Pest Megyi Hírlap, 1970. március (14. évfolyam, 51-75. szám)
1970-03-15 / 63. szám
1970. MÁRCIUS 15., VASÁRNAP r tii NC6 '^Míríttp 9 A szép magyar beszéd professzora Új kutatóintézet Távol-Keleten Lörincze Lajos nevéről szinte mindenki a rádió Édes anyanyelvűnk ötperceire asszociál. Ismeri, szereti a közönség kellemes orgánumát, okos, szép beszédét, érdekes fejtegetéseit. Megvalósította azt a nyelvművelő eszményt, amelyet még Kodály állított: ,.a legjobban az tud ezen a területen jó munkát végezni, aki ismeri a nyelv törvényeit, jó stílusérzéke van — ezenkívül — minthogy a kiejtés is egyik fontos kérdése a jó magyar beszédnek — kifogástalan s lehetőleg szép a kiejtése is ... nyelvtudós, iró és előadóművész egyszemélyben ... Sikere csak akkor lehet, ha a legszélesebb körök érdeklődését és állandó figyelmét fel tudja kelteni”. Annak idején Kodály Zoltán javasolta: legyen a nyelvművelésnek fóruma a rádió is. Akkor. 1952-től váltak állandó rádiós műsorszárnmá Lörincze Lajos előadásai. Először színész olvasta föl a szöveget, de aztán hamar átvette ezt a szerepet is. (Egyetemista korában megnyerte a első magyar kiejtési versenyt.) Azóta sok könyv tanúskodik a. sikerről. S a hallgatók, olvasók számtalan levele — amelyben kérdeznek, feleletet várnak, véleményüket közlik, esetleg vitatkoznak, vagy egyszerűen csak dicsérik, üdvöz- lik a sorozat szerkesztőjét. A levelek. Százat, ötszázat kap egy hónapban? Mindegyiknek örül, egy se marad válaszolatlanul. Mint ahogy készségesen válaszol, ha a központ hozzá kapcsolja a Nyelvtudományi Intézet telefonügyeletét kereső diákot, gépírót. — Bontsunk föl néhány levelet? — kérdezi, s a napi postára mutat. Az egyikben névnapot reklamálnak, a másik a betűszókról polemizál, a harmadik földrajzi nevek, helyesírásáról kérdez, a negyedik azon töpreng, hogyan szólítsa tneg idős munkatársnőjét. A legtöbb neki írt levél is azzal kezdi __„nem tudom, hogy s zólítsam Ónt!” — elv- társ, professzor úr, vagy egyszerűen csak Lörincze Lajos!? (A rádiós előadásokban talán egysizer erre is sort kerít!) Egyik kötetének előszavában így ír: ... „aki ma nyelvőrsé- gen áll, nem öldöklő szerszámokkal fegyverkezik fel. Nem fegyveres őr; inkább talán olyan toronyőr, aki helyzeténél fogva messzebb lát, s a magaslatról beszámol tapasztalatairól azoknak, akiknek a szemhatára szőkébb. Elmondja, mit lát a tájiban, merre vannak szépen rendben tartott gazdaságok, vagy vadvirágos, esetleg gazos földek. Térképezi a tájat: merre vezetnek a jó utak, hol téved az utazó nehezen járható helyre, veszedelmes szakadékba. Beszámol a táj életéről, változásairól. De nem kerüli el figyelmét a bomladozó épület s a viruló vetéseket fenyegető kártevő sem ... Talán nem is kellene kibontanom a hasonlatot, magyaráznom, hogy a „táj”: a magyar nyelv, a „gazos földek”: a gondatlan, hanyag beszéd. írás. a ..táj élete”: a nvelv élete, változásai stb., stb.” Miről is szól az Édes anyanyelvűnk? Szentelt már időt a nyelv- művelés módszereinek, a szókincs nagyságának, beszélt a nyelv változásairól, a nyelvjárásokról, az Értelmező Szótárról, a jó magyar kiejtésről, az új helyesírási szabályokról, a földrajzi nevekről, a szólásokról, a jelentésváltozásokról, a szavak életrajzáról, a stílusról. Mindegyik előadását aktualizálja, irodalmi Idézetekkel, történeti áttekintéssel fűszerezi — s valamilyen csattanót, történetet is talál hozzá. Ugyanolyan frissek, élvezetesek az előadások — mint rövid cikkecskék — könyv formában. — Az Édes anyanyelvűnk harmadik, bővített, átdolgozott kiadását karácsonyra tervezem. Kicserélem az aktualitásokat vesztett cikkeket, néhány “Iméleti írással bővítem. Annyi a kérdés, a „téma”! Egyszer hangos könyvet szeretnék írni — lemezzel kombinálva a szöveget. Egy helyütt azt írja: „a nyelv akkor felel meg hivatásának, ha gondolatainkat, érzelmeinket minél pontosabban, minél árnyaltabban, minél szebben, azaz: minél tökéletesebben tudjuk