Pest Megyi Hírlap, 1970. március (14. évfolyam, 51-75. szám)

1970-03-21 / 68. szám

Komszomol-K/SZ­ta/dlkoző Ma Komszomol—KISZ-ta- lálkozót rendez a KISZ já­rási bizottsága. A szovjet fia­talok a máriaudvari lakta­nyából jönnek és a járási fiatalokkal együtt ünneplik a Tanácsköztársaság kikiál­tásának 51., valamint a Ma­gyar Kommunista Ifjúsági Szövetség megalakulásának 13. évfordulóját. Dunakeszi bélyegesek Jól működő bélyegszakkörrel dicsekedhet a Dunakeszi Jár­műjavító József Attila Mű­velődési Központja. Kedden tartották évi közgyűlésüket. A szakkörnek pillanatnyilag két- százihatvanhat tagja van. Ta­valy húsz új tagot vettek fel. Most egy házi bélyegkiállí­tásra készülnek, amit május 9-e és 15-e között tartanak. A kiállítás anyagával be szeret­nének nevezni a „100 éves a magyar bélyeg” című kiállítás­ra, valamint a bélyegviláglkiál- lításra is, amit jövőre, hazánk­ban rendezneik. sz, 1. EST MEGVEI híriap különkiadása XIV. ÉVFOLYAM, 68. SZÁM 1910. MÁRCIUS 21., SZOMBAT MHH.XXP LEST X S9ÖXTO Huszonnégy tsz-brigád vetélkedő] e Huszonnégy, szocialista címért küzdő termelőszövetke­zeti brigád mérte össze szak­mai, történelmi, kulturális kérdésekben jártasságát az elmúlt héten. A járás északi területének szövetkezeti bri­gádjai Kosdon, a déliek Alsó- gödön kapták meg a kérdése­ket. HÉT VÉGI FILMAJÁNLATUNK: Egy maneken, aki boldogtalan Ma és holnap a Bűbájosok című új magyar filmet ve­títi a Lenin úti filmszínház. Egy szép, csodált és mindig elegáns manökenről szól, aki boldogtalan. A dekoratív Éva Vodickova a női főszereplő. S a hódolók, udvarlók: Koós János, Benkő Gyula, Bárdy György, Bujtor István és Balázsovits Lajos. A filmet Rózsa János rendezte. Kel­lemes meglepetést okoz az elsőfilmes operatőr, Lőrincz József kitűnő munkája. — Hétfőtől szerdáig ugyanitt ve­títik az Egymillió karátos ötlet című színes olasz— amerikai bűnügyi filmvigiá- tékot. Vittorio de Sica a ren­dezője, _ főszereplői: Pater Sellers, Victor Mature s* Britt Eklund. Az építők mozija e hét vé­gén a Dorellik jön! című ma­gyarul beszélő színes olasz bűnügyi filmkomédiát vetíti. — Hétfőn és kedden A kacsa fél nyolckor csönget címmel felújítanak egy magyarra szinkronizált nyugatnémet— olasz filmvígjátékot. (p. k.) Ízelítőül néhányat. Melyek a szőlő leggyako­ribb gombakértevői ? Hány li­ter vére van egy embernek? Ki festette a Lilaruhás nőt? Hol alakult meg az Ideigle­nes Nemzetgyűlés? Kik voltak a Helsinkiben győztes magyar labdarúgócsapat tagjai? De válaszolniuk kellett arra is, hogy miért nem ágyúval, ha­nem rakétával juttatják az űrhajóst a magasba és hogyan számítják ki egy gép elhasz­nál tsági fokát. A szigorú zsűri nagyon jó válaszokat kapott. Az alsógö­di körzetben az alsógödi ter­melőszövetkezet Kandó Kál­mán villanyszerelő brigádja lett az első, megelőzve két csomádi brigádot. A kosdi körzet versenyét a kosdi ter­melőszövetkezet Előre brigád­ja nyerte a váci Kossuth trak­toros- és a püspökhatvani ter­melőszövetkezet Gagarin bri­gádja előtt. A hat helyezett holnap dél­előtt az alsógödi kultúrházban tartandó döntőn mutatja