Pest Megyi Hírlap, 1970. március (14. évfolyam, 51-75. szám)

1970-03-15 / 63. szám

Kulturális hírek néhány mondatban A megyei diáknapok kere­tében ma honismereti tanács­kozás, szerdón szavalóver­seny lesz Vácott, majd a vá­rosi diáknapokkal közösen 21-én ünnepélyes eredmény- hirdetéssel fejezik be az ese­ménysorozatot. ★ Hazánk felszabadulásának S5. évfordulója tiszteletére .Minden kezdet nehéz” cím­mel ünnepi filmhét kezdődik a művelődési központban. A részletes programot később közöljük. ★ Népek dalai, táncai cím­mel nemzetközi műsort ren­dez az építők művelődési há­za március 25-én, amelyen arab, görög, szovjet és viet­nami fiatalok vesznek részi. ★ Az iskolai gyermekvédelmi felelősök munkája nyomán megkezdődött a nevelési ta­nácsadás a deákvári isko­lában, ahol Flamm János ta­nár látja el tanácsokkal az ideges, gátlásos gyerekek szü- 5eit. K. F. VAC I NAPLÓ A PEST MEGYEI HÍRLAP KÜIÖNKIA D Á S A XIV. ÉVFOLYAM, 63. SZÁM 1970. MÁRCIUS 15., VASÁRNAP KEDDEN: Önnej pi műsza k kezdődik a fűtőiiá; ihan Két nevezetes napot je­gyeztek fel a váci vasút tör­ténetében: 1846. július 15-ét, aimikor a Buda és Pest moz­dony vontatta, nyolckocsis szerelvény először érkezett a városiba. Hasonló nagy érdek­lődéssel kísért esemény történt 1945. február ötödikén, amikor a Nyugati pályaudvar és Vác között elindult az első mun­kásvonatpár. A ma már nyugdíjas Havasi József fűtő ma is jól emlék­szik a negyedszázaddal ezelőtt MA DUNAKESZIN az irodalmi színpadok területi bemutatóján lép fel a Géza ki­rály téri gimnázium és szakközépiskola irodalmi színpada. Mű­sorok címe „Halálnak nem vethetsz gáfat”. Foto: Búzási történt eseményekre. A fasisz­ták esztelen pusztítása külö­nösen nagy karokat okozott a vác—veresegyházi vonalon. Nem volt rózsás a helyzet a fővonalon sem. A sínek felszaggatva, a jelző- berendezések megrongálva, a kocsi- és mozdonyroncsok egymás hegyén-hátán. A német ágyúk még lőtték a pesti oldalt, amikor a Nyugati pályaudvaron és kint, a pálya­testen a magyar vasutasok, munkások és tisztviselők csá­kánnyal és lapáttal hozzálát­tak. hogy a megbénított vas­utat életrekeltsék. Hogy rongyos volt a ruha, cipő, elégtelen volt az élelem — ki törődött akkor ezzel? Mindent kárpótolt a tudat: Vác és Pest között megindul­hat a vonat. Napról napra nőtt a helyreállított vasúti pályák hossza, a megjavított kitérők, az újjáépített mozdo­nyok és vasúti kocsik száma. Ez az áldozatos munka és a szovjet hadisereg vasúti oszta­gainak segítsége tette lehető­vé, hogy 1945. február ötödi­kén felhangzott az indulást jelző sípszó... A Váci Vontatási Főnökség fűtőházában megemlékeznek erről az eseményről. Keddtől április harmadi­kak: ünnepi műszakot tartanak a 25. évforduló tiszteletére. Mit ajánlották fel a vasutas fűtőházbeliek? Fél százalék­kal túlteljesítik a központi tervszámokat. Javítják az egy munkaórára eső kilométer-át­lagot, több szenet és üzem­anyagot takarítanak meg. Nyolc szocialista brigád, több száz vasutas dolgozik két hé­ten keresztül a vállalás sike réérL (papp) JÓL VAN, Gyakran látni — különösen az iskolák közelében —, a jár­dákon, vagy a fal tövében sor­ba rakott iskolatáskákat. Arról árulkodnak, hogy a nebulók­nak útközben valami másirá­nyú elfoglaltságuk akadt, fá­ra mászás, versenyfutás, labdá- zás, vagy más efféle mulatság, ami olykor elég messze elcsa­logatja a rögtönzött táskarak­tártól az önfeledt gyerekeket. Az arra tévedő pedagógus szemöldöke, persze, összerán­KÖZSÉGI KRÓNIKÁKBÓL