Pest Megyi Hírlap, 1970. március (14. évfolyam, 51-75. szám)
1970-03-22 / 69. szám
PEST HEGYEI Kjíivhxp 1970. MÄReiUS 22., VASÄRNAP „Mint jó szülő és jó gyermek“ Egy eltartási szerződés története A címadó sort a Fancsali és Kovács család 1966. október 31-én kötött tartási szerződéséből kértem kölcsön — egy jelző bővítéssel. A szöveg teljességében így hangzik: „... eltartók kötelezően elismerjük a szerződés rendelkezéseit, azzal a szeretettel és hűséggel fogjuk_teljesíteni, mint ahogy a szülő, a jó gyermektől elvárhatja.” JOG A jog a maga hideg, hivatalos nyelvén pontosan követi az élet sokszínű eseményeit, i íme a paragrafuskrónika. 1966. október 31. — öröklési szerződés: „Mi, alulírott eltartottak (Kovács József és neje) jól megfontoltan akként végrendelkezünk, hogy halálunkkor meglevő minden ingóságunkat, továbbá a Nagykőrös VI. Encsi utca 13. szám alatti házingatlant a fenti eltartók (Fancsali Frigyes és neje) örököljék.” Aztán íródnak az eltartás feltételei. 1969. március 6. — Nagykőrös. a városi bíróság ítélete: „Alperesek a szerződés felbontását nem ellenzik. A bíróság kötelezi az alpereseket (Fan- csaliékat), hogy a Nagykőrös VI., Encsi utca 13. szám alatti házingatlant 1969. április hó 30. napjáig ürítsék ki." Döntés született az eltartók kártalanításáról is. 1969. június 16. — Pest megyei Bíróság, fellebbezés: Nem a szerződés fenntartása a téma, hanem a kártalanítás összege. A II. fokú bíróság duplájára emeli a visszatérítés értékét. A további események — szavakban: felperesek végrehajtási lapot kértek, aztán karhatalmat, mivel Fancsaliék a kilakoltatás miatt hajléktalanná válnának, a bíróság a kibocsátott végrehajtási lapot visszavonta, az ügyet az államigazgatósági hatósághoz tette át. A dátum: 1970. február 6. , Űjabb fellebbezés! ÉLET I. Nagykőrös VI., Encsi utca 13. — jobbra eső ajtó. Konyha, szűk és sötét: sparhelt, dívány, konyhaszekrény. 420x 420-as szoba, három heverő, egy asztal, tükör, szürke kályha. Két öreg: Kovács József 70 éves, Kovács Józsefné 77 éves. — Olyan garanciát kellene adni, hogy három hónap múlva meghalunk és akkor minden tartási szerződés jó lenne. — Huszonkét hónapig nem volt baj, aztán nem vettük meg Fancsaliéknak az új házat, ekkor romlott el a kapcsolat. Szörnyű idők következtek, több ízben ránk törték az ajtót, bántalmaztak bennünket. A feleségem másfél éve, én egy éve menekültem el a saját otthonunkból, néhány hónapja mertünk visszatérni. — A szomszéd felé nyíló 37x70 centiméteres nyílású ablakon létrán át közlekedtünk, amíg bírtunk. Az állandó üldözések miatt feleségem ön- gyilkosságot kísérelt meg. — Azt a pillanatot átkozom, amikor felébredtem. — Két hónapja háromszor hívtuk ki a1 rendőrséget, baltával verték az ajtót, nézze meg, ott a nyoma. Az ablakra rácsot kellett tenni, mert ránk törtek. Fancsalit így csitította a felesége: „Ne legyél senki gyilllosa!” — A ház azért kellett, hogy biztosítsuk nyugodt öregségünket. Baltával senki ne keressen lakást. ÉLET II. Nagykőrös, VI., Encsi utca 13. — balra eső ajtó. Konyha, nagymosás: mindenütt párolgó ruhák. Szoba, a falakon friss tapasztás, a padlón mész, középen oldalára állított dívány. Fancsali Frigyes, a felesége, három apróság, a legkisebb babakocsiban. — Próbafőzés, próbasütés, próbatakarítás — így kezdődött. Aztán beköltözhettünk az albérletből Kovácsék konyhájába. Biztattuk magunkat: nem lehet olyan elképzelhetetlen, hogy ne bírjuk ki. — Jól tartottuk őket. Mi csak zsíroskenyeret ettünk, de az ő asztalukra jó falat került. Sok munkát adtak, azt hitték, cseléd leszek. Nem tudtam mindennap kifényesíteni az evőeszközt; Kovács néni két hónapig nem szólt hozzám. — Születtek a gyerekek, Kovácsék nem szeretik a gyerekeket. A kislányom levett néhány szem szőlőt a lugasról, Kovács sósavat öntött utána, a gyerek elesett, azért nem érte a sav. — Űj eltartóra