meg ismét, hogy mit tud. A zsűri tagja lesz Balaton Gyula, a Mezőgazdasági, és Élelmezésügyi Minisztérium képviselője. Török Antal, a járási tanács mezőgazdasági osztályvezetője, Gaál Géza, az Észak-Pest megyei termelő­szövetkezetek területi szövet­ségének versenyfelelőse, vala­mint Szabó Zsigmond, a járási tanács népművelési felügyelő­je. B. Könyvtáravatás Kosdon Csütörtökön a kosdi ter­melőszövetkezet könyvtárava­tása alkalmából író—olvasó találkozót rendeztek. A talál­kozón Ladányi Mihály költő verseit Margittal Ági szín­művész adta elő. A kedves hangulatú avatóünnepségen megjelentek a Magvető Könyvkiadó és a járási könyv­tár képviselői is. Három nemzedék — fehér köpenyben Greff Katalin országos harmadik A nagyapa fodrászüzlete a főtéren állt. A legidősebb Greff mester fél évszázadon keresztül ápolta a frizurákat, tekintélyt szerezve a mester- sédnek. * ' j Gréff Ferenc női fodrászüZ- letót a postaparkban találjuk. Negyven éve viseli a fehér kö­penyt, több oklevél, érem tu­lajdonosa. Legutóbb Budapes­ten, a Ganz-MÁVAG kultúr- házában rendezett országos ju­bileumi versenyen, o mintafé- siHők sorában láttuk: a női hajviseletet mutatta be fővá­rosi szaktársaival a XVI. szá­zadtól napjainkig. Ugyanott állít rajthoz az unoka: Greff Katalin is. A női nappali, a koktél és a nagyes­télyi frizura kategóriában in­dult és országos harmadik he­lyezést ért el. Bronzéremmel, oklevéllel tért haza. Szép egyéni eredménye mel­lett elősegítette azt is, hogy Baranya és Hajdú-Bihar után Pest megye harmadik helyre kerüljön a legjobb fodrász­kisiparos csapatok versenyé­ben. (p. r.) A modell, Madarász Zsuzsa is váci. (Berczeli felv.) PARTEMJET A jövő héten a városi és a járási alapszervezetekben ün­nepi taggyűlések során emlé­keznek meg mindenütt a fel- szabadulás 25. évfordulójáról. Március 27-én ülést tart a városi pártbizottság fegyelmi bizottsága. Rácz Sándorné tá­jékoztatja a bizottság tagjait öt alapszervezetben végzett adatgyűjtés alapján a fegyel­mi bizottságok munkájáról. s* ★ . * Csútöft6%ön a város nkgy- üzemeinek párttitkárai az április 3-i és 4-i ünnepségek programját beszélték meg. Be­számoltak az üzemi ünnepsé­gek műsoráról és eldöntötték, hogy a városban hogyan dí­szítik fel a főbb útvonalakat, üzemeket és intézményeket. Divatbemutató Ma délután öt órakor a Lő- wy Sándor Gépipari Techni­kum dísztermében zártkörű divatbemutatót tart a Kötött­árugyár. Ezen a vállalat fej' lő dósét mutatják be gyártmá­nyaikon. Még sok derűs évet... í KÖTÖTTÁRUGYÁR DOLGOSA BÚCSÚZNAK GALBICSEK KÁROLY IGAZGATÓTÓL Nagy József né könnyűipari miniszter kedden nyújtotta át — nyugdíjba vonulása alkal­mából — Galbicsek Károlynak, a Váci Kötöttárugyár igazgató­jának az Elnöki Tanács kitün­tetését: a Munka Érdemrend arany fokozatát. Nehéz elképzelni, hogy egy örökké dolgozó, tevékenykedő férfi áprilistól nem szervez, nem irányít, hanem — élvezi a megérdemelt pihenést. 