általa tolmácsolni. A nyelvművelésnek tehát egyik feladata az, hogy a nyelvet ilyen állapotra segítse, ilyen állapotban megtartsa, a másik pedig'a nyelvi műveltségnek minél szélesebb körökben való elterjesztése: az, hogy anyanyelvűnk igazi ismeretének örömét és erejét egész népünk közkincsévé tegye. Azt hiszem, hogy ez az utóbbi feladat, amely elsősorban a mi feladatunk, s amelyre korunk és társadalmunk kötelez bennünket.” — ön szerint milyen a jó nyelvművelő? — Arra kell törekednünk, hogy magunkban és másokban kifejlesszük az igényt gondolataink minél szabatosabb, szebb kifejezésére, s hogy ítéleteink a nyelv dolgában sohase mondvacsinált és csak igen kis százalékban alapuljanak igaz szabályokon, inkább a nyelv minél alaposabb ismeretén, a mai igényes köznyelvi használatnak, jó íróink gyakorlatának, a magyar nyelvjárásoknak, s bizonyos fokig a magyar nyelv történetének ismeretére épüljenek. — Aki ezek nélkül fog a nyelvművelő munkához, az nem doktora, hanem kuruzsló- ja lesz a nyelvnek, s csak nyelvi babonákat terjeszthet. Arannyal szólva: a nyelv pes- tises járványát. Persze a nyelv múltjának, jelenének ismerete önmagában még nem tesz senkit igazán jó, eredményes, hatékony nyelvművelővé. Kell még valami többlettel rendelkeznie a jó nyelvművelőnek. Érdemes volna egyszer részletesen megírni, kidolgozni, melyek ezek a tulajdonságok. Nyilvánvaló, hogy elsősorban felelősségérzet és mély közösségi érzés, annak felismerése. hogy a nyelvtudomány nem önmagáért van. Azután a nyelv művészi oldalának az átlagosnál jobb értése, s ami ezzel együtt jár, a magyar irodalom, a mai és a régebbi írók. költők műveinek ismerete. A különféle nyelvi formák értékeléséhez, mérlegeléséhez, a régi és az új, az elhaló és a születő harcában való ítélethez okvetlenül fontos az erős ítélőképesség s a kellő arány- és stílusérzék. S ami mindezt átfogja, a jó kifejezőkészség. a népszerűsítés stílusának és lélektanának ismerete. — Ismerjük-e eléggé anyanyelvűnket, jól, szépen beszélünk-e magyarul? Az iskolázás, a műveltség terjedése, az irodalmi nyelv térhódítása, a helyesírás, a kiejtés bizonyos egységesülése mind a nyelvi kultúra növekedését jelzi. A magyar nyelv úgy javul, ha az egyedeket, akik a nyelvet beszélik, rászoktatjuk a minél pontosabb, választékosabb nyelvhasználatra. A tömegekben megnőtt az érdeklődés az anyanyelv iránt. — A nyelvművelést nem lehet elég korán kezdeni. Az óvodának, az iskolának kell megadnia az alapot a módszeresen táguló, bővülő, világos nyelvtudáshoz. Helytelennek tartom például, hogy az óvodáskorú gyereket idegen nyelvre tanítják — akkor, amikor saját anyanyelvét sem tanulta meg igazán. Az iskolai oktatásban sem a nyelvtan önmagáért való megtanítása legyen a cél, hanem a nyelv minél jobb használatára, elmélyült ismeretére tanítson. Úgy, hogy öröm legyen a nyelv tanulása. Gondolom, valahogy úgy, ahogy ő csinálja. Akinek nyelvészeti könyveit a közönség bestsellerként veszi, s akit mint népszerű előadót ismernek. Ö Lörincze Lajos, a tudós professzor, aki nyelvi ismeret- terjesztő munkája mellett számos tanulmány, cikk, könyv szerzője, a nyelvtudományok kandidátusa, a Magyar Tudományos Akadémia Nyelvművelő Bizottságának elnöke, a Magyar Nyelvőr című folyóirat főszerkesztője. Vlagyivosztokban új kutató- intézetet létesítettek, amelynek az a célja, hogy a Távol- Kelet titokzatos növényeit, különösen az ún. zsenysent és az eleuterococcust tanulmányozza. Ki akarják vonni belőlük azt a hatóanyagot, amely miatt ősidők óta népi gyógyszerként használják e növényeket. A természetes vegyü- letek kémiája foglalkozik az ezekhez hasonló kérdésekkel. A fáradozásokat máris siker koronázta, kiválasztották a zscnysengyökér hatóanyagát és most már szintetikus úton történő előállításával kísérleteznek. A növény testét felépítő egyes vegyületck összetétele ;í;'A hallgatók az dső?,tafiév- ben filozófiát, a' másodikban politikai gazdaságtant, a harmadikban magyar és nemzetközi munkásmozgalom történetet tanulnak. Félévenként vizsgáznak. A tagozat befejezése után végbizonyítványt kapnak. A jelentkezés feltétele; középiskolai, vagy marxizmus—lendndzmus esti középiskolai végzettség. A jelentkezési korhatár 45 év. Az általános tagozatok a járási- városi pártbizottságok mellett működnek. ALTALANOS TUDNIVALÓK A jelentkezők felvételi vizsgát tesznek a marxizmus— leninizmus esti középfokú iskola anyagából. A felvételi vizsgákat 1970. április 20-tól 30-ig tartjuk a járási-városi kihelyezett tagozatok székhelyén. A tanév szeptember 1-től június 30-ig tart. A hároméves általános tagozaton hetenként egyszer, meghatározott napon és időben kötelező előadás, vagy osztályfoglalkozás van. csaknem azonos a tengerifű összetételével. Ezért a vegyészek egyre nagyobb figyelmet szentelnek a tajga növény- és állatvilága vizsgálata mellett a tengeri flóra és fauna vizsgálatának Is. A kutatóintézethez egy tengeri kutatóállomás is tartozik. Képünkön: aktív biológiai anyagok vizsgálata a szerves mikroanalízis laboratóriumában. A iandíj egy-évre 170 forint, mély két részletben fizethető. Aki felvételi vizsgán nem felel meg, vagy egyidejűleg más egyetemre, tanfolyamra is jelentkezett, az nem nyerhet felvételt. A hároméves általános tagozatra pártonkívüliek is kérhetik felvételüket. A pályázatot a kihelyezett osztályokba való felvételre a munkahely szerint illetékes járási-városi pártbizottságokra kell beküldeni április 3-ig. Ugyanitt szerezhetők be a jelentkezéshez szükséges kérdőívek is. I A pályázathoz orvosi igazolás szükséges. ★ A kétéves szakosító tagozatra és a speciális kollégiumokra jelentkezők felvételi kérelmüket a Budapesti Párt- bizottság marxizmus—leninizmus esti egyeteméhez juttassák el (Budapest, VI., Benczúr u. 33.), mivel a megyei esti egyetemen szakosított tagozatok nem indulnak. Az MSZMP Pest megyei Bizottsága Kádár Márta Azonnali felvételre keresünk építőipari gyakorlattal rendelkező 'SSSSSSSSS/SSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSS/SSSSSSSSSSSSSSSSSSSSt BÉRSZÁMFEJTŐKET, SZTK-UGYINTÉZÖKET, IKTATÓT és KÜLDÖNCÖT. | S/SSS//SSSSSSSS/S/SSSSSSSSSSSS/SSSSSSSS/SSSSSSSSS/SSSSSSSSSSSSS/S//SSS/SSSSSS/Í Jelentkezés: 31. sz. Állami Építőipari Vállalat Budapest III., (Óbuda) Harrer Pál utca 19. Telefon: 686—440. A Budapesti Kőolajipari Gépgyár azonnali belépésre keres KÖZPONTI TELEPHELYÉRE tmk csoportvezetőt, tmk-lakatos, vízvezeték-szerelő, bádogos, esztergályos, marós, lemezlakatos, iv-lánghegesztő, motorszerelő, és kazánfűtő szakmunkásokat, továbbá öltözőőröket, őröket és férfi segédmunkásokat, szállítási osztályunkra pedig traktorvezetőket. Műszer- és technológiai szerelési munkahelyekre (Algyö, Százhalombatta) KÜLSZOLGÁLATOS MUNKAKÖRBE csőszerelő, központifűtés-szerelő, lakatos és hegesztő szakmunkásokat, valamint férfi segédmunkásokat. A vidéki munkahelyen 44 órás munkahét, minden szombat szabad. (Alföldi munkahelyeinken dekádmunkarend szerint dolgoznak) Munkásszállás, üzemi konyha van. A munkásszállás ingyenes. A béren kívül még 500 Ft külszolgálati átalányt, az Alföldön pedig még külön területi pótlékot is fizetünk. Felvétel esetén az útiköltséget megtérítjük. Próbaidő alatti kilépés esetén az útiköltséget visszavonjuk. Segédmunkások részére hegesztőképzés. Jelentkezés a vállalat Munkaügyi Osztályán: Budapest XVIII., Gyömrői út 79/83., vagy a vidéki munkahelyek vezetőinél. m vív RZONNBL FELVESZ budapesti munkahelyeire VILLANYSZERELŐKET, ezek mellé 3ETANITOTT MUNKASOKAT és SEGÉDMUNKÁSOKAT. Négyéves szakmai gyakorlat után a szakmunkás-képesítés megszerezhető. JELENTKEZÉS : Villanyszerelőipari Vállalat 1. sz. Szerelőipari özem Budapest VI., Mozsár u. 16. Pályázati felhívás A MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT PEST MEGYEI BIZOTTSÁGA AZ 1970/71-ES TANÉVRE FELVÉTELI PÁLYÁZATOT HIRDET A MARXIZMUS—LENINIZMUS ESTI EGYETEM HÁROMÉVES ALTALANOS TAGOZATARA