vágytak. Tüntetőén elmentek, mindent híreszteltek rólunk. Azért jártak az ablakon, hogy lássa a világ mártíromságukat. Ha az öreg elfelejtkezett magáról, az ablakon jött és a kapun távozott. — Képzelheti, mi mindent megtettünk a három gyerekért. Semmi hibát nem érzek magamban. Három kisgyerekkel nem mehetek szükséglakásba és apám sem vehet magához, ők két szobában heten laknak. ELLENBESZÉDEK Nagykőrös, VI., Encsi utca 13. — jobbra eső ajtó. — A jogot jól ismerő KoVácsék- tól ellenbeszédet, kontradik- ciót kértem. — Mondja, mit dolgozhatott egy ilyen kis szobában? Egyébként olyan evőeszközeim vannak, hogy nem is kell fényesíteni. Nézze meg! — Bádogos a szakmám, mindig van nálam sósav. Nem titkolom, a részeges lakó ellen a kezemügyében tartottam. Az öreg úgy védekezik, ahogy tud. Nem is volt érett a szőlő, mégis tépkedték. De sosem volt sósavöntés, itt törjön ketté a kezem. — Megmondták, hogy nekik csak a lakás kell és tényleg: most van lakás — eltartás nél-i kul. ÉLET III. Kovácsok új eltartót találtak, az ötgyermekes Debrecze- ni házaspárt, akik hozzájuk költöztek és várják, hogy elfoglalhassák Fancsaliék örökét. Debreczeni Józsefné: „Tanyán laktunk, messze a munkahelytől, az iskolától, azt a lakást jogtalanul birtokoltuk. Hó, sár — nem bírtam nézni mennyit kínlódnak a szeretteim. Most itt vagyunk, ez jó, s igazán gondját fogjuk viselni az öregeknek. De már nem bírjuk sokáig cérnával, ha Fancsaliék nem mennek, mi távozunk.” — És mi lesz akkor velünk, öregekkel? Debreczeniné elment a városba. Délfelé érkeznek az iskolások. Asztalhoz ülnek, nézegetik az újságírót. Megtelik a szoba. — Ez a tartás jó lesz? — Hogy köztünk legyen szóim... HATÓSÁG Nagykőrös, Városi Tanács igazgatási osztály. Az ügy előadója Juhász Boldizsámé. — Ennél a tartási szerződésnél tudtuk, hogy vakvágányra vezet majd. Ha a felek megegyeznek, nem tagadhatjuk meg a jóváhagyást. Jó lenne félretenni a paragrafust, de az ember bízik, hátha ... — A kapcsolat elmérgesítéséhez az öregek nagyban hozzájárultak. Ez már a negyedik eltartójuk. Talán túl korán kezdték a szerződéses viszonyt: a fiatalok szolgáljanak rá arra, amit kapnak. — Fancsali ék a bírósági határozat alapján a 38. ilyen lakáskérők. TÉNY Nagykőrös, VI., Encsi utca 13, jobbra eső ajtó. A konyhai díványon az új eltartó pár fekszik. A szoba egyik díványán egy 19 éves lány öccsével, a 11 éves fiúval alszik, a másikon 16 éves fiú, 11 éves fiú, 8 éves kislány — együtt. A harmadikon a Kovács házaspár, akik a halált emlegetik. Nagykőrös, VI., Encsi utca 13 — balra eső ajtó. Fancsali Frigyes, idegösszeomlást kapott felesége, három apróság — egy szobában. Ezek a tények. E tények miatt teli gyorsain dönteni azoknak, akiknek kezében van a változtatás lehetősége. Fóti Péter NEGYED SZAZAD, HÉTKÖZNAPOKBAN NÖVEKVŐ fogyasztás 1945 decemberében az ipari munkások reálbére mindössze tíz százalékát te'. ki az 1938. évinek. Szabad, d-.- szegény volt az ország. A háborús gazdálkodás kimerítette, a német és nyilas rablás a még megmaradót is kivonszolta a határokon. Súlyosbodott az infláció lázgyötrelme, s a kom- munirta párt bejelentése, miszerint meg kell teremteni a stabil pénzt, a tömegek körében kétkedve fogadott reményt, az ellenzék körében viszont harsány hahotát keltett. Stabil pénzt? Stabilizációt? Legjobb esetben is hatalmas külföldi kölcsönnel — felelték. 1946 első hónapjaiban naponta átlagosan 8—10 százalékkal emelkedtek az árak. Júniusban a növekedés már elérte a napi negyven százalékot. Júliusban pedig óráról órára cserélték az ártáblákat, a napi 300 százalékos árnövekedés sem volt ritkaság. 