1951 nyarán nevezték ki a Sallai utcai gyár vezetőjének. A textilipar régi dolgozója volt, és akkor végezte el a Vö­rös Akadémiát. Az eltelt két évtizéd alatt ugrásszerűen fej­lődött Vác legnagyobb köny- nyűipari üzeme. A nagyará­nyú fejlesztés, a nem kis fel­adatot jelentő profil változás, a hazai piac megerősítése, az ex­portlehetőségiek felkutatása — ez volt a 20 év feladata. Nőtt a létszám, új festődével, öltö­zővel, napközivel gazdagodott a gyár. S mindez azért, mert munkások, műszakiak egy­aránt magukévá tették, segítet­ték a vezetők elgondolását. Galbicsek Károly sóikat te­vékenykedett a közéletben is. Egy ideig pártmunkásként dol­gozott, de újra visszatért a ré­gi gyárba, hogy segítse, irá­nyítsa a fejlesztési tervek meg­valósításét. Munkatársai e napokban bú­csúztatják. A gyár közel két­ezer dolgozója kíván neki mag sok-sok derűs évet, jó egész­séget. (papp) •Harmincnyolc éve műkő döm a pedagógus pályán. Eb bői 35 évet Vácon töltöttem el. Soha nan törtem azon a fejemet, hogy mit szabad, és mit nem szabad tenni egy pe­dagógusnak. Becsületesen dolgozni és élni — gondoltam ebből baj nem lehet. így a lelkiismerete Is nyugodtan hagyja aludni az embert. A forradalmi napok meg­nyitó ünnepsége előtt azon­ban rádöbbentettek óriási té­vedésemre. A Konstantin té­ren egy fiatal tanár hozzám­lépett és rosszallását fejezte ki a jugoszláv időjárási nap­tárnak a megyei lapban tör­tént közreadása miatt. Elma­gyarázta nekem, hogy ez a távprognózis tudománytalan, hiszen még másnapra sem tudnak pontos előrejelzést adni. Ezzel csak becsapjuk az embereket. Egy tanárnak ilyet nem szabad csinálni! Éveik óta négyhónaponként, tehát évente háromszor, töb­bek kívánságára jelenik meg ez az időjárási naptár, amely­ről sem én, stem a szerkesztő­ség soha nem állította, hogy tudományos. Azt is elismerem, hogy a szokatlan januári vil­lámlás pontos napra történt előrejelzése is puszta véletlen volt. Hát akkor miért jelenik meg ez a tömény tudománytalan­ság? Mert sokan gyufacímke, bo­rosüveg és szalvéta gyűjtés helyett azzal szórakoznak, hogy naponta összehasonlítják a prognózist a valósággal. Tu­domásom szerint, ez a hobby sem tiltott szórakozás. A múlt évben több mint két hetet késett a négyhóna­pos időjárási naptár folytatá­sa. Levélben követelték a naptár folyamatos közlését. Rengeteg levelet kaptam hor­gászegyesületektől, kisállatte­nyésztőktől, vadásztársaságok­tól, gazdaságoktól, turista- egyesületektől, magánosoktól és — le sem merem írni —is­kolásoktól is. Mindegyik le­vélben a következő négy ham prognózist sürgették. Rövidesen lejár a január elején megjelent naptár, és már előre lelkiismeret-íur&a- lást érzek. Szabad-e ezt folytatni egy tanárnak? Gondolom, igen. Akik ezt a naptárt nem igénylik, majd megbocsátják, hogy évenként 3 alkalommal egy nagyon k:s helyet kihasítunk az újság utolsó oldaláról azok részére, akik szórakozásként űzik ezt a hobbyt, függetlenül attól, hogy az egészet tudományta­lannak tartják. Hátralevő kétéves működé­sem alatt pedig, ' majd több­ször gondolkodom azon, mit szabad tenni egy tanárnak? _ Galambos Ferenc FŐT 7 millió forint nyereség Foton ünnepélyes keretek között került sor a Pest me­gyei Tőzegkitermelő Válla­lat nyereségkiosztására. Gár­donyi