Pest Megyi Hírlap, 1970. március (14. évfolyam, 51-75. szám)

1970-03-24 / 70. szám

T970. MÁRCIUS 24., KEDD "\#£rlap 3 Hálastaféta- 12 községen át már—Pilisszentiván—Pilis­Jobb munka — több nyereség PÁÉV-mérleg 1969-ről llku Pál a Szovjetunióba utazott llku Pál művelődésügyi mi­niszternek, az MSZMP Poli­tikai Bizottsága póttagjának vezetésével hétfőn kulturális küldöttség utazott a Szovjet­unióba, ahol március 25-e és április 6-a között magyar kulturális napokat rendeznek. A küldöttség tagjai Simó Jenő művelődésügyi - miniszterhe­lyettes, Dobozy Imre író, dr. Petényi Imre, a Budapesti Műszaki Egyetem rektora és tír. Boros Róbert, a Művelő­désügyi Minisztérium főosz­tályvezetője. — Itt most már a mi ké­sünk épít címmel dokumen- j tumműsort sugároz szer- I dán délután 16.05 perckor a J Kossuth rádió. Az adásban j közvetítik Házy Árpád j visszaemlékezéseit is. i ' — Megfosztották tisztsé­güktől a pellérdi Üj Barázda Tsz eddigi vezetőit, akik csődbe juttatták az ötezer holdas Baranya megyei me­zőgazdasági üzemet Szentiörinckátán, a ver- . senymozgalom minden , esz­tendőben új erőfeszítésekre serkenti a tagokat, és most, a felszabadulás negyedszázados évfordulójára meghirdetett versengés még az eddigieknél is fokozottabban. Holtverseny ? Egymással mérte össze ere­jét ez alkalommal a két nö­vénytermesztő brigád. r>Az L-esben Csányí József veze­tésével 70, a II-esben, Orosz Károlyéval, 65 ember, asz- szony versenyez az elsőségért. — Nehéz eldönteni, melyik a kettő közül az első — mondja Barabás Sándor főág- runómus, a versenybizottság elnöke. — Mert ha Oroszék túlteljesítették cukorrépa- tervüket, Csányiék viszont előbbre állnak paprikában. Fej-fej , mellett a me­zőny, egyelőre úgy lát­szik holtversenyben állnak, majd csak a hajszál- pontos számítás dönti el a végleges eredményt. — Kukoricából, paradS- esomból mindenesetre egyfor­mán szép az eredményük — jegyzi meg Csányi Mihály, a tsz párttá tkára. Verseng egymással a két állattenyésztő-brigád is. A Vlncze Józsefé, az I-es, úgy látszik, valamivel előbbre áll Boroznáki Pál Il-es brigádjá­nál. Ezt is csak a napokban dönti el véglegesen a ver­senybizottság. Egyébként a négy brigád összesen 195 ezer forint meg­takarítást ért él, és ennek 5 százalékát megkapják április 4-én a brigádtagok. Szocialista brigádielöltek Két brigád, a Felszabadu­lás szerelő és a Micsurin kertészeti meg éppen a szo­cialista brigád címért állt po­rondra, és minden felajánlá­sát túlteljesítette. — A nyáron először állítot­tunk ki körzeti szerelőt oda, ahol aratásnál, cséplésnél, be­takarításnál dolgoztak a gé­pek — tájékoztat Török Imre. a szerelőbrigád vezetője. — Hosszabb-rövidebb időre va­lamilyen hiba mindennap akadt, meg-megállt egy-egy gép, de naipos kiesés nem volt, és egyetlen egyet sem kellett a műhelybe vontatná. — Biztosan jól végezték el múlt télen a javító- és kar­bantartó-munkát, erre büsz­ke lehet. — Hát... megtettük, amit tehettünk. Ez a kötelessé­günk. De arra aztán büszke vagyak, hogy az egész brigád, mind a 13 tag tanul: egyikük a marxista—leninista kö­„A magyarorszigi hadszín­téren súlyos csapások érték a német hadsereget. 