Pest Megyi Hírlap, 1970. március (14. évfolyam, 51-75. szám)

1970-03-13 / 61. szám

tm MÁRCIUS 13.. PÉNTEK 3 ÁPRILISTÓL - ÁPRILISIG ,Új föld" 42 ezer holdon Százhatvannyolcezer mázsa búzatöbblet Kevesen gondolnák, hogy hazánk területének fele olyan föld, amelyen a termelésre káros, kedvezőtlen állapotok uralkodnak. Azt értjük ez- i alatt, hogy a talaj összetétele csak megfelelő javítással vál­toztatható jó termővé. Pedig a több mint 3 millió kataszteri holdmyi földterület már jóval kedvezőbb adat a 25 évvel ez­előttinél. Negyedszázad alatt közel 2 millió kataszteri holdat hoztak rendbe az ezzel foglalkozó szakemberek. ' Minderről Gál Sándor, a dunakeszi központtal működő Talajjavító Vállalat főmérnöke számolt be tegnap munkatár­sunknak. Egyúttal elmondta, hogy a talaj javítására nagy erőfeszítéseket tesz. óriási ál­dozatokat hoz az állam. Pest megyében közel 42 ezer ka­taszteri holdat tettek jól ter­mővé. amelyből 25 ezer hold volt a homok. Egy kis számo­lással kideríthetjük, hogy a jobb talajon holdanként átlag 3—4 mázsával több búza te­remhetett, amely 168 ezer má­zsás többletnek felel meg. A számítás persze elméleti, hi­szen nemcsak gabona kerül a földbe, de arra jó, hogy érzé­keltesse a kedvező változást. Javítottuk a szobi, a váci, ki­sebb mértékben a szentendrei és budai járási savanyú tala­jokat, a véd, a gödöllői, a da­basd, a nagykátai járások ho­mokos tábláit. Minderre közel 350 milli­ót adott az állam, amely­nek 60—62 százaléka visz- sza nem térítendő állami támogatás. Az utóbbi négy-öt év alatt egyre több gazdaság jelentke­zett és vállalkozott arra, hogy saját erőből javítja rossz te­rületei állapotát és hozamát. Ezt ott tehetik meg. ahol meg­felelő tőzeges lápföldek állnak rendelkezésre: 18—20 ilyen tsz-ről van szó. Egy évtizede annak, hogy a talajvédelem és a vízrendezés is nagyobb teret kapott. A kártételek és pusztulások ellen fogott össze és fog össze ma is sok ember. Társulások, gazda­ságok és a talajjavító vállalat együttműködése, vagy saját ereje igyekszik itt is kedvező­en éreztetni az emberi elme és erő hatását. A nagyarányú munkála­tokat persze mindenütt megelőzi a kihagyhatatlan agronómia! előterv. Ezek j árvát már elkészítették. Hogy ez így történt, ahhoz je­lentős mértékben hozzájárult a megye segítsége, holdanként 200 forintot biztosítottak a tervek költségeire. Negyedszázad alatt a föld is sokat változott, a nagy erőfe­szítések eredménye azonban iavított talajokon gyorsan tapasztalható: a javí­tott területeken 3—7 év alatt megtérül a munka és a fel­használt anyag, természetesen a hozamoktól függően. Hogy manapság bőséges az aratás, s mindennapi kenyerünkről sa­ját gazdaságaink gondoskod­hatnak, nem is utolsósorban a nagyszabású talajjavító prog­ramnak és az ezzel foglalkozó áldozatos és következetes munkájának köszönhető. Az ország első, minden ké­nyelmi szempontnak megfele­Tanácsvezetők tanácskozása Tegnap délelőtt Cegléden, a művelődési házban találkoztak a megye járási, városi taná­csainak vb-elnökei és titkárai, valamint a Pest megyei Tanács végrehajtó bizottságának osz­tályvezetői. Az értekezleten dr. Ádám 'Mihály, a Pest megyei Tanács végrehajtó bizottságának titká­ra tartott előadást a hatósági munka helyzetéről és ismertet­te a következő időszak felada­tait. Kusza Béla osztályvezető a termelőszövetkezetek kiegé­szítő tevékenységéről, az ed­dig szerzett tapasztalatokról számolt be a járási és városi vezetőknek. nek, a gócpontokon pedig for­galmi irodákat. Ilyen gócpont lehetne például Dunakeszi