Pest Megyi Hírlap, 1970. március (14. évfolyam, 51-75. szám)

1970-03-21 / 68. szám

8 Msr MEGYEI 1970. MÁRCIUS 21., SZOMBAT A mi nemzedékünk ünnepi programok nyári ügy mondják, a tavasz az ifjúság ünnepe. És a mai nap az első hivatalos tavaszi nap. Nem csodálkozhatunk tehát azon, hogy megszaporodtak a programok, egyre több a ren­dezvény, előadás, találkozó és baráti összejövetel szerepel a KISZ-alapszervezetek minden­napos életében. így hált rova­tunkat ezen a héten is aláren­deljük az eseményeiknek, nem egy témával foglalkozunk, ha­nem igyekszünk beszámolni a megye fiataljainak nagyobb megmozdulásairól. 400 forint története A ráckevei Ady Endre gim­náziumban Bursits Tibor, a KlSZ-szarvezeft csúcstitkára. Milyen fiúnak ismerik? — Szolid, de határozott srác! Hallgatunk rá... — mondják társai. Akciópnogramj uk olyan pon­tot is tartalmaz, melyet me­gyei, sőt országos mozgalom­má lehetne fejleszteni. De er­ről mér beszéljen a titkár: — Az év elején osztályfőnö­künk, Fejerdi Győző felhívta figyelmünket, hogy él Szigett- szemtmártonban egy idős, rok­kant, magatehetetlen bácsi. Osztályommal — a második BACH Kétszimyolcvanűt évvel ezelőtt, 1*85. március 21-én született Jo- tunm Sebastian Bach német ze­neszerző, a zenetörténet egyik logTtta-gyebb alkotó lángelméje. Régi th firing üli zenészcsalád, szülötte; tízéves korában már ntíná orgonista működik. Ta­nulmányai után a weimari her­cegi zenekarban hegedűs, 1708- tM Weimarban udvart orgonista és hangversenymester. 1717 után Köthenben karmester, ekkor Ír­ja zenekari és kamaramüveinek jórészét. 1723-tól haláláig a lip­csei Tamás templom kántora. Két házasságából húsz gyerme­ke származott, akik közül több kiváló zeneszerző lett. Bach mű­vészetében a barokk hangszeres polifónia (ellenpontot, többszóla- múság) fejlődésének csúcspont­jára érkezik. Ennek a stílusnak legfontosabb műfaja a fuga, az g alkotóműhelyében nyeri el legtökéletesebb alakját, leg kon­centráltabb kifejező erejét. Mun­kásságának tekintélyes része vallásos tárgyú kompozíció. Több mint 200 kantátát és né­hány motettát Irt, vallásos tár­gyú művei közűi a legjelentő­sebbek a Máté-passió, a János- passló, a hatalmas méretű H- moU mise, a Karácsonyi orató­rium, a Magnificat. Nevezetesek zenekari művei hat Branden­burgi verseny és a szvitek, ver­senyművel (hegedű- és zongora­versenyek). Munkásságával és művészeti elképzeléseivel leg­inkább az orgona forrt össze. Orgonaművei (prelúdiumok, fu­gák, fantáziák, chanzo-nék), az orgonastílus legkiválóbb képvi­selői. Bach művészete a barokk kor zenei törekvéseinek mara­dandó értékű, hatalmas össze- foglalása. bével — úgy határoztunk —, segítünk rajta, legalábbis ahogy erőnkből telik. Egyedül élt, mondanom sem kell, első látogatásunkon ő is, mi is majdnem sírtunk ... Havonta 400 forinttal támogattuk, rend­szeresen ellátogattunk hozzá, ápoltuk.,. Sajnos, ez sem volt elég, a bácsi kórháziba ke­rült, egyik lábát amputálták és már nem is engedték haza — az érdi szociális otthonba került. — És ezután? — Eddig csalt a mi osztá­lyunk alapszervezete gondolt az öregekre... ősztől azonban már az egész iskola! Annyi nyugdíjas, öreg ember él Rác­kevén, lesz elég dolgunk! Ne­kik a pár kedves szó, a törő­dés nagyon