1944, no­vemberében a szovjet csapa­tok átkeltek a Dunán és megkezdték Budapest felsza­badítását. A Balaton és Buda­pest között kiépített úgyneve­zett Margit-vonalat a szovjet csapatok áttörték, és a főváros I közé meghúzták azt a gyűrűt, amely a német hadsereg sor­sát megpecsételte. E harcok során szabadult fel Budajenő is.. Budajenőn kívül még 11 községbe jutott el vasárnap a budai járási KISZ-bizottság hálástafétája, amelyet felsza­badulásunk 25. évfordulója tiszteletére rendeztek meg. Üröm—Pilisborosjenő—Soly­A negyedszázados felsza­badulási évforduló tisztele­tére Szentendrén, Budapes­ten, Dunaújvárosban, Lábat­lanban, Kunszentmártonban, zépiskolába, a többi pedig gazdaságpolitikai tanfolyam­ra jár. Azt már a párttitkár árul­ja el, hogy a brigád tizenne­gyedik tagja, Török, a bri- gád'Vezető tavaly érettségizett, a mezőgazdasági technikum­ban, és egyúttal letette ugyanott a nem kötelező me­zőgazdasági gépészvizsgát is. Most pedig szintén marxiz­must—lenánizmust tanul, kö­zépfokon. A j A Micsurin kertészeti bri­gád vezetője egészen fia­tal ember, még csak 24 éves. Miután gimnáziumi érettségi után a kertészeti technikumot is elvégezte, a messzi gya­korlatra Borsodból jött a lő- rinckátai tsz-be, és itt ragadt. Hamarosan brigád vezető lett, 12 asszonnyal, leánnyal, 720 négyzetméter területű üveg­házban, 11 600 négyzetméter felületű fóliával, 21 holdon «termel főleg primőröket. Vál­lalták, hogy tíz százalékkal túlteljesítik bevételi tervüket, túlteljesítették a vállalásukat is. További vállalásaikból megemlítjük, hogy a mű­anyag-fóliákra jól vigyáztak, és 74 ezer forintot megtaka­rítottak ezzel is. Ellátják jó­minőségű és választékos áru­val a tsz helybeli, meg tóal- mási zöldségboltját és a most megnyüó tápiószécsői boltot is. — Mi tehát teljesítettük felajánlásainkat, és bízunk benne, el is nyerjük a szo­cialista brigád címet. A tsz felajánlásai Bevezetnek Kókaí Márton elnök szobájába, és mutatják, jóformán fal sem látszik ab­ban, az egészet beborítja a sok kitüntető, meg elismerő oklevél. Abban reménykedik az Űj Világ, hogy a felszaba­dulási versenyben is újabba­kat szerez, hiszen benevezett a járási, a megyei versenybe, de abba is, amit a Dél-Pest megyei Területi Tsz-szövet- ség hirdetett meg. Mindenesetre az Oj Világ mindent megtett, hogy szé­gyent ne valljon a verseny­ben. Például szocialista szer­ződésben kötelezte magát rá, hogy a hatvani konzervgyár­nak. szállított paradicsoma 75—30 százaléka elsőosztályú minőségű lesz, de 85 száza­lék lett az arány. Tervbe vet­te. hogy (április 4-re megépíti és üzembe helyezi vágóhídját és sertésfeldolgozó üzemét. Továbbá megépíti .és felsze­reli üzemi konyháját és étke­zőjét. Amit vállalt, már teljesítet­te is. Sz. E. csaba—Tinnye—Perbál—Bu­dajenő—Páty—Biatorbágy— Sóskút—Érd útvonalon vitte hat sportoló — Szauer Ferenc, Halas Gyula, Huber József, Loboda Imre, Molnár Imre és Bikúdi Béla — s valameny- nyi községben KlSZ-emléksza- lag került a stafétabotra. Az első, igazán tavaszi va­sárnapon mindenütt nagy sze­retettel üdvözölték őket. A járási hálastaféta ideigle­nes végállomása Érd volt. Itt a Vörösmarty Gimnáziumban őrzik április 3-ig. Ekkor az országos stafétához kapcsolód­va indul tovább a bot és érke­zik április 4-éa Budapestre, a Hősök terére. — fsr— I Pécsett, Szolnokon, Alsózsol- cán és Miskolcon hétfőn jubileumi munkahetet kez­dett a Beton- és Vasbeton- ipari művek tíz gyárának csaknem tízezer dolgozója. Az ünnepi verseny célja első­sorban a hosszú és zord tél okozta termelési kiesés pót­lása. Az ünnepi héten a terme­lési hiánynak csaknem a felét pótolják, hogy a tavaszi munkakezdéshez már elegen­dő vasbetonelemet, vázszer­kezetet kapjanak az építke­zések. Az első félév végéig ké­szítik el azokat a betonter­mékeket, amelyek inkább az épületek befejező munkáihoz szükségesek. Több szocialista munkabrigád és üzemrész kol­lektívája vállalta, hogy a ju­bileumi héten selejtmentesen, szervezettebben, termeléke­nyebben dolgozik, mint más­kor. 4 i HÉt'-ír­KS-novellák A Központi Sajtószolgálat szerkesztősége által meghirde­tett ez évi novellapályázatra