Pest Megyi Hírlap, 1970. február (14. évfolyam, 27-50. szám)
1970-02-08 / 33. szám
A PESTME&YEI HÍRLAP KÜ L< ÖN KI ADÄSA XIV. ÉVFOLYAM, 33. SZÄM 1970. FEBRUAR 8., VASÁRNAP Új jutalmazási rendszer Kormánykitüntetés az ország legjobb szocialista brigádjainak 172 szocialista brigád dolgozik a konzervgyárban — íljj iéltd ? népszerű mozgalom 1959-ben hirdették meg a szocialista brigádmozgalmat. A felhívást az ország gyáraiban, üzemeiben lelkesen fogadták a dolgozók. Alig van üzem, ahol legalább egy-két brigád ne nyerte volna el a kitüntető címet. A konzervgyár vezet a város üzemei között 172 szocialista brigádjában 1658 munkás dolgozik. Ebből 21 brigád 155 dolgozóval bronz, 14 brigád 74 dolgozóval ezüst és 11 brigád 52 dolgozóval aranyplakettet szerzett. A brigádmozgalom meghirdetésekor 10 éves távlatban gondolkoztak. Ennek az időszaknak a végére azok, akik már az elején megértették a mozgalom jelentőségét és bekapcsolódtak a versengésbe, elérték a maximumot, az aranyplakettet. Hogyan tovább? Mi lesz a jó munkát végző dolgozók további erkölcsi és anyagi elismerésének módja? Alapjaiban nem változik meg a mozgalom lényege. A változás mindössze annyi, hogy az arany- jelvény után is három különböző kitüntetést kaphatnak a brigádok, és a brigádban dolgozók. A vállalat kiváló brigádja — ez a következő fok, a brigádtagok a jelvény mellett négy nap pótszabadságot, és félhavi fizetést kapnak jutalmul. A szakma kiváló brigádja cím odaítélése már nemcsak a konzervgyár hatáskörébe tartozik, hiszen a cím az ösz- szes élelmiszeriparban dolgozók munkája közül emeli ki az eredményes munkát végző brigádot. A jutalom: 6 nap pótszabadság és egyhavi fizetés. Az elérhető maximum: A Magyar Népköztársaság kiváló brigádja cím megszerzése. A vállalat javaslata alapján a kormány és a SZOT hagyja jóvá a kitüntetést, s dönt arról, hogy milyen kormánykitüntetésben részesítsék a brigádtagokat. A kitüntetés mellett hat nap pótszabadság és másfél havi fizetés a dolgozók jutalma. Ha a gyárban van olyan szocialista brigád, amely ugyan még nem érte el az arany fokot, de munkája, amit végzett, olyan kiváló, hogy magasabb kitüntetésre is érdemes, a lépcsőfokok átug- rásával is részesíthető magasabb kitüntetésben. A szocialista brigádtagokat évente rendszeresen jutalmazták eddig is, hiszen jobb, alaposabb munkát végeznek. Az új rendelkezés alapján a szocialista brigádmozgalom" ban eredményes dolgozóknak továbbra is adnak jutalmakat. Az aranyjelvényes brigádtagok jutalma két nap pótszabadság mellett 700 forint, az ezüstjelvényeseké 600, a bronzjelvényeseké 500 forint évente. A jutalmakat minden évben december végén és január elején osztják ki. A brigádmozgalom első tízéves szakaszának lezárásával megújulva buzdítja az üzemek dolgozóit, az eredményesebb munkavégzésre, a szebb, a szocialista emberhez méltóbb életre. Ötvenhárom esztendeje ül a pankli mellett Gyarmati Ferenc cipészmester Az érdemes idős kisiparosok sorában felkerestem Gyarmati Ferenc cipészmestert, aki 53 esztendeje ül a pankli mellett. A mester 67 éves, és munkás életében sok ezer 'cipőt készített és javított ki. — Tősgyökeres körösi vagyok — mondotta. — Atyám ácssegéd volt, én a cipészszakmát választottam, és az első világháború alatt álltam be tanulónak Dajka Balázs mesterhez. — Milyen volt az inasélete? — Abban az időiben, bizony, más volt, mint mostanában. Sok helyen már reggel 5 órakor elkezdték a munkát, és este munka után meg vasárnap jártunk inasiskolába. Dajka mesternél emberségesebb volt a helyzet. Reggel hét órakor kezdtünk. 5—6 segéd dolgozott nála. A mester méltányolta a szorgalmat és az ügyességet. Már inas koromban havi 40 korona fizetést kaptam. — Mire emlékszik még az inasévekből? — Az iskolára, ami akkor nagyon viharos volt. Sok gyerek mindig a csínytevésen törte a fejét, amit Tóth Lajos tanító úr pálcázással ellensúlyozott. Két-három jó vastag pálcát ís őrzött, de a suttyók sokszor kilopták a szekrényből a pálcát, vagy bekenték fokhagy. mával, hogy a verésnél eltörjön. Volt köztünk egy hórihor- gas szíjgyártóinas, valami Péternek hívták. Az egyszer, óra alatt, fütyülni kezdett. A tanító úr kihívta, hogy megfenyítse. Péter kiment, felkapta a tömzsi kis embert, és a kabátjánál fogva felakasztotta a fogasra. Az inast aztán kicsapták az iskolából, de nem sokat törődött vele, elment egy vándorcirkusszal. — Merre dolgozott? — Hogy megismerhessem a munka minden fortélyát, bejártam az országot, de legtöbbet Pesten dolgoztam. 1927-ben hazajöttem, és feleségül vettem egy csizmadiamester lányát. Azután itthon dolgozgattam, míg el nem sodort a második világháború, amikor az orosz fronton fogságba estem. — Mikor jött haza? — A felszabadulást követően nemsokára. Azóta mindig dőlgozom. Mindig megkeresem a holnapravalót. Szegény maradtam, mert sohasem volt szívem „vastag" számokat írni a kezem alól kikerülő cipők talpára... — Mi volt életében a legnagyobb öröme? — Amikor a háborúból hazatértem, és élve találtam a feleségemet, két leányomat. Nem csoda, hogy ennyire megörültem nekik, hiszen a rémhírek azt terjesztették, hogy Kőrösön a háború viharában majd mindenki elpusztult. — Azután meg örülök annak is, hogy jó tanítómesterem, Dajka Balázs, aki már jóval fölül van a 80 éven, még él és dolgozik. (kopa) Szünetel a kórházi látogatás Bár az influenzajárvány nem érkezett még meg Kőrösre, a városi kórházban szombattól beszüntették a betegek látogatását. A rendelkezés vonatkozik a kórház valamennyi osztályára, különösen a szülészetre és a gyermekosztályra. A zárlat feloldásáról tájékoztatást adunk. Megbecsülést a régi dolgozóknak Módosult a törzsgárdatagok jutalmazása Kis nyelvész A négyéves Ildi faggatja a nagymamát. — Mondd csak, nagyi, te körösi vagy? — Miért kérded, kisuno- kám? — kérdez vissza csodálkozva a nagymama. — Mert olyan „ő”-sen beszélsz. — Na, ne mondd! És te hol születtél? — Én? ... Budapestön! ★ Látogatóban járt Ildi édesanyjával. Abban a családban is volt kisgyerek, sőt mi több, egy ötéves kisfiú. Ildi egész délután a lovagjával foglalkozott, nem is bírta ki édesanyja, hogy meg ne jegyezze: — Mi lesz a másik „srácoddal”, az óvodás lovagoddal? Ejnye kislányom, csak nem leszel bigámista? A kisfiú félfüllel hallgatta a kérdést, s lovagiasan válaszolt is rögtön, Ildi helyett is. — Nem bigámista, hanem fotbalista leszek! Napjainkban, amikor 100 és 100 ezrek változtatják munkahelyüket, tetemes kárt okozva ezzel a népgazdaságnak, gondolni kell azokra is, akik tíz-húsz évig becsülettel dolgoznak azon a munkahelyen, ahol először munkába álltak. X Hűséget az erkölcsi elismerés mellett anyagiakkal is jutalmazni kell! A konzervgyárban 300—400 olyan dolgozó van, aki már húsz éve dolgozik ott. Eddig is jutalmazták őket, ebben az évben azonban a kategóriákat szűkítették, és emelték a jutalom összegét. öt-tízéves munkaviszony után a nyereségrészesedésen felül még a nyereség tíz százalékát kapják, tíz—húsz év után a nyereségrészesedés húsz, húsz éven túl a nyereségrészesedés 30 százalékát vehetik fel jutalomként a törzsgárda tagjai. (A húsz évnél tovább dolgozók eddig csak 25 százalék többletnyereséget kaptak.) A szakszervezeti bizottság különösen védi a konzervgyárban huzamosabb ideje dolgozók érdekeit. Vigyáz arra, hogy az újonnan belépők — különösen szakmunkások — bére ne legyen magasabb a régebbi dolgozókénál. Ha ilyesmi mégis előfordul, azonnal korrigálják a hibát. Jancsi — Juliska Teréz — Pál Szerda délelőtt fél 11 órakor és délután fél 2 órakor Jancsi és Juliska története elevenedik meg az Állami Bábszínház művészeinek előadásában. Délután 5 és este 8 órakor az idősebb korosztály részére Teréz és Pál (Harangozó és Szécsi) ad hangversenyt a művelődési otthon színháztermében. A műsorban fellép még Magay Klementina és Szuhay Balázs is. A Ritmus 70 című tánczenei műsort Horváth Sándor tánczenekara kíséri. Jegyek a művelődési otthon 38-as számú szobájában még kaphatók mindkét előadásra. K. Pesti László: Aía kedvem volna Ma kedvem volna nevetni, ha nem sírnának magányuktól az álmosszemű lányok de így ma is csak nekibúsulok, mert sírásukat elviselni egyedül még gyenge vagyok — egy jó szóval azért felmentésükhöz / hozzájárulok KEDDEN: Nők akadémiája ; Kedden este hat órakor a művelődési otthon emeleti klubtermében tartják a nők akadémiájának következő előadását. Dr. Beke Sándor az éltető vérről beszél a közönségnek. MOZIMŰSOR Krebsz, az isten. Színes magyar filmszatíra, korhatár nélkül megtekinthető. Előadások kezdete: délután 3, 5 és este 7 óra. Matiné: Aranyember. Előadás kezdete: délelőtt 19 Órai tajcaHWö .. . Hétfői műsor: Kötéltánc. Fatális véletlen. Magyarul beszélő angol bűnügyi film. Előadások kezdete: délután 5 és este 7 óra. Sporttörténet -1969 DECEMBER II. 21-én Cegléden rendezték az asztaliteniszezők megyei „Tízek”-bajnokságának küzdelmeit. Ä Nagykőrösi Kinizsi versenyzői közül a felnőtt férfiak A-csoportjában Erdei 1893 őszén nagy izgalomban volt Kőrös városa. Mást se kérdeztek az utcán az emberek egymástól: — Megszavazzák-e? — Meglesz.e? Micsoda? — A kocsér—kécskei vasút. Hosszú esztendőkkel előtte felvetették ezt a problémát, amikor látták a városatyák, hogy Kecskemét meg Cegléd rohamlépésben fejlődik, Nagykörös pedig egyhelyben topog. Ezért vasutat kell csinálni, amely ide kapcsolja Kocsért, Ö- és Új- kécskét, és rajtuk keresztül a Tiszántúlt. Három befolyásos városi képviselő: Inárcsi Farkas Elek. Adám László és Jalso- viczky Sándor, a vasút megépítésére előmunkálati engedélyt eszközölt ki a kormánytól, és a városi képviselőtestülettől, a vasútépítés támogatását kérte javasolva, hogy kérje fel Kocsér és Ö- és Űjkécske községeket is a szép terv támogatására. A képviselőtestület több alkalommal tárgyalta az indítványt, és az október 10-i közgyűlésen hozta meg városszerte nagy érdeklődéssel várt határozatát. Eljött a nagy nap. Győzött a vasútépítés gondolata. Még az örökös ellenzékben levő függetlenségi párti képviselők is mellette szavaztak. A KOCSÉR—KÉCSKEI VASÚT Elhajózott Amerikába A vasútépítés ügyének hullámai azután is kavarogtak, a városháza melletti „emberpiacon”. A városháza sarkán minden hajnalban 50—60 ember árulta a munkáját. Volt köztük fiatal, öreg. Ki kapával, ki ásóval. A napszám 80 krajcár körül mozgott. De sok munkára várót talált a felkelő nap a városháza sarkán. — Nem keltünk el — mondta lehangoltan a szomszédnak egy idős ember, és elindultak hazafelé. Szembejött velük egy úrias kinézésű fiatalember. — Én megfogadom magukat egész hétre ... Nem lesz nehéz a munka. — Mi lösz a napszám te- kintetös úr? — Egy forint — szólt az. Jöjjenek velem. Elindultak egy Vasút utcai házhoz. Útközben fél-fél deci pálinkát is fizetett nekik az úr. A tetthelyen azután egy tarisznya apró karót, egy mérnöki távcsövet, és egy karika mérőszalagot adott az embereknek. Reggeli után indultak el. — Megyünk a vasút vonalát mérni — mondta az úr. A két öreg helybenhagyó- lag bólintott, ők is hallottak a kocsér—kécskei vasútépítésről. A Kocséri úton már jól elhaladtak a város szélétől, midőn egy tanya közelében a mérnök úr kibontotta a mérőszalagot. Azután utasításokat adott, hogy merre húzzák. És a célpont éppen a tanya irányába esett, és mindjárt le is veretett egy karót. A tanyából előkerült a gazda. A karó láttán nagyon meglepődött. — Sajnos, éppen a tanyájának esik a kocsér—kécskei vasút vonala — magyarázta a mérnök úr. — Tessék már begyünni egy kicsit mögpihenni tekin- tetös úr — kérlelte a gazda. Nehezen ráállt. — Nem bánom, úgyis nagyon megszomjazlam. Bementek. A gazda bort vitt és félve megszólalt: — Nem lőhetne valamit csináni a karó eltérítése irányába ... Teccik tunni pár éve építöttem a tanyát... — Nagyon nagy kérés ez bátyám, az összes terveket újra kellene csinálni, és az sokba kerül... — Adok 100 forintot. A mérnök úr felállt és indulni készült. — Hát kétszázat... háromszázat — mondotta kétségbeesetten a gazda. — Jól van — mondotta ke- ' gyesen a mérnök úr, magának kivételesen megcsinálom. Kivesszük a karót és egy hónap múlva a tanyáról eltérő vonalat mérünk ki. De, ha csak egy szót is szólnak valakinek erről az egyezségről, visszaadom a pénzt és lebontatom a tanyát. Ezzel zsebregyürte a százasokat. Így haladt azután a mérnök úr az emberekkel Kocsér—Kécske felé egy héten keresztül. Majd mindenütt a tanyaépületnek ment a vas- útmérés. Mindenütt siránkoztak, azután kigombolták a bugyellárist. Csak két—három hónap múlva kezdtek a becsapott gazdák ébredezni, de akkor már a mérnök úr — bizonyos B. Jenő már messze járt. A kicsalt forintokkal kihajózott Amerikába, és mint boldogult atyámtól hallottam, New Yorkban jólme- nő közvetítő ügynökséget nyitott. Így ért el a kocsér—kécskei vasút — Amerikába. kopa Pál bronzérmes lett, Kőházi Ferenc a hatodik lett. A B- csoport negyedik helyén végzett Pusztai Péter. Abonyban került sor a serdülő fiúk megyei „Tízek”- bajnokságára asztaliteniszben. A körösi Bodrogi József lett a bajnok, Szabó József is dobogós helyezést ért el, a harmadik helyen végzett. Az FTC az egyesület fennállásának 70. évfordulója alkalmából jubileumi tornaversenyt rendezett a fővárosban. A férfi ifjúsági I. osztályúak 14-es mezőnyében az elindult két körösi fiú jól szerepelt. Dónáth Ferenc a t&lajon negyedik, gyűrűn és összetettben a hatodik, Sebestyén Gábor gyűrűn a 3—4., talajon az ötödik, összetettben a hetedik helyen végzett. A Normafánál került sor az évad első síversenyére. A Nagykőrösi Gimnázium SE elindult öt versenyzője jól szerepelt, mindannyian érmes helyezést értek el. A női ifjúsági három és fél kilométeres sífutást Kollár Zsuzsanna nyerte Máté Ilona előtt, míg a női serdülő 3,5 kilométeres sífutásban az élen Szűcs Ilona, Becser Noémi. Czira Enikő sorrend született. Ugyancsak ezen a napon, a korai hideg beálltával már birtokba vették a Csónakázó tó jegét a körösi fiatalok, s kedvenc téli szórakozásuknak, a korcsolyázásnak hódolhattak. , 22-én került sor a sportotthonban a Nagykőrösi Kinizsi Sportkör vezetőségválasztó küldöttközgyűlésére. Az elnöki beszámoló kitért a hiányosságokra is. A beszámolót tizenöt hozzászólás követte. Mindegyikben volt némi igazság. A 3 és fél óra hosszat tartott közgyűlés sok problémát felhozott, reméljük, hogy ez az őszinteség nagyobb fellendülés okozója lesz. A Kinizsi SK elnökévé Nyikos Józsefet választották. 28- án Cegléden rendezték a 14—15 éves vívók megyei seregszemléjét. Kardvívásban a körösi Kovács Gábor holtversenyben az 1—2., férfi tőrben Mészáros Tamás az első, Kovács Gábor a második helyen végzett. 29- én a ceglédi JTS ülésén a megyei és a körösi sportvezetők részvételével megtárgyalták városunk sportjának jövőjét. 1970-ben a sorokat rendezni kell és a jelenlegi szűk anyagi lehetőségekkel rendet kell teremteni. A társadalmi erők ösz- szefogására is szükség lesz — hangzott el. 27-től 30-ig Dunaújvárosban került sor az úttörőolimpia országos sakkdöntőjére. A tízfordulós összecsapáson a Nagykőrösi Arany János iskolás Hanusz Judit a kisdobosok leánymezőnyében a második helyen végzett. 31-én a sportkedvelők a Kinizsiben búcsúztak a szilveszterest keretében az óévtől. Éves összeállításunknak ezzel vége. Lehet, hogy hosszúsága miatt talán egyeseknek unalmasnak tűnt. Ám, ha teljesen sorba rakja valaki, megtalálhatja az összefüggéseket, s akkor megérte a fáradozást. Mert, higgyék el, az volt az összeállítás célja. Búcsúzóul sikerekben gazdagabb új évet kíván a körösi sportolóknak és sportvezetőknek, a szurkolóknak sok örömet: Sulyok Zoltán x <
