Pest Megyi Hírlap, 1970. március (14. évfolyam, 51-75. szám)

1970-03-19 / 66. szám

MOHOB «VIDÉKI A gyömrőivegyiüzemben Xn. ÉVFOLYAM, 66. SZÁM 1970. MÁRCIUS 19., CSÜTÖRTÖK Érdemes fenne a fóliás kertészkedést t nálunk is megpróbálni HOLNAP BEMUTATÓ SOROKSÁRON A megyei tanács mezőgazda- sági és élelmezésügyi osztálya szervezésében holnap, pénte­ken bemutatót tartanak a Ker­tészeti és Szőlészeti Egyetem soroksári tangazdaságában a zöldségfélék korai, fólia alatti termesztésével kapcsolatban. A bemutatóra meghívót kapott a megye valameny- nyi, zöldségtermesztéssel foglalkozó termelőszövet­kezete, így a monori já­rásbeliek is. Előadást tart dr. Somos András Kos- suth-díjas akadémikus, egyetemi tanár. A korai, fólia alatti zöldség­termesztés az ország egyes tá­jain nagymértékben elterjedt. Főleg Békés megyében, Békés­csaba és Gyula környékén, Csongrád megyében Szeged és Szentes környékén, de nem kell olyan, messzire menni, Nagykőrös és Cegléd termelő- szövetkezetei is meglehetősen nagy területeken termesztenek fólia alatt zöldséget. rövid időn belül megtérül­ne, ugyanis ügyes gazdál­kodással, szervezéssel há­romszoros hasznot is adna. Az első szaikasz március ele­jén szokott indulni saláta-, hó- naposretek-, zöldhagyma-, sós­ka-, spenót- és szamócahajta- tással. A második szakasz áp­rilis elején paradicsom-, spár­gátok-, és uborka-, a harma­dik szakasz május elején pap- rikahaj tatással indul. E sorokban csak felvillanta­ni lehet a fóliás termesztés elő­nyeit. Minderről azonban tel­jes képet ad a holnapi sorok­sári bemutató. Tavaszi János A mendei művelődési ház­ban 19-én, csütörtökön este hangversenyt ad a CORVINA- beategyüttes. Fellép még Pau- dits Béla, Bencze Márta, Ba­lás Eszter és Somogyi Miklós. VB-ÜLES lesz ma délután 2 órakor Nyár­egyházán. Napirenden az áp­rilis 8-i tanácsülés anyagának megtárgyalása: a község áruel­látásának alakulása és a távla­ti hálózatfejlesztés szerepel. Gebeiin­hímző tanfolyam indul Üllőn Az üllői szakmaközi bizott­ság gobelinhímző tanfolyamot indított be, az érdeklődőik azonban — akik erről késve értesültök — még jelentkez­hetnék, részt vehetnek rajta. Jelentkezni a bizottság iro­dájában, Üllő, Vörös Hadsereg út 85. szám alatt lehet, délután 5 és 6 óra között, A tanfolyam elvégzése után a részvevőknek jó kereseti lehetőséget biztosí­tanak. A Lem i n -emlékműsor pró­báit megkezdte a gyömrői iro­dalmi színpad. Párhuzamosan készülnek a felszabadulási em- iékműsorra is. A gyömrői vegyiüzem fő profilja a gyanta gyártása. Ebben a másfél éve készült üzem­csarnokban is a gyártás egyik fő mozzanata folyik. A hatalmas monstrumok között a legér­dekesebb a desztillálótorony, két üveghengerben buborékol a víz, a toronyban lágyítják, az epoxigyanta mosása ugyanis csak desztillált vízzel történhet. Zsolnai Hédi Monoron Akárhogy fú a szél címmel holnap, péntek este tartja san­zonestjét Zsolnai Hédi a mo­nori Hangulat presszóban. R. ELŐZETES Mi lesz a borítékban? A monori járás szinte va­lamennyi termelőszövetke­zete foglalkozik kertészke­déssel, fóliás termesztés azonban indokolatlanul kis területen folyik. A főváros közelsége, a járás lakosságának korai friss zöld­séggel való ellátása pedig in­dokolná a fóliás terület meg­növelését. Érdeke lenne ez a szövetkezetieknek is, hiszen a; fóliás zöldségtermesztés rend­kívül gazdaságos. Még egy nagy előnye van: korai, tavaszi munkát biztosítana a tsz-tag- ság jelentős részének. A fólia beszerzése beruhá­zást igényel, ez azonban MA! MŰSOR MOZIK Gomba: Tóni elment az eszed. Nyáregyháza: A holtak nem vé­nülnek. Űri: Maga tetszik ne­kem. Vecsés: A kalandor csőd­je I—II. Kedden rendezték a monori József Attila Gimnáziumban a megyei orosz tanulmányi ver­seny 3. fordulóját: a megye szakközépiskoláinak IV.