magyarországon hogyan mosakodnak? Hamarosan el kellett hagynunk a vendégszerető Ceglédbercelt — Budapest felé vonultunk tovább. Az ellenség keményen tartotta magát Budán. Védte őt a természetes akadály — a Duna. Pest már a kezünkben volt. Katyusá- inik rakétái már elérték a Budára szorult német harccsoportot. Persze nekünk Is voltak veszteségeink, de az ellenség napjai már meg voltak számlálva, Egy másik emlékem a budapesti harcokhoz fűződik. Ezredünknek nem volt elég benzinje. Hosszas várakozás után a 37. hadtest hadtápjáitól egy háromtormás tartály- kocsi érkezett hozzánk. Persze ez az egy kocsi nem tudta ellátni üzemanyaggal a különböző helyeken harc- állásban levő katyusákat. Kannákba, hordóikba kellett volna szétönteni a benzint és úgy tankolni. De honnan vegyünk kannákat, vagy hordókat? Aszejev gárdaőrnagy azt a parancsot adta nekem, kerítsek hordókat és szervezzem meg az üzemanyag szétosztását. Természetesen azt feleltem: értettem. De hol találok hordókat? A város hatalmas, ismeretlen, az utcákon lövedékek robbannak, kifordultam a Rákóczi útra, s észrevettem, hogy az emberek izgatottan csoportosulnak. Amint közelebb érek, látom, hogy egy idősebb férfi hatalmas sárga aktatáskájával dühösen püföl valakit, s közben folyton ezt kiabálja: „Szálasi, Szálasü”. A tömeg harsányan bíztatta. Kiderült, hogy valaki felismert egy szálasistát, a német fasiszták segítőjét és most leszámolnak vele. A leleplezett fasiszta uj- ján ott volt a nyilaskereszt. Nekem azonban hordók kellettek. Egy fiatalasszonyhoz fordulok, és próbálom megmagyarázni, hogy sürgősen üres hordókra lenne szükségem. Az asszony elgondolkodott majd karonfo- gott és vonszolt maga után. Hamarosan a Duna-partra értünk. Budáról még lőttek a németek, továbbmenni kockázatos volt. De az asszony csak húzott engem a víz felé. Bevallom, aggódtam az asszony biztonságáért de ugyanakkor csodáltain bátorságát is. Egész a partig futottunk, lerohantunk a lépcsőn a vízig, ekkor az alsó rakparton megláttam egy halom vadonatúj 200 literes üres benzines hordót. Pillanatok alatt visszaszaladtunk. Nem tudtam köszönetét mondani az ismeretlen nőnek, mert az intett a karjával és eltűnt az egyik ház kapujában. A további művelet fényesen sikerült, a katonák pillanatok alatt felszabadították az alsó rakpartot és a bénáin eljutott rendeltetési helyére. Emlékszem a fiatal, vékonypénzű Szabó doktorra is, aki önként segített egészségügyi katonáinknak a sebesültek betetőzésében, Hogyan, miként került Budapestre, nem tudom, csak annyit tudok, hogy minit elmondta. Szegeden élt és a szegedi orvostudományi egyetemen dolgozott. A budapesti harcokról talán már mindent megírtak. Amikor a magyar főváros felszabadult, Moszkva üdvlövéssel köszöntötte a hős szovjet katonákat. Én megkaptam a Budapest felszabadításáért harci emlékérmet. 1945 márciusában heves harcok dúltak Budapesttől délnyugatra. A Balaton és Budapest közötti dombvidéken a múlt háború legnagyobb tankcsatája zajlott le. Ebben aknavető- seinknek nagy szerepük volt. Rendkívül nagy tűzerővel rendelkezve, több tonnányi halált hozó fémet zúdítottak az ellenségre. Emlékszem, hogy Fátka község térségében még az olajfesték is megolvadt harcigépeinken. A legénység, a hideg ellenére ingujjra vetkőzve dolgozott. Ezernyi kilőtt német tank maradt a csatatéren. A szovjet fegyveres erők főparancsnoksága a harcok minden katonáját dicséretben részesítette. Ilyen dicséretet kaptam én is. Március második felében, szakadatlan harcok közepette, Veszprémen és Szombathelyen át, ezredünk az osztrák határhoz érkezett. A magyar nép megkönnyebbülten lélegezhetett fel, de előttünk még súlyos harcok álltak. 19o9_ben leszereltem. Tizenegyedik éve dolgozom, mint mérnök tudományos kutató területen a kalin.vin- grádi halgazdasági és halipari technikumban. Ötvenkét éves vagyok. Két egyetemi hallgató és egy középiskolás fiam van. Feleségem szintén részt vett a második világháborúban. Megkapta a Vörös Csillag rendjelet, a Harci érdemiekért, a Leningrad védelméért és a Königsberg elfoglalásáért harci emlékérmekét. Kalinyingrádban lakunk. Sz. Skill in rövid idő alatt megtérül. A szén minősége ugyanis kiváló, fűtőértéke meghaladja az 5000 I kalóriát.