I. Csővári változások 'Az elmúlt esztendőben közös pályázatot hirdetett a Váci Járási Tanács művelődésügyi osztálya és a Hazafias Népfront járási szervezete — községi krónikák megírására. A krónikák ■nagy része már megérkezett, mindegyik alapos munkáiról, a községek elmúlt 25 év fejlődésének pontos ismeretéről tanús­kodnak. Kést községi krónikából közlünk egy-egy részletet. Ma a cső­vári krónikából, keddi számunkban pedig a sződligeti króniká­ból. A csővári krónikából a munkásság, a parasztság és a nem­zetiségek helyzetével foglalkozó szemelvényt adjuk közre. A munkásság tagolódása A munkásság helyzete az ■utóbbi 25 évben érdekesen ala­kult A volt uradalmi cselédek a DÉFOSZ szervezésében már 1947-ben kubikosmunkát vál­laltak út- és vasútépítésnél. Amíg a közlekedési viszonyok nerh voltak megfelelőek, csak huszan-harmincan jártak el a faluból. Amint a közlekedés változott — ez elég későn, csu­pán a 60-as évek elején követ­kezett be —, mind többen men­tek a váci és a budapesti üze­mekbe dolgozni. Ma már az el­járók száma százkilencvenre tehető, akiknek legnagyobb ré­sze segédmunkás. A fiatalok betanított munkások, az ipar­iskolát végzettek szakmunká­sok. A lányok nagy része ,az Izzóban és a Pamutfonőban .dolgozik. A termelőszövetkezetek se­gédüzemében huszonketten kaptak munkát a helybeliek közül. Ezeknek legnagyobb ré­sze lakatos és mezőgazdasági­gép-szerelő. A parasztság tagolódása A földosztást követően, mi­ntán a nagybirtokos osztályt Csőváron is fölszámolták, a volt urasági cselédek és zsellé­rek földhöz jutottak, a követ­kezőképpen tagolódott a pa­rasztság: 4 módos, 35—40 kö­zépparaszt és 60—70 szegény­paraszt család élt a faluban. Az egységes paraszti osztály csupán 1959-ben alakult ki, amikor a paraszt családok — egy kivételével — megalakí­tották a termelőszövetkezetet. Csőváron nem alakult ki új falusi értelmiség. Az a néhány ifjú, áld tovább tanult, a köze­li városokban telepedett meg. A nemzetiségek és a cigányok helyzete Csővár nemzetiségi község. Az 1960-as és az 1970-es nép- számlálás alkalmával a lakos­ság nagy része szlovák erede­tűnek,' de magyar anyanyelvű­nek vallotta magát néhány idős ember kivételével, akik bár mindkét nyelved egyfor­mán beszélik, szlováknak val­lották magukat. A lakosság kö­zött nemzetiségi súrlódás, el­lentét nincs. Községünkben tizenkét ci­gánycsalád él. Ezek nagy része bekapcsolódott a termelőmun­kába. Egyesek évek óta állandó munkahelyen dolgoznak — mint bejáróik — a váci és bu­dapesti üzemekben. Kivételt képez egy sokgyermekes csa­ládapa, aki gyakran változtat­ja munkahelyét, sokszor nincs munkája, ezért családja nélkü­löz, mivel nem számíthat a je­lentős összeget jelentő gyer­meksegélyre séma. A községi ta­nács ülésein többször foglalko­zott a cigánykérdéssel. Határo­zatba foglalta, hogy azok a ci­gányok, akik állandó munka­hellyel rendelkeznek, ingyen házhelyet kapnak — lakásépí­téshez. Az elmúlt két év alatt három cigánycsalád vette igénybe a házépítési kedvez­ményt. HOLNAP: TANÁCSTAGI BESZÁMOLÓK Holnap este hat órakor a következő városi tanácstagok számolnak be választóiknak tanácstagi munkájukról: a 9. választókerület tanácstagja: Csepregi Ferenc a Köztársaság úti iskolában, a 11. választó- kerület tanácstagja: dr. Bary Gyula a Köztársaság úti isko­lában, a 22. választókerület tanácstagja: Fábián József az Építőik Művelődési Házában, a 28. választókerület tanácstag­ja: Agócs Zoltánná a Kötött­árugyárban, a 40.