1946 augusztus elsején, úgy, ahogy azt a kommunista párt állította, életbe léptek a stabilizációs intézkedések, s megjelent az új fizetőeszköz, a forint. Egy pengő — fél forint A stabilizációs intézkedések olyan bérszínvonalat hoztak létre, mely az 1938-as szükségletek felének kielégítését biztosította, azaz — leegyszerűsítve — egy pengő helyett fal forintot tudott nyújtani. Hatalmas lépés volt ez a megelőző hónapok életlehetőségeit tekintve, s különösen az, ha figyelembe vesszük, hogy 1947-ben a reálbérek mór az 1938-as színvonal háromnegyedét tették ki, 1948-ban pedig gyakorlatilag elérték azt. A kétségbeesés, a háborús károk és pusztítások okozta Meghódítják a kopár fennsíkot HÁRMAS ÜNNEPSÉG ÉRD HATÁRÁBAN AZ ORSZÁGOS FÁSÍTÁSI HÓNAP MEGNYITÓJÁN Most még köves, sivár az Érd, Sóskút és a Tárnok közötti Dobogó-fennsík, ám tizenöt-húsz év múlva már árnyat, felüdülést nyújt majd a 'kirándulóiknak a lombos, ligetes környezet. Az elkövetkező 10 év alatt ugyanis, ezer hektár kopórost telepítenek itt be a fiatalság közreműködésével, mintegy tizenhat-tizennyolc millió fenyő- és tölgycsemetével. A nagyszabású program nyitóünnepségét — az országos fásítási hónap, és a forradalmi ifjúsáHelikopter hozta a facsemetéket. | gi napok keretében —, tegnap délelőtt tartották a MÉM, a megyei tanács, a járási pártbizottság, a KISZ, az úttörők, az erdészek, és a különböző társadalmi szervek nagy számban összejött képviselőd. Megjelent az ünnepségen Földes László mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszterhelyettes, Molnár György, a KISZ KB titkára, dr. Bíró Ferenc, a megyei pártbizottság osztályvezetője, Novak Béla, a járási pártbizottság első titkára, ott voltak az egykori MA- DISZ, a DISZ, a Fővárosi Tanács és a környező gazdaságok, üzemek képviselői. Simon János, a járási KISZ- bizattság titkára köszöntötte a vendégéket, s bejelentette, hogy a nagyszabású program felett a járás KISZ-fiataljai vállaltak védnökséget. Földes László miniszterhelyettes méltatta a fásítás jelentőségét, majd elmondotta, hogy hazánk felszabadulása óta már több mint 3 ezer hektáron telepítettek új erdőit. Ezután Novak Béla, a járási pártbizottság első titkára tartott ünnepi beszédet, majd emléktáblát leplezett le, mely azoknak a MADISZ-fiatalok- nak őrzi emlékét, akik a fél- szabadulás után elsőként kezdték a fennsík fásítását. Ezt követően helikopter hozta a facsemetéket, amelyeket az ünnepség részvevői ültettek el a barátsiág-liget első fáiként. A vendégek végül megtekintették a Vörös Csillag Traktorgyár, és az ÉRTI erdészeti gépbemutató jáit. A Barátság-liget megalapítása, a fásítási hónap megnyitása, valamint a Dobogó-fennsík betelepítésének programnyitánya után, ma reggel már hetvenöt kiskatona folytatja a facsemete ültetését. Ettől kezdve rendszeresen részt vesznek majd a KISZresek, és az úttörők az erdőtelepítésben. pesszimizmus eltűnt. A dolgozók hatalmas tömegei előtt nyílt meg a biztos kenyérkereset lehetősége, s ezzel a fogyasztás növelése: a jobb, kényelmesebb élet. A gyors fejlődést sajnos megakasztották a gazdaságpolitikában fölhalmozódott feszültségek, s azok föloldásának elodázása. Az 1950-től végrehajtott intézkedések, s különösen az 1951. decemberében megvalósított ár- és bérrendezés az egy keresőre jutó reálbér csökkenéséhez vezetett. 1949- et száznak véve, az egy keresőre jutó reáljövedelem 1951- ben 89,7 százalékra, 1952- ben 82,3-re csökkent. Lassú emelkedés csak 1954-től kezdődött meg, majd 1957-től fokozatosan gyorsult a növekedés üteme. 1958-ban az egy keresőre jutó reálbér az 1949- es színvonal 154,4 százalékát, 1963-ban 165,7 százalékát tette ki. A szó szoros értelmében vett kenyérgondok a családok döntő többségénél a múlt ködébe vesztek. Túl a bűvös határon Az 1960-as években a jövedelmek egyenletesen növekedtek. öt év alatt Pest megyében az iparban az átlagos havi kereset tíz százalékkal, az építőiparban hat, a kereskedelemben pedig 13 százalékkal emelkedett. A jövedelmek szerényebb, de állandó emelésére tett párt- és kormányintézkedések eredményeként a megye ipari munkásságának havi átlag- keresete 1967-ben jutott túl a hosszú éveken át bűvösnek tartott 1700 forintos határon, s több iparágban a munkások havi átlagkeresete elérte a havi 2000 forintot. A szocialista iparban a munkások havi átlagkeresete 1960-ban 1567 forint volt, 1969-ben 1914 forintot tett ki. A jólét bővülő forrásai természetesen nem minden foglalkozási csoportot érintettek egyformán. Miközben növekedtek az átlagkeresetek, csökkent a szakmunkások és a betanított, illetve segédmunkások jövedelme közötti különbség, a kívánatosnál alacsonyabb a nagy családosok életszínvonala, a bérezés egyenetlenségei utat nyitnak az ügyeskedésnek, élősködés- nek is. A negatívumokkal egyetemben is tény, hogy hazánkban soha nem éltek — nem élhettek — széles néptömegek olyan körülmények között, mint napjainkban. Az éhezés, a rendszeres nélkülözés, a létminimumot sem biztosító kereset — a tankönyvek lapjaira vonult vissza. A költő emlegette bőség kosara még napjainkban sem valóság, de: a magyar történelemben ösz- szesen nem történt annyi elérése érdekében, mint a legutóbbi negyedszázad alatt. Cukor a népboltból A keresetek növekedését, a foglalkoztatottság emelkedését, s ezzel a családok életének javulását legszembetűnőbben a kereskedelmi forgalom adatain mérhetjük le, hiszen az ún. alapvető háztartási kiadások — lakbér, villany, házadó stb. — húsz esztendeje nem változtak. A fölszabadulás előtti időkről nincsenek összesítő adatok a kereskedelmet illetően, hiszen a forgalom döntő részét — 85 —86 százalékát — magánte*- reskedők, falusi szatócsok bonyolították le, a Hangyának mindössze 115 üzlete volt a megyében. Ezek — átszámítva mai értékre — évente 83—85 millió forint értékű árut adtak el. A változásr ról talán egyetlen adat is mindent elmond. A háború előtti, úgynevezett békeévekben Pest megyében az egy főre jutó évi cukorfogyasztás 6,5 kilogramm volt. Napjainkban meghaladj a 30 kilogrammot ... A cukor persze a „népboltból” származik, vagy a szövetkezet üzletéből: 1955-ben jöttek létre azok a kereskedelmi vállalatok és szövetkezetek, melyek napjainkban is lebonyolítói az egyre nagyobb forgalomnak. 1952-ben Pest megyében a kereskedelem és a vendéglátóipar forgalma 1 milliárd 476 millió forint volt. 1969-ben majd’ az ötszörösét tette ki: kétmilliárdot! Sztár az iparcikk Sokat mond a modem világ igényeinek tükröződéséről a lakosság kifizetett forintjainak megoszlása az úgynevezett árufőcsoportok között Míg 1952 és 1969 között az élelmiszerre kiadott forintok összege „csak” megháromszorozódott, a ruházati kiadások megkétszereződtek, addig az úgynevezett vegyes iparcikkek forgalma a —»tízszeresére emelkedett! 1952-ben a megye lakossága 225 millió forint értékben vásárolt vegyes iparcikkeket, 1968-ban viszont 2 ntMlárd 262- millió^- forintot adott ki flyeri árukért. Az érdekesség kedvéért: annak ellenére, hogy sokan a fővárosban is vásárolnak, egyetlen esztendőben 6 és félezer porszívó, 12 ezer mosógép, ötezer centrifuga, nyolcezer elektromos hűtőszekrény, másfél ezer villanybojler, 15 ezer gáztűzhely, 21 ezer kerékpár, 1200 személyautó, kilencezer zsebrádió, 15 ezer televízió talált vevőre a megyében. Többet vásárolunk — több üzletben. A kereskedelmi hálózat fejlesztése eredményeként az 1953. évi 1488 bolttal szemben 1968-ban 3017 kiskereskedelmi üzlet működött a megyében, s ugyanez idő alatt a vendéglátóhelyek száma 542-ről 1171-re emelkedett. Az ABC-áruházak, szakboltok a falvakban, bútorkiállítások, divatbemutatók — a változások olykor nagyon prózai, hétköznapi dolgok formájában is testet ölthetnek. Ettől azonban fontosságuk, jelentőségük semmivel nem lesz kisebb. / M. O. A 31. sz. Állami Építőipari Vállalat változó munkahelyre, AZONNALI FELVÉTELRE KERES: FÖLDMUNKAGÉP-KEZELŐKET, KOMPRESSZORKEZELŐKET, AUTÓDARUSOKAT, GYORSGŐZFEJLESZTŐKET. Jelentkezés: , \ Budapest V., Petőfi S. u. 7. Gépészeti osztály.