Géza igazgató beszá­molt az elmúlt esztendő gaz­dasági eredményeiről, a vál­lalat gondjairól, terveiről. A felosztható nyereség meg­haladja az 1 millió forintot, azaz vállalati szinten a 25 napos átlagot. A legnyeresé­gesebb üzemegység a duna­keszi volt, ahol 26 napot fi­zettek, majd sorrendben a má­sodik a felsőgödi 25 nappal, végül a váci részleg 23 nap­pal. — nyt — EGY KÉTSZÁZÉVES LEXIKON VÁCRÓL EZ FÁJT A betegnek fáj a foga. Saj­nos, eléggé elromlott, így bi­zonyára vésni kell. Napokig edzi magát, míg lelkileg rá­készült: elmegy a fogorvos­hoz, jöjjön, aminek jönnie kell. Legszívesebben Budapestre menne, a jól felszerelt újpesti SZTK-rendelőbe. Ott röntgen is van, no meg, ha minden kö­tél szakad, helyben van a száj­sebészet. De kollégái lehűtik bizakodását: Dunakeszin van most Főt és Dunakeszi SZTK- rendelője. A beteg pedig fóti. így útrakel Dunakeszire, meglehetősen — és érthetően — izgatottan. A rendelőben várnia kell, még nem kezdő­dött meg a rendelés. Azután újra várnia kell, mert az orvos késik. Az izgalom szintje egyre emelkedik. Végül megjön az orvos. Pá­ciensünk az első beteg. Egy­kettőre beszólítja az orvos, be­ülteti a kényelmes székbe, és máris munkához kezd. Vizs­gálja, kopogtatja a foglakat. A beteg izgalma szinte már alig fokozható szinten áll. Ekkor belép az asszisztens­nő. Az iratokat mutatja és megszólal: a beteg fóti, nem ide tartozik! Az orvos keze a levegőben I megáll és elengedi a műszere­ket, amelyek csörrenve hull­nak a tálcába, „ön nem a mi körzetünkbe tarozik. Menjen Fótra, az ottani fogászhoz!” A beteg feláll és egyetlen hang nélkül elhagyja az embe­ri segítés és tudás remek in­tézményét, a mélyen humanis­ta célzattal épült orvosi rende­lőt Az ajtón kilépve szemébe ötlik a fogorvos tevékenységét népszerűsítő egészségügyi fel- világosító plakát: „Nem fog fájni!” Hát ez bizony fájt, nagyon fájt, kedves doktor úr! De hiába, a szabói — az sza­bid ... <-k-e) Figyelem! A Vác Városi Tanács Kórháza felvételre keres Intézeti gondnoki ' állásra megfelelő vég­zettséggel rendelkező személyt. Feltétel középiskolai érettségi és KÁLASZ-képesítés. Jelentkezni lehet az új váci kórház gazda­ságvezetőjénél. (x) Híres ősnyomtatványaink között megemlítettük Kora- binsky német nyelvű lexikonét Magyarországról. A könyv hét oldalt szentel Vádiak. Mit írt Vácról egy 1786-ban megjelent, tudományos igény­nyel megírt könyv, amelynek végén különböző tárgymutatók és térkép találhatók? A város földrajzi helyzeté­nek ismertetése után történeti áttekintést közöl. Róka János 1777-ben megjelent Alt und neu Waitzen (Régi és új Vác) című könyvére hivatkozva a magyarok megjelenését Vác környékén 955-re teszi, I. Gé­zának a váci vár felépítésére irányuló kezdeményezését pe­dig 1076-ra, tehát egy évvel későbbre, mint ahogyan ma .gondoljuk. Megjegyzi, hogy Vác eredetileg Nógrád megyé­hez tartozott, és csak Buda utolsó ostromakor csatolták Pest megyéhez. Itt nyilván az 1686-os ostromra gondol. Leírja, hogy a várost a ta­tárjárás után, az idegenek be­telepítésekor vették körül fal­lal és árokkal. A város Má­tyás király korabeli fellendü­lésével kapcsolatban hivatko­zik Galeotto Marzio oltasz hu­manista dicshimnuszaira, ame­lyeket váci tartózkodása alkal­mával írt. Ezután ismerteti Vác sorsát a török hódoltság idején úgy, ahogyan azt Karcsú Arzénnál és Tragor Ignácnál is olvastatjuk. Ebből nyilvánva­ló. hogy e két későbbj szerző adatait, de legalábbis azok egy részét ebből a lexikonból és Róka János fentebb említett könyvéből vette. A töröknek Vácról való ki­űzését 1684-re teszi (más könyvekben az 1686-os évszám olvasható) és megemlíti, hogy az uralmait Kéry János püspök vette át; a protestánsoktól el­vette az egykori német plébá­nia templomát, és Tahitótfalu- ba száműzte őket. A RAkóczi- szabadságharcot óvatosan meg­kerüli, de megemlíti, hogy a város siralmas képére jellem­ző, hogy 1711-ben egy torony sem állott az egykor sok tor- nyú városban, sem a vár tor­nyai, sem a templomok, sem a török imaházak tornyai. A fel- emelkedés az 1700-as évek első felében lassan indul, 1716-ban megalapítják a piarista gimná­ziumot, megszervezik a hét vá­ros (Püspök-Vác és Káptalan- Vác) közigazgatását. Megépül egy jelentős gazdasági épület, a vörös ház. Meg kell nyugtatnunk a mai sajtóhibavadászn&at, hogy eb­ben az egyébként igényes könyvben hemzsegnek a sajtó­hibáik, és a szedő különösen az évszámoknál volt nagyvonalú, a többi között 1544 helyett (Vác végleges török megszál­lása) 1444-et. írt. Végül részletesen ismerteti a szerző Migazzi működését, ami érthető, hiszen a könyv 1786- ban jelent meg. Bemutatja Canevale építész két alkotását, a székesegyházat és a diadal- kaput. Érthetetlen okokból mai szakkönyvekben a temp­lom építési időpontjai nem egyeznek meg Ebben a könyv­ben viszont a helyes dátum ol­vasható: az építést 1763-ban kezdték és 1777-ben fejezték be. A két épületnél, különösen a diadalívnél kiemeli, hogy „a részletek is római ízlés szerint készültek”, amiből nyilvánva­ló, hogy a kortársak még nem tudták áttekinteni a kor mű­vészettörténetét és talán el is hitték közülük egyesek, hogy egy régi stílust le lehet má­solni. Részletesen ír az alsóvárosi temetőben levő szobros hídról, megemlíti, hogy ebben az idő­ben az utcák már kövezettek és sok új ház is épült, a régieket pedig renováltak. Meglepő, hogy a lakosok száma az 1770- es években 8000 volt, ami — vi r ;:f áií « .ŐriÍV!,: * : Jí ifi } 0 Ét H SM r ft, . *».*»<■ . .. V V Cs;«! fc* kV* ** **,*&?? »• • . *#*$■*' ♦*» **** - á •>:!> UUX­V*4-X*** sitiié '•f.íiiihífft ... __- ... .V. am ennyiben a szám megbízha­tó — a többi városokhoz vi­szonyítva sok. Befejezésül szól a város je­lentős kereskedelméről, kieme­li a borkereskedelmet. Emlí­tést tesz az Ambró-nyomdáról, és az ott 1775-ben nyomott Mandata Régia című jogi könyvről, a tanácsházról (Rat­haus), a vágóhídról, a serfőz­dékről és a vendégfogadókról, amelyek közül egy a Duna túl­só partján épült. Nem a szerzőn múlott, hogy az akkori Vác gazdasági ter­mékeiről és iparáról többet nem írhatott. Stefaits István Mit nem szabad tenni egy tanárnak?

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents