Pest Megyi Hírlap, 1970. február (14. évfolyam, 27-50. szám)
1970-02-07 / 32. szám
8 1970. FEBRUAR 7., SZOMBAT Öten a kitüntetettek közül + A napokban adták át Pest megyében is a Vöröskereszt megyei titkárságán az arany, ezüst, bronz fokozatú kitüntetéseket az önkéntes véradóknak, valamint a szervezésben kiváló társadalmi munkát végzőknek. Közülük mutatjuk be Rosta Istvánnét, a Nagykunsági Erdőgazdaság vöröskeresztes szervezőjét Nagykőrösről, Herman Istvánt, a Hazai Fésűsfonógyár asztalosát, huszonötszörös véradót Kistar- csáról, Péter Imrét, a véradómozgalom megyei szervezőjét, példamutató többszörös véradót Budapestről, Arany-Tóth Mihály motor- szerelő tsz-tagot, ötvenkét- szeres véradót Alsógödről és végül Simon Jánosné műszaki dolgozót, példás véradót és szervezőt Gödöllőről. (Urban foto) Extra ropogós . Az Édesipari Vállalat győri keksz- és osityagyárában az elmúlt évben kidolgozták az úgynevezett „extra ropogós” töltött ostya gyártásának technológiáját. A gyár az NDK-ból három korszerű gáztüzelésű ostyasütőgépet vásárolt, s meg. kezdte az új termék nagybani gyártását. Az extra ropogós négyféle minőségben és nyolcféle ízben kerül majd tavasz- szal az üzletekbe. Olasz gyárt- ■ mányú alufólia és polietilén ta- saikokba csomagolják a gépen sütött ostyát. A légmentesen záró zacskókban hosszú ideig ropogós marad a nápolyi. Jövedelem és építkezés a NEB előtt Pest megye lakosságának készpénzbevétele a kiadásokat meghaladó ütemben nőtt —; állapítja meg a NEB legutóbbi jelentése —, bár a bevételek a korábbi időszakhoz képest mérséklődtek. A mezőgazdaságban dolgozók nagyobb jövedelemhez jutottak, mint a bérből és fizetésből élők. A munkabéreit az elmúlt év végén 8,9 százalékkal emelkedtek, a tsz-taigok pénzbeli részesedése viszont 14,9 százalékkal nőtt. // Kerítők kerítés" mögött PÉLDÁS ÍTÉLET CEGLÉDEN Három ceglédi lakos állt a ceglédi járásbíróság előtt: Rácz Sándor, Rácz Erzsébet, valamint Galamb Jánosné. A vád ellenük kerítés és egyéb bűn- cselekmények. A három büntetett előéletű vádlott nem nagyon szerette a munkát. Minden alkalmat megragadtak arra, hogy dolog nélkül jussanak pénzhez. Rácz Sándor albérlőként felvette lakásába a 17 éves T. Máriát. A lány vidékről érkezett, de az első két nap nem tudott elhelyezkedni. Ebből született meg az ötlet: Ráczék lebeszélték arról, hogy munkát vállaljon. Azt javasolták, majd ők szereznek neki minden estére egy-egy férfit. így „kellemesebben” jut fizetéshez. 1969 januárjától februárig „támogatták” a fiatalkorú lányt. Törzshelyük a Magyar Étterem és a Fazekas Vendéglő volt. Itt „csípték” fel az alkalmi barátokat, majd Ráczék lakására vitték. Természetesen Rácz vigyázott a fiatalkorú lány erkölcseire. Nem engedte, hogy elfogadja a pénzt a férfiaktól. Mindvégig ott ült az ágya mellett s részletekben vette át a honoráriumot, mert előleg nélkül nem dolgoztak ... Az alig egyhónapos pályafutásuk alatt bizony szép számmal megfordultak Ráczék lakásán idegen férfiak. Természetesen ez alatt a jóságos pártfogó lánya, Rácz Erzsébet és Galamb Jánosné sem pihent. ök is járták az éjszakát, s ha netán szomorkodó és pénzzel rendelkező férfira akadtak, azonnal megvigasztalták kellő juttatások ellenében. De hogy kóborlásaik idején se maradjon felügyelet nélkül a ház, néhány órácskára rendelkezésükre bocsátották szakmabéli kolléganőiknek. Amit pedig esetleg a lakásban felejtettek az alkalmi vendégek, letagadták és nem adták vissza a jogos tulajdonosnak. A „főnök” s „beosztottjai” kerítés bűntette miatt jutottak a „kerítés mögé”. Rácz Sándor három és fél évig, Rácz Erzsébet tíz hónapig, Galamb Jánosné pedig hat hónapig gondolkozhat azon, mivel foglalkozzon a továbbiakban. m.k.a. Sajnos... — Meg van kötve a kezem ., Kertész László rajza A belga földművelésügyi minisztérium meghívására pénteken 35 tagú magyar lovascsapat utazott Brüsszelbe, ahol a nemzetközi mezőgazdasági kiállításon naponta háromszor tartanak látványos bemutatót. A csapat a mezőhegyesi, a hortobágyi és a szilvásvárad! állami gazdaságok, valamint a budapesti sportistállók legjobb húsz lovát vitte magával. A lovasválogatottat belgiumi útjára elkísérte a békéscsabai Balassi-táncegyüttes és népi zenekara. A magyar lovasok először mutatják be azt a műsorukat, amelyben hat magyar tenyésztésű pompás arabs mén zenére táncol. A 2-es, 3-as, 4-es és ötös fogatok is zenére hajtanak. A belga fővárosban szerepel a híres Koch-ötös: Lénárt Béla, a budapesti sportistálló mestere két lovon állva hajtja majd' az előttük futó három mént. A NEB tájékozódott arról is, milyen tényezők befolyásolják a magánerőből történő építkezéseket. A megyében 31 ezer erre alkalmas telek van, ennek kilencven százaléka magántulajdon, Gyorsítani kell a kisajátításokat, hogy az építeni szándékozók tulajdonába kerülhessenek. A telkeit 13 százaléka közművesített, többségük csak úttal és villannyal rendelkezik. A bizottság tagjai az építkezéseknél több problémával találkoztak: a típustervek szerkezetileg, esztétikailag és a gazdaságosság szempontjából is elavultak, teljes átdolgozásra szorulnak. A létesítmények többnyire szövetkezeti és házilagos kivitelben készülnek. Gyakran nehezíti, késlelteti a munkáit a pénzhiány. Az OTP a családiház-épitkezéseknél legfeljebb 60 ezer forintig, a társashoz-építkezéseknél viszont 120 ezer forintig ad kölcsönt. Nyilvánvaló, hogy a községekben az előbbit részesítik előnyben. s. L „Neandervölgy“ Máriaremetén Vallanak a fogak 50 ezer év - másodszor A tudós félelme: ma? n Szenzációnak számít a tudományos világban is: neandervölgyi ősember nyomára bukkantak a Budai hegyekben. Neander-völgyben 1856-ban találták meg azokat a híres csontokat, melyekről először állapították meg egyértelműen, hogy az utolsó eljegesedés elejéről származnak, tehát jó 50 ezer évesek. Ekkor derült fény arra, hogy Európában már ebben a korban is éltek emberek. Innét származik az elnevezés, amellyel a később előkerült összes leletet jelölik. Olajvizsgálat Január 28-án az esti órákban olajömlés következett be a Nagylengyel—Devecser közötti távvezetéken a Zala megyei Pakod község határában. Az olaj a szántóföldeken, majd az egyik falurészen át ömlött és egy része a Zala folyóba jutott. Közvetlen veszélybe került a Balaton élővilága. A Nyugat-Dunántúli Vízügyi Igazgatóság vízminőségvédelmi műszaki alakulatai gyors és hatékony beavatkozásának köszönhető, hogy elhárult a veszély, meg védték az olajtól a tó vizét. A Zala megyei rendőrfőkapitányság az Országos Bányaműszaki Felügyelőség és az Országos Vízügyi Hivatal szakembereinek bevonásával megkezdte a vizsgálatot az olajömlés okának felderítésére, a társadalmi tulajdon hanyag kezelésében vétkes személyek megállapítására. Börzsönyi pillanatképek A kiránduló leszállt a királyréti kisvasúiról, tüdejét te- l'eszívta a völgy friss levegőjével, s elégedetten nyugtázta magában: ma végre kikapcsolódhat. Nekivágott az erdőnek, megbámulta az ág- újjaikat hókesztyűbe bújtatott fákat és cipője mély árkát a hóban. A kiránduló határozottan lépdelt az ösvényen, nem érdekelte, hova, merre, csak előre, vaktában. Tíz perc múlva megállt, hall- gatózott, de zajhoz, beszédfolyamokhoz szokott fülébe csak az erdő neszei jutottak. A kiránduló magányt érzett, s valamiféle csábítást, hogy hangjával széttépje a csendet, és „hahó”-1 harsogott a levegőbe. Üjra elindult, „hahó!”, ment tovább, „hahó!”, és valahonnan választ lesett, reménytelenül. A kiránduló egyenletes lépteit gyorsra szaporította. Aztán megtorpant, hirtelen elszomorodott a gondolaton: elfelejtett sétálni, elfelejtette a csendet. A kiránduló órájára pillantott és sietett tovább. felé lökte testét, de a félelem ösztöne újra és újra a földhöz ragasztotta lábát. Az őz a levegőbe szimatolt, óvatosan megtette az első néhány métert, majd a többit, s fejét a széna fölé nyújtotta. A szél ekkor gallyat rop- pantott a fák között. Az őz megpördült, vékony lábai belecsaptak a hóba. testét ritmikusan feszítette, húzta össze a riadt szökellés. A tisztás szélén hosszú ideig állt egy helyben, szemével a tárgyak mozgását, fülével a hangokat osztályozta, majd meg-megránduló inakkal ismét előre lépdelt. Az őznek kockáztatni kellett, mert enni akart. kannákkal, üvegeikkel teli kanyargóit a szánkó völgyek hegyfalai, falvak házsorai közt naphosszat. A postás esti, utolsó útja a vasútállomásra a félnyolcas vonathoz vezetett. A szánkóból az egyik vagonba hordták a borítékokat, csomagokat, aztán becsapódtak az ajtók, dohogva lendült előre a szerelvény. A postás a vaskeirekek csattogását hallgatta, s újra megállapította magában: Berci csengője szebben hangzik. Az őz egy tisztás szélén állt mozdulatlanul, mint a hercu- laneumi mester háromezer éve formált őzsuta szobra, s fejére hószemcséket permetezett a szél. A tisztás közepén erdészek kihordta széna kusza dombja állt, azt figyelte, fényes szemgolyója ide-oda gurult gödrében. Az őz napok óta nem ehetett, s most az orrába szivárgó seénaillat az izgalom áramfeszüitségével telítette izmait. A? éhség kényszere egy-két lépést a tisztás A postás mindig betartotta az útnak indulás szertartását: vastag szivarjából mélyet szíva, magasba eresztett egy kékes füstgomolyt, maga köré kanyarította a bakon bő köpenyét, surrantott egyet az ostor csomós szíjjával és csendesen azt mondta: Gyi, Berci. Berci trappolni kezdett, nyakán a miniharang nyelve mind sebesebben Ropogott rézfalán. s a csengő zenéjét az ügetés ütemes patadobszója kísérte. A postás immár tizenhatodik éve, nyáron recsegő kerekű szekérrel, télen havat csiszoló szánkóval járt Királyrét és Szokolya között. A fagyos időben reggelente hét órakor kezdte a napot, leveleket pakolt zsákjába, csomagokat halmozott a szánkóba. s elindult Bercivel, falvakba vinni hírt és küldeményt. A postást itt-ott megállították az emberek, „András bácsi megkérhetnénk...?”, és természetesen megkérhették: a messzi boltból visszafelé jövet hozzon esv kis tejet, kenyeret, vagy szódát. Levelekkel és A favágó kérges tenyerével letörölte a homloka ráncmedrein lefutó verejtékcseppeket. Tizedik óráját töltötte ma az erdőben, ott, ahol ösvény, út nem, csak ő maga szabhatott irányt a hóban földre fektetett fák sorával. A favágó megmarkolta a gépfűrész végét, egy pillantást vetett a hosszú törzs koronájára, ahol az ágak görbe vonalai darabokra osztják az eget, s megnyomta a gép billentyűjét. A fűrész acélfogai morogva martak a kéregbe, forgácsot haraptak a fa testéből, mígnem a törzs döngve társai mellé szédült. A favágó majd teljes életért át azt csinálta, amit csinál, élete együtt telt el a fák életével, sorsával. Leeresztette a fűrészt, s arra gondolt, tulajdonképpen azt irtotta mindig, amihez ragaszkodott. A favágó befejezte a munkát, táskáját a hóna alá szorította. Mégeavszer körülnézett, megszámolta az elmetszett törzsek hóból kimeredő, lapos csonkjait, s láttukon keresztfák jutottak eszébe. A favágó frissen döntött, zúzott ágú fához lépett, zsebébő’ krétát kotort elő. s egyenetlen betűket rótt a törzsre: Élt 20 évet. — Szitnyai — Hazánkban eddig egyetlen helyen került elő neandervölgyi ember. A Bükkben. a Cserépfalu melletti Subalyukban találták, 1932-ben. Két ősember csontvázának részeit és fogait fordította ki az ásó. Nem messze Budapest határától a máriaremetei Szurdokvölgy egyik barlangjában a múlt év derekán kezdte meg az ásatást dr. Csánk Vera, a Történettudományi Múzeum kutatója. Összegyűjtött egy halammyi csontot, s ősszel elkezdte vizsgáink A tudományos vizsgálat most kiderítette: három fog az utolsó eljegesedés elejéről származik. Vagyis 59 ezer évvel ezelőtti, neandervölgyi emberről van szó. Az egész világon ritkaságszámiba megy az ilyen lelet, rendkívül keveset találtak eddig. A tudósok vajmi keveset tudnak még erről a korról s ezért nagy jelentőségű ez a lelet. Sok új dolgot mondhat el az ezredévekkel ezelőtti világról, az ősember hétköznapjairól, múltunkról. Neandervölgyi elődünk 150 —160 centiméter magas, kicsit görnyedt tartású. lapos homlokkal, de agytérfogata már közel állt a mai emberéhez. Ismerte és használta a tüzet, kőszerszámai voltak. Elszenesedett fát, kőeszközöket is találtak most a barlangban. A tudós még nem sokat árul el kutatási eredményeiről. További vizsgálódásra van szükség. Áprilisban folytatni akarja az ásatást. A másik és fontosabb ok, amiért neim nagyon beszél: az ősember földi maradványait féltik a mai „ősemberektől”, a barlangrablóktól. Az ásatások történetében nem egy szomorú példát találhatunk arra, hogy a vandálok valamiféle kincs reményében feltúrták a lelőhelyet s a hozzáértő, szakavatott emberek már csak hűlt helyét találták az ősembernek. Ezzel mérhetetlen károkat okoztak a tudományos kutatómunkának. Reméljük, a barbarizmus most nem ismétlődik meg, hiszen mindenki tudhatja: az ősembereknek nem voltak kincsei, ékszereik, s a barlangrablók legfeljebb néhány el- üszkösödött facsonkot, vagy megsárgult csontot találhatnak. Számukra ez értéktelen, a tudományos kutatás számár;,- viszont felbecsülhetetlen jelentőségű. (paládi) PEST MEG VEI HIBLAP a Magyar Szocialista Munkáspár Pest megyei Bizottsága és a Pest megyei Tanács lapja. Főszerkesztő: SL'HA ANDOK Kiadja a Hírlapkiadó Vállalat Felelős kiadó: CSOLLANY FERENC Szerkesztőség: Budapest, vili., Somogyi Béla u. 6. II. em Kiadóhivatal: Budapest. Vili., Blaha Lujza tér 3 Egész nap hívható központi telefon: 3437--IOO, 143—2ii- Gépiró szobák: 343—100/380, Illetve 343—100/413. Titkárság: 131—348. Egyéb számok: 141—463, 141—358 Előállítja: Szikra Lapnyomda. Budapest. INDEX: 25 064 Terjeszti a Mag>ar Posta, bu izethető bármely postahivataln 1 kézbesítőknél, a posta híriaj üzleteiben és a Posta Közpci Hírlap Irodánál (Bp., V., Józ ládor tér 1. sz.). Előfizetési ( 1 hónapra 30 forint. Magyar lovassztárok utaztak Brüsszelbe