sokat jelent. Eddig csiak az úttörőiknek jutott eszükbe, hogy az idős embe­rek köré otthont varázsolja­nak. Mi, gimnazisták és egy­ben KISZ-tagok többet tudunk az öregekért tenni, mint a kis­diákok. De az üzemek, gyá­rak, vállalatok fiataljai nálunk is többet nyújthatnának! A ráckevei gimnazisták azonban nemcsak az idős em­bereikre, a nyárra is gondol­nak: — ősszel a soroksári tangaz­daságban Szigetesépen és Kis- kunlacházán dolgoztunk. A pénzből a szünidőben Romá­niába utazunk. Nyáron — Ro­mánián kívül — építőtáborba is sokan mennek közülünk: a lányok Kiskunfélegyházára, a fiúk Balatonszabadiha... Ünnepély az MM-ben Tegnap a Mechanikai Mű­vek fiataljai gyűltek össze, hogy megünnepeljék a Ma­gyar Tanácsköztársaság ki­kiáltásának 51., felszabadu­lásunk 25. évfordulóját. Sí­rná József azonban nemcsak erről tájékoztatott... — Az eddig felsoroltakat még egy ünnep tetézi — KISZ-szervezetünk névadója. Münnich Ferenc nevét vesz- szük fel. Az ünnepségre el­látogat hozzánk özvegye is ... A névadó tiszteletére hir­dettünk egy képzőművészeti pályázatot, melyen Münnich elvtársat ábrázoló grafikák­kal, festményekkel, szobrok­kal lehetett indulni. Az öt­száz forintos első díjat Vad József, a gyengeáramú gyár­egység dolgozója nyerte, aki­nek alkotását szeretnénk az özvegynek ajándékozni. És hogy méltó legyen az ünnep, nem feledkezhettünk el az úi KISZ-tagok fogadalomtéte­léről sem... Hálastaféta Vasárnap borosjenő, az Üröm, Pilis- Solymár, Pilis­A 31. sz. Állami Építőipari Vállalat változó munkahelyre, AZONNALI FELVÉTELRE KERES: FOLDMUNKAGÉP-KEZELÖKET, KOMPRESSZORKEZELŐKET, AUTÖDARUSOKAT. GYORSGÖZFEJLESZTÖKET. Jelentkezés: Budapest V., Petőfi S. u. 7. Gépészeti osztály. csaba, Telki, Páty, Biator- bágy, Érd útvonalon halad a budai járás fiataljainak há­lastafétája, melyet felszaba­dulásunk negyedszázados év­fordulója tiszteletére rendez­nek. A KISZ budai járási bizottságáról Egyed Irén tá­jékoztat a forradalmi ifjú­sági napok egyik holnapi ese­ményéről: — Három sportolónk viszi az útvonalon végig a staféta­botot, akiket a községek párt- és állami vezetői fo­gadnak, természetesen a fia­talokkal együtt. Segítségünk­re lesz a lebonyolításban a honvédség, az MHSZ, a munkásőrség is — gépko­csikkal kísérjük a stafétát. A községekben mindenütt va­lamilyen emlékszalagot köt­nek a botra, melyet a vég­állomáson, Érden, a gimná­ziumban helyezünk el áp­rilis 3-ig. — És harmadikén? — Mi fogadjuk Érden az országos hálastafétát. Nekik adjuk át a szalagot, ők vi­szik Budapestig, majd on­nan tovább... falus — tamás Vadtrófeák A vadászati idény után min­den esztendőben összeül a 3 tagú megyei trófeabíráló bi­zottság. Mint a bizottság elnö­ke, Balázs István elmondotta, február közepéig valamennyi Pest megyei vadásztársaság beküldte a trófeákat. Nem volt könnyű 270 őz. és 75 szarvasagancs, valamint 19 vádkanagyar felett ítélkezni. Akkor sem, ha ez a precízen kidolgozott nemzetközi ponto­zási rendszer alapján történt A súly, a hosszmérét, az ágak száma nem minden — figye­lembe kellett venni a színt, a gyöngy özést, terpesztést, stb. Az eredmény: 3 aranyér­mes, 4 bronzérmes őztró­fea és egy ezüst, s három bronzérmes szarvasagancs. Ez nem sok, de nem is kevés. Hiszen a trófeák zöme a Bör­zsönyből került ki, ahol köztu­dottan könnyebbek az agan­csok, minit az ország más vidé­kein. Most 1—1,5 kilogrammal meghaladják a régi átlagot, te­hát javul a vadállomány. A legszebb — 164 pontos — őztrófea Nagykőrös vidékéről, a másik, 160 pontos pedig Abonyból került a zsűri elé. Eat a két „aranyagancsot” ja­vasalják az évente szokásos, országos kiállításra is. Általános tanulság: a va­dásztársaságok mértéktar­tóan a minőségi javítás ér­dekében vadásznak. A jelek szerint jövőre még több éremre érdemes vaddal számolhatunk. (paládi) Április 4. tiszteletére fényárba borul a budai Vár. A déli rondellánál már szerelik a díszkivilágítást. KERTESZEK TALÁLKOZÓJA Győzött a fólia Ma délelőtt a Kertészeti Egyetem soroksári * tangazda­ságának költségvetési üzemé­ben több mint 100 kertészeti szakember gyűlt össze, hogy meghallgassa dr. Koródi László docens előadását a fő­Olasz— magyar találkozó . a Csepel Autógyárban Baráti érdeklődés — baráti válaszok Három olasz rendszámú gép­kocsi gördült be tegnap dél­után a Csepel Autógyárba, ti- zeniketten szálltak ki belőlük. Annak a delegációnak a tagjai, akik az MSZMP Pest megyei Bizottságát látogatták meg né­hány napra. Az Olasz Proletár Egységpárt küldöttségét — amelyet Scalabrin Roberto, a Veneto Tartományi Pártbizott­ság titkára vezetett — Dobrod- ka Oszkár, a pártbizottság tit­kára, Nagy Lajos, a szakszer­vezeti bizottság képviselője, valamint Bárányos János, a gyár termelési főmérnöke fo­gadta. A küldöttség tagjai Magyar­országon is arra voltak kíván­csiak, hogy vélekednek az em­berek a szocialista társadalom építéséről, hogyan élnek, ho­gyan dolgoznak? Amint belép­tek a gyárkapun, munkásokkal találkozhattak. Munkásokkal, akik az üzem motorgyáregysé­gében dolgoznak. Megismer­hették feladatukat, munkakö­rülményeiket. Nem fellobogó­zott, szőnyegekkel borított mű­helyen vezették végig őket, hanem a valóságos termelési folyamatokat mutatták be a gyár politikai vezetői. A rövid üzemi ismerkedés után hosszas beszélgetés kez­dődött a magyar munkások és az Olasz Proletár Egységpárt küldöttei között. A vendégek nagyrészt munkások. Lakato­sok, esztergályosok, gépészek. Hamar kialakult hált a baráti társalgás. A nyelvi nehézségek ellenére is megértették egy­mást. Először Dobrodka Oszkár rö­vid tájékoztatót adott az üzem fejlődéséről és terveiről, majd a vendégek kérdései követ­keztek. A delegáció egyik tagja ar­ról beszélt, hogy a Csepel Autógyárban is meggyőződött a szocialista és a kapitalista gyár közötti különbségről. Ar­ról, hogy nálunk nem a gép alá rendelik az embert, hanem a gép van az emberért. S fél­tette kérdését: mi a párt funk­ciója a gyárban? A másik küldött elmondotta, hogy mint üzemi dolgozó, is­meri a gyári politikai munkát, de azt szeretné tudni: nálunk milyen fórumokon szólalhat­nak fel a munkások, ha sére­lem éri őket Komáromi Lajos, a gyári szakszervezeti bizottság tagja közbevágott: „Akkor jó helyre ült. Például a szakszervezet­ben." Aztán átkarolták egy­mást, és elkezdődött az eszme­csere. A munkakörülményekről a küldöttség másik tagja — aki egyébként a venetói Munka- kamarának is tagja — részle­tesen érdeklődött Sőt taná­csokat is adott, hogyan képzeli el az igazi munkahelyet. Hoz­zátette, ez