beérkezett írásokat a felkért bírálóbizottság elbírálta és az alábbi döntési; hozta: A bizottság az első díjat nem adta ki, azonban az egy második díjat kettőre és a két harmadik díjat háromra emelte. Második díjat, 5000—5000 Ft-ot nyertek: Szalai János: Nevek az asztali naptárban, Dessewffy László: Egyedül c. pályaművei. Harmadik dijat, 3500—3500 Ft-ot nyertek: Várhelyi Jó­zsef: Krumpli és kakaó, Akácz László: A híd,-Pille György: Én elhamvasztatam magam c. pályaművei. Sok minden köt engem Ma­gyarországhoz. Azt lehet mon­dani, az életem is és a halá­lom is. Hiszen Magyarorszá­gon temettek el. Igen-igen, ez teljesen komoly ... 1944 ősze. A Kárpátok ne­héz harcai már mögöttünk vannak. Elértük az első ma­gyar falvakat, mindenütt csend, az utcák néptelenek, a házak árvák. Göbbels propa­gandája megtette hatását.., A következő faluban már mo­solyogva fogadtak bennünket, kijöttek az utcára, borral és kenyérrel kínáltak. Hamaro­san egy kisebb magyar lo­vascsapat is csatlakozott hoz­zánk. Valahol Debrecen közelében folytak a harcok és itt volt az én „temetésem” is... Egy kisebb csapattal, közöttük vol­tam én és egy rádiós is, azt a feladatot kaptuk, hogy aka­dályozzuk meg a hitleristák támadását Debrecen ellen, amíg a mi fő erőink be nem vonultak a városba. A rádióst egy géppuskasorozat ölte meg, A Pest megyei Állami Épí­tőipari Vállalat párt-végrehaj- tóbizottságának minapi ülésén Dibó Ferenc gazdasági igazga­tóhelyettes számolt be az 1969-es év gazdasági eredmé­nyeiről, s az idei tervekről. Az ülés után a múlt évi tapaszta­latokról — sikerekről és prob­lémákról — beszélgettünk Jólesz Sándorral, a pártbizott­ság titkárával és Dibó elvtárs­sal. Első kérdésünket a gazdasá­gi igazgatóhelyetteshez intéz­tük, arra kérve, hogy össze­gezze néhány jellemző szám­adattal a vállalat múlt évi gazdálkodási mérlegét. — Vállalatunk 653 millió fo­rintra teljesítette befejezett termelési tervét. Egyebek között átadtunk négy kiemelt, nagyberuházást — 156 millió forint értékben —, 332 lakást — kilenc lakóépületben —és 152 egyéb épületet. Ez a 653 millió forintos eredmény 106 százalékos tervteljesítést je­lent. a terv ugyanis 616,5 mil­lió forintot irányzott elő. — Mennyi lett a vállalat nyeresége? — A tervezett 79 millió fo­rint helyett 89 milliós nyere­séget értünk el, az árbevétel 13,2 százalékát. Az eredményja­vulásban jelentősen közreját­szott, hogy a vállalat 1 órára jutó termelési értéke 1968-hoz képest 12,7 százalékkal emel­kedett; a termelékenység­növekedés 55 millió forintot tett ki. — Adóssága, elmaradása nincs a vállalatnak? — Szeretnék nemmel felel­ni, de eltérnék az igazságtól. Az említett 152 épület közül 133-at határidőre, 19-et határ­idő után, de még az év vége előtt adtunk át. Nem tudtunk viszont eleget tenni szerződé­ses kötelezettségeinknek hat épület esetében, ezek átadásá­ra 1969 helyett csak az idén kerül sor. Problémák voltak a folyó évi építésszerelésben is: ennek termelési értéke 1968-hoz képest javult, de így sem érte el a 69-re ter­vezett szintet: négymillióval kevesebb lett. Az egy építő­ipari munkásra jutó termelé­si érték 1968-hoz képest 103,5 százalékra nőtt, de a terve­zettnek csak 97,8 százalékát érte el. Ezzel szemben az 1 órára jutó termelési érték a tavalyelőttihez képest 112,7 százalékra, a tervezetthez vi­szonyítva 108 százalékra emel­kedett. Ennek, és a különböző termelésszervezési intézkedé­seknek köszönhető, hogy a vállalat termelési volumene a 44 órás munkahét bevezetése ellenére sem csökkent — Mi volt a legnagyobb gondjuk az elmúlt évben? Jólesz Sándor veszi át a szót: — A munkaerőhiány és a fluktuáció! A munkaerőhiány miatt tavaly nagy értékű megrendeléseket kellett visz- szautasítanunk. Drága „mu­engem pedig egy lövedék se- besített meg. Az egészség- ügyieknél tértem eszméletre, majd kórházba szállítottak. Társaim a harc helyén csaK a véres köpenyemet találták és gondolták, hogy már nem vagyok az élők sorában. Ezt közölték az anyámmal is Asztrahányban. Mivel az egészségügyiek egyik csapat­tól a másikhoz szállítottak, nem tudtam hírt adni magam­ról. De egyszer mégiscsak fel­tűntem. Ebben a harcban való részvételemért Vörös Csillag renddel tüntettek ki. Lehet, hogy magyar földön most is valahol ott van az én sírom? Később Szentendrén állo­másoztunk, a háborúnak vé­ge lett. az élet visszatért med­rébe és amiben csak tudtunk, mi is hozzájárultunk ahhoz. Szentendrén működött egy ún. „Kommunista Klub”. Sok­szor jártunk ide. Ebben az időben gyakran megfordultam egy magyar családnál, akinek a házában volt a rádióállomás. A család nevét sajnos ma már latság” a fluktuáció is: ta­valy több, mint háromezer ember lépett be hozzánk, il­letve hagyott itt bennünket. Tessék számolni: minden ki- és belépés 2—4 napos effektiv munkaidő-kieséssel jár együtt. Minden ki- és belépéskor átlag három-öt­ezer forintos vállalati költ­ségtöbblet merül fel. Az új dolgozók munkaintenzitása csak a második hpnap végére éri el a 80—85 százalékot... — Milyen intézkedések­kel próbálták csökkente­ni a fluktuációt? — Például anyagi ösztönzés­sel. 1967-ben nálunk sok­kal alacsonyabb volt a bér- színvonal, mint a budapesti építőipari vállalatoknál. Ez nemcsak úgy éreztette ha­tását, hogy elszívta tőlünk a munkaerőket, hanem úgy is, hogy rontotta a munkaerő­szerzési lehetőségeket. Az el­múlt évben ezért 6,1 millió forintot fordítottunk bérfej­lesztésre. A fizikai dolgozók bérszintje 1968-hoz képest 4.7 százalékkal — ezen belül a törzsbérek 2,5 százalékkal —, az alkalmazottaké 4 szá­zalékkal emelkedett. További juttatásokat igyekszünk biz­tosítani dolgozóinknak a ré­szesedési alapból is. — Hogyan osztják fel a 89 millió forintos nyere­séges, s ezen belül a ré­szesedési alapot? — A 89 millióból 23,9 mil­lió forint fordítható fejlesz­tésre, 4 millió a kötelező tar­talékra,- 12,8 millió részesedés­re, a többit adóba fizetjük. A vállalat részesedése 12,8 millió forint. Ebből használ­tunk fel tavaly 6,1 milliót bérfejlesztésre; a megmaradt 6.7 millióból 3,9 millió forintot nyereségrészesedésre és nyereség jutalomra, három- százezret a seaknjR."*' kiváló dolgozói, s ugyanannyit az élenjáró szocialista brigádok jutalmazására fordítunk; 2,2 milliót szánunk a közös költ­ségekre: a szociális, kultu­rális, sport, jóléti kiadásokra, tanulmányi ösztöndíjakra, és arra a 15 lakásra, amelyet dolgozóinknak építünk az idén. — A vállalat tavaly a ter­vezett 17 millió forint he­lyett 9,5 milliót fordított beszerzésre; a fejlesztési alapból is megmaradt 18 - millió torint. Miért? — kérdeztük Dibó Ferencet­Négynapos hivatalos ma­gyarországi látogatásának be­fejeztével hétfőn elutazott Budapestről André Betten­nem tudom, de arra emlék­szem, hogy ebben a családban volt két ikerlány. Az egyiket Erzsinek hívták. Nagyon sokat kérdezgetett a szovjet életről, a Szovjetunióról és tanított magyarul. Ötőle tanultam meg azt a mondatot is: „a magyar kisasszony nagyon szép” és ehhez mindig hozzátette: a magyar lányokról csak így le­het beszélni. Érdekes lenne tudni, hogyan alakult az élete ennek a szentendrei kisiány- naK. 1946-ban 'elhagytuk Ma­gyarországot, 1950-ig még a hadseregben voltam, majd elmentem dolgozni. Dolgoz­tam és tanultam. Megnősül­tem. két lányom van, az idő­sebbik ebben az évben érett­ségizik. Én szakmát változtat­tam, egy Asztrahány területi újság felelős szerkesztője va­gyok. Gyakran, ahogy elné­zem a lányaimat, eszembe jutnak azok a szentendrei na­pok. a háborúnak vége, béke van és az ifjúságnak erre van szüksége. De hogy mindia béke legyen: összefogva erő­sítenünk kell, állandóan erő­sítenünk. Viktor Bcljakov — Több oka volt; némi ta­pasztalatlanság — a termelő- eszközök piacán — is hozzá­járult, az is, hogy bizonyos megrendeléseinket csak 1970- re vállalták partnereink, és az is. hogy a nagyértákű beszer­zésekre össze kell „spórolni” a pénzt. Egyetlen 160 tonnamé­teres daru, például 7 millió fo­rintba kerül! Az az aiagút- zsalú, amit rövidesen megka­punk, 5 millió forint. Egy komplett zsaluzat! egység fel­szerelése körülbelül 16 millió forintot visz el. — Beszéljünk a gépesítésről. A vállalat gépi lóerőállomá­nya — 'ezen belül a kisgépek száma — tavaly emelkedett. Mégis, az 1 lóerőre jutó ter­melési érték visszaesett. A gépi vakolást kivéve, csökkent vagy stagnált az egyes munkaműve­leteken belül géppel végzett munkák aránya. Mi ennek az oka? — A gépállomány nagyobb mértékben növekedett, mint a termelés. Átmenetileg közre­játszott a gyakorlatlanság is. A legfőbb okot azonban az építőipari termelési körülmé­nyekben kell keresni. Egy be­tonkeverőgép napi bérleti díja 63 forint; a gépet akkor is a munkahelyen kell tartanunk, ha átmenetileg — pár napig — a technológiai sorrend miatt nem üzemel, mivel átszállítása nagyobb költséget jelentene, hiszen egy öttonnás teherautó bérleti díja, tízórás munka­napra kb. 1300 forint Vagyis: nem gazdaságos a gépeket ide- oda szállítani! Egy torony daru összeszerelése, üzembehelye­zése több tízezer forintba ke.- rül. Alkalmazása tehát csalt ott kifizetődő, ahol egy tömb­ben több ház épül. Nekünk vi­szont tavaly a munkahelyeink száma az 1968. évi 27-ről 33-ra emelkedett a központtól 10 kilométeres körzetben levő építkezéseké pedig kilencről ötre csökkent; rosszabbodott az irányíthatóság, fokozódott a munkahelyek szétszórtsága. Mi sem vagyunk elégedettek a gépek kihasználtságával. A kisgépek tekintetében igyek­szünk is ezen javítani. Ami azonban a nagyértékű beren­dezéseket illeti, amíg a szállí­tási, üzembehelyezési költsé­gek ennyire magasak, s a munkahelyek ennyire dekon- centráltak, addig csak lassú javulás várható — mondotta befejezésül Dibó Ferenc gaz­dasági igazgatóhelyettes. Nyíri Éra court francia terv- és tele­pítésügyi miniszter és kísé­rete. A Ferihegyi repülőtéren Bondor József építésügyi és városfejlesztési miniszter bú­csúzott el a francia vendé­gektől. A búcsúztatáson Ray­mond Gastambide nagykö­vet vezetésével megjelentek a E'rancia Köztársaság buda­pesti nagykövetségének mun­katársai is. A repülőtéren André Bet­tencourt miniszter nyilatko­zott az MTI munkatársá­nak? — Nagyon sikeres volt ez a látogatás — mondotta — mert alkalmam nyílt Ma­gyarország jobb megismeré­sére. Őszintén csodálom azt a jelentős fejlődést, amelynek eredményeként évről évre emelkedik a lakosság élet- színvonala. Köszönettel és há­lával tartozom Fock Jent miniszterelnöknek és Bondor. József miniszternek azért hogy lehetővé tette ezt a lá­togatást. Megbeszéléseink i. nagyon hasznosak voltak Tárgyalásainkról beszámolok a francia kormánynak. , A francia miniszter meg hívta Bondor József ép tésügyi és városfejlesztés minisztert, hogy látogasson » Fi anciaországba. Felszabadulási verseny az Új Világban Jubileumi munkahét Szentendrétől Miskolcig Szentendrei emlék Elutazott Andre Bettencourt francia terv- és telepítésügyi miniszter t

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents