Pest Megyi Hírlap, 1970. február (14. évfolyam, 27-50. szám)

1970-02-08 / 33. szám

A PESTME&YEI HÍRLAP KÜ L< ÖN KI ADÄSA XIV. ÉVFOLYAM, 33. SZÄM 1970. FEBRUAR 8., VASÁRNAP Új jutalmazási rendszer Kormánykitüntetés az ország legjobb szocialista brigádjainak 172 szocialista brigád dolgozik a konzervgyárban — íljj iéltd ? népszerű mozgalom 1959-ben hirdették meg a szocialista brigádmozgalmat. A felhívást az ország gyárai­ban, üzemeiben lelkesen fo­gadták a dolgozók. Alig van üzem, ahol legalább egy-két brigád ne nyerte volna el a kitüntető címet. A konzerv­gyár vezet a város üzemei kö­zött 172 szocialista brigádjá­ban 1658 munkás dolgozik. Ebből 21 brigád 155 dolgozó­val bronz, 14 brigád 74 dolgo­zóval ezüst és 11 brigád 52 dolgozóval aranyplakettet szerzett. A brigádmozgalom meghir­detésekor 10 éves távlatban gondolkoztak. Ennek az idő­szaknak a végére azok, akik már az elején megértették a mozgalom jelentőségét és be­kapcsolódtak a versengésbe, elérték a maximumot, az aranyplakettet. Hogyan to­vább? Mi lesz a jó munkát végző dolgozók további erköl­csi és anyagi elismerésének módja? Alapjaiban nem változik meg a mozgalom lényege. A változás mindössze annyi, hogy az arany- jelvény után is három különböző kitüntetést kap­hatnak a brigádok, és a brigádban dolgozók. A vállalat kiváló brigádja — ez a következő fok, a bri­gádtagok a jelvény mellett négy nap pótszabadságot, és félhavi fizetést kapnak jutal­mul. A szakma kiváló brigádja cím odaítélése már nemcsak a konzervgyár hatáskörébe tartozik, hiszen a cím az ösz- szes élelmiszeriparban dolgo­zók munkája közül emeli ki az eredményes munkát végző brigádot. A jutalom: 6 nap pótsza­badság és egyhavi fizetés. Az elérhető maximum: A Magyar Népköztársaság kiváló brigádja cím megszerzése. A vállalat javaslata alapján a kormány és a SZOT hagyja jóvá a kitüntetést, s dönt ar­ról, hogy milyen kormányki­tüntetésben részesítsék a bri­gádtagokat. A kitüntetés mel­lett hat nap pótszabadság és másfél havi fizetés a dolgo­zók jutalma. Ha a gyárban van olyan szocialista brigád, amely ugyan még nem érte el az arany fokot, de munkája, amit végzett, olyan kiváló, hogy magasabb kitüntetésre is érdemes, a lépcsőfokok átug- rásával is részesíthető maga­sabb kitüntetésben. A szocialista brigádtagokat évente rendszeresen jutal­mazták eddig is, hiszen jobb, alaposabb munkát végeznek. Az új rendelkezés alapján a szocialista brigádmozgalom" ban eredményes dolgozóknak továbbra is adnak jutalma­kat. Az aranyjelvényes bri­gádtagok jutalma két nap pótszabadság mellett 700 forint, az ezüstjelvényese­ké 600, a bronzjelvénye­seké 500 forint évente. A jutalmakat minden évben december végén és január elején osztják ki. A brigádmozgalom első tíz­éves szakaszának lezárásá­val megújulva buzdítja az üzemek dolgozóit, az ered­ményesebb munkavégzésre, a szebb, a szocialista emberhez méltóbb életre. Ötvenhárom esztendeje ül a pankli mellett Gyarmati Ferenc cipészmester Az érdemes idős kisiparosok sorában felkerestem Gyarmati Ferenc cipészmestert, aki 53 esztendeje ül a pankli mellett. A mester 67 éves, és munkás életében sok ezer 'cipőt készí­tett és javított ki. — Tősgyökeres körösi va­gyok — mondotta. — Atyám ácssegéd volt, én a cipészszak­mát választottam, és az első világháború alatt álltam be tanulónak Dajka Balázs mes­terhez. — Milyen volt az inasélete? — Abban az időiben, bizony, más volt, mint mostanában. Sok helyen már reggel 5 óra­kor elkezdték a munkát, és es­te munka után meg vasárnap jártunk inasiskolába. Dajka mesternél emberségesebb volt a helyzet. Reggel hét órakor kezdtünk. 5—6 segéd dolgozott nála. A mester méltányolta a szorgalmat és az ügyességet. Már inas koromban havi 40 korona fizetést kaptam. — Mire emlékszik még az inasévekből? — Az iskolára, ami akkor nagyon viharos volt. Sok gye­rek mindig a csínytevésen tör­te a fejét, amit Tóth Lajos ta­nító úr pálcázással ellensúlyo­zott. Két-három jó vastag pál­cát ís őrzött, de a suttyók sok­szor kilopták a szekrényből a pálcát, vagy bekenték fokhagy. mával, hogy a verésnél eltör­jön. Volt köztünk egy hórihor- gas szíjgyártóinas, valami Pé­ternek hívták. Az egyszer, óra alatt, fütyülni kezdett. A taní­tó úr kihívta, hogy megfenyít­se. Péter kiment, felkapta a tömzsi kis embert, és a kabát­jánál fogva felakasztotta a fogasra. Az inast aztán kicsap­ták az iskolából, de nem sokat törődött vele, elment egy ván­dorcirkusszal. — Merre dolgozott? — Hogy megismerhessem a munka minden fortélyát, be­jártam az országot, de legtöb­bet Pesten dolgoztam. 1927-ben hazajöttem, és feleségül vet­tem egy csizmadiamester lá­nyát. Azután itthon dolgozgat­tam, míg el nem sodort a má­sodik világháború, amikor az orosz fronton fogságba estem. — Mikor jött haza? — A felszabadulást követően nemsokára. Azóta mindig dől­gozom. Mindig megkeresem a holnapravalót. Szegény marad­tam, mert sohasem volt szívem „vastag" számokat írni a ke­zem alól kikerülő cipők talpá­ra... — Mi volt életében a legna­gyobb öröme? — Amikor a háborúból ha­zatértem, és élve találtam a feleségemet, két leányomat. Nem csoda, hogy ennyire meg­örültem nekik, hiszen a rém­hírek azt terjesztették, hogy Kőrösön a háború viharában majd mindenki elpusztult. — Azután meg örülök an­nak is, hogy jó tanítómeste­rem, Dajka Balázs, aki már jó­val fölül van a 80 éven, még él és dolgozik. (kopa) Szünetel a kórházi látogatás Bár az influenzajárvány nem érkezett még meg Kő­rösre, a városi kórházban szombattól beszüntették a be­tegek látogatását. A rendelke­zés vonatkozik a kórház va­lamennyi osztályára, különö­sen a szülészetre és a gyer­mekosztályra. A zárlat feloldásáról tájé­koztatást adunk. Megbecsülést a régi dolgozóknak Módosult a törzsgárdatagok jutalmazása Kis nyelvész A négyéves Ildi faggatja a nagymamát. — Mondd csak, nagyi, te kö­rösi vagy? — Miért kérded, kisuno- kám? — kérdez vissza csodál­kozva a nagymama. — Mert olyan „ő”-sen be­szélsz. — Na, ne mondd! És te hol születtél? — Én? ... Budapestön! ★ Látogatóban járt Ildi édes­anyjával. Abban a családban is volt kisgyerek, sőt mi több, egy ötéves kisfiú. Ildi egész délután a lovagjával foglalko­zott, nem is bírta ki édesany­ja, hogy meg ne jegyezze: — Mi lesz a másik „srácod­dal”, az óvodás lovagoddal? Ejnye kislányom, csak nem leszel bigámista? A kisfiú félfüllel hallgatta a kérdést, s lovagiasan válaszolt is rögtön, Ildi helyett is. — Nem bigámista, hanem fotbalista leszek! Napjainkban, amikor 100 és 100 ezrek változtatják munkahelyüket, tetemes kárt okozva ezzel a népgazdaság­nak, gondolni kell azokra is, akik tíz-húsz évig becsü­lettel dolgoznak azon a munkahelyen, ahol először munkába álltak. X Hűséget az erkölcsi elismerés mellett anyagiakkal is jutalmazni kell! A konzervgyárban 300—400 olyan dolgozó van, aki már húsz éve dolgozik ott. Eddig is jutalmazták őket, ebben az évben azonban a kategó­riákat szűkítették, és emel­ték a jutalom összegét. öt-tízéves munkaviszony után a nyereségrészesedésen felül még a nyereség tíz szá­zalékát kapják, tíz—húsz év után a nyereségrészesedés húsz, húsz éven túl a nye­reségrészesedés 30 százalékát vehetik fel jutalomként a törzsgárda tagjai. (A húsz évnél tovább dolgozók eddig csak 25 százalék többletnye­reséget kaptak.) A szakszervezeti bizottság különösen védi a konzerv­gyárban huzamosabb ideje dolgozók érdekeit. Vigyáz ar­ra, hogy az újonnan belé­pők — különösen szakmun­kások — bére ne legyen ma­gasabb a régebbi dolgozóké­nál. Ha ilyesmi mégis elő­fordul, azonnal korrigálják a hibát. Jancsi — Juliska Teréz — Pál Szerda délelőtt fél 11 órakor és délután fél 2 órakor Jancsi és Juliska története elevenedik meg az Állami Bábszínház mű­vészeinek előadásában. Délután 5 és este 8 órakor az idősebb korosztály részére Teréz és Pál (Harangozó és Szécsi) ad hangversenyt a mű­velődési otthon színháztermé­ben. A műsorban fellép még Magay Klementina és Szuhay Balázs is. A Ritmus 70 című tánczenei műsort Horváth Sán­dor tánczenekara kíséri. Jegyek a művelődési otthon 38-as számú szobájában még kaphatók mindkét előadásra. K. Pesti László: Aía kedvem volna Ma kedvem volna nevetni, ha nem sírnának magányuktól az álmosszemű lányok de így ma is csak nekibúsulok, mert sírásukat elviselni egyedül még gyenge vagyok — egy jó szóval azért felmentésükhöz / hozzájárulok KEDDEN: Nők akadémiája ; Kedden este hat órakor a művelődési otthon emeleti klubtermében tartják a nők akadémiájának következő elő­adását. Dr. Beke Sándor az éltető vérről beszél a közön­ségnek. MOZIMŰSOR Krebsz, az isten. Színes ma­gyar filmszatíra, korhatár nélkül megtekinthető. Előadások kezdete: délután 3, 5 és este 7 óra. Matiné: Aranyember. Előadás kezdete: délelőtt 19 Órai tajcaHWö .. . Hétfői műsor: Kötéltánc. Fatális véletlen. Magyarul beszélő angol bűn­ügyi film. Előadások kezdete: délután 5 és este 7 óra. Sporttörténet -1969 DECEMBER II. 21-én Cegléden rendezték az asztaliteniszezők megyei „Tízek”-bajnokságának küz­delmeit. Ä Nagykőrösi Kini­zsi versenyzői közül a felnőtt férfiak A-csoportjában Erdei 1893 őszén nagy izgalom­ban volt Kőrös városa. Mást se kérdeztek az utcán az em­berek egymástól: — Megszavazzák-e? — Meglesz.e? Micsoda? — A kocsér—kécskei vas­út. Hosszú esztendőkkel előt­te felvetették ezt a prob­lémát, amikor látták a vá­rosatyák, hogy Kecskemét meg Cegléd rohamlépésben fejlődik, Nagykörös pedig egyhelyben topog. Ezért vas­utat kell csinálni, amely ide kapcsolja Kocsért, Ö- és Új- kécskét, és rajtuk keresztül a Tiszántúlt. Három befolyásos városi képviselő: Inárcsi Farkas Elek. Adám László és Jalso- viczky Sándor, a vasút meg­építésére előmunkálati en­gedélyt eszközölt ki a kor­mánytól, és a városi képvise­lőtestülettől, a vasútépítés tá­mogatását kérte javasolva, hogy kérje fel Kocsér és Ö- és Űjkécske községeket is a szép terv támogatására. A képviselőtestület több al­kalommal tárgyalta az indít­ványt, és az október 10-i köz­gyűlésen hozta meg város­szerte nagy érdeklődéssel várt határozatát. Eljött a nagy nap. Győzött a vasútépítés gon­dolata. Még az örökös ellen­zékben levő függetlenségi párti képviselők is mellette szavaztak. A KOCSÉR—KÉCSKEI VASÚT Elhajózott Amerikába A vasútépítés ügyének hul­lámai azután is kavarogtak, a városháza melletti „ember­piacon”. A városháza sarkán min­den hajnalban 50—60 ember árulta a munkáját. Volt köz­tük fiatal, öreg. Ki kapával, ki ásóval. A napszám 80 kraj­cár körül mozgott. De sok munkára várót ta­lált a felkelő nap a városhá­za sarkán. — Nem keltünk el — mondta lehangoltan a szom­szédnak egy idős ember, és elindultak hazafelé. Szembejött velük egy úrias kinézésű fiatalember. — Én megfogadom magu­kat egész hétre ... Nem lesz nehéz a munka. — Mi lösz a napszám te- kintetös úr? — Egy forint — szólt az. Jöjjenek velem. Elindultak egy Vasút utcai házhoz. Útközben fél-fél deci pálinkát is fizetett nekik az úr. A tetthelyen azután egy tarisznya apró karót, egy mérnöki távcsövet, és egy ka­rika mérőszalagot adott az embereknek. Reggeli után in­dultak el. — Megyünk a vasút vona­lát mérni — mondta az úr. A két öreg helybenhagyó- lag bólintott, ők is hallottak a kocsér—kécskei vasútépí­tésről. A Kocséri úton már jól el­haladtak a város szélétől, mi­dőn egy tanya közelében a mérnök úr kibontotta a mérő­szalagot. Azután utasításokat adott, hogy merre húzzák. És a célpont éppen a tanya irá­nyába esett, és mindjárt le is veretett egy karót. A tanyából előkerült a gaz­da. A karó láttán nagyon meglepődött. — Sajnos, éppen a tanyá­jának esik a kocsér—kécskei vasút vonala — magyarázta a mérnök úr. — Tessék már begyünni egy kicsit mögpihenni tekin- tetös úr — kérlelte a gazda. Nehezen ráállt. — Nem bánom, úgyis na­gyon megszomjazlam. Bementek. A gazda bort vitt és félve megszólalt: — Nem lőhetne valamit csináni a karó eltérítése irá­nyába ... Teccik tunni pár éve építöttem a tanyát... — Nagyon nagy kérés ez bátyám, az összes terveket újra kellene csinálni, és az sokba kerül... — Adok 100 forintot. A mérnök úr felállt és in­dulni készült. — Hát kétszázat... há­romszázat — mondotta két­ségbeesetten a gazda. — Jól van — mondotta ke- ' gyesen a mérnök úr, magá­nak kivételesen megcsiná­lom. Kivesszük a karót és egy hónap múlva a tanyáról el­térő vonalat mérünk ki. De, ha csak egy szót is szólnak valakinek erről az egyezség­ről, visszaadom a pénzt és le­bontatom a tanyát. Ezzel zsebregyürte a százasokat. Így haladt azután a mér­nök úr az emberekkel Ko­csér—Kécske felé egy héten keresztül. Majd mindenütt a tanyaépületnek ment a vas- útmérés. Mindenütt sirán­koztak, azután kigombolták a bugyellárist. Csak két—három hónap múlva kezdtek a becsapott gazdák ébredezni, de akkor már a mérnök úr — bizo­nyos B. Jenő már messze járt. A kicsalt forintokkal kihajózott Amerikába, és mint boldogult atyámtól hal­lottam, New Yorkban jólme- nő közvetítő ügynökséget nyitott. Így ért el a kocsér—kécskei vasút — Amerikába. kopa Pál bronzérmes lett, Kőházi Ferenc a hatodik lett. A B- csoport negyedik helyén vég­zett Pusztai Péter. Abonyban került sor a serdülő fiúk megyei „Tízek”- bajnokságára asztaliteniszben. A körösi Bodrogi József lett a bajnok, Szabó József is dobogós helyezést ért el, a harmadik helyen végzett. Az FTC az egyesület fenn­állásának 70. évfordulója al­kalmából jubileumi tornaver­senyt rendezett a főváros­ban. A férfi ifjúsági I. osz­tályúak 14-es mezőnyében az elindult két körösi fiú jól szerepelt. Dónáth Ferenc a t&lajon negyedik, gyűrűn és összetettben a hatodik, Se­bestyén Gábor gyűrűn a 3—4., talajon az ötödik, összetettben a hetedik helyen végzett. A Normafánál került sor az évad első síversenyére. A Nagykőrösi Gimnázium SE el­indult öt versenyzője jól sze­repelt, mindannyian érmes helyezést értek el. A női ifjú­sági három és fél kilométeres sífutást Kollár Zsuzsanna nyerte Máté Ilona előtt, míg a női serdülő 3,5 kilométeres sífutásban az élen Szűcs Ilo­na, Becser Noémi. Czira Eni­kő sorrend született. Ugyancsak ezen a napon, a korai hideg beálltával már birtokba vették a Csónakázó tó jegét a körösi fiatalok, s kedvenc téli szórakozásuknak, a korcsolyázásnak hódolhat­tak. , 22-én került sor a sportott­honban a Nagykőrösi Kinizsi Sportkör vezetőségválasztó küldöttközgyűlésére. Az el­nöki beszámoló kitért a hiá­nyosságokra is. A beszámo­lót tizenöt hozzászólás kö­vette. Mindegyikben volt né­mi igazság. A 3 és fél óra hosszat tartott közgyűlés sok problémát felhozott, remél­jük, hogy ez az őszinteség na­gyobb fellendülés okozója lesz. A Kinizsi SK elnökévé Nyikos Józsefet választották. 28- án Cegléden rendezték a 14—15 éves vívók megyei se­regszemléjét. Kardvívásban a körösi Kovács Gábor holtver­senyben az 1—2., férfi tőr­ben Mészáros Tamás az első, Kovács Gábor a második he­lyen végzett. 29- én a ceglédi JTS ülésén a megyei és a körösi sport­vezetők részvételével meg­tárgyalták városunk sport­jának jövőjét. 1970-ben a so­rokat rendezni kell és a je­lenlegi szűk anyagi lehető­ségekkel rendet kell terem­teni. A társadalmi erők ösz- szefogására is szükség lesz — hangzott el. 27-től 30-ig Dunaújváros­ban került sor az úttörő­olimpia országos sakkdöntő­jére. A tízfordulós összecsa­páson a Nagykőrösi Arany János iskolás Hanusz Judit a kisdobosok leánymezőnyé­ben a második helyen vég­zett. 31-én a sportkedvelők a Ki­nizsiben búcsúztak a szil­veszterest keretében az óév­től. Éves összeállításunknak ez­zel vége. Lehet, hogy hosszú­sága miatt talán egyeseknek unalmasnak tűnt. Ám, ha tel­jesen sorba rakja valaki, meg­találhatja az összefüggéseket, s akkor megérte a fáradozást. Mert, higgyék el, az volt az összeállítás célja. Búcsúzóul sikerekben gazdagabb új évet kíván a körösi sportolóknak és sportvezetőknek, a szur­kolóknak sok örömet: Sulyok Zoltán x <

Next

/
Thumbnails
Contents