-, választóke­rület tanácstagja: Lieszkovsz- ky Sámuel a Sztáron Sándor Gimnáziumban, az 50. válasz­tókerület tanácstagja: Loson- czy József a Bélésárugyárbari, az 52. választókerület tanács­tagja: Hajas József a Fonó­gyár ebédlőjében, az 56. vá­lasz .. kerület tanácstagja: Ur­ban Gyula a Mártírok úti is­kolában, az 57. választókerü­let tanácstagja: Kovács János a Hajógyárban, a 60. választó- kerület tanácstagja: Brunner János a Deákvári régi iskolá­ban, a 72. választókerület ta­nácstagja: Andreikovits Lász­ló a Deákvári új iskolában, a 73. választókerület tanácstag­ja: Lánchegyi Emma a Deák­vári új iskolában, a 46. vá­lasztókerület tanácstagja: Bú­zás Istvánná a Palmiro Tog­liatti úti iskolában és a 65. választókerület tanácstagja: Czotter István a Deákvári ré­gi iskolában. SRÁCOK! dúl a táskasor láttán, csak a jó ég tudja, hogy milyen ret­tenetes következtetéseket von le belőle. A minap kora délután a Má­rnán Kató utcában sorakozott glédába jó néhány iskolatáska. Most azonban nem a játék- szenvedély* ragadta magával az iskolából haza igyekvő gye­rekeket. Egy csapat kisdobos — lehettek tízen, tizenketten —, meglátta, hogy az egyik ház előtt egy lassú mozgású öreg házaspár vergődik a fel­vágott tűzifával, amely az út­testen hevert. Egyenként ra­kosgatták föl a fadarabokat a járdára. A gyerekek megálltak a kö­zelben, néhány pillanatig szemlélték a két öreg kínló­dását, egyszer aztán az egyik kis legényke közelebb lépett hozzájuk és csengő hangon kérdezte: — Segíthetünk, néni? A válasz még el sem hang­zott, de a táskák már villám­gyorsan elhelyezkedtek a fal tövében, a gyerekek pedig ne­kiestek a farakásnak és láncot alkotva, pillanatok alatt ren­deltetési helyére továbbították az égészet. A két öreg mosolyogva néz­te a fiúk buzgalmát. Talán fel sem ocsúdtak még meglepeté­sükből, amikor a gyerekek föl­kapkodták a fal mellől tás­káikat, és be sem várva a kö­szönetét. elviharzottak az isko­la felé. K. F. ,1 t urns tisztasága Hiányoztak a gépek? és a munkások fínsaélgetés Hanti Jánossal Hosszú volt a tél, bosszankodtunk is eleget. Bosszankod­tunk a hó miatt, az utók miatt és a város elhanyagoltsága miatt. Hogyan értékeli a telet — akinek talán a legtöbb gondja volt miatta — Hanti János, a városi tanács kommunális üzemének vezetője? — Elöljáróban annyit, hogy [ ez a tél körülbelül 500 ezer fo- I rintunkba került, megközelítő- I leg 200 ezerrel többe, mint a j tavalyi. — Hogy lehetett akkor még­is — a több költség ellenére — ennyire piszkos a város? — Legnagyobb gondunk az emberhiány. Tíz úttisztítóstá­tusunk van, de nem ritka, hogy ebből 6 vagy 7 betöltet­len. Ezt a szakmát nem becsü­lik, és ennyi pénzért — 1300— 1500 forintért — szívesebben megy mindenki valamelyik gyárba segédmunkásnak. Rendkívüli hómunkást az idén mindössze kettőt találtunk: mindketten két-két napot dol­goztak ... A télen 1572 mun­kanap esett ki betegség miatt, ami azt jelenti, mintha egy ember 5 évig nem dolgozott volna. A 25 aktív szemétszál­lító és úttisztító munkásunk közül nemegyszer 13-an is be­teget jelentettek. Gép kellene, nagyon sok gép, viszont a vá­ros útviszonyai mellett a leg­jobb gépeik is használhatatla­nok. — Aki ismeri az üzem mun­káját, tudja, hogy — bár ez nem nagyon látszott — meg­tettek mindent... — Kéí hóekés kocsink, egy hóekévé alakított földtolónk, valamint egy Csepel tehergép­kocsink vontatható homokszó­róval iárta egész télen a vá­rost, A tavalyihoz képest két­szer annyi (400 köbméter) ho­mokot, ugyancsak kétszer any- nyi (300 köbméter) salakot, va­lamint tízszer annyi (800 má­zsa) sót szórtunk le. — A lakosságtól milyen se- gitséget kaptak? — Hát... Sajnos, nem sokat. Gyakori volt — mint ezt a Váci Napló annak idején több­ször is szóvá tette —, hogy a háztulajdonosok még saját kötelességüket sem teljesítet­ték, azaz a járdát nem takarí­tották le... — Nem akarom a falra fes­teni az ördögöt, de mi történik, ha a következő tél is ilyen bo­londos lesz? — Biztos, ami biztos, szeret­nénk még egy új automata vagy félautomata homokszórót és két hóekét venni. Legszebb álmunk pedig: jövőre nem lesg munltáshiány... m. s. Pályázati felhívás A MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT PEST MEGYEI BIZOTTSÁGA AZ 1970/71-ES TANÉVRE FELVÉTELI PÁ­LYÁZATOT HIRDET A MARXIZMUS—LENINIZMUS ESTI EGYETEM HÁROMÉVES ALTALANOS TAGOZATARA A hallgatók az első tanév­ben filozófiát, a másodikban politikai gazdaságtant, a har­madikban magyar és nemzet­közi munkásmozgalom törté­netet tanulnak. Félévemként vizsgáznák. A tagozat''bSfeje- zése Után : < végbízóhyítVányt kapnak. A jelentkezés felté­tele; középiskolai, vagy mar­xizmus—leninizmus esti kö­zépiskolai végzettség. A je­lentkezési korhatár 45 év. Az általános tagozatok á járási­városi pártbizottságok mellett működnek. ALTALANOS TUDNIVALÓK A jelentkezők felvételi vizs­gát tesznek a marxizmus— leninizmus esti középfokú iskola anyagából. A felvételi vizsgákat 1970. április 20-tól 30-ig tartjuk a járási-városi kihelyezett tago­zatok székhelyén. A tanév szeptember 1-től június 30-ig tart. A hároméves általános ta­gozaton hetenként egyszer, meghatározott napon és idő­ben kötelező előadás, vagy osztályfoglalkozás van. A tandíj egy évre 170 forint, mely két részletben fizethető. Aki felvételi vizsgán nem' felel meg, vagy egyidejűleg más egyetemre, tanfolyamra is jelentkezett, az nem nyer­het felvételt. Azonnali kezdéssel vállaljuk Vácott és Vác járási területén VIZVEZETÉK-SZERELO, FŰTÉSSZERELŐ és LAKATOSMUNKÁK KIVITELEZÉSÉT a lakosság és közületek megrendelésére, tízezer forint értékhatárig. Költségvetést soronkívül készítünk. JAVSZER Váci Kirendeltsége Köztársaság útja 31. Telefon: 81-62. Nyitva: 8-tól 15 óráig, szombaton 8-tól 12 óráig. A hároméves általános ta­gozatra pártonkívüliek is kér­hetik felvételüket. A pályázatot a kihelyezett osztályokba való felvételre a munkahely szerint illetékes járási-városi pártbizottságokra kell beküldeni április 3-ig. Ugyanitt szerezhetők be a je­lentkezéshez szükséges kérdő­ívek is. A pályázathoz orv óéi igazo­lás szükséges. •k A kétéves szakosító tago­zatra és a speciális kollégiu­mokra jelentkezők felvételi kérelmüket a Budapesti Párt- bizottság marxizmus—leni­nizmus esti egyeteméhez jut­tassák el (Budapest, VI., Ben­czúr u. 33.), mivel a megyei esti egyetemen szakosított tagoza­tok nem indulnak. Az MSZMP Pest megyei Bizottsága Orvosi ügyelet Holnaptól kezdve a Köz­társaság úti (a 32-es telefo­non hívható) rendelőintézet­ben az alábbi orvosok tar­tanak ügyeletet: Hétfőn dr. Kreiner Lenke, kedden: dr. Szorg István, szerdán: dr. Pap Miklós, csü­törtökön: dr. Gulyás Zoltán, pénteken: dr. Bénik Gyula, szombaton és vasárnap: dr. Kovács Pál. A beosztásban hét közben változás történhet. FELVESZÜNK férfi és női segédmunkásokat, lakatos szakmunkásokat központi, illetve sződligeti telepünkre. Egy műszakos munkaidő. JELENTKEZÉS: VÁC, DÓZSA GYÖRGY ÜT 53.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents