Pest Megyi Hírlap, 1970. február (14. évfolyam, 27-50. szám)
1970-02-07 / 32. szám
4 “5^ßMap 1970. FEBRUÁR 7., SZOMBAT FÜRTÖS GUSZTÁV: Arany-zászlót lenget Évtizedek, csodára kandik, jeges zápor hullott le rátok, szétroncsolva a szép virágok, sajnálom a nagy veszteséget, a pusztulás szívemig éget. S mégis: van még, ami csíráaik. az ész ellen hadakoz váltig, a sejtek is hozzá pártolnak, arany-zászlót lenget a holnap, ha nem igaz — akkor is várom, ostoba sors, ostoba álom. Öntapadó címke A békéscsabai Kner nyomda egyik jól sikerült terméke az öntapadó cimke. Á szivárvány minden színében, száz fajta változatban készülnek a tetszetős, s praktikus címkék. A leheletvékony nylon- harisnyára, fehérneműre, a habkönnyű kelmékre is köny- nyűszerrel felragasztható és nyomtalanul eltávolíthatók. Az öntapadó cimke kezelése könnyű, gyors, ráadásul igen tartós. A Kner nyomda ez évben száz tonna öntapadó cimkét gyárt, ami több száz millió termék jelzésére elegendő. Tizenegyezer méter irat Perdokumentumok 1229-ből Árpád-kori oklevelek Fióklevéltár nyílik Nagykőrösön 1264-ből származik az első dabasi alapítólevél: a község idén ünnepli 700 éves fennállását. A több, mint 7 évszázad történetét most dolgozzák fel a Pest megyei Levéltár munkatársai. S ez csak egy érdekesség a sok közül. Levéltár. Mint a példa is mutatja, nem egyszerűen iratok, levelek, akták gyűjtőhelye, nem a „bürokrácia fellegvára”. Ezt tudhattuk meg dr. Lakatos Ernőtől, a Pest megyei Levéltár igazgatójától. Szobájában látszólagos rendetlenség, asztalán széltében- hosszában füzetek, dossziék. A falon Pest megye régi címere (mely 1876-tól 1949-ig volt érvényes) és egy régi, 1793-ból származó Pest megyei térkép. — A rendetlenség itt valóban csak látszat — mondja mosolyogva az igazgató. — A valóságban mindennek megvan a helye. Így kiteregetve pontosan megtudjuk, hogy melyik témához, melyik irat- kupac tartozik. Munkatársammal most éppen az 1971- ben életbe lépő új irattári terv levéltárra vonatkozó részének az előkészítésén dolgozunk. De hogy mindjárt a lényegre térjek, kettős a mi feladatunk. Egyrészt az egész évi levéltári munka — mely magában foglalja a legkülönbözőbb megszüntetett vagy ma is létező szerveit iratanyagának rendszerezését, —, másrészt az értékes iratok megmentése at. utókor számára. Bármely intézmény, szerv vagy vállalat csak a mi engedélyünkkel selejtezhet. Mi vizsgálunk át minden zúzdába szánt anyagot. — 1229-től őrizzük Pest megye iratait. Megtalálható nálunk a legrégibb végrendeletektől, periratoktól, úr- bérrendeletektől 1950-ig bezárólag úgyszólván minden számottevő érdekesebb vagy értékesebb anyag. 11, ezer iratfolyóméter jelenleg a levéltár állománya. (Iratfolyó- méter: az élére állított iratok által betöltött összes polc hossza.) Hétezer kötetes könyvtárunk van, mi őrizzük többek között az első Árpádkori oklevelet is. Az oklevél- gyűjtemény első magyar kiadásának mind a 42 kötete megtalálható nálunk. Egy-egy perirat, végrendelet pedig sokszor milliós örökség, hagyaték további sorsáról dönt. — A levéltár másik feladata a kutatómunka. De ez is kétféle. Az egyik, amikor kintről keresnek régi leveleket, iratokat egy bizonyos témával kapcsolatban. Összesen 2000 iratcsoportot, úgynevezett fondot (1 fond egy hivatal, intézmény aktáinak összesítő neve) tartunk nyilván. Évente 1500 kutató napunk van, ez körülbelül 300 kutató között oszlik meg. Hogy kik ezek a kutatók? Zömmel egyetemi, középiskolai tanárok, de épp úgy lehetnek történelemmel foglalkozó mérnökök, mezőgazdászok vagy orvosok. — A másik, amikor a levéltár maga kutat. Kilenc tudományos munkatársunk most dolgozik — többek közt — egy 488 lapos okmánypublikáción „Iratok Pest megye történetéről, 1918—19” címmel. — A Pest megyei Levéltár az ország harmadik legnagyobb levéltára. De még így is szűkén vannak. A Szovjetunióban például évente átlag 30 kis levéltár épül. Talán vakamit segít majd rajtunk és enyhíti helyhiányunkat a közeljövőben Nagykőrösön megnyíló új fiókunk, ahová a nagykőrösi és Dél- Pest megyei iratok kerülnek. Ék Sándor műtermében mm 9* Ék Sándor grafikus- és festőművész jelenleg legújabb alkotásán dolgozik, amelyet a Lcnin- centenárium alkalmából készít. A festmény Le nint ábrázolja Kun Béla és Szamuely Tibor társaságában. aBaD OlilBÜT Válasz levelekre A vén gazember Tápiószentmártonban Örömet okozott az a három levél, amelyet olvasóimtól kaptam, örömet okozott, mert bizonyítékát kaptam annak, hogy sokon olvassák ezt a rovatot, és most már problémájukkal is felkeresnek engem. Egyik ráckevei levélíróm azt kifogásolta, hogy keveset foglalkozom a hét végi műsorajánlataimban a fővárosi múzeumok programjával. A kritikát elfogadom, de vétkemet mindjárt jóvá is teszem. „25 éves a szabad Magyar- ország" címmel nyílik e hónapban a Szépművészeti Múzeumban a központi jubileumi kiállítás, amely hazánk felszabadulását, a magyar népi demokrácia negyedszázados fejlődését, társadalmunk mai életét mutatja be, tárgyi anyagok, dokumentumok, kiállítási segédeszközök felhasználásával. A kiállítás hat főtéma köré csoportosul, nevezetesen A Felszabadulás, Az ország a népé, Fővárosunk: Budapest, A szocialista kultúra és tudomány vívmányai, Ifjúságunk, és az így élünk. Megemlítem még, hogy a kiáEítás május végéig díjtalanul tekinthető meg. Nagykátai levélírómnak, aki az Iránt ^érdeklődött, hogy a hét végét hogyan tudná, lehetőleg drága, szálloda igénybe vétele nélkül a fővárosban eltölteni, azt válaszolom, hogy a Lánchíd pesti hídfőjénél a Roosvelt téren megtalálhatja a Fővárosi Idegenforgalmi Hivatalt, ahol nyilvántartják a fizetővendégszolgálat szobáit. Ajánlatos volna telefonon, vagy levélben az IBUSZ-nak előre jelezni az érkezést. 6. Kavargóit a gyomrom. Banda ez csakugyan, Desót kivéve, de micsoda banda. Közösséget vállalni, ezekkel? Vagy én is ilyen lennék már. ha Kolomeától vissza nem hoz a sebesültszállító vonat? — Nem szépítem értelmes zendüléssé Sork: haramiadühét — mondta Deső. — Nem felejtem, hogy embereim azért ragadtak fegyvert, hogy végre eldobhassák és hazamehessenek. Azt se tagadom, hogy legtöbb tiszttársam a zászlóaljnál inkább félt egy új helyzet bizonytalanságaitól, mint a megszokott rossz folytatásától. De más is volt ott. Értsd meg, azon a hajnalon... a háború kezdete óta először voltunk magyar katonák. Istenem, ha ott vagy, te sem tehettél volna mást. Ha csak öt percig is. de végre rólunk volt szó. Magyarországról... Óriási erkölcsi tőkénk gyüiemlett fel, egyik pillanatról a más:kra. Micsoda tűz fulladt hamuba. Ha szétterjed köröskörül . . Ne mondj semmit Tudón.. Mégse bánom. Pedig a végén magunkra maradtunk. iszonyúan egyedül. De két napig, vagy háromig. . igen. tizennyolcadikéig bennünk testesült meg. amit sokan szerettek volna, de nem mertek. Csak akkor, tizennyolcadika után ritkult el körülöttünk a levegő, mikor a németek megkapták a szükséges garanciát, hogy marad minden a régiben, pusztulunk tovább idegen parancsra: elszalasztva a nagy lehetőséget, melyet felkínál' az idő. Nem tudtam követni gondolatmenetét Neim is akartam. Kaland, mondtam volna, de valahogy mégse vitt rá a lelkem, pedig az volt, eszeveszetten szép és siralmas, reménytelen kaland: egy század, egyetlen felbuzdult század tüzet nyit a németekre, mozdulatlan zászlóaljak, ezredek, hadosztályok gyűrűjébe szorítva, hát ez halálos huszárcsíny, vagyis őrültség. Idegesített az egész. Még inkább, ami mögötte kirajzolódott. Deső fantaszta koncepciója: magyar ügy, magyar erővel, elrugaszkodva attól a mindent meghatározó és eldöntő realitástól, melyet a két szembenálló óriás birkózása jelent, immár a mi földünkön. — Hogyan gondolhattad egy percig is? Két ekkora malomkő agyon- őröl.. Vagy a német, vagy az orosz, harmadik lehetőség nincs. — Lehetne. — Nem! Elméletben .. de nem, az csak ábránd: Én is gyűlölöm a németeket... — Ez csak szó. Amíg beléjük nem lősz. ez semmi. — Es én se tudom, hogy az oroszok mivelünk... — Nézd. én tizenhatodikán hajnalban a század első ütközetére emlékeztettem katonáimat. Két nappal C'-erehovó után kerültünk tűzbe. Szárnybiztosítás volt a dolgunk, kényelmes állásban, eleinte jó messze a hadosztály támadó műveletének centrumától. Embereim gondtalanul sütkéreztek a napon, én Janus Pan- noniust skandáltam félhangon, fűszálat rágcsálva. Ez mind megmaradt bennem, minden részlet. Hiszen az életre csak ráfogják, hogy egység, nem igaz. csupa részlet, egymástól különböző és egymásnak ellentmondó részlet. Egy váratlan ellenlo- kés elfordította a frontszakasz tengelyét. századom heves fegyvertüzet kapott Olyan hirtelen jött az egész, a félsszel ismerkedni se volt időm. Meglepően nyugodt ^ovel vezényeltem a századot, viszonoztatva az oroszok tüzét. A támadást elhárítottuk. Utána tizenegy halottat, tizenhét 1 súlyos sebesültet számláltam össze. A század egynegyede elveszett, pillanatok alatt. — Hátrább vontak bennünket, pihenőbe. A kötözősátor szomszédságában ültünk, ottfelejtett rönkökön, fiatal katonám vonyított hörögve odabent. Mintha rálépték volna a torkára. El akartunk menni onnan, de senki sem merte kezdeni, ott maradtunk mindnyájan. Valaki azt mondta, már nem is tudom lei: itt csak a jajgatás magyar. Hallgattam. Néztem a furcsa formájú kazlakat, a nyírfákat, a szokatlan vonalú háztetőket, a palaszürke földet. Görgettem magamban a nehéz mondatot, mint a többiek, itt csak a jajgatás magyar. Egészségügyi katona szaladt ki a sátorból, kötényébe törölve véres kezét: századparancsnok úr, magával szeretne beszélni, haza izenne. Midé odaértem, csend volt a sátorban. Hát ennyi az egész. Lövés, vonyítás, csend. Salomhegyen, amikor Thule őrnagy egysége fenyegetően szétterült, az iskolával szemközt, kiabálni kezdtem. Fiúk, itt nemcsak a jajgatás magyar... a föld, a házak, a fák, minden... Én is tudom, ne bizonygasd: a dráma, ha nincsenek igazi szereplői, groteszkbe vált át. Ellenállás helyett végül is csak kvártély-vitába keveredtünk. Magunk helyett a szalmazsákot védtük a németektől. — De akkor... — Te csak azt látod, ami volt. En azt is, ami lehetett volna. — De nem lehetett! Hát semmiképp nem akarod megérteni? Elmosolyodott, aznap először. — Recrudescunt diutina inelytae gentis Hungáriáé vulnera — mondta csendesen. — Öreg fiú, mi sohasem tudtunk győzni. Csak verekedni, és meghalni. A kuruc szabadság- harcból nemcsak Rákóczi brezáni kiáltványa igaz. Majthény is. Negyvennyolcból nemcsak a Talpra magyar. Világos is. De ennyi most is telt volna tőlünk. És ha igen. szégyenünk helyett megint, még egyszer megmarad a szép legenda. Nem volt értelme ri tatkozni. Eszembe jutott a legelső nap a gimnázium kezdetén. Mándoki osztályfőnök úr ünnepélye.1- bemutatkozása után sorban fel kellett államink, és elmondani, ki fia-bornya vagyunk, mit csináltunk eddig. Nagy nevetések estek, erre senki sem készült, nehéz volt rendbe szedni a mondandót. összehordtunk egy csomó jelentéktelen ostobaságot. Amikor Deső került sorra, az osztályfőnök odaszólt neki: mondj el szépen mindent. Leső sötétkék ruhában, vékonyan, meghökkenve állt egy pillanatig, haja nedvesen fénylett, szeme nagyra tágult. Rögtön megértette, mit követelnek tőle. (Folytatjuk) A harmadik levélíróm azt kérdezte, hogy az általam ajánlott Hemingway novellákat elolvastam^, s tetszettek-e nekem, mert ő bizony nem sokat élvezett belőlük. A válaszom nem férne el ebben a rovatban, éppen ezért magánlevél útján fogom megadni a feleletet. A levelek megválaszolása után már csak egy feladatom maradt: ismét felhívni kedves olvasóim figyelmét a különféle megyei rendezvényekre. Szombaton este Tápiószentmártonban Mikszáth: A vén gazember című regényének színpadi változatát mutatják be. Ugyancsak szombaton este 8 órakor Monoron, a járási művelődési házban rongyos- bált rendeznek. És ugyancsak szombaton este 7 órai kezdettel Üllőn mutatják be Sipos Tamás darabját, a Hívószáma Gx—13. A modern zenét kedvelőknek pedig az Alfa együttes játszik vasárnap délután az ötórai teán az üllői művelődési otthonban. Szentendre is kitett magáért, mert február 8-án vasárnap délután 4 órakor a Sztereo színházban mutatják be, Garcia Lorca drámájából. Szo- kolay Sándor által írt Vérnász című operát. Azonkívül szombaton és vasárnap 6 órától az Optimus együttes játszik a fiataloknak. A Duna másik partján, Vácott pedig szombaton este fél 8 órakor az Állami Déryné Színház, a Mágnás Miska című Szirmay operettet mutatja be. A hétvége kellemes programjaihoz jó szórakozást kívánok. Karácsonyi István A SZOMSZÉDOK az hitték, hogy Lyonban Aristide Cails kórházban van. A rendőrség viszont úgy vélte, hogy otthon tartózkodik. A rendőröknek lett igazuk. Betörtek a lakásba és meg is találták Calis csontvázát. Az idős férfi már három éve halott volt. Felvételre keresünk FÉRFI MUNKAERŐKET, 17 éves kortól, textilfestő és kikészítő munkakörbe, betanított munkára. Jelentkezés levélben: Hazai Pamutszövőgyár Bp., IV., (Újpest), Baross utca 99.