ma még csak az 5 elképzeléseiben él, s ahol járt, sehol nem találkozott vele. Nálunk viszont látja annak le­hetőségét, hogy ez megvalósul­hat. Az egyetlen nő, aki a dele­gációban részt vett, így be­szállt: „NálunJi elképzelhetetlen lenne, hogy ugyanannál az asztalnál üljenek a munkások, mint a gyár vezetői, sőt azt nem is értem, hogyan lehet, hogy bele is szólhatnak a gyár életébe...” Az olasz orvos pedig arról szólt, hogy félig illegálisan kezdték él az egészségügyi vizsgálatokat megyéjükben. „Itt van állandó orvosi fel­ügyelet?” — tette fel a kérdést. A válaszokat valószínűleg valamennyien meg tudnánk fogalmazni, ugyanúgy, mint azok a munkások, akik részt vettek ezen a baráti találko­zón. m. k. a. lia alatti hajtatásról és palán­tanevelésről. Kusza Béla, a Pest megyei Tanács vb mezőgazdasági és élelmezésügyi osztályának ve­zetője bevezetőjében elmon­dotta, hogy Pest megyében ennek a kertészeti módszernek komoly hagyományai vannak, de az üzemeik az utóbbi idő­ben nem mindig használták ki az egyetem újabb kísérleti eredményeit. Nem tartottak lépést a technika fejlődésé­vel. A zöldségtermesztésben pedig igen nagy jelentősége van. a fólia alatti hajtatásnak és palán,tanevelésnek, mivel ez a módszer sokkal gazdaságo­sabb, mint az üvegházi zöld­ségtermesztés. Ezt a gondolatot fejtette M részletesein előadásában tin Koródi László docens. Hang­súlyozta, hogy eldőlt a verseny az üveg­ház és a fólia között, a fólia javára. Ez speciális hazai adottsá­gaink következménye, mivei nálunk nagyon drága egy-egy üvegházi tartószerkezet felépí­tése. A fóliát tartó váz sokkal olcsóbb, ezért költségkihatásai is kevésbé terhelik a kerté­szeti végterméket, a paradi­csomot, paprikát, salátát vagy éppen spenótot. A fólia alatti kertészkedés gazdaságosságának ismertetése után kitért a különböző fólia-, ágyak részletes elemzésére. A Kertészeti Egyetem kutatási eredményeit vázolva. A kerté­szek megtudták, hogy ma már megoldott kérdés a nagyobb fesztávolságú i fóliasátrak biz­tonságos felállítása is. A hat­ki lene méter fesztávol&ágúak, már nemcsak a gazdaság üze­mében, hanem a megye ter­melőszövetkezeteiben is meg­találhatók. Most kísérleteznek egy közel 13 méteres fesztá­volságú, fóliával burkolt me­legház építésével is. Kísérle­teik nyomán beigazolódott, hogy ezekben a nagyobb fólia­sátrakban amellett, hogy több növény helyezhető el, és ke­vesebb a haszontalan belső út, a fűtés is gazdaságosabb, mint a kisebb fóliaágyakban. Mint az előadó is hangsú­lyozta ez nem jelenti azt, hogy csak nagy fesztávolságú fóliaágyakat érdemes használni egy-egy nagyobb kertészeti telepen. Mielőtt megválasztanák a megfelelő típusokat, meg kell vizsgálni a helyi adottságokat is. Végül egy praktikus taná­csot adott a részvevőknek: a fóliát nem tavasszal, hanem ősszel kell felrakni a vázra, ugyanis a hideg nem árt az anyagnak, csak a nyári nap­sugarakban levő sugárzás. így a téli időszakban is kihasznál­hatják a fóliát és a fűtőberen­dezéseket is gazdaságosan ki­használhatják. A nagy érdeklődéssel kísért előadás után a részvevők meg­tekintették a gazdaság kerté­szetét, a gyakorlatban is meg­ismerkedtek azokkal az elvek­kel, amit az előadáson hallot­tak. i

Next

/
Thumbnails
Contents