és Alsógöd. A forgalmi irodák diszpé­cserei URH-összeköttetésben állnak egymással, s ha eső, zápor, felhőszakadás, vagy más ok miatt a vártnál na­gyobb az utasforgalom, soron kívül tudnak új kocsikat be­állítani. Felhasználhatnák a veszteglő helyi járatokat is távolsági buszként. Egyszó­val: jobban ki tudnák hasz­nálni a kocsiparkot, s a ki­rándulóknak sem kellene so­kat várakozniuk, bosszan­kodniuk. lő, korszerű autóbusz-útvo­nalát a Dunakanyarban épí­tik ki. A „mintavonalról” há­rom változatban készült ta­nulmányterv a MÁVAUT-nál. Március végéig terjesztik fel az Autóközlekedési Tröszthöz, végleges döntésre csak utána számíthatunk. A „mintavonal” tervnek is szép. Budapest—Vác és Szent­endre—Leányfalu—Visegrád között, három lépcsőben, 4—5 év alatt fedett várólMt építe­Felhőszakadás ellen 1 íRH-s diszpécserek Autóbusz mintavonal a Dunakanyarban Jubileumi versenyben a kereskedők Akik felruházzák a megyét A Pest megyei Ruházati Kiskereskedelmi Vállalat ju­bileumi munkaversenyén 29 szocialista brigád vesz részt, csaknem minden dolgozó fel­ajánlásokat tett Az eddigi ér­tékelések sok jó eredményről adtak hírt. Kalmár István, a vállalat igazgatója a jubileu­mi verseny három területéről tájékoztatta munkatársunkat. Eladni az elfekvő árul — Az eladók versenyeznek, hogy minél több elfekvő árut értékesítsenek. Miért szüksé­ges ez? — A divat és a szezon nagy király a mi szakmánkban. A divat változása, múlása befo­lyásolja az igényeket, minden évszakban más és más a ke­reslet A vesztegelő áru ront­ja a kereskedés hatásosságát, tehát az eladók felajánlásokat tesznek, hogy a divatja múlt, vagy szezonon túli cikkeket is eladják. — Mutassa be ezt egy pél­dával. — A bolt 300 gyermeksapkát rendelt, később kiderült, hogy az áru iránt kicsi az érdeklő­dés. A kollektíva felajánlotta, hogy kereskedelmi módszerek­kel mégis eladja p sapkákat. —! Hogyan? — Kereskedelmi fogásokkal. Jó információ adásával el lehet érni, hogy a vevő olyan árut is vegyen, amelyet nem keres. A jó kereskedő sohasem mondja ki e szót: hiánycikk, hanem pótló árut kínál. Most például a kordszövetet nem nagyon igénylik, de ettől ez még jó anyag és a készletet értékesíteni kell. 1 — Vajon a vásárló nyer-e a versenyből? — Igen. Nem távozik üres kézzel a boltokból, udvarias eladókkal találkozik. És hang­súlyozom: a divatja múlt cikk nem bóvli, a vevőt nem csap­juk be, s a nehezebben moz­gatható áruk értékesítése nö­veli a vállalat eredményessé­gét. Bővíteni a választékot — Hogyan versenyeznek az áruválaszték bővítéséért? — A vállalat igyekszik jó feltételeket biztosítani: több úton át szerezzük be a termé­keket, budapesti, vidéki nagy­kereskedelmi vállalatokkal és közvetlenül az iparral is kap­csolatban állunk. A boltok úgy versenyeznek, hogy a he­lyi igényeket kielégítő áruvá­lasztékkal várják a vásárló­kat. — Megkötik-e a boltveze­tők kezét a választék kialakí­tásában? — Több olyan áru van — így például a férfi-, női ci­pőit, munkaruhák stb. —, amelyet a boltoknak kötelező átvenniük, ugyanis e cikkeket nekünk termelik, szerződést kötöttünk a gyártásra. A 400 milliós árukészletet nem bíz­hatjuk a véletlenre, de a bolt­vezetőknek bemutatjuk az új cikkeket, s az ő rendelésük alapján határozzuk meg a mennviséget. — Hogyan lehet mérni, hogy bővül-e a választék? — Tükrözi ezt a kereskedés eredménye, a forgalom, a készlet forgása, az üzletek­ről mondott vélemény. Az el­adók akkor szerepelnek jól a versenyben, ha a sajátos igé­nyeknek megfelelő árubőséget biztosítanák. Olcsó cikkeket a vásárlóknak — Szorgalmazzák-e a ver­senyben, hogy az eladók mi­nél több olcsó árut értékesít­senek? — Fokozatosan ezt is figye­lembe vesszük. Szeretnénk, ha olcsó zakókat vehetnének a vásárlók, ne csak 600 forin­tos pulóvert ajánlhassunk nekik, de 200 forintosat is. És arra törekszünk, hogy ne legyen bosszúság az apró cik­kek — tű, gvűszű, gumipertli — hiánya miatt. — Az eladók a forgalom után jutalékot kapnak. Az ol­csó cikkekből többet kell el- adniok. hogy ugyanannyi pénzt kapjanak, mint a drága áruk után, vagyis többet kell dolgozniok. Hogyan oldják fel ezt az ellentmondást? — Az olcsó áruknál célju- talmakait tűzünk ki, nagyobb részesedési kulcsot állapítunk meg. Keressük a megoldást. A jubileumi versenyt az év­forduló után is folytatjuk es az olcsó cikkek eladását ver­senyfeltétellé tesszük. A Pest megyei Ruházati Kiskereskedelmi Vállalat dolgozói április 2-án értékelik a jubileumi versenyt A leg­jobbakat serleggel, kitüntetés­sel jutalmazzák. A győztesek három nap jutalomszabadsá­got is kapnak. Fóti Péter A terv megvalósításához kö­rülbelül 15 millió forintra van szükség. Kérdés: meg­kapják-e? Mindenesetre: szá­mítanak a helyi tanácsok köz­reműködésére is. Hol, mi­lyen várók, irodák épülje­nek? — erről csak az év közepén születik döntés. Ami már bizonyos: az iáéin öt új csuklós autóbuszt állí­tanak forgalomba a váci vo­nalon, ezzel sűrítik a járato­kat, s csökkentik a tumultust. (paládi) — A termelősBövcíiezetek gépeinek gyors javítására erőgépek és autómotorok fő­tengely köszörülésével, csapágyak fúrásával bővíti profilját az Ipari Szerelvény és Gépgyár mátészalkai üze­me. Mosolycsekk nélkül Az ismétlés az unalom any­ja. E népi közmondást ma­gam gyártottam, azért, hogy azonnal meg is cáfoljam: az unalmas ismétlésre is szükség lehet — ha szükséges. Emel­tem már fel mord arcomat, mosolygós tekintetemet, kö­nyörgő pillantásaimat több ízben is a sajtó hasábjain, messze előbb, mint a mo­solycsekk ötletének megszü­letése egykori nagy pilla­nata — hogy: mosolyogjunk egy kicsit, kérem. Ilyen sze­líden, ilyen könyörgő alá­zattal ejtettem szót a ked­vesség mellett — korántsem csak kereskedelmi életünk mosolytalan Szaharája ügyé­ben, egy kis oázisért epe­kedve. Általában, a nagy magyar mosoly nélküli sivatag ellen tiltakoztam és teszem ezt most is, s minden bizonnyal tenni fogom még néhányszor, mindaddig, míg egy szelíd mosolyú arc fölém nem hajol majdan, hogy lefogja végre egyszer és utoljára mosolyt látó és a halálban ezért bol­dogult lelkem feletti szemei­met. Mogorva nép lettünk volna? Mert, hogy mogorva nép „lettünk volna”, arra minden okunk meglett volna, sőt meg is volt egykor. Ezzel korántsem akarom azt állí­tani, hogyha a föld isten kalapja, akkor ma már Ma­gyarország a fuldokló kaca­gás országa rajta, mert aki itt él, annak határtól határig kell húzódnia a szájának az állandó és szakadatlan bol­dogságtól. Am úgy érzem, hogy van okunk egy kevéske derűre — legbelül tudom, hogy sokra is, de ilyet manapság nem iliik nálunk mondani, nem bi­zony —, s e derűből van lehe­tőségünk meríteni egy kis mosolyravalót embertársaink számára is. Megyek az utcán, udvariasan és férfivol­tomhoz illően, előre köszö­nök egy hölgynek, aki úgy mordulja vissza a „jó napot ’- ot, mintha a korára tettem volna szemtelen megjegyzést. Arca merev, mint kultikus táncosok álarca, tekintete je­ges, miközben lelkemben el­tikkad a vágy a kedves, az ajka csücskén, felvillanó mo­solyáért — hogy örül, mert lát; hogy örül, mert udvarias vagyok; hogy örül, mert örül... De nem, nem örül semmi­nek, legkevésbé nekem... Bemegyek a hivatalba, dol­gom intézendő. Isten látja lel­kem, valamint honfitársaim, hogy a hivatalba néha an­nak sem öröm járni, aki dol­gozik, hát még annak, akit ügyes-bajos dolgának kaján sorsa visz szorongva a hi­vatal karjai közé. Ha már kar, legyen kar, de felette legalább legyen mosolygós arc. De nem: a hivatal morc, mogorva, félelmetes, hogy törpévé aszalódom, s úgy ér­zem, világra születnem is már eleve pimaszság volt, de hogy még mindig élek, sőt KORTESKEDÉS ÉS DEMOKRÁCIA Itt-ott, ahol a mandátum le­járt, vezetőségválasztó közgyű­léseket tartanak mostanában egyes termelőszövetkezetek­ben. Megelégedéssel állapít­hatjuk meg, hogy ezeken a választásokon csaknem minde­nütt maradéktalanul érvénye­sül a tsz-demokrácia. Érthe­tőbben. de több szóval kifejez­ve abból áll ez a demokrácia, hogy a tagok minden befolyá­solás nélkül azt választják meg szövetkezetük vezetőiül, akiket soraikból a legalkalmasabbnak találnak. Egy-egy posztra azonban egy, vagy két, sőt, előfordul, hogy három sze­mélyt is jelölnek, döntse el titkos szavazással a közgyűlés többsége, melyik jelöltet vá­lasztja meg. Néhány nap múlva Dabason három közös gazdaság, az Egyetértés meg a Szikra Tsz és a Törekvés Szakszövetke­zet tagjai, miután kiilön-külön megtartott közgyűlésükön már kimondták, hogy egyesülnek, most először ülnek együtt ösz- sze. Ezúttal kell a háromból eggyé lett kollektívának meg­választania vezetőit és a vá­lasztást olyan küzdelem előzi meg, mint általában minden választást. Egyelőre azt kell el­dönteni, melyik tisztségre ki­ket jelölnek. A kilenctagú je­lölő bizottság felkeresi a ta­gokat. vagy legalább is a tag­ság nagy részét, és vélemé­nyüket tudakolja, hogy asze­rint állítsa össze a listát. Egy- egy tisztségre a hangulat kipu- ha. tolásának megfelelően, itt sem egyetlen jelöltet állítanak. Régi választási szokás sze­rint, felújult a jelöltek érdeké­ben a korteshadjárat is. Ház- ról-házra járnak a kortesek, ki az egyik, ki a másik jelölt mel­lett érvel. A választók meglá­togatása egyébként önmagá­ban nem elítélendő cselek­mény. Megfelelő keretek kö­zött nem ellentétes a demok­ráciával az ilyesfajta agitáció. Vigyázni kell azonban, hogy a már régen divatjamúlt, a mi társadalmi rendszerünkből örök időkre száműzött kortes- fogások, a felelőtlen Ígérgeté­sek fel ne támadjanak. Nem helyes tehát, ha a szakszövetkezet tagjai között olyasmit híresztelnek, mintha Y jelölt, ha X-szel szemben el­nökké választják, nem nyúl senki földjéhez. A szakszövet­kezet alacsonyabbrendű társu­lás a termelőszövetkezetnél, ezt mindenki tudja. A dabasi szakszövetkezet tagjainak nagy része, ahogy az előző években, már az ősszel hozzá­fogott az eddigi alapon a föld megműveléséhez. Senki mun­kája nem veszhet kárba, bár­ki legyen az elnök, aki ősszel vetett, az arat majd a nyáron. Am a következő gazdasági évtől kezdve a három egyesült társulás minden darab földje — a háztájit kivéve —, közös megmunkálás alá kerül, mert ez a törvény. S a törvényen nem változtathat az egyesült tsz újonnan választott elnöke sem. Ahogy a munkából kiörege­detteknek juttatott összeget sem az elnök, hanem csakis a tagok akarata szabhatja meg. Akaratuknak viszont határt szab a tsz tiszta jövedelmének nagysága. Sok pénzből, nagy nyereségből akár segély, akár nyúgdíjkiegészítés formájában, több jut az öregeknek. Esetleg még több, mint eddig. ígérgetésekkel egyébként be­folyásolni talán lehet a vá­lasztókat, de a megfontolt em­ber a szavazásnál mégiscsak mérlegeli az adott lehetősége­ket. Meg azt is, hogy akire a szavazatát adja. szakmailag, emberileg mit ér, képes-e egy 7500 holdas gazdaságot felvirá­goztatva. a tagok tisztességes megélhetését biztosítani. S ma­gatartása növeli-e. vagy sem a tagok munkakedvét. Hiszen a tagok és a vezetőség emberi kapcsolatától erősen függ a jó munka, tehát a tsz eredmé­nyessége. Látogassák hát a kortesek a tagokat, agitáljanak csak a je­lölt mellett, vagy ellene, de az igazmondást soha ne tévesz- szék szem elől. Be nem tart­ható Ígérgetések sem a tagok érdekét, sem a tsz-dcmokráciát nem szolgálják. Mindezt ugyan a most Ba­hason folyó tsz-váiosztás kap­csán mondjuk, értsen azonban belőle mindenütt, mindenki. Szokoly Endre Sikeres a „Helga-akció Családtervezési és felvilágo­sító körútra indultak a Pest megyei orvosok, dr. Bágycmi a hivatalba is bemegyek rá­adásul — ez már vétek. A kartárs összevonja a szemöldökét, szája szögleté­ben fészket ver a sarkvidék jege és én megint senkivé és semmivé lettem: én, aki még néhány pillanattal ezelőtt dél­ceg és vidám léptekkel halad­tam az élet kedvesnek tűnő országútján. Nincs országút, nincs mosoly és nem vagyok én. Én: ügyfél lettem. Egy lé­tező lény, akinek még egy korhadt, egy másodosztályú, egy exportból visszamaradt mosoly sem jár. Hogy a Centrum Áruházak­ban bevezették a mosolyt egy csekkért — már ez egymagá­ban igazolja jogos aggodal­mamat a hazai mosolytermés ügyében. De hát végtére is, egy egész ország több mint tízmillió lakosa számára nem lehet csekket gyártani, hogy mosolyogjunk egymásra. Most persze azt hiszik: en­nek sincs jobb dolga, mint ezernyi tennivalónk, gon- dunk-bajunk között az ál­landó vigyorgási görcsöt szá­mon kérni rajtunk! Pedig hát: ezernyi gondunk, bajunk, meg még az ezernyi tennivalónk, ha nem is lesz könnyű, de könnyebb igen, ha | igyekszünk úgy viselkedni egymással szemben, hogy em­bernek tekintjük azt, aki — ember. És mosolyogni csak az ember tud. Állítólag ez különbözteti meg az állatvi­lágtól. Pontosabban ez is. Mosolyt csekk nélkül. Mert azt lehet. De emberséget, em­ber nélkül, nem lehet elkép­zelni ! Gyurkó Géza Attila főorvos vezetésével. Ti­zenegy helyen — a Helga cí­mű nyugatnémet film bemuta­tása után — válaszolnak a fia- talok és az idősebb generáció kérdéseire. Az első találkozók azt bizonyítják, van mire vá­laszolniuk. Kis papirszeäete- ken, név nélkül kérdeznek ugyan, felállni senki sem mer. De kérdeznek. — Hogyan lehet védekezni? — Mi okozza a koraszülést? — Igaz-e, hogy a fogamzás- gátlók ártalmasak? Nem mindenhol fogadták szívesen az orvosokat. Nagy­kőrösön sem. A „felnőttek” hallani sem akartak az elő­adásról. A végén mégis hatal­mas taps kíséretében köszön­ték meg a pedagógusok, az or­vosok segítségét. Akciójuk még mindig csak bóíor kezdeményezés. Élő problémákon kell segíteni. Bu­dapest közönsége, a naponta fővárosba járó fiatalok problé­mái és a megye nagy kiterje­dése speciális és kvalifikált munkát kíván a felvilágosítók - től. A témáktól való elzárkózás javíthatatlan mulasztás lehet. 1969-ben az országban 200 ezer abortusz volt, 12 százaléka Pest megyében! A családtervezés és felvilá­gosító delegáció, a „Helga-ak­ció” résztvevői még csak útjuk felén járnak. Az adatok azt bi­zonyítják, nem hiábavaló ak­ciójuk. Szükség van rá, hiszen sokan vannak még a megyében, akik várják tanácsaikat. —n. j.— — A Kőbányai Gyógy szer­áru gyár ügyviteli adatait bérmunkában a Csepel Au­tógyár dolgozza fel, ICL 1900-as típusú számítógé­pén.

Next

/
Thumbnails
Contents