-es ta­nulói mérték össze tudósukat. Az R. betű részesedést je­lent, és ez sok dolgozót érint mind Monoron, mind a kör­nyező községékben. Mi lesz a borítékban? Lesz-e egyáltalán részesedés a mono­ri üzemekben? Az előző két fordulóban a gim­náziumok tagozatos és nem ta­gozatos osztályai versenyeztek. Janiszfca Mária, a monori gim­názium IV/b-s tanulója a 4. he­lyen végzett Körkérdést intéztünk a zseb­be vágó témában, a válaszok a következők: Kefegyár: 400 ezer forintot osztanak ki, egy dolgozóra átlagban 20 napi fizetésnek megfelelő részesedés jut. Vetőmag: három-négy heti fizetésnek megfelelő osztalékot kapnak a dolgozók. Kézműipar: 23 nap körül, de lehet, hogy több lesz. Gépjavító Vállalat: 28 és fél nap. Az előkészületek folyamat­ban vannak, értesüléseink sze­rint a monori üzemekben a részesedést még e hónapban kifizetik. <ö) Gimnazisták versenye A pilisi világvándor II. Mintagazdaság Ausztráliában és itthon Gubányi Károly 1906-ban ismét útra kelt, zsebében a mandzsúriai aranyakkal. Szo­morú, elhagyott parton szállt ki Ausztráliában, a kikötőben csak néhány vendégváró lé­zengett, a kikötőmuitikások pi­pázva, lomhán erősítgették a hajóköteleket. De szeme fel­ismerte azonnal a legkemé­nyebb fát, a jarrahot, a legtar­tósabb épületfát, végigtekin­tett az Európában ismeretlen vadvirágokon, melyeknek szí­ne, illata más az itthoniaké­tól. A gőzös gyümölcsösök és szőlőtelepek közt futott. Fel­élénkült, már nem találta olyan barátságtalannak az új kontinenst, mint az első perc­ben, Megfontoltan és tervsze­rűen utazott el a hat államba, melyek a föderáció után is megtartották maguknak belső ügyeik önállóságát. Járt délen, a szelíd, páfrányos halmokon, az árnyas, vízfolyós völgye­ken. Távolban a Flinders hegység kopaszodott, azon túl az ismeretlen, végtelen pusz­ták. Victáriában sós bozótok takarták az olcsó földeket, melyeken juhok legeltek, de ha öntözték a talajt, mindjárt mazsolaszőlők, zöldségek és takarmányok teremtek rajtuk és citrom-, meg naranesbokor az olajfáikkal szegett kertek­ben. Járt a quenslandi aranybá­nyákban és a kaktuszoktól megátkozott pusztákon, me­lyeken sem legeltetni, sem földet művelni nem bírtak, a , kaktusz kiirtása akkor lehetet­len volt. Holott ez a növény nem őshonos, dísznövénynek hozták be a telepesek Európá­ból. A York félsziget északi sivár homokján megcsodálta a termeszek magas, kúpalakú oszlopait. Ezek a hangyák a legvastagabb kemény facölö­pöket is könnyen átlyuggat- ták. A nagy utazások után Gu­bányi Károly megszűnt noted- foreigner, előkelő idegen len­ni, mert már munkára vá­gyott. New-South-Wales ál­lamban földet vett, beállt far­mernek. Ezer hold erdős, lige­tes volt ez a birtok, azért eny- nyi, mert adót nem kellett utána fizetni, de magának kellett termővé átalakítania. Az ősfákat fejszével, csákány­nyal, géppel, tűzzel és di-na- mittal irtották. Gubányi elöl járt teodolitjával, utána a munkásai cövekeltek és ásták a gödröket az oszlopoknak. Mind az ezer hold földet be­kerítette méteres dróthálóval a nyúlok ellen, mert védekezni másként akkor még nem le­hetett. A nyúl se’ ősállat ott, 1850-ben vitte be néhány far­mer vadászsportra, a tarka rágcsálók a századfordulón nemzeti csapást jelentettek. A Riverinán volt Gubányi megálmodott, megvalósult kis világa, Wagga-Wagga város közelében. Itt az ősz április­ban kezdődött, esett az eső, eső után gyönyörűség volt szántam, az őrölt csokoládé­szín, porhanyós földbe magot vetni, a búza magját. Ekkor honnan-honnan nem, nagy ke­lepeléssel fehér kakaduk fel­hőnyi nagy csapata szállt a ve­tésre, szépen sorakozott a ve­tőgép barázdáin és kiszemezte az egész búzatáblát. A farmon a legszorgosabb időt n is a napi munka reg­gel fél nyolckor kezdődött. Előzőleg a munkások bőséges reggelit kaptak: frissen sült húst, tojást, tejet, teát. Regge­li után az előállított lovakkal megindultak aratni. Tíz óra­kor kijárt egy gyerek, tejes­teát és friss süteményt kínált a munkásoknak aratás közben, csak a déli löncsre álltak meg. Este bőséges ebéddel fejezték be a napot. Egy napszám 12 magyar korona érték volt, ak­kor, amikor idehaza egy falusi tanító havonta kapott 33 ko­ronái. De jó munkát is végez­tek. A farmer egy százholdas búzatáblán sose foglalkozta­tott öt embernél többet, leg­inkább kettőt-hármat. A ma­gas munkabérek ellenére is haszon volt a búzán, a Riveri- na szűzföldein, gépekkel. Három hónapig van itt iga­zi nyár, mely április végén elmúlik, májusban állandóan esik az eső. Az Európából ide- p’ántált szőlő, gyümölcs, pla­tán és akác elhullajtott levelei helyett újak fakadnak, a ki­égett legelő füve kisarjad és bokrosán zöldül a vetés, nyíl­nak az erdei virágok, méhek járják a szép kelvheket és a fecskék nem költöznek el. A Gubányi-birtolcon az emuk — esetlen nagy madarak — kergetőztek, fogdosták a sáskát. Volt óriásgyíkja is, 1 uána, mely kedveld a nyulat, csibét, fiatal madarat és kira­bol minden fészket a fán. A ionoknak jelentős szerepük volt a farmon. Ez az állat se’ volt itt, úgy szállították be az úttörők. Gubányi 50 holdat kerített el a lovaknak, ott, ahol dúsan nőtt a fű, volt jó ivóvíz és egy-egy árnyas fa­csoport. Itt legelt a „rideg” ménes, két lócsalád, kétszer 24 kanca — két csődörrel. Sze­lídek voltaik és hívásra kézhez jöttek. Tető nem volt felettük, legfeljebb viaszkosvászon ta­karó az esős, hűvös időkben. Angol, ír és német telepesek voltak a szomszédai. Ezek is lóra termett népek voltaik, gyermekeik lovon jártak isko­lába, hazafelé lármásan, vígan versenyezrve vágtattak a dűlő­kön. Magyarokkal is találko­zott. Ezek javarésze negyven- nyolcas emigráns ivadék volt. Leírta egyik megrázó látoga­tását a Gyulay-családnál. Syd­neyben laktak, a két testvér tekintélyes ausztrál volt. Gu­bányi a fogadásra frakkba öl­tözött egy langyos decemberi estén, s az estélyiruhás társa­ság szívesen fogadta. A falon szakállas, atillás képe lógott apjuknak, de a kép alatt min­denki angolul beszélt. Ked­véért meghívtak egy öreg he­gedűst magyar népdalokat ját­szani, s akkor ott, a Csendes­óceán partján felrémlett az elhaevott haza képe. Az éjjel-nappal élénk for­galmú kikötő mély vizén a Turul gőzös háromszínű zász­laját már nem bírta könnyek nélkül elnézni: jó áron eladta a farmot és hazajött. Cegléden akkor egy tenyér­nyi földet se’ igen lehetett vá­sárolni, a közeli Pilisen vett néhány száz holdat a Belez- nay-birtokból. Mintagazdasá­got rendezett be, tanulmányo­kat írt és még egyszer sajtó al'. rendezte népszerű köny­vét, az: Ausztrália 1927-ben címűt. Ez a kötet és öt év Maná• uorszác/ban, valamint a Tengerentúli történetek az én ifjúságomban igen népsze­rűek voltak. Ott sorakoztak kön--veink között, csak a há­ború felejthette el azokat. Azt mondják, akik ismerték, Gu­bányi Károly idős korára meghasonlott. az emberekkel, 1935-ben hált meg. A Magyar Földrajzi Társaság közlönyé­ben Chclnoky Jenő írt róla nekrológot. Hídvégi Lajos A kemencékben nem süteményt sütnek az asszonyok: Itt égetik a műanyag bevonatot a tárgyakra- A Hungarocamion hús-kampóira, a táskafülekre, a kávéfőzők forgórészeire színes, korrózióálló műanyag zománc kerül. (k. zs. — p.i.) VACSORA A VÉRADÓKNAK Idézet Andrási Jánosné, a nyáregyház! vöröskeresztes szervezet titkárának beszédé­ből: — A vérad ómozgalom köz­ségünkben az. utóbbi időben kezd egyre tudatosabb, őszin­te segítokészségből fakadó tár­sadalmi üggyé válni. A Szá­vákkal, plakátokkal kifejtett és terjesztett propagandának a gondolat és érzelem felkelté­sén túl cselekvésre késztető jelentősége van. Ott, ahol az emberek egy bizonyos huma­nista szellemben, élnek, vagy ahol hatása közvetlenül érvé­nyesül, ott szinte egy ember­ként jelentkeznek véradásra. A múlt évben hatwan-hetven fő jelentkezett, az idén ennél jóval többen jelezték részvéte­lüket Főleg a családanyák, a fi­zikai dolgozók azok, akik­re mindig, még rendkívüli esetekben is számíthatunk. Amikor ezt a műsoros es­tet megrendezzük, hálán­kat és köszőnetiinket sze­retnénk kifejezni a vér­adóknak ... Hatalmas üstök himbálóztak a szabad tűzhely lángjai fő- , lőtt, izzón fortyogott a gulyás- I leves. A felszálló pára. iUatká­bulat4ban, a jóllakott ember is éhséget érezhetett, sorra csen­dültek újabb adagokért a tá­nyérok. 130 ember ... Ennyien zsúfolódtak össze szombaton este a nyáregyházi művelődési otthon távolba futó fehér asz­talainál. Az üdvözlő beszéden, formaságokon túljutottak már, a színpad deszkáit iskolai népi táncosok ropogtatták. Aztán felváltotta őket a zenekar és a lüktető, harsogó beatmuzsika táncra késztetett úgyszólván, mindenkit. Érdekes embereik, arcok vil­lantak fel percekre. A kedves, halk szavú védőnő, mint mon­dotta, nemcsak hivatásérzet­ből többszörös véradó, hisz ér­telemszerű, hogy neki példát kell mutatnia. Zsuffa Péter bejáró dolgozó, s azz al, hogy Nyáregyházán ad vért, azt akarja bizonyítani, hogy 6 ide tartozik. A csinos kis albert- irsai menyasszony most még csak „megfigyelőként” jött el vőlegénye oldalán, vőlegénye azonban véradó. A különböző nyáregyházi szervezetek, gazdaságok ren­dezték e.zt a jól sikerült estét, vacsorát. Baky László Úttörő-csapatvezetők tanácskozása A hét elején tanácskoztak a járás úttörőcsapat-vezetői Ma- gócsi Károlyné járási úttörő­titkár vezetésével. — Mi volt a tanácskozás té­mája? — A soron következő fel­adatok — válaszolja az úttörő­titkár és már sorolja is: — A kulturális seregszemle lebo­nyolítása, értékelése, a felsza­badulási pályázatok elbírálása, készülődés az április 3-án megrendezésre kerülő gimná­ziumi József Attila ünnepség­re. Ezen az úttörők is részt vesznek. vasárnap az orosz nyelvi ver­senyzők, a tavaszi szünetben pedig a többi tantárgy győzte­sei. Vasárnap kerül sor a KISZ-fiatalokkal közösen ren­dezendő hálastafétára. Április 4-én a járásban levő vala­mennyi felszabadulási emlék­műnél díszőrséget állnak az úttörők. — Szóba került természetesen már a nyári táborozás is. Za- márdiban és Káptalanfüreden táboroznak majd a járás út­törői, illetve a vezetőképző résztvevői. (f. o.) — Vasárnap délelőtt rendez­zük a monori Ady iskolában a fiúk járási tornaversenyét, hétfőn délelőtt a lányokét. Közben ma, csütörtökön in­dulnak a matematikai tanul­mányi verseny járási első he­lyezettjei a megyei vetélkedőn, Kertészeti és mezőgazdasági munkára NŐI DOLGOZÓKAT FELVESZÜNK .Jelentkezés az OVEF-telepen, Monor, Madách u. 6.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents