Pest Megyi Hírlap, 1970. március (14. évfolyam, 51-75. szám)

1970-03-20 / 67. szám

1970. MÁRCIUS 20., PÉNTEK PEST MEGYEI Napirenden az agglomeráció A főváros körül elterülő agglomerációs övezetet a múltból örököltük, az már létezett 1945. áprilisa előtt is. A terhes örökség azóta sem szűnt meg, sőt a , túlzott és megalapozatlan iparosítási években súlya még növeke­dett is, szaporítva ezzel a me­gye vezetőinek vállára nehe­zedő terhek számát. Az agglomerációs helyzet enyhítésére azóta sok minden történt, arról lapunkban is beszámoltunk, de most egy újabb lépésről adunk hírt: tegnap délelőtt a Hazafias Népfront Pest megyei és bu­dapesti bizottsága közös mun­kaértekezleten tárgyalt, erről a mindkét felet érintő kérdés­ről. A budapesti bizottságot Bodonyi Pálné országgyűlési képviselő, a Hazafias Népfront Budapesti Bizottsága titkára, dr. Reischl Antal egyetemi ta­nár, a VKTB alelnöke, Dormai Sándor, a VKTB-titkára és Kemény Bertalan tervezőmér­nök, a VKTB -tagja, a Nép­front Pest megyei bizottságát, pedig a bizottság titkára, S. Hegedűs László országgyűlési képviselő képviselte. Az agglomeráció korszerű fejlesztése a főváros és a me­gye közös problémája, melyet csak együttes munkával old­hatnak meg. Kívánatos, hogy a két bizottság átérezve a probléma jelentőségét, csata­sorba álljon, és legyen kész olyan rendszeres, és huzamos együttműködésre, amely az agglomerációs övezet megol­dását elsősorban politikai, társadalmi oldalról igyekszik majd támogatni. At. ülésen résztvevők az elő­terjesztett, és az együttműkö­dést szabályozó alapelveket kisebb módosításokkal elfo­gadták, valamint elhatározták, hogy április 7-én közös elnök­ségi ülésen hozzák meg a végleges döntéseket. — Hétezerkétszáz szervo­kormányt készít idén a Cse­pel Autógyár. Bövitik a vá­lasztékot. A hagyományos szervokormányok mellett megkezdik a lengyel 70-es tí­pus előállítását is. — A Képcsarnok Vállalat rendezésében reprezentatív kiállítás nyílt a Csók-galériá­ban. Fiatalok a vezetésben I. Kiket talál a közigazgatás? Kit érdekéi az, hogy fiatal vagy öreg intézi ügyeit? Csak foglalkozzanak vele. és ered­ményt érjen el. Kit érde­kel az, hogy a közigazgatásban — a tanácsi szervezetben — öreg vagy fiatal ül az íróasz­talnál ? Személyes indokokon túl egyénileg senkit Utánpótlás Hogyan biztosítja utánpótlá­sát a tanácsapparátus? Nehe­Húsvét előtt füstölőbe Húsvét előtt a hernádi húsüzemben, füstölésre készítik elő sonkákat... Foto: Urbán Piaci árak A piaci jelentések szerint — az elmúlt héthez képest — a fővárosban csökkent vidéken nem változott az élőbaromfi­felhozatal. Az árak a fővárosi piacokon némileg emelkedtek. Nem változott a tejtermékek, a vágott baromfi és a friss tojás forgalma. Piaci árukban sincs változás. Az utóbbi héten némileg nőttek az árkülönbségek az ország különböző vidékei kö­zött. Kecskeméten például a gülbabakrumpli kilója 3 forintba került, Székesfehér­váron és Kaposváron már 3,50, Miskolcon 3,60, Budapesten, Pécsett és Tatán pedig 3,70-ért mérték kilóját. Kecskeméten a gyökérzöldség kilója 5, Bé­késcsabán 5,40, Miskolcon és Tatabányán 6,40, Budapesten pedig 6,50 forintért kelt el. Újfajta sztereó-lemezjátszó, három- sebességű magnó, elektronikus színházvilágító berendezés Csütörtökön a Technika Há­zában kiállítás nyílt, ahol hat vállalat, illetve szövetkezet és több tanintézet bemutatja, hogy az elmúlt 25 évben mit tett és a további években mit tesz a kohó- és gépipar a népművelésért. Kiállítottak rádiókat és televíziókat, be­mutatják az Egyesült Izzó új elektronikus vezérlésű szín­házvilágító berendezését, amely egyszerre 48 fényeffek­tust automatikusan szabó­hoz. Az első példány a Vidám Színpadé lesz, hasonlót gyártanak a Fővárosi Nagycirkusz részére. Az Elektroakusztikai Szö­vetkezet háromsebességű szte- reolemezjátszót, továbbá a nyelvtanulás segítésére sajá­tosan kiképzett hordozható lemezjátszót mutat be, ezeket már gyártja és néhány hóna­pon belül forgalomba is hoz­za. A budapesti Rádiótechni­kai Gyárat háromsebességű 2 és 4 sávos magnetofon, továb­bá a Qualitön M—11 típusú kozettával kombinált, tran- zisztorizált magnetofon képvi­seli. Az elekti ^akusztika i gyár a£ iskoláknak szánt vetí­tőgépét mutatja be, ame­lyet magnóval kombinál­tak. A tanintézetek ugyancsak ki­állítottak automatikus diave­títőket, iskolai feleleteket ér­tékelő és osztályozó gépeit, ezenkívül különféle műszerek modelljeit A kiállítást március 26-ig naponta 9 és 18 óra között, szombaton 9-től 13 óráig tart­ják nyitva. rn VÍV RZONNM FELVESZ budapesti munkahelyeire VILLANYSZERELŐKET, ezek mellé BETANÍTOTT MUNKASOKAT és SEGÉDMUNKÁSOKAT. Négyéves szakmai gyakorlat után a szakmunkás-képesítés megszerezhető. JELENTKEZÉS: Villanyszerelőipari Vállalat 1. sz. Szerelőipari Üzem Budapest VI., Mozsár u. 16. Építik: a KISZ-esek Szigetezentmártonban, a Duna-parton áll egy félig kész épület. A hideg téli napokon nem emelkedtek falai. Most azonban, hogy közeleg a ta­vasz, szombat-vasárnaponként már isimét fiataloktól hangos a környék. KISZ- és úttörőveze­tőképző tábor épül Sziget- szentmártoraban a területük­höz tartozó alapszervezetek, valamint a Pestvidéki . Gép­gyár KISZ-fiataljainak közre­működésével — társadalmi munkában. A hét végén teljes gőzzel startolnak. Az épület ablakpárkány magasságig ké­szen áll. Most még egy utolsó nekirugaszkodás következik. Július végére elkészül az épü­let, amely zuhanyozóval, va­lamint korszerűen berendezett szobákkal várja az első cso­portot. zen. Dr. Ádám Mihály, a me­gyei tanács vb-titkára, pana­szolta, hogy az ált alános és kö­zépiskolákban szinte semmifé­le ismeretet sem szereznek a gyerekek a közigazgatási szer­vezet működéséről. Eszükbe sem jut, hogy pályaválasztá­sukkor a közigazgatásba töre­kedjenek, de a tanárok sem ösztönöznek erre. Mi következik mindebből? Hogy hiányzik az utánpótlás. Természetesen nem úgy hiány­zik, hogy nincs, aki az ügyeket intézze, hanem úgy, hogy sok­szor nem az intézi az ügyeket, aki erre a legrátermettebb, leg­alkalmasabb lenne. Miért? Mert nem tud a lehetőségről, arról, hogy esetleg a községi, városi vagy járási tanácsnak éppen „reá” lenne szüksége. Ebből pedig az következik, hogy a közigazgatás és az erre „született” tehetségek nem ta­lálnak egymásra. Érettségi Endresz Krisztina kozmeti­kus szeretett volna lenni, de nem sikerült neki. így került Ráckevére a községi tanácshoz, érettségi után. Most adóügyi előadó 1560 forintért, miután elvégezte a szükséges tanfolya­mokat. Hatodik éve dolgozik itt, Szigetújfaluról jár be, bár hívták falujába is a .tanácshoz, de nem megy, mivel: — Ott mindenki ismer, nem lehet senki sem próféta... — 'Gondolja, hogy lesz majd egyszer főelőadó, csoportvezető vagy esetleg más? — Á, nem hiszem, nem na­gyon van rá lehetőség. Zelina Etelka költségvetési előadó ugyanitt. Fizetése 1780 forint. Pedagógus akart lenni, de nem vették fél az egyetem­re. Ügy került a tanácshoz, , hogy az isikolaszünetekben itt vállalt munkát, így ismerték és szóltak, hogy van hely. — Előrejutási lehetőség? — Kötött a létszám, kötöttek a keretek, még csak négy éve dolgozom itt. Talán egyszer le­hetek főelőadó. Horváth Gézáné 20 éves, ő az a ritka kivétel, aki ide is akart kerülni. Most adóügyi előadó. — Miért akart a tanácshoz jönni? — Már kiskoromban is sze­rettem papírokkal babrálni — mutat az íróaszálán levő irat- halomra ... Mindhárman nők. Nem vé­letlenül. Azt hiszem, elnőiese­dik ez a terület is. Mindhár­man úgy ítélték meg, hogy mi­nimális az előrejutási lehető­ségük. Talán azért, mert nők és főnökeik többsége férfi? Amikor a Budai Járási Ta­nácsnál a fiatalok után érdek­lődtem, olyan kimutatást tet­tek elém, amely ezzel a mon­dattal kezdődött: „A községi tanácsoknál számításba vehető fiatal érettségizett dolgozók...” Azonkívül hogy ezek szerint ma már az érettségi elenged­hetetlen, a 13 felsorolt 30 éven aluli fiatal közül csupán há­rom férfi találtatott. Beosztá­suk egytől egyig előadó, csak egyetlen vezető, a zsámbéki vb- titkár, Dékány József né, 50 éven aluli, 28 éves. Pályafutá­sa érdekes: érettségi után a Komárom megyei Szomoron lett adminisztrátor, de három hónap után máris vb-titkár, évekig. Ezután Csermelyen ki­rendeltségvezető néhány na­pig, innen hozták el Zsámbék- ra vb-titkárnak. Kitűnően érettségizett, az iskolai KISZ- szervezet csúcstitkára volt — jelen pillanatban negyedéves hallgató a jogon. Tehát a ta­nulság? Az igyekvők érvénye­sülnek, ha nők, akkor is. Nem elég azonban á felhalmozott tu­dásanyag, a vezetéshez — unos- untig hangsúlyozzuk — tehet­ség és gyakorlat is szükséges. Akinek ez a képessége meg­van, már az iskolában kitűn­het mint mozgalmi vezető. Diploma Tehát a politikus alkatok juthatnak előre? Mindenesetre kívánatos lenne. Mert milyen is ez a politikus alkat? Rövi­den: olyan, akit az emberek elfogadnak vezetőnek. Tehát olyan, hogy képes megvédeni álláspontját, hogy. nyilvánosan, nagyobb közönség előtt is meg­felelően helytálljon. Hol tanulhatja meg ezt egy mai fiatal? Talán a KISZ-ben Talán. Ha egy fiatalt ma a köz- igazgatásban valamilyen ve­zető posztra elő akarnak lép­tetni, akkor legfőbb érvként az ellenzők azt szokták felhozni, hogy nem figyelnek rá az em berek, nincs tekintélye. A hiba talán ott lehet, hogy a fiatalok, akik sokkal többet tanultak, mint az idősebbek egyet nem sajátítottak el: tu­dásukkal hatékonyan „kormá­nyozni”. Aki ma komolyabb vezető pozícióba kerül a közigazga­tásban, annak diplomásnak kell lennie. A diplomások pe­dig idegenkednek a közigazga­tástól. Miért? Berkovits György (Folytatjuk) Veronai vásár A Veronában most zajló 72. nemzetközi mezőgazdasági ki­állításon és vásáron a Terim- pex 450 négyzetméteres pavi­lonban és istállóban mutatja be a magyar vágóállatokat, el­ső ízben tenyészmarhákat is. A vásár hivatalos megnyitó­ján Giacomo Sedati földműve­lés- és erdőgazdaságügyi mi­niszter olasz gazdasági szak­emberek társaságában hosz- szabb időt töltött a magyar pavilonban. A vállalat csárdá­jában Gyetvai János, az EM- KE főszakácsa főzi a gulyást és más magyar ételkülönleges­séget. Március 31-ig lehet jelentkezni a Színház­ás Filmművészeti Faiskolára A Színház- és Filmművészeti FőiSikola igazgatósága felvéted* hirdet színészszakra az 1970— 71-es tanévre. Felvételre jelent­kezhetnek érettségizett vagy az idén érettségiző 18—22 éves fia­talok. A felvételi kérelemhez csa­tolni kell érettségi bizonyítványt, életrajzot, orvosi igazolványt, az iskolabizottság, illetve a munka­hely javaslatát. A művelődésügyi miniszter utasítása értelmében a Művészeti Főiskolára jelentkezők egyidejűleg egy másik egyetemre is kérhetik felvételüket. A jelent­kezés határideje március 31. SAJÁT ERŐBŐL A kifejezés, mely korábban J‘y ritkán hangzott el a gyá­rakban, vállalatoknál, nap­jainkban egyike a legtöbbet használt fogalmaiknak. Saját erőből valósítjuk meg az új üzemcsarnok fölépítését; saját erőből új gépeket vásárolunk; saját erőből végre megoldjuk az energiaszolgáltatás olajtü­zelésre való átállítását — ilyen és hasonló mondatok kerülnek egyre sűrűbben az újságíró jegyzetfüzetébe. Saját erőből, azaz a fejlesztési alapból fi­nanszírozzák a gyárak, vállala­tok a terjeszkedés, bővítés, korszerűsítés mind több fel- adatstf napjainkban ai összes fejlesztési beruházásnak több mint a fele már vállalati ha­táskörben s vállalati eszközök­kel valósul meg. A gazdasági reform előtt is volt példia arra, hogy ipari vállalatok a maguk erejéből kívántak megoldani néhány feladatot. így tett például an­nak idején Cegléden az Utépí- tőgép Javító és Gyártó Válla­lat, amikor üzemcsarnokot, előkészítő részleget épített feL Szükséges és hasznos beruhá­zás volt ez, mégis: sokat hall­gattak érte, miért járnak „kü­lön utakon”. Az akkori „külön út” ma természetes út: első­sorban maga a vállalat tudja, mire és miért van szüksége, döntsön tehát önállóan fejlesz­tési feladatairól. Az új lehető­ségek adta előnyök néhány esetben már mérhetővé vál­tak. A Csepel Autógyár pél­dául így vállalkozott licenc­vásárlásra, a Híradástechnikai Anyagok Gyára ugyancsak li­cencvásárlás alapján készít korszerű terméket, az ikladi Ipari Műszergyár önállóságá­val élve alakított ki külföldi kooperációs kapcsolatokat. A beruházások, fejlesztési teendők nagyobb résziének vál­lalati hatáskörbe való átkerü- lése — távlataiban — egész­séges folyamat, melyet erősíte­ni, támogatni kell. Jelenleg azonban gondok, ellentmon­dások forrása is, nemcsak eredmények szülője. A vállala­toknál létrejövő fejlesztési alap általában a lekötött esz­közök hat-hét százaléka. Ez nem kevés, hiszen száz forint értékű lekötött eszköz után hat-hét forint. Ha azonban azt nézzük, hogy a fejlesztési alap jó részét kötelező kifizetések, illetve szinttartó beruházások terhelik, akkor kiderül, hogy a lekötött eszközöknek mindösz- sze két százaléka — száz forint értékű eszköz után két forint! — realizálódik a fejlesztési alapban. Ez viszont — kevés! I» evés, főként a nagy esz­n közigénnyel dolgozó — ilyen például a Dunamenti Hőerőmű Vállalat, a Csepel Autógyár sfb. — vállalatoknál, ahol egységnyi eszközértékre számítva az átlagosnál ki­sebb fejlesztési alapot képez­hetnek. Bár a reform kezdeté­hez mérten valamelyest vál­toztak a gazdasági szabályzók s az adózás rendszere, a vál­lalatok többségének panasza jogos. Az, mert míg az egyik oldalon sokasodnak a követel­mények az önálló vezetéssel szemben, a másik oldalon az anyagi lehetőségek éá eszközök szűk marokkal mértek. Érdeke-e a társadalomnak, hogy az iparvállalatok számá­ra kifogyhatatlannak tűnő anyagi eszközöket biztosítson? Amikkel nem fontos takaré­koskodni, amik befektetését nem szükséges fontolgatni? Mindez néni érd eke a társada­lomnak, de ennek ellenkezője sem lehet érdeke. A bővített újratermelés csakis akkor va­lósulhat meg, ha a hozzá szük­séges eszközök rendelkezésre állnak. Nehéz, sőt már-már irreális dönteni ott, ahol a mi­nimális feltételek is hiányoz­nak. Mert vagy szinttartás, vagy fejlesztési beruházás: ez veszélyes dilemma, még ve­szélyesebb következmények­kel. Ilyen helyzetben aligha vezet bármilyen eredményre is az üzemek vezetőinek egy­oldalú bírálata a fejlesztés el­hanyagolása miatt. A legutóbbi két esztendő jó néhány olyan tervet tetetett félre, melyek megvalósításá­hoz nagy reményeket fűztek a gyárakban, de melyek pénz híján tervek maradták. A pá­nikhangulat szerencsére ma már a múlté, mert 1969-ben a fejlesztési alapba több pénz kerülhetett, mint 1968-ban, ebben az esztendőben tehát már többre futja. Javultak a fejlesztési alap terhére folyó­sítandó hitelek elnyerésének lehetőséged is, s e kettő együtt nagyobb mozgási területet ad a vállalatok vezetőinek. Az önállóbb döntés természetesen fokozott kockázat is: a rosszul megválasztott fejlesztési irány zsákutcába viheti az üzemet. A növekvő lehetőségekké’ együtt kell, hogy járjon tehát a beruházási, fejlesztési mun­ka jobb megszervezése, s a le­számolás jó néhány megrög­ződött nézettel, í«v például az építkezések erőltetésével a gé­pek, berendezések terhére. C aj át erőből — hangzik a u gyárakban, vállalatok­nál, s a két szó bonyolult munka sűrítője. Mégpedig a vállalatok számára új, szokat­lan munkáé. A személyi fel­tételektől egészen a vállalati apparátus átformálásáig, sok­féle következménye volt és van az új tevékenységi kör létrejöttének. A legfőbb kö­vetkezménye azonban az, hogy az egész közösség előtt nyil­vánvalóbbá lettek a fejlesztés és a ma végzett termelés ösz- szefüggései. Az, hogy nemcsak jelen van, hanem holnap is, s ahogy jelenüknek, úgy holnap­juknak is egyre inkább maguk a formálói. M. O.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents