Pest Megyi Hírlap, 1970. február (14. évfolyam, 27-50. szám)

1970-02-07 / 32. szám

8 1970. FEBRUAR 7., SZOMBAT Öten a kitüntetettek közül + A napokban adták át Pest megyében is a Vöröskereszt megyei titkárságán az arany, ezüst, bronz fokozatú kitün­tetéseket az önkéntes vér­adóknak, valamint a szerve­zésben kiváló társadalmi munkát végzőknek. Közülük mutatjuk be Rosta Istvánnét, a Nagykun­sági Erdőgazdaság vöröske­resztes szervezőjét Nagykő­rösről, Herman Istvánt, a Hazai Fésűsfonógyár asztalosát, hu­szonötszörös véradót Kistar- csáról, Péter Imrét, a véradó­mozgalom megyei szervezőjét, példamutató többszörös vér­adót Budapestről, Arany-Tóth Mihály motor- szerelő tsz-tagot, ötvenkét- szeres véradót Alsógödről és végül Simon Jánosné műszaki dolgozót, példás véradót és szervezőt Gödöllőről. (Urban foto) Extra ropogós . Az Édesipari Vállalat győri keksz- és osityagyárában az el­múlt évben kidolgozták az úgynevezett „extra ropogós” töltött ostya gyártásának tech­nológiáját. A gyár az NDK-ból három korszerű gáztüzelésű ostyasütőgépet vásárolt, s meg. kezdte az új termék nagybani gyártását. Az extra ropogós négyféle minőségben és nyolc­féle ízben kerül majd tavasz- szal az üzletekbe. Olasz gyárt- ■ mányú alufólia és polietilén ta- saikokba csomagolják a gépen sütött ostyát. A légmentesen záró zacskókban hosszú ideig ropogós marad a nápolyi. Jövedelem és építkezés a NEB előtt Pest megye lakosságának készpénzbevétele a kiadásokat meghaladó ütemben nőtt —; állapítja meg a NEB legutób­bi jelentése —, bár a bevételek a korábbi időszakhoz képest mérséklődtek. A mezőgazda­ságban dolgozók nagyobb jö­vedelemhez jutottak, mint a bérből és fizetésből élők. A munkabéreit az elmúlt év vé­gén 8,9 százalékkal emelked­tek, a tsz-taigok pénzbeli ré­szesedése viszont 14,9 száza­lékkal nőtt. // Kerítők kerítés" mögött PÉLDÁS ÍTÉLET CEGLÉDEN Három ceglédi lakos állt a ceglédi járásbíróság előtt: Rácz Sándor, Rácz Erzsébet, vala­mint Galamb Jánosné. A vád ellenük kerítés és egyéb bűn- cselekmények. A három büntetett előéletű vádlott nem nagyon szerette a munkát. Minden alkalmat megragadtak arra, hogy dolog nélkül jussanak pénzhez. Rácz Sándor albérlőként felvette la­kásába a 17 éves T. Máriát. A lány vidékről érkezett, de az első két nap nem tudott elhe­lyezkedni. Ebből született meg az ötlet: Ráczék lebeszélték arról, hogy munkát vállaljon. Azt javasolták, majd ők szereznek neki minden estére egy-egy férfit. így „kellemesebben” jut fize­téshez. 1969 januárjától februárig „támogatták” a fiatalkorú lányt. Törzshelyük a Magyar Étterem és a Fazekas Vendéglő volt. Itt „csípték” fel az alkal­mi barátokat, majd Ráczék la­kására vitték. Természetesen Rácz vigyázott a fiatalko­rú lány erkölcseire. Nem engedte, hogy elfogadja a pénzt a férfiaktól. Mind­végig ott ült az ágya mel­lett s részletekben vette át a honoráriumot, mert elő­leg nélkül nem dolgoz­tak ... Az alig egyhónapos pályafu­tásuk alatt bizony szép szám­mal megfordultak Ráczék la­kásán idegen férfiak. Termé­szetesen ez alatt a jóságos pártfogó lánya, Rácz Erzsébet és Galamb Jánosné sem pi­hent. ök is járták az éjsza­kát, s ha netán szomorkodó és pénzzel rendelkező férfira akadtak, azonnal megvigasz­talták kellő juttatások ellené­ben. De hogy kóborlásaik ide­jén se maradjon felügyelet nélkül a ház, néhány órácská­ra rendelkezésükre bocsátot­ták szakmabéli kolléganőik­nek. Amit pedig esetleg a la­kásban felejtettek az alkalmi vendégek, letagadták és nem adták vissza a jogos tulajdo­nosnak. A „főnök” s „beosztottjai” kerítés bűntette miatt jutottak a „kerítés mögé”. Rácz Sándor három és fél évig, Rácz Erzsé­bet tíz hónapig, Galamb Já­nosné pedig hat hónapig gon­dolkozhat azon, mivel foglal­kozzon a továbbiakban. m.k.a. Sajnos... — Meg van kötve a kezem ., Kertész László rajza A belga földművelésügyi minisztérium meghívására pénteken 35 tagú magyar lo­vascsapat utazott Brüsszelbe, ahol a nemzetközi mezőgaz­dasági kiállításon naponta há­romszor tartanak látványos bemutatót. A csapat a mezőhegyesi, a hortobágyi és a szilvásvárad! állami gazdaságok, valamint a budapesti sportistállók leg­jobb húsz lovát vitte magával. A lovasválogatottat belgiumi útjára elkísérte a békéscsabai Balassi-táncegyüttes és népi zenekara. A magyar lovasok először mutatják be azt a műsorukat, amelyben hat magyar tenyész­tésű pompás arabs mén zené­re táncol. A 2-es, 3-as, 4-es és ötös fogatok is zenére hajta­nak. A belga fővárosban sze­repel a híres Koch-ötös: Lénárt Béla, a budapesti sportistálló mestere két lovon állva hajt­ja majd' az előttük futó há­rom mént. A NEB tájékozódott arról is, milyen tényezők befolyásolják a magánerőből történő építke­zéseket. A megyében 31 ezer erre alkalmas telek van, en­nek kilencven százaléka ma­gántulajdon, Gyorsítani kell a kisajátításokat, hogy az épí­teni szándékozók tulajdonába kerülhessenek. A telkeit 13 százaléka közművesített, több­ségük csak úttal és villannyal rendelkezik. A bizottság tagjai az építke­zéseknél több problémával ta­lálkoztak: a típustervek szer­kezetileg, esztétikailag és a gazdaságosság szempontjából is elavultak, teljes átdolgozás­ra szorulnak. A létesítmények többnyire szövetkezeti és házi­lagos kivitelben készülnek. Gyakran nehezíti, késlelteti a munkáit a pénzhiány. Az OTP a családiház-épitkezéseknél legfeljebb 60 ezer forintig, a társashoz-építkezéseknél vi­szont 120 ezer forintig ad köl­csönt. Nyilvánvaló, hogy a községekben az előbbit része­sítik előnyben. s. L „Neandervölgy“ Máriaremetén Vallanak a fogak 50 ezer év - másodszor A tudós félelme: ma? n Szenzációnak számít a tu­dományos világban is: nean­dervölgyi ősember nyomára bukkantak a Budai hegyek­ben. Neander-völgyben 1856-ban találták meg azokat a híres csontokat, melyekről először állapították meg egyértelmű­en, hogy az utolsó eljegesedés elejéről származnak, tehát jó 50 ezer évesek. Ekkor derült fény arra, hogy Európában már ebben a korban is éltek emberek. Innét származik az elnevezés, amellyel a később előkerült összes leletet jelö­lik. Olajvizsgálat Január 28-án az esti órák­ban olajömlés következett be a Nagylengyel—Devecser kö­zötti távvezetéken a Zala me­gyei Pakod község határában. Az olaj a szántóföldeken, majd az egyik falurészen át ömlött és egy része a Zala folyóba jutott. Közvetlen veszélybe került a Balaton élővilága. A Nyugat-Dunántúli Vízügyi Igazgatóság vízminőségvédel­mi műszaki alakulatai gyors és hatékony beavatkozásának köszönhető, hogy elhárult a veszély, meg védték az olajtól a tó vizét. A Zala megyei rendőr­főkapitányság az Országos Bányaműszaki Felügyelőség és az Országos Vízügyi Hi­vatal szakembereinek bevoná­sával megkezdte a vizsgálatot az olajömlés okának felderíté­sére, a társadalmi tulajdon hanyag kezelésében vétkes személyek megállapítására. Börzsönyi pillanatképek A kiránduló leszállt a ki­rályréti kisvasúiról, tüdejét te- l'eszívta a völgy friss levegő­jével, s elégedetten nyugtáz­ta magában: ma végre ki­kapcsolódhat. Nekivágott az erdőnek, megbámulta az ág- újjaikat hókesztyűbe bújta­tott fákat és cipője mély ár­kát a hóban. A kiránduló ha­tározottan lépdelt az ösvé­nyen, nem érdekelte, hova, merre, csak előre, vaktában. Tíz perc múlva megállt, hall- gatózott, de zajhoz, beszédfo­lyamokhoz szokott fülébe csak az erdő neszei jutottak. A ki­ránduló magányt érzett, s va­lamiféle csábítást, hogy hangjával széttépje a csendet, és „hahó”-1 harsogott a leve­gőbe. Üjra elindult, „hahó!”, ment tovább, „hahó!”, és va­lahonnan választ lesett, re­ménytelenül. A kiránduló egyenletes lépteit gyorsra sza­porította. Aztán megtorpant, hirtelen elszomorodott a gondolaton: elfelejtett sétálni, elfelejtette a csendet. A kiránduló órájára pillan­tott és sietett tovább. felé lökte testét, de a félelem ösztöne újra és újra a föld­höz ragasztotta lábát. Az őz a levegőbe szimatolt, óvatosan megtette az első néhány mé­tert, majd a többit, s fejét a széna fölé nyújtotta. A szél ekkor gallyat rop- pantott a fák között. Az őz megpördült, vékony lábai be­lecsaptak a hóba. testét ritmi­kusan feszítette, húzta össze a riadt szökellés. A tisztás szélén hosszú ideig állt egy helyben, szemével a tárgyak mozgását, fülével a hangokat osztályozta, majd meg-megránduló inakkal is­mét előre lépdelt. Az őznek kockáztatni kellett, mert enni akart. kannákkal, üvegeikkel teli ka­nyargóit a szánkó völgyek hegyfalai, falvak házsorai közt naphosszat. A postás esti, utolsó útja a vasútállomásra a félnyolcas vonathoz vezetett. A szánkóból az egyik vagonba hordták a borítékokat, csoma­gokat, aztán becsapódtak az ajtók, dohogva lendült előre a szerelvény. A postás a vaskeirekek csattogását hallgatta, s újra megállapította magában: Ber­ci csengője szebben hangzik. Az őz egy tisztás szélén állt mozdulatlanul, mint a hercu- laneumi mester háromezer éve formált őzsuta szobra, s fejére hószemcséket permete­zett a szél. A tisztás közepén erdészek kihordta széna kusza dombja állt, azt figyelte, fé­nyes szemgolyója ide-oda gu­rult gödrében. Az őz napok óta nem ehetett, s most az or­rába szivárgó seénaillat az iz­galom áramfeszüitségével te­lítette izmait. A? éhség kény­szere egy-két lépést a tisztás A postás mindig betartotta az útnak indulás szertartá­sát: vastag szivarjából mélyet szíva, magasba eresztett egy kékes füstgomolyt, maga kö­ré kanyarította a bakon bő köpenyét, surrantott egyet az ostor csomós szíjjával és csen­desen azt mondta: Gyi, Berci. Berci trappolni kezdett, nya­kán a miniharang nyelve mind sebesebben Ropogott réz­falán. s a csengő zenéjét az ügetés ütemes patadobszója kísérte. A postás immár ti­zenhatodik éve, nyáron re­csegő kerekű szekérrel, télen havat csiszoló szánkóval járt Királyrét és Szokolya között. A fagyos időben reggelente hét órakor kezdte a napot, le­veleket pakolt zsákjába, cso­magokat halmozott a szánkó­ba. s elindult Bercivel, fal­vakba vinni hírt és külde­ményt. A postást itt-ott meg­állították az emberek, „András bácsi megkérhetnénk...?”, és természetesen megkérhették: a messzi boltból visszafelé jövet hozzon esv kis tejet, kenyeret, vagy szódát. Levelekkel és A favágó kérges tenyerével letörölte a homloka ráncmed­rein lefutó verejtékcseppeket. Tizedik óráját töltötte ma az erdőben, ott, ahol ösvény, út nem, csak ő maga szabhatott irányt a hóban földre fekte­tett fák sorával. A favágó megmarkolta a gépfűrész vé­gét, egy pillantást vetett a hosszú törzs koronájára, ahol az ágak görbe vonalai dara­bokra osztják az eget, s megnyomta a gép billentyűjét. A fűrész acélfogai morogva martak a kéregbe, forgácsot haraptak a fa testéből, míg­nem a törzs döngve társai mellé szédült. A favágó majd teljes életért át azt csinálta, amit csinál, élete együtt telt el a fák életével, sorsával. Le­eresztette a fűrészt, s arra gondolt, tulajdonképpen azt irtotta mindig, amihez ragasz­kodott. A favágó befejezte a munkát, táskáját a hóna alá szorította. Mégeavszer körül­nézett, megszámolta az elmet­szett törzsek hóból kimeredő, lapos csonkjait, s láttukon ke­resztfák jutottak eszébe. A favágó frissen döntött, zú­zott ágú fához lépett, zsebébő’ krétát kotort elő. s egyenet­len betűket rótt a törzsre: Élt 20 évet. — Szitnyai — Hazánkban eddig egyetlen helyen került elő neandervöl­gyi ember. A Bükkben. a Cse­répfalu melletti Subalyukban találták, 1932-ben. Két ősem­ber csontvázának részeit és fogait fordította ki az ásó. Nem messze Budapest hatá­rától a máriaremetei Szurdok­völgy egyik barlangjában a múlt év derekán kezdte meg az ásatást dr. Csánk Vera, a Történettudományi Múzeum kutatója. Összegyűjtött egy halammyi csontot, s ősszel el­kezdte vizsgáink A tudomá­nyos vizsgálat most kiderítet­te: három fog az utolsó elje­gesedés elejéről származik. Vagyis 59 ezer évvel ezelőtti, neandervölgyi emberről van szó. Az egész világon ritkaság­számiba megy az ilyen lelet, rendkívül keveset találtak ed­dig. A tudósok vajmi keveset tudnak még erről a korról s ezért nagy jelentőségű ez a lelet. Sok új dolgot mondhat el az ezredévekkel ezelőtti vi­lágról, az ősember hétköznap­jairól, múltunkról. Neandervölgyi elődünk 150 —160 centiméter magas, kicsit görnyedt tartású. lapos hom­lokkal, de agytérfogata már közel állt a mai emberéhez. Ismerte és használta a tüzet, kőszerszámai voltak. Elszene­sedett fát, kőeszközöket is ta­láltak most a barlangban. A tudós még nem sokat árul el kutatási eredményei­ről. További vizsgálódásra van szükség. Áprilisban folytatni akarja az ásatást. A másik és fontosabb ok, amiért neim nagyon beszél: az ősember földi maradványait féltik a mai „ősemberektől”, a barlangrablóktól. Az ásatások történetében nem egy szomorú példát találhatunk arra, hogy a vandálok valamiféle kincs reményében feltúrták a lelő­helyet s a hozzáértő, szakava­tott emberek már csak hűlt helyét találták az ősembernek. Ezzel mérhetetlen károkat okoztak a tudományos kutató­munkának. Reméljük, a barbarizmus most nem ismétlődik meg, hi­szen mindenki tudhatja: az ősembereknek nem voltak kincsei, ékszereik, s a barlang­rablók legfeljebb néhány el- üszkösödött facsonkot, vagy megsárgult csontot találhat­nak. Számukra ez értéktelen, a tudományos kutatás számár;,- viszont felbecsülhetetlen je­lentőségű. (paládi) PEST MEG VEI HIBLAP a Magyar Szocialista Munkáspár Pest megyei Bizottsága és a Pest megyei Tanács lapja. Főszerkesztő: SL'HA ANDOK Kiadja a Hírlapkiadó Vállalat Felelős kiadó: CSOLLANY FERENC Szerkesztőség: Budapest, vili., Somogyi Béla u. 6. II. em Kiadóhivatal: Budapest. Vili., Blaha Lujza tér 3 Egész nap hívható központi telefon: 3437--IOO, 143—2ii- Gépiró szobák: 343—100/380, Illetve 343—100/413. Titkárság: 131—348. Egyéb számok: 141—463, 141—358 Előállítja: Szikra Lapnyomda. Budapest. INDEX: 25 064 Terjeszti a Mag>ar Posta, bu izethető bármely postahivataln 1 kézbesítőknél, a posta híriaj üzleteiben és a Posta Közpci Hírlap Irodánál (Bp., V., Józ ládor tér 1. sz.). Előfizetési ( 1 hónapra 30 forint. Magyar lovassztárok utaztak Brüsszelbe

Next

/
